Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Férj csapatépítés
Sziasztok!
Segítséget, véleményt szeretnék kérni. Férjem egy éve dolgozik egy külföldi multinál. Időnként elviszi a munkáltatója céges vacsorára olyan helyekre, ahova egyébként nem jutnánk el (drága Bp-i helyek). Elvitték már csapatépítő tréningre is őket, most pedig az éves munkát megköszönve három napra Barcelonába viszik őket egy 5*-os szállodába (a féltékenység beszél belőlem: kétágyas szobába teszik őket emberenként). Családtagok, barátnők stb. nem mehetnek. Én kiakadtam rajta, hogy miért nem mehet a család, miért álcázzák ezt szakmai útnak, miközben a leírásban látszik hogy sokkal több a szabadidő program (wellness, éjszakai buli stb.). A férjem szerint 200 nőből rajtam kívül nincs olyan, akinek ez problémát jelentene. Azt mondja, hogy ez egy nagyszerű dolog, hogy a cége ilyen gáláns. Itthon vagyok a 14 hónapos gyerekünkkel, az még plussz rosszul érint, hogy én ragaszkodom hozzá annyira, hogy a napi 4 órás munkámra is bűntudattal hagyom itthon az Anyukámra, ő meg 3 napra simán lelép. Velem van a baj?
vagy a férj elvinni őt is Barcelonába, puccos helyre vacsizni, kárpótlásul
de nem viszi, vagy mert csak arra jó, hogy otthon mosson-főzzön-gyerekezzen, vagy a szuper-fontos multi állás egy ügyfélszolgálatos meló vmi BSC-ben, ezért még jól sem keres...
másrészt ebben benne lehet az is, amit korábban feszegettél, de persze nem volt rá válasz:
ez arra utal, hogy feleséget a céges bulik mellett nem viszi el a multinacionális férj ilyen helyekre
semmi baja nem volna ha őt is vinnék
de akkor se ha neki lenne olyan melója, ahol vinnék
nem véletlen az, hogy a jóállású nők nincsenek annyira babázhatnék mámorban, mint a tecokasszások
Nagyjából egyetértek.
Abban nem, hogy sokan nem értik, "hol itt a baj".
Mert lehet baj, akkor is, ha feleség hisztizik, akkor is, ha nem, ha
1, másképp gondolkodnak erről a kérdésről és meg sem próbálják megbeszélni
2, a gyakori munkahelyi program nem annyira kötelező/elvárt, hanem jó ürügy az otthonról való távollétre, ami egy olyan tünet, amire figyelni kell.
felsorolja, hogy milyen fasza az új melóhely
majd utána bőőőg hogy őt is méé nem viszi a cég barcelonaba
Ebből simán az irigység beszél, de ezt TI is beismerte.
...ahova egyébként nem jutnánk el ...
Engem kontkrétan az érint, hogy a férj itthon van / nincs itthon. A helyszín csak mesélés és érdeklődés szintjén. Itt viszont benne van, hogy túl jó helyekre jár, nem már jól érezze magát, ha nekem nem jut. És nekem ez benne a nagyon genya.
abban szeretik sokan ringatni magukat, hogy 300ezer forintból 3man négyen teljesen normalis szinvonalat tart fent
magyarországon nem olcsó, nem csak 30%ba kerül az osztrák élethez képest
Én pl. nem mentegetem a TI férjét, hanem továbbra is úgy gondolom, hogy ha ő felnőttként úgy dönt, hogy ezeken a rendezvényeken részt vesz bármi okból (kötelező, illik, ajánlott, networking, szeretne, stb.), akkor az elfogadom, és visszafelé is elvárom. Nem bírálom felül a döntést, nem kergetem hazugságba, hogy azt kelljen otthon mondania, hogy levágják a tökét, ha nem megy, és különben is a másik 200 feleség így meg úgy...
Ha a családunk rovására megy a túl sok hobbi rendezvény, akkor megkérem, hogy beszéljük át, hogy lehetne mindenkinek jó. (Cirkuszolás, sértődés, hiszti nem vezet a megoldáshoz).
