Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Férj csapatépítés
Létrehozva: 2017. január 30. 14:14
Sziasztok!
Segítséget, véleményt szeretnék kérni. Férjem egy éve dolgozik egy külföldi multinál. Időnként elviszi a munkáltatója céges vacsorára olyan helyekre, ahova egyébként nem jutnánk el (drága Bp-i helyek). Elvitték már csapatépítő tréningre is őket, most pedig az éves munkát megköszönve három napra Barcelonába viszik őket egy 5*-os szállodába (a féltékenység beszél belőlem: kétágyas szobába teszik őket emberenként). Családtagok, barátnők stb. nem mehetnek. Én kiakadtam rajta, hogy miért nem mehet a család, miért álcázzák ezt szakmai útnak, miközben a leírásban látszik hogy sokkal több a szabadidő program (wellness, éjszakai buli stb.). A férjem szerint 200 nőből rajtam kívül nincs olyan, akinek ez problémát jelentene. Azt mondja, hogy ez egy nagyszerű dolog, hogy a cége ilyen gáláns. Itthon vagyok a 14 hónapos gyerekünkkel, az még plussz rosszul érint, hogy én ragaszkodom hozzá annyira, hogy a napi 4 órás munkámra is bűntudattal hagyom itthon az Anyukámra, ő meg 3 napra simán lelép. Velem van a baj?
kommunikáció is valahol nagyon elakadt náluk
csillagos egy behisztizett emberrel nem lehet semmire menni kommunikálva
a gyereket is elzavarod a szobájába ha bolondlegyet evett
mert nincs megoldás
ezek a hiszti emberek pont olyanok csak már nem gyerekek
Hát igen, itt most kevés információ alapján "szavazunk", hogy konkrét férj konkrét útja gáz-e.
"...megvan az egyensúly, te is mész, ő is megy..."
És a legfontosabb emellett, hogy legtöbbször pedig MI megyünk. Ezt sem tudjuk, hogy TI-nál mi van. Ha csak férj menne, mi meg együtt soha, akkor nálam is elgurulna a gyógyszer, de valószínűleg akkor nem egy pár lennénk 12 éve, és nem konkrétan emiatt, hanem a különböző irányvonal miatt.
tudod mi a baj a nőkkel általában
amikortól valakinek gyereket szülnek
a legtöbb egy elviselhetetlen idiótává válik, pedig akár jááánykorában egy kellemes ember volt
én azt érzem az írásaiból
jól felvitte a dóógát a jósorsa az urának, és ezt irigyli
"...megvan az egyensúly, te is mész, ő is megy..."
És a legfontosabb emellett, hogy legtöbbször pedig MI megyünk. Ezt sem tudjuk, hogy TI-nál mi van. Ha csak férj menne, mi meg együtt soha, akkor nálam is elgurulna a gyógyszer, de valószínűleg akkor nem egy pár lennénk 12 éve, és nem konkrétan emiatt, hanem a különböző irányvonal miatt.
Ha az asszony picsog, arra egy jó férj odafigyel. Szándékosan túloztam el a példát betegséggel (szülőt azért írtam, mert cabronnak nincs gyereke). De mindenkinek a saját gondja fáj a legjobban, tartja a mondás, lehet, hogy a TI-nekk sima kis depressziója van, belefáradt a 14 hónaposba plusz a munkába, és neki most nem esik jól, hogy cserbenhagyják, ráadásul még együtt sem éreznek vele.
A jó házasságban odafigyelünk egymásra.
Bocs, erre érzékeny vagyok, mert apukám hagyta elterebélyesedni anyukám depresszióját, kifelé sokáig palástolták, mi csak akkor értesültünk róla, amikor már nagy baj volt, makdnem belehalt. És sosem lesz már a régi. Pedig az is csak "picsogásnak" indult.
Ez teljesen így van. És ez a kommunikáció is valahol nagyon elakadt náluk. Nagyon nem volt itt átbeszélve, hogy ki hogy képzeli ezt a házasságosdit. Lehet sokféleképp "jól csinálni", de azért egy páron belül legyen hasonló az irány.
