Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Férj csapatépítés
Létrehozva: 2017. január 30. 14:14
Sziasztok!
Segítséget, véleményt szeretnék kérni. Férjem egy éve dolgozik egy külföldi multinál. Időnként elviszi a munkáltatója céges vacsorára olyan helyekre, ahova egyébként nem jutnánk el (drága Bp-i helyek). Elvitték már csapatépítő tréningre is őket, most pedig az éves munkát megköszönve három napra Barcelonába viszik őket egy 5*-os szállodába (a féltékenység beszél belőlem: kétágyas szobába teszik őket emberenként). Családtagok, barátnők stb. nem mehetnek. Én kiakadtam rajta, hogy miért nem mehet a család, miért álcázzák ezt szakmai útnak, miközben a leírásban látszik hogy sokkal több a szabadidő program (wellness, éjszakai buli stb.). A férjem szerint 200 nőből rajtam kívül nincs olyan, akinek ez problémát jelentene. Azt mondja, hogy ez egy nagyszerű dolog, hogy a cége ilyen gáláns. Itthon vagyok a 14 hónapos gyerekünkkel, az még plussz rosszul érint, hogy én ragaszkodom hozzá annyira, hogy a napi 4 órás munkámra is bűntudattal hagyom itthon az Anyukámra, ő meg 3 napra simán lelép. Velem van a baj?
Jól látod a helyzetet.
Tavaly viszont túl sokszor találkoztunk egy nagy projekt kapcsán, többször akár éjszakába nyúlóan is. Na akkor én is húztam haza a szakmai rész után lendületből.
+ megígértem a fiúknak, hogy éjszakázós nap után kárpótlásul mindenki jöhet haza ebéd után, hogy találkozzunk.
Nem rólad beszélünk, miért kéne rosszul érezned magad?
Ha jól emlékszem, jórészt otthon dolgozol, ezért a családnak majdnem mindig "rendelkezésére állsz".
Ugyanezt én nem mondhatom el magamról, mert bár a munkaköröm tökéletesen alkalmas lenne rá, nem dolgozhatok otthonról. A férjem szabadabb, bár ha az ügyfelekkel személyes meetingek vannak, akkor neki is menni kell. E mellé még bejön átlag évi 3-4 hét külföldi út neki is, nekem is, vannak e tekintetben jobb és rosszabb évek. Vidékre is rendszeresen járunk, olyankor előfordul, hogy az ember csak este 9-10-ér haza, viszont reggel 6-kor kell indulnia.
A gyerekek szállítása, velük való foglalkozás, az ő külön programjaik szervezése külön szép logisztikai feladat. Meg hogy azért éhen se haljunk, legyen tiszta ruha, lakás.
Mindezek mellett a férjem állandóan tanul valamit, tavaly fejezte be az MBA-t, most PMP vizsgára készül.
A lányomat leigazolták, versenyezni fog, most heti 4-szer jár 3 órás edzésre. Meg hétvégén kedvtelésből lovagolni, 60 km oda-vissza.
A fiam 6 osztályosba felvételizik. Készültünk, írtunk, épp várunk, hogyan tovább.
Csak hogy lásd: nem egy unatkozós-láblógatós család vagyunk.
Ehhez képest ha nekem ha még oly jutalomból is a kollégákkal kellene/illene elmennem vakációzni, hááát, nem verdesném a földhöz. A férjem se. Örülünk, hogy luk van, ahol kell.
De miért kell a kettőt összemosni? Vagy inkább miért nem lehet külön választani? Elmegy 3 napra kollégákkal jó helyre hesszelni, nyáron meg elviszi kiscsaládot. Vagy akármikor. Miért nem lehet függetlenül is kezelni a kettőt? Egyik munkahely, másik család. A munkahelyre nem megy a család (miért is jutalmaznák családostul őket??) haza pedig nem megy a munkahely. Két külön színtér, mondhatni, két külön élet. Munkáltató jutalmazza munkavállalót, sima ügy. Nem sok helyen teszik meg. 3, azaz három nap.
De gondolom, ha dolgoznia kéne menni külföldi kiküldetésbe, az rendben volna. De jól érezni magát nincs rendben. Hát.. Érdekes felfogás.
