Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Engedjem el vagy harcoljak
Létrehozva: 2017. február 7. 08:30
Több mint 3 éves kapcsolat, nehezen indult, fiatal voltam még és majdnem 5 évig húzódott ez miatt, de bármikor összefutottunk, izzott köztönk a levegő. Felnőttem és elkezdtük komolyan.. Nem élünk még együtt, mert én most messzebb dolgozom és még nem tudjuk megoldani, így csak hétvégente vagyunk együtt. Nagyon jó a kapcsolatunk egyébként, odafigyelünk egymásra, szeretjük egymást, annyi időt töltünk együtt, amennyit csak tudunk. De, neki sokkal nagyobb baráti köre van, mint nekem (nekem a barátnőim messze vannak tőlem, ritkán tudunk találkozni). Többször is előfordult már olyan, hogy összeült a haverokkal, iszogattak és én meg órákat vártam rá, mert hívott, hogy kicsit késni fog... Annak ellenére, hogy meg voltunk beszélve, hogy pl. este 8-kor nálam lesz. Ha többet iszik (nem mondom, hogy részeg) akkor hajlamos elveszteni az időérzékét, vagy megfeledkezni rólam. Persze mindig azt mondja, hogy nem szándékosan teszi. Sokszor beszéltünk már erről, azt mondta változtatni fog rajta, de eddig még sajnos nem sikerült. Kevesebb ilyen alkalom van, az tény, de még mindig előfordul. Engem ez nagyon zavar, ha megbeszélünk valamit és ő ez helyett a haverokkal iszogat. Mondtam neki, hogy nyugodtan elmehet velük, csak akkor beszéljük meg és aznap pl. nem találkozunk, nincs ezzel gond.
Különbözőek vagyunk ezen a téren, neki fontosak a barátai, sokszor összeülnek iszogatni és úgy érzem néha, hogy olyan valaki lenne jó neki, aki ezt elfogadja, akinek nem gond, ha az utolsó pillanatba a találkozás csúszik 2-3 órát (de akkor már kicsit ittasan jelenik meg).
Nagyon szeretem őt, reggelit hoz nekem az ágyba, meg tud lepni csak úgy a semmiből, odafigyel rám, úgy ér hozzám, mint még senki más. Tudom, hogy ő is szeret engem. Ennyi idő után is, bármikor ha találkozunk én még mindig izgulok és pillangók vannak a gyomromba..
Csak az is eszembe jutott, hogy lehet boldogabb lenne, ha nem állítanék neki ilyen határokat, mert most úgy érezheti, hogy nem teljesen önmaga.
Ez mostanában mintha nagyon így lenne. Nyit valaki egy topikot, oszt soha többet nem hallunk róla.
Azért jó pár napig nem jönni, mert utána mindig érik az embert meglepetések, hogy itt meg mi vót?
Telefontéma: én mindenkinek felveszem (sőt én az ismeretlen számot is felveszem), mert mint valamikor, amikor ez a téma szóba került, már írtam, nekem egy ember iránti tisztelet nem attól függ, hogy fizikailag milyen messze van tőlem. Ráadásul, ha hív, akkor általában annak oka van, és szerintem ugyanúgy tiszteletlenség (csak épp ebben az esetben a hívó féllel szemben), ha az ember nem veszi fel a telefont. Nem tudok elképzelni olyan személyes beszélgetést, legyen az bármilyen szituációban, amit komolyan megakaszthat egy 30 másodperces "ne haragudj, most itt meg itt vagyok, ekkor meg ekkor visszahívlak" hosszúságú telefonálás. Ha a személyesen jelen lévő illető meg nem érti meg, hogy a mobiltelefont nem dísznek tartom, hanem azért, hogy elérjenek rajta, akkor azzal az emberrel és nem is akarok komolyabb kapcsolatba bonyolódni...
Viszont ha olyan helyen vagyok, ami kiemelten fontos, akkor elnémítom a telefonom, és bedugom a táskám legbelső zsebébe. Illetve, ez nem tudom, szóba került-e már, de a legtöbb mobilnak már van olyan funkciója, hogy küld a telefonod a hívó félnek egy általad előre definiált szövegű SMS-t, pl. "Most nem tudunk beszélni, de ahogy alkalmas lesz, azonnal visszahívom, köszönöm!". És akkor nem vetted fel a telefont, de mégis megadtam a minimális tiszteletet a hívó félnek. (Megnéztem a telefonom - Sony Xperia -, itt "Hívás elutasítása üzenettel" a menüpont neve.)
Hát igen, észnél kell lenni szülőként is, mert figyelnek nagyon. :-)
Hú, ezekre oda kell figyelni.
