Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Férj csapatépítés
Létrehozva: 2017. január 30. 14:14
Sziasztok!
Segítséget, véleményt szeretnék kérni. Férjem egy éve dolgozik egy külföldi multinál. Időnként elviszi a munkáltatója céges vacsorára olyan helyekre, ahova egyébként nem jutnánk el (drága Bp-i helyek). Elvitték már csapatépítő tréningre is őket, most pedig az éves munkát megköszönve három napra Barcelonába viszik őket egy 5*-os szállodába (a féltékenység beszél belőlem: kétágyas szobába teszik őket emberenként). Családtagok, barátnők stb. nem mehetnek. Én kiakadtam rajta, hogy miért nem mehet a család, miért álcázzák ezt szakmai útnak, miközben a leírásban látszik hogy sokkal több a szabadidő program (wellness, éjszakai buli stb.). A férjem szerint 200 nőből rajtam kívül nincs olyan, akinek ez problémát jelentene. Azt mondja, hogy ez egy nagyszerű dolog, hogy a cége ilyen gáláns. Itthon vagyok a 14 hónapos gyerekünkkel, az még plussz rosszul érint, hogy én ragaszkodom hozzá annyira, hogy a napi 4 órás munkámra is bűntudattal hagyom itthon az Anyukámra, ő meg 3 napra simán lelép. Velem van a baj?
Ha nem tudja letenni a benti dolgokat amikor kilép az ajtón... akkor igen
Nem feltétlenül.
De mondjuk Ti. ahogy itt is előadta, az nem csodálom, ha férjre kihatással van. És azt se, ha férj inkább elmenne 3 napra, mint otthon maradna.
aha
Az otthoni légkör kihat a munkahelyre.
és forditva is igaz.
Nekünk még sosem volt. A pároméknak sem.
De egyből megtalálják ha kell valami. Engem nehezen, tudod. 
Igen, elengednénk.
Olyan helyre ami régi vágya, és nem csapatbuli, hanem az ő egyedüli felfedezése a világnak.
Egy jutalom út, az más. Egy feleség vagy egy férj a jutalmat szeretné megosztani a másikkal, aki kimarad, az pedig szeretne részt venni benne. Hiszen az ő érdeme is hogy a társ jól teljesít a munkahelyén.
Szólj ha rosszul gondolom.
De keress olyan munkaerőt, akinek a neje egy hisztis picsa, az élete pokol otthon, viszont jól teljesít a munkahelyén. Az otthoni légkör kihat a munkahelyre.
Nem ellentmondás, a két eset nem ugyanaz. Nem jött volna létre ez a topic, ha a férj már régebben említette volna a nejének, Barcelona álmai netovábbja. És az ölébe pottyan egy olyan összeg, amelyből 3 napig vígan eléldegélne ott. Asszony simán elengedné. Az az ő jutalma lenne a férj részére.
Jézusom
Hát.. nálunk más az osztálytali.. mivel tartjuk ezen kivül is a kapcsolatot.. sok emberrel.. mindenki tudja úgymond- ki mire vitte..
nem újdonság...
viszont dumálunk egy jót... sztorizgatunk.. újra 16-17 évesek vagyunk.
Na, éppen ez jutott eszembe legelőször.
Egyébként is jutalom út a barcelónai, nem csapatépítő. A szövegből legalábbis ez derül ki.
A minap még arról folyt a kotkodács, hogy valaki elengedné a férjét fél évre is gyerek mellől, mások meg nem.
Most meg a 3 nap családellenes tevékenység. :) Ellentmondás level 99.
Jó éjt!
Igen, tudom hogy miért.
Osztálytalálkozó az más tészta, nem több napos ceremónia, és arról szól hogy ki mire vitte az életben. Kurvára nem érdekes hogy mit ért el a másik, csak legyen mivel dicsekedni. A társ ide nem kell.
De egy olyan helyre, ahol el tudod képzelni, hogy kellemesebben éreznéd magad ha a párod is ott lenne, akkor a cégnek meg kellene ezt oldania. Felajánlani. Valószínű hogy alig néhányan élnének a lehetőséggel, de annak a néhánynak jó lenne.