Persze, család az első, de nem kell az egyetlennek lennie. Én magamat maximálisan családcentrikusnak tartom. Bármikor és bárhol mindent eldobok és húzok el, ha gyerek beteg és vele is maradok. Hazajövök kora reggel a csapatépítésről, ha gyerek meccsel. Nem megyek angolra, mert szeretnék ott lenni a szülőin. Nem megyek különmelós megbeszélésre, mert inkább viszem a kicsit iskolanyitogatóra. Otthon bármit eldobok, ha társasozni "kell", vagy mesét olvasni.
Na de van egy délután, amikor mindenki rendben van, apuval szuperül elvannak, akkor igazán semmi lelkiismeret furdalásom nincs, hogy elhúzok csapatépíteni évente 1x. (2-től sem lennék rosszabb anya. :-))
ezek meló dolgok
ettől csak becsavarodni lehet
civilben is kell külsőinger más emberek és nem csak gizi mindig vagy gizinek pityu mindig
A férjem PM, pontosan el tudom képzelni. De ennek ellenére az ő cégük jól működik rendszeres csapatépítés nélkül is. Már csak azért is, mert olykor olyan tanácsadókkal kell együtt dolgozni, akik a világ másik felén vannak, ezért túl költséges lenne együtt buliztatni őket.
De egyébként úgy képzelem, hogy nálatok nem klasszikus csé történik, hanem inkább csak találkozók. Nyilván, ha otthonról dolgozol, akkor neked ez élmény, hogy kimozdulhatsz, találkozhatsz a nevek mögötti arcokkal.
De azt is hidd el, hogy aki reggel 7-től este 6-ig távol van otthonról, annak nyíg még hétvégén is kisbőröndöt fogni és csomagolni..
én is erősen figyellek benneteket
22én lesz earnings report, ma lesz az apple
Engem is. De nem gyün.
Figyelj, engem rengeteg inger él, mert rengeteg emberrel találkozom. A munkám nem egysíkú, sokat jövök-megyek, interjúztatok, előadok, egyetemen oktatok, külföldön osztok tanácsokat.
A férjemnek is vannak a közvetlen kollégái mellett ügyfelei, akik változnak is, ezért nem ingerszegény környezetben élünk.
Nagyon vágyunk kicsit unatkozni együtt, de ilyen nem szokott előfordulni.
ahogy kezdtem
én se látom értelmét annak ha a melósok nagy haverok az a meló rovására megy
a másik
ezt amcsiban találták ki a hadseregből koppintották a bajtársiaságot
azok olyan népek ahol működik
de például egy ridegebb németországban nem
vagy 1 forint + fizetésért a másikat vízbefolytani akaró magyaroknál ez nem működik
ami az amcsiknál igen
Úgy gondolom, hogy nem kijelenthető egyértelműen, hogy nem hasznos. Te olyan cégben gondolkodsz, ahol az emberek egész nap együtt vannak, én meg olyanban dolgozom, ahol ritkán futunk össze annak ellenére, hogy egy csapatban dolgozunk. Mi esetünkben egyértelműen hasznosnak látom.
Ráadásul mi multiként igazi mátrix szervezet vagyunk, adott csapat vezetősége simán vegyül a pórnéppel. Nálunk elég érdekes az összetétel, de jól működik: Vannak people-managerek és project-managerek. a project-managerek a projektet vezetik, de semmilyen munkáltatói jogkörrel nem rendelkeznek a projekttagok felé. A people-manager meg jó eséllyel nem dolgozik együtt a beosztottjával, mert az projekten dolgozik a PM mellett. Ebből adódik sokszor az a helyzet, hogy a saját főnököm dob egy SMS-t, hogy dolgozom-e aznap, mert nem tudja, hogy hol vagyok, és hol kell lennem. Mondjuk mindegy is neki, nem is érdekli, mert kiadja a feladatot, én meg megcsinálom.
Tudod az átlagember, pláne Pesten nem tud annyi időt együtt tölteni a szeretteivel, amit szeretne. Ott a rohadt munkahely, tanfolyam, külföldi/belföldi kiküldetés, szülői értekezlet, gyerek versenyre/edzésre kísérése stb.
