Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
3.gyerek tema...
Létrehozva: 2017. február 4. 21:25
Ket gyerekunk van ,4 es 9 evesek.Tunderi fiuk de elevenek is, sok sok turelem kell hozzajuk es rengeteg energiajukat kell lekotnunk.ferjem es en is dolgozunk,raadasul Ferj sokszor van akar hetekre tavol.nagyszulok messze.tobbszor volt szo meg egy gyerekrol,jo lenne egy kislany!felkialtassal de en bizonytalan vagyok...munkahely meg lenne is na de 3 gyerek az nem keves...kerlek mar meglevo nagycsaladosok de tervezgetok is irjatok,hogyan telnek mindennapok?en felek attol hogy birnam-e..ferjem persze ugy pasisan azt mondja h.megoldjuk es ha itthon van oke..na de ha nincs akkor van a tuti
egyszoval nem tudom mit tegyek..vegre mar kicsit onallok,mar voltunk nelkuluk is ketten par napig,es ujra elorol kezdeni..de azt is tudom h.milyen gyorsan mennek a hetek evek es gyorsan nonek..egyszoval tapasztalatokat erveket varnek pro es kontra.koszonom elore is
Bugyutaság önzőségről beszélni. Mert végül mind azok vagyunk. Valamilyen szinten. ;) De hát emberek vagyunk, nem holmi robotok. :)
Én százszázalékig bízom a nagyszülőkben, így nálam nincs olyan kifogás, hogy csak 100 km távolságra mehetek a gyerekemtől. Volt már hogy 3 napig rosszul volt a gyerek míg nyaralt a nagyiékkal. De nem szaladtam rögtön. Végül jobban lett. ;)
nálatok ez nem téma
hurcoljátok jó helyekre a gyerekeket
az ember nem veletek nyaralás helyett megy évente 3x búvárkodni és valszag nem azért nem jár mert nem szeret
csak önkontrollja van
Pedig az sem lett volna sem durva, se önzőség, még akkor sem, ha én nem szoktam.
Én olyan helyre nem mennék, ahonnan nem tudok nagyon hamar hazaérni, bármi gond van valamelyikkel, de ez az én parám.
Csajokkal elmegyek Amsterdamba, de az nem érvényes, mert saját Apukával maradnak, az meg olyan, mintha én magam lennék.
Rosszul látod.
Én szerető családban nőttem fel, ahol a nagyszülők (mind a négy) aktívan részt vett az életünkben. Én sokat voltam náluk, hol nyári szünetben, hol csak úgy egy hétvégén. Nem a nagyvárosban, de közel voltunk hozzá. Így kicsit vidéki is volt a feeling és közben nem kellett órákat utazni a mamáékhoz. :)
A gyerekem is úgy lett szocializálva, hogy a nagyszülők nem büntetés, hanem egy jó móka. Akkor is csak egy délutánt tölt ott, de akkor is ha nyári szünetben ott tölt 5-6 napot. ;)
velünk soha nem csinálták meg, hogy elhúztak külföldre, minket meg hagytak leányfalun
aki családban nőtt fel és nem fóton és főleg jó családban az tudja mi és milyen a család
ATTÓL hogy szaporodtál a tudásod nem pottyant a fejedbe a felhőkből
nem azért mert mi önző szülők vagyunk. Hanem mert mi is szeretnénk kettesben lenni
pont azért csinálod meg mert önző vagy
biztos élvezted vola ha, jól van lányom mész mamához újpestre, mi meg megyünk anyáddal az alpokba
Még csak ez sem annyira durva, ha amúgy mennek együtt is.
Azért a nagyinál lenni a legtöbb gyereknek igazi dajdaj. ;)
Mert ha szerető, törődő, és a gyerek életében jelenlévő nagyszülők vannak, akkor azokkal elég buli egy egész hét. :)
ebben az esetben nem az van amiről beszélünk
akkor nem lepassz a nagyihoz mondju és a szülő meg dajdaj
Ezt így kijelenteni, elég nagy butaság. Illetve megértem, mert nincs gyereked, így nem tudod megítélni milyen is egy család.
Mi a parommal márciusban megyünk az Alpokba pár napra. Kirandulunk, hegyet mászunk, együtt vagyunk. A gyerekünk pedig addig a nagyszülőkkel lesz. És nem azért mert mi önző szülők vagyunk. Hanem mert mi is szeretnénk kettesben lenni.
Még csak önző genyónak sem gondolom, ha mondjuk gyerek táborba megy, mi meg máshova, csak szeretünk velük lenni, nem szívesen hagyjuk ki őket valami jóból.