Céghez nem kell alkalmazkodni. Ha valaki jól végzi a munkáját, akkor a dolgozónak nem kell a cég külön kéréséhez alkalmazkodni. Erre senkit nem lehet kötelezni.
A párom elment már 3 naposra úgy is hogy vitt (külön kérték), és úgy is hogy nem vitt (nem értem rá vagy kanbuli volt). Nem estem kétségbe, jó volt pár nap különlét attól függetlenül, hogy kölcsönösen hiányoztunk egymásnak. Habár a párom azt mondta, vééégre kialudta magát. Senki nem rugdosta az ágy szélére, senki nem fojtogatta, senkire nem kellett figyelni hogy betakargassa, és senki nem lopkodta el az ágyneműjét.
Részben megértelek, mert nekem is volt egyszer néhány hétig olyan munkahelyen , hogy már a délutáni vállalti bulin is bugyi nélkül táncoltak a tárgyalóasztalon a tökrészeg kolléganők, igaz nem mindegyik.Hazamenekültem.Másnap a normálisabb kollegák mondták, hogy kb éjfélig tartott a buli és sok minden történt.............
Bizonyára így lehetett, mert másnap a Csatornázási Műveket hívtuk ki dugulás miatt.A cég emberi röhögve bugyikat hordoztak körbe egy vaskampón, mintegy véres kardot a dugulás okaiként és persze "keresték" a tulajokat.
Így hamar leléptem onnan, mert megrendült a bizalmam a vezetésben és bizonyos kollégákban is akikkel muszáj volt együtt dolgozni..........................................
Más, de a témához: nem lehet hogy nálatok más is probléma?
Tudok olyan magyar céget, akik 100-asával viszik az alkalmazottakat plusz a partnereket nyaralni egzotikus országokba, 1-1 hétre, 10 napra.
Mi gátolja meg férjet abban, hogy a családdal is elutazzon?
Komolyan ekkora probléma 3 nap a kollégákkal külföldön?
Igaz..
most búcsúzom, megyek mesélni, altatni :-)
Bármikor hülyét csinálok magamból de akkor amikor én akarok.
Nem amikor mások mondják .
pl nálunk van farsang... nem kötelező beöltözni.. de megteszem.. mert jópofa dolog. Nem tolom túl.. valami jelképes dolog.
DE kötélen tuti nem lógnék.. és nem is értem, hogy mit képzel az a munkáltató aki ilyesmire merészel kötelezni.
én is/mi is így szoktuk :-)
A férjemnek épp a hétvégén volt vmi csapatépítés. Péntek-szombat. Próbáltam rávenni, hogy aludjon ott nyugodtan, de megnézte a programot, semmi lényeges nem volt szombaton, csak hogy kialudják a piát, nem is volt messze (Bp környékén egy wellness szállóban), ezért nem maradt.
Egyébként többen nem maradtak, előtte meg is kérdezték, ki maradna, mert úgy foglalnak szobát, nem volt se kötelező, se elvárt. (Sok a családos 40-60 éves a csapatban.)
Délelőtt volt vmi szakmai program, délután eldugott kincsek után szaladgáltak az erdőben, nem nagyon élvezték, mert rohadt hideg volt. Utána vacsi.
Ez így elfogadható.
A homokvár hasonlat tetszik, nagyon találó.
Én mindent megteszek, de amikor rá akartak venni hogy kötélen lógjak egy gödör felett, mert attól nekem milyen jó lesz és ők ettől jobban fognak ismerni, utána pedig majd beülünk valahová egy pofa sörre vagy valamire (én, az antialkoholista!!!), akkor a főnök szemébe mondtam szép nyugodtan, hogy nem vagyok idióta. Akkor ő kirug. Oké, írjuk a papírokat. Röhögtem. Ő tajtékzott, de nem tudott mit tenni, jobb voltam mint a többi. Én nem mentem, ők nyájként együtt működtek valami marhaságban. És a poén, én a kiváló emberismeretemmel jobban ismertem, és jobban manipuláltam őket mint a főnök. Az új főnök ezt gyorsan átlátta, és meg akart szabadulni tőlem. Meg is tette, de a csapatjátékosokat már nem tudta egyben tartani, szétszéledtek önmaguktól.