A szabadidő ezért nagyon értékes és meggondolandó, mire fordítsuk.
Ismétlem, ez az én véleménye, de mivel a kollégáimmal legalábbis ébren több időt töltök, mint a férjemmel és a gyerekeimmel, nem szívesen áldoznám a kollégákra a vakációmat/hétvégéket is. Ez az én értékrendem. A férjemé is ez, ezért is élünk jól 18 éve.
Nem kötelező ezt tartani etalonnak, van aki másféleképp él, ezért ez nem jelenti azt, hogy bárki fölött ítélkezem.
De meg tudom érteni, ha egy feleség egy multinál dolgozó férj mellett hiányjeleket érez, mert az az életforma nem arról szól, hogy "egymás s..ggében" vagyunk.
elment egy jót dugni
panaszkodj róla
Az egy dolog, hogy hülyeségnek tartom, de attól még nem feltételezem, hogy mind orgia lenne.
Szívesen elmondom, miért tartom feleslegesnek, nem is tart soká:
egy jól működő szervezetben nincs rá szükség.
egy rosszul működőben pedig csak még nagyobb feszültséget okoz. Voltam egy ilyenen is, szörnyű feszültségek az emberek között, mindenki "viselkedett", senki sem volt őszinte, mindenki megsebzetten ment haza és minden rosszabb lett utána.
Szakmai hasznát ezért nem látom. Céges összejövetelek, hogy jól érezzük magunkat kicsit együtt az hasznos tud lenni, de én itt is azt támogatom, hogy ne legyen kötelező, mindenki annyit vegyen részt benne, amennyi az életébe belefér, igénye van.
Családosoknak, ahol mindketten dolgoznak, rohannak az életük után általában túl értékes a szabadidejük ahhoz, hogy azokkal a kollégákkal töltsék, akikkel úgyis egész nap együtt vannak. Egyszer-egyszer, pl. év végén össze lehet jönni, de hetente, kéthetente, több napra fölöslegesnek tartom.
Ember pár perce hagyott egyedül estig.
Megyek topicot nyitni...
minden más csak utána jön. A munka, karrier is.
persze
és az erdőkben, vizekben, halásznak vadásznak
ha munka után civilben
nem ér valakit új inger új emberektől, csak mindig 1 emberrel van elfoglalva, attól besavanyodott hülye tudatlan lény lesz
mert külső idegen ingerek szükségesek
Lehet, hogy rossz szóhasználat volt a családcentrikus. Bár nem tudom, most, hogy ízlelgetem... A családcentrikusság sztem azt jelenti, hogy vkinek az élete a család körül forog, az a legfontosabb, minden más csak utána jön. A munka, karrier is.
Nem azt mondom, hogy ez jó, a leghelyesebb a jó egyensúly minden területen.
De ilyen értelemben ez a pasi nem feltétlenül az.
én is tudom, hogy rengeteg pasi csak egy szerencsétlen fasz
Lehet a családdal is wellnesselni orrvérzésig, és mellette 1-1x elmenni a kollégákkal. Az egész más, mint ha a család helyett történik
különben sok jó portéka van barcelona-ban
Igen szerintem veled van a baj. Eszembe nem jutna, hogy a férjemmel menjek bárhová is. Szerintem nagyon kellemetlen lenne egyébként is, ha elmennél. De ha ilyen jól helyen dolgozik a férjed, akkor biztos lenne keret arra is, hogy közösen elmenjetek valahová.
Mondjuk azért "durcizna" mert fordított esetben ő nem rohanna boldogan a munkahelyi jutalomfalatként osztogatott külföldi többnapos bulikra. Mert ő inkább a családjával wellnesszelne, nem a kollegákkal. És az bökné a csőrét, hogy visszafele nem így működne. Ezért szar, ha ilyen szempontból különbözőek az igények egy párnál, ha nem kölcsönös az állandóan egymás seggében levésre igény :)
Nagyon sok helyen nem lehet egyedül hagyni még pár órára sem aput még kisebb gyerekszámmal sem...
különben akkor sokan csodálkoztak, hogy csináltam a más gyerekével
mert hogy mondják sok apa nem mer a csecsemővel semmit se csinálni