Az sem megoldás, hogy apu fogat összeszorítva itthon marad, mert milyen dolog, hogy még élvezi is. Nem is tudom, ilyen eltérő elképzelésekkel mi a megoldás. Egy "széééép nagy" veszekedés. :-(
117-et neked is ajánlom
Ennyiből még azt sem dönthetjük el, hogy férj családcentrikus-e. Nem tudjuk, hogy évi hányszor 3 nap a buli, és amellett hogy él a család, mivel töltik a közös idejüket, hogy érzik magukat együtt.
Így akár bármi lehet: Akár az is, hogy tényleg nem családcentrikus, és az is, hogy asszony picsog. És a két véglet közt bármi.
Mivel mindketten ilyenek vagytok, nem gáz, pláne mert megvan az egyensúly, te is mész, ő is megy. Mi mindketten inkább "befelé élünk, kifelé zárunk" típusú emberek vagyunk, ezért nálunk sem gáz, mert egyfélét gondolunk a világról.
A TI házasságában viszont kétféle ember él együtt és ebből még sok konfliktus lehet,pláne, ha az elején nem tudják alaposan átbeszélni, kompromisszumokat kötni, úgy, hogy minkkettőnek jó legyen!
normális feleségnek ezt nem kell magyarázni
és nem kell előadni a hattyú halálát se
az tudja
jó a fizetés, jó a meló, EBBŐL élnek, ezért velejár néha olyan is ami annyira nem jó
Szerintem ilyen esetben gáz, ha apu lelép, és az is, ha nem érzi, hogy ez most nem az a helyzet. (Már ha nagyi komoly beteg, és nem egy infulenzára gondolunk). Amikor Apukám beteg volt, szóba sem került, hogy ő nem itt tartja a frontot. Alap napi teendők is fárasztóak, de azt nem találom gáznak néha egyik, vagy másik szülőre bízni. Természetesen bizonyos feltételek mellett: 1. Ránk is jut ideje, 2. Együtt is megyünk utazni.
Lehet, hogy mi vagyunk furán bekötve, mert szeretjük egymást, szóval nem az van, hogy szabadulni akarok tőle, ennek ellenére maximálisan támogatom, ha beesik egy ilyen program, még akkor is, ha nekem jóval nyüzsgősebb napok jönnek. Aztán együtt röhögünk, a hülye helyzeteken, amiket meg kellett oldani a 3 kölökkel.
Férjem pl. búvárkodik, elég ritkán jut el, talán bő 2 éve volt utoljára. Hajón töltenek egy hetet, eszem ágában sincs menni, nem búvárkodok, és 3 gyerekkel amúgy sem. De ettől még ne mondjon le a hobbijáról. Majd jön még kutyára dér: Márciusban 2 gyerek elkezdi a búvártanfolyamot. :-)
Nekem meg évi 1x3 nap csajbuli van. Régebben még főzni akartam előre, de elhajtott, hogy nem lúzerek, nem fognak éhen halni.
Azért nem családcentrikus, mert ezt láthatóan és látványosan még élvezi is.
Más lenne az egész leányzó fekvése, ha otthon azt mondaná: "én is utálom az egészet, a legszívesebben lemondanám, hogy veletek legyek, de muszáj elmennem"
ezzel szemben szerinte tök jó és a feleség hisztizik, ,míg a többi 200 feleség nem (egyenként megkérdezte őket?)
bna, itt a baj, KOMMUNIKÁCIÓ, ezért írtam, hogy beszéljék ezt át
te ugye viccelsz
nem családcentrikus, mert A KENYERÜKET adó céggel 3 napra elmegy
én baromira nem vagyok csapatember
de ha valaki arra adja a fejét, hogy úgy dolgozik, akkor legyen csapattag
OK, maximálisan támogatnád meg miegymás.
De tegyük fel egy percre, hogy épp rossz passzban vagy, fáradt vagy, mert pl. betegeskedik az anyukád, ápolnod kell, közben dolgozol is, ott is helyt kell állnod. A férj hazaállít azzal, hogy őt elküldik külföldre wellnessezni és tök jó. Te persze jó feleség vagy és vele örülsz, de felsóhajtasz, hogy de kár, hogy inkább nem pénzt adtak, hogy ketten el tudjatok menni valahová lazítani, ha túl leszünk ezen a nehéz időszakon. olyan rossz lesz most nélküled, mert félek, mi lesz anyukámmal, aggódom, hogy meggyógyul-e, olyan jó lenne, ha itt lennél velem.... erre a férj azt mondja, ne hisztizz, a többi 200 feleség sem hisztizik, miért vagy önző, én ezt megérdemlem punkt-tum... jólesne?