"én azt érzem, hogy a mikor nagyobb korkülönbség van, akkor baromira nem törödnek a már meglévő gyerekük szempontjával"
Gondolom nagy korkülönbségesből is van ilyen is, meg olyan is. Magam részéről egyszerűbbnek gondolom azt, ha sorban jönnek a gyerekek, és semmi nem állandó a végleges gyerekszám eléréséig, mint egy sok éve állandó rendszerbe új emberkét illeszteni, de azért ez is kezelhető.
nyilván megtehetnéd hogy kölykök lepassz és mentek kettem mászni a himalája
nem is kevesen simán meg is teszik
csak ahhoz azért jó genyó önzőnek kell lenni
akkoriban nem azt volt mint ma
bringát is csempésztől lehetett venni
azért emlékszem, mert az apám akkor szerzett shimano váltós csodabringát és neki nem vettek
az érv az volt, hogy a kicsinek kell valami
és a vonat így elment
akkor nem működött, hogy majd 3 hónap múlva mennek a bóótba és vesznek neki is
én azt érzem, hogy a mikor nagyobb korkülönbség van, akkor baromira nem törödnek a már meglévő gyerekük szempontjával
Én is pont így gondolom.
Mondtam nekik, hogy tartsuk be a fokozatokat lehetőleg idegenekkel szemben is - persze erre nem mindig van lehetőség:
1. Megkérem szépen, hogy hagyjon békén.
2. Nyomatékosan kérem, hogy hagyjon békén.
3. Felrúgom.
Nem kötelező, megtehetem, ha olyan kedvem van. Attól, mert megcsináltam őket, nem JÁR MINDEN, hanem adható.
az oké ha a tesók a házonkivül akár bunyóval is ha kell védik egymást
mert ott már mindenféle vademberekbe is ütköznek
de az nem ok ha egymással is azt hiszik az az eljárás megfelelő
elmegyek addig is
hogy egy idegennek ha kell, mondjuk simán, húzz a faszba
de ez a stílus már nem oké tesók, barátok... között
akikkel még "holnap is kell" szóbaállni
Magamnak is megveszem a használt bringát és a gyerekeknek is. És akkor mi van? Ezek ráadásul ideiglenesen vannak nálunk: kinövik, jöhet a következő. Mindenki fogta agyilag, nem is érdekel senkit. 8 év nagyon sok. Nálunk 3,5 év a két vége közt.
Nem mindig első a kicsi. Olyankor első, amikor logikus, hogy ő legyen az. Ilyen esetben pl. pont az: 5 percet rászánnak, aztán nyugton van egy órán át. (Ez is picik esetén, mert a 6 éves építsen magának, max. segítséget kér, és nyilván nem rombolhat.)
Vannak dolgok, amit értelemszerűen csinálhat a 10 éves, és nem csinálhat a 6 éves, de ezen kívül nem fogok neki előjogokat adni. Szerintem meg az nem egészséges, amikor a nagynak előjogai vannak, a kicsi kussolhat, a középső meg csak úgy van. Nem mindig a nagy fog választani, nem mindig ő kapja a legnagyobbat, nem mindig ő kap először.
abban a felállásban nem
mert te csináltad őket, így neked kell lemondani a fasza felnőtt nyaralásról
és olyat csinálni, ami a gyerekeknek jó
Szerinted.
Szerintem meg nem csatatér a házam, ahol agresszív barmokkal kell együtt élnem. Normál esetben iskolás kortól az ember elég ritkán kerül olyan helyzetbe, ahol fizikailag le kell valakinek nyomni egy sallert. Persze, hasznos lehet a tudás.
Bunyózni szoktak, nem is kímélik egymást, de konfliktuskezelésnek ne ez legyen a módszere.
én csak azt láttam, hogy az "egykorúak" jól elvannak
volt haver akinek 8 évvel volt kisebb öccse és az a nyagyihoz volt passzolva, mert ő velünk játszott, velünk jött a jégre, vagy bringázni
nem tudott mit kezdeni az öcsivel
arra jó volt, hogy nem kapott új bringát, mert kettőre nem volt elég pénzük
nem emlékeztem pontosan
nálam például az jó volt, hogy a tesók nem voltak a nyakamon mindig
otthoni sok zongorázáshoz nem hiányoztak
mert ahhoz nyugi kell
Tehát mindig a kicsi lenne az első a családokban?
Hierarchia? Épp a kicsinek kell megtanulnia, hogy várjon, nem az övé az elsőbbség. Hogy is mondjam, az elsőszülött jogai nem őt illetik. A kicsiket nem kell kivonni a forgalomból, a nagyok megtanítják arra, hogy hol a helye a családban. Hierarchia nélkül összeomlik a család, totális a káosz.