A lógással egyébként semmi baj, ha tudod hogy amikor valóban kell, akkor számíthatsz rájuk.
Maximálisan igazad van.. ebben biztosan egyetértek veled... - hogy a cégek többsége családellenes.
és igen.. kalap szart sem ér az egész... de amig csak ilyen van addig az ember nem nagyon válogathat, kénytelen alkalmazkodni
Csak magamból tudok kiindulni.. többnaposra.. ottalvósra nem mennék el. MERT nem.Szerintem te tudod miért.
Egy estés vacsi az más... onnan hazajövök este 11 re legkésöbb. Ott voltam.. jól éreztem magam.. de nem akarok hajnalig dorbézolni.
VIszont a páromat nem vinném igy sem... ahogy osztálytalira sem. Pedig ő volt osztársakat és kollégakat is ismer. DE mégsem
Nagyon jó meglátás.
A csapatépítők világa főleg a szingliknek való.
Leírtam az elején, hogy volt olyan időszakunk, amikor a férjem hónapokat töltött külföldön, két éven át minden második héten Svájcban volt. Az első több hónapos távollét előtt 1 hónappal született a fiam, egy pár hetes kisbabával maradtam egyedül. A svájci időszak alatt egy ovis és egy pár hónapos gyerekkel voltam otthon. Mindent megoldottam.
Amikor én dolgoztam Macedóniában, épp építkeztünk. A férjem egyedül volt a gyerekkel és félkész házzal.
Mindent megoldottunk, mert muszáj volt.
A csapatépítő buli se nem muszáj, se nem okoz örömöt egyikünknek sem, ezért nem is hagyjuk emiatt magára a másikat huzamosan.
Attól függ milyen rendezvény. A topic indító esetében jutalom. Ha céges megbeszéléssel egybekötött, az más. Ami az egyedülállóak esetében jutalom, az a családosoknak kín. Akár úgy is megoldhatták volna, hogy a partnerét saját költségen, és a cég biztosítja a szállás lehetőségét. Együtt.
Ezek az új divatok kalap szart érnek, család ellenesek. Márpedig a családi háttér biztosítja a hatékony munka feltételét.
Ép eszű ember nem a munkatársaival szeretne együtt "vért izzadni" csapatépítésen, hanem a szerelmét is bevonva, és elviselve a másét. Így még jobban meg is ismerik egymást. Lehet hogy a nagypofájú kollega a neje jelenlétében egy papucs, nyámnyila.
Nem akartam életvezetési tanácsot adni. Ha jól tudom a fiad már tizenéves, felsős, az nem igazán a kicsi gyerek kategóriája. (persze lehet, hogy azóta, amikor az én gyerekeim voltak kicsik, már változott a kategória)
Igen, a gyerekeket általában két szülő vállalja, de fel kell készülni arra, hogy esetleg az egyik ideiglenesen - véglegesen kitől a sorból.
Amit írsz, abból nekem az jön le, hogy neked egy pár napos egyedüllét megoldása is komoly, néha megoldhatatlan (nem mennek edzésre) logisztikát igényel. Mikor kicsik voltak a gyerekeim (15 hónap van közöttük) sokszor kellett egyedül megoldanom az ellátásukat a férjem munkabeosztása miatt. Úgy, hogy nem volt kocsi a fenekem alatt, és kötött munkaidőben dolgozta. Sikerült.
irtam neked privit
Pontosan. Ezért marhaság. Ha neked nincs kedved átmenni gyerekbe és homokvárat építeni a Tisza/Adria partján, ezért nem hordod elég lelkesen a kisvödörben a vizet, rád mondják, hogy nem vagy csapatjátékos, holott a vállalati projekt érdekében bárkivel szóba állsz, magyarázol, túlórázol?
Ez nevetséges.
Ezért is teszek magasról az ilyesmire: ha a felettesem a munkám alapján nem tudja megítélni, hogy milyen munkaerő vagyok, és ehez bugyuta játékokra van szüksége, akkor a hiba az ő készülékében van...
Nekem is vannak beosztottjaim. Pontosan ismerem őket. Tudom, mikor kamuznak, mikor van elegük, mikor lelkesek őszintén, mikor lógnak. Pedig nem építettem még velük homokvárat.