Szerintem itt nem erről van szó.
Evidens, hogy aki félre akar lépni, az egy hétköznap délelőtt is meg tudja tenni, ha nagyon akarja.
A gond az, hogy a TI és a férj nincs egy hullámhosszon e téren. A férj láthatóan nem családcentrikus, a TI meg igen.
Jól összefoglaltad, én is kb. így gondolom és a topikindító is ezt érzi.
van-e baj veled
ez meg nem kérdés
1 a problémázás tárgya miatt
2 hogy abból még nyilvános cirkuszt is csinál
neki gyerek kellett
most szopik vele
és irigyli hogy az ura meg közben buliba mehet
nem nagy történet ez
Az látszik, hogy ez egy konfliktusforrás az életetekben, szerintem nem kívülről kellene megkérdezned, hogy van-e baj veled, vagy a férjeddel. Ezt nektek kell lejátszani.
Én is csak egy véleményt tudok mondani. Konkrétan nem értem a problémát. Ha a férjem kapna egy ilyen lehetőséget, és ő ennek örül, szeretne elmenni, annak én is örülnék, és maximálisan támogatnám, és ez viszonyt is így van. Hogy miért? Mert szeretjük, tiszteljük egymást.
ha az embered mást akar fakkolni, azt tudja tenni utazás nélkül is
ha baszogatod ostobaságokkal
akkor előbb-utóbb kedvet is csinálsz neki arra, hogy nézzen egy nem diliző nőt
arról beszéltem, hogy a munkatársak nagy cimbisége annyira nem jó
a jó főnökök meg nem fennhordják az orrukat, hanem megfelelő kartávolsággal jóban vannak a dolgozókkal is
óriás létszámú cégnél persze nincs tapasztalatom
nekem pár évet a 35 embert is pont elég teher volt kezelni, nem véletlen cseréltem életformát
most is sok ember munkájából van jövedelmem, csak nekem velük semmi dolgom a saját főnökeiknek kell az eredményt hozni
van görögben egy travel agency haverom
minden évben szezon elött van study tour (2x voltam akkor nála)
a szakmából eredően a résztvevők 99,99% csaj, 80-90 fő szokott résztvenni, 1-2 irodánként, szóval nem egy cég csapata
az esti vacsi után kinyitják nekik a disco és kezdődik a buli, de addigra már elég rendesen bepiálnak metaxa, ouzo, mavrodaphne bor
a helyi fasziknak a nagy téli pinaböjt után ekkor kezdődik az aranyélet nyár
a társulatból úgy egyharmadot hajnalban megszoktak húzni
másnap szépen hazamennek vissza a megszokott életükbe
ez 23 éve így megy nála
csak hogy megemlítsem a logikát is
ha elmegy egy rakás pasi kelet-európából
a helyi csajok nem fognak odamenni zsizsegni, mert az akad be a fejükbe, hogy az idegenekkel megkúrassák magukat
Szerintem ennyiből nem lehet megítélni, hogy veled van-e a baj, vagy a pároddal, vagy mindkettőtökkel, vagy egyikőtökkel se. Sokféleképpen lehet élni. Sokak szerint simán belefér az ilyesmi, és tökjól megvannak együtt, mások szerint nem.
Ha a férjem ilyesmivel állna elő, én is kiakadnék kicsit. Egyrészt megvan a véleményem az ilyen csapatépítő izékről, másrészt nekem ilyen "jutalom" nem kéne. Ha van lehetőség elutazni, pihenni, pláne ha sokat, megfeszítetten dolgozik valaki, akkor ezerszer inkább választanám azt, hogy a családommal utazom el, mint a kollégákkal. És a férjem is így gondolja, vagy ha nem így gondolná, az nekem nem tetszene :)
De ezek mi vagyunk, gyakorlatilag egy éjszakát sem töltöttünk külön, amióta összeköltöztünk, mi eléggé össze vagyunk nőve. Szóval csak magamból tudok kiindulni, és eszerint nekem sem tetszene a dolog.
Szerintem nem sokaig kellene ott dolgoznia.