Anyám is irtotta ezeket a próbálkozásokat, mígnem egyszer azt találta mondani, hogy bezzeg Józsika 5-öst kapott, te meg 4-est, pedig nem okosabb nálad blabla. Én meg mondtam neki, hogy de Jucika meg 3-ast kapott, pedig ő is 5-öst szokott kapni, és ne mondd azt, hogy az téged nem érdekel. :)
Alaptémát nagyon alaposan kitárgyaltuk, TI-t visszavártuk a hírekkel, de nem jött, így duma-duma...
Anyám borogass, hát ebben a topikban meg mi volt?
Jó utat!
Hát, ha én jelezném a férjemnek, hogy valamit meg akarok beszélni vele, ő meg a mondandóm kellős közepén felvenné a telefonját, tutira otthagynám a búsba, és fordítva. (A kivételes eseteket már kitárgyaltuk.)
Amikor semmi konkrét megbeszélni valónk nincs, csak úgy dumcsizunk és csörög a telefon, a gondolatmenetet akkor is lezárjuk és utána jöhet a telefon. Ha még csörög felvesszük, ha már nem, visszahívjuk az illetőt.
És ugyanúgy van értékelve az az ember, aki megtisztel azzal, hogy személyesen felkeres egy beszélgetésre.
Jó utat!
Renitensnek lenni is tudni kell. :-)
Ez megint egy külön topic. :-)
Duuurván jók vannak. Sok olyan is, ami felnőttnek is pont annyira élvezhető, mint nagyobb gyereknek, sőt kifejezetten felnőtteknek való is.
Ezt nézd meg, milyen aranyos. :-) És ráadásul egy elég összetett stratégia: https://digiboardgames.files.wordpress.com/201 3/04/takenokophotobassedfinition.jpg
Inkább ne gyere többet. Jobb ha nem vagy itt.
Ja de előbb még írd le 100x hogy NORMÁLIS
írtam volna még egy érdekes
de mennem kell ferihegy
majd hétfőn ha nem feledem addig
tegnap még a felszedni szót útszélinek aposztrofáltad
na ez meg egy igazi úri duma ugye?
normális ember nem fogja a hozzátartozóját magához hívni, hogy nézze végég, hogy purcan ki
de ugye a te fejedben normális gondolat nem is létezik
De mondjuk egy tanárnak éppen az a renitens, aki nem áll be a sorba. Ami pedig a további tanulmányait is megtorpedózhatja. :(
Mi ez a tarsasjátek őrület? :)
Kb 10 éve nem társasoztam.
még van rá időtök rögzíteni a fejébe, hogy miket kiket vessen meg
ez nem hangzik jól
de ha valakiket emberszámba veszünk akkor már a cselekedeteiket is elfogadhatónak veszünk
Kb. a másodiknál felállnék a társasjáték mellől, ha mindig megszakítaná valaki...
Természetesen kicsiben, korának megfelelően.
Nyugodtan ki lehet irtani az olyan próbálkozásokat, hogy "azért csináltam XY-t, mert a Józsika is...". Pont kutyát nem érdekel Józsika, az beszélje meg a saját anyjával. Te azért csináltad, mert ezt akartad csinálni, jó ötletnek tűnt, nem jött be. Ennyi. 7 évesen szerintem ennyi elvárható. Meg lehet gyakorolni, hogy "Bocsánat, anya, én voltam!", és nem úgy kezdeni a mondatot, hogy "Csak azért csináltam, mert...." - saját példák...
Igen, ha csörög a telefon, akkor jelzem, hogy felveszem, mindjárt folytatjuk.
Ezen nincs sertodes.
OVI VÉGÉRE.....
én nagyon jól láttam a saját életemben 14 éves koromtól, hogy mikre képesek a fiatalok
tőlem idősebbel zenéltem és ugye még a közönség is volt országszerte
nem kevés itta le magát, szívta a pálmaragasztót
lányok keféltek piásan, vagy virtusból a zenészekkel
de ettől se éreztem azt hogy akkor beiálni oké, mert addigra belém volt nevelve, hogy az ittas az nem ember
Szerintem nem volt rossz...
Középső tuti ki fogja próbálni kíváncsiságból...
Pont jónak írod. ☺ Mindig is lázadó voltam, most is szívesen pisilek széllel szemben.
Persze a kamasz kiprobál ilyen-olyan társaságot, aztán jó esetben rájön, hogy nem mindben érzi magát otthon.
Téren füvezéssel nekem fő gondom, hogy könnyű elpatkolni, ha valakire rásóznak valami hülyeséget. És ezt tudják is. Én nem akadok ki egy spanglin megfelelő keretek között.
Nálam rossz társaság a mocskos részeg, a vandál és a mások bántalmazasa. Sok hülyeségben magam is benne vagyok.
meg például az iszákosokat meg kell hogy vesse zsigerből már 12-14 évesen is
és akkor nem fordul elő, hogy a társaságban a haverok "leitatták" a magzatod, vagy gizi lányát és az még jól meg is kefélték részegen