Nálunk a projektvacsival úgy van, hogy a meghívás áll, és oda mindenki önként mehet. Még csak nem is illik. És a távol maradóról is max. annyit gondolnak a többiek, hogy ez neki most nem volt aktuális (tökmindegy mi miatt.)
Most lehet, hogy nem megy át a betűkön, de valami olyan lenne a mondandóm lényege, hogy nekem családon belül nem elfogadható, ha engem taknyos gyerekként korlátoznak, viszont én is próbálom megtalálni, hogy mi a jó a másiknak. És itt megint előjön az összhang kérdése: Ha erről a pár nem hasonlóan gondolkozik, akkor megette a fene, mert akkor egyik korlátozva érzi magát, másik meg cirkuszol. És ki érzi magát jól?
"Férjem egy éve dolgozik egy külföldi multinál. Időnként elviszi a munkáltatója céges vacsorára olyan helyekre, ahova egyébként nem jutnánk el (drága Bp-i helyek). Elvitték már csapatépítő tréningre is őket, most pedig az éves munkát megköszönve három napra Barcelonába viszik őket."
Ez nem úgy hangzik, mintha apuka/férj mindig otthon ülne, soha nem jár kollégákkal "összetartani". Pedig még csak 1 éve van ott.
a barcelonai uton kivül nem olvasok más nyígást
minden dolgod CSAK rád tartozik
SENKI nem nyomja a fejednek a puskát, hogy idekelljen kényszerből teregetned
"Csapatépítés szakmai része kötelező, a többi meg ránk van bízva. A meghívottak kb. 90% maradni szokott. Tavaly én hazajöttem, mert akkor sok olyan munka volt, ami belelógott a családos időmbe, és akkor inkább voltam kíváncsi a kölkökre, mint kollégákra, de idén ott maradtam. Pláne, hogy 3 hónapot itt töltöttem a kanapé sarkán üldögélve. Saját döntés. És igen, azért maradunk, mert élvezzük."
Pontosan. Köszi, hogy leírtad.
Igen, a szakmai részre el kell menni, a vacsira illik, de nem kötelező, hogy ne nézzenek anti-közösségi embernek jó, ha azért egy évben egyszer megerőlteti magát az ember és elmegy, de nem kell hajnalig ott lenni, leinni magad. Aki meg szeretni, hajrá, menjen el. Azzal sincs semmi baj.
De akkor már ne mentegessük a TI férjét, hogy jáj-szegény-a-családjáért-áldozza-fel-magát-éppen. A TI-ból kiderül, hogy gyakran jár a céges programokra, ez egy jutalom út, amire ő akar elmenni.
Ezzel sincs semmi baj. Lehet, hogy szereti a munkahelyét, szívesen tölti a szabadidejét velük (halkan jegyzem meg: lehet, hogy szívesebben, mint az otthon mindig depis feleséggel és bömbölő gyerekkel), de ez esetben a feleség részéről jogos az érzés, hogy ő kicsit el van hanyagolva, háttérbe van szorulva. Sajnos gyakran megesik, hogy az eltévolodás véglegessé válik.
Ha viszont cikk készül, az a rossz hírem, hogy már megírták. Emlékeztem rá, mert Éva előfizető vagyok, most elő is kerestem nektek:
http://www.evamagazin.hu/ti_csalad/14852_multi_ferjhtml
Erdekes, nekem a csorosag az ha valaki naprol napra el. Az, hogy valaki teljesen normalis szinvonalat tart fent, de epp nincsenek millioi a bankban, nekem nem csoro.
Amit leirsz az sem csoro, csak lusta. Ahogy te is irtad.
Wellnesselni nem jarok, azt nem szeretem. Ahogy a pialás sem okoz különösképp örömet.
De szívesen megyek a hegyekbe kirándulni és egy nyugis,eldugott folyóparton is jól érzem magam.
Hidd el van tévém de mivrl kompletten össze van kötve a számítógéppel így az már maga az okos berendezés. :)
A lakhatási dolgaim pedig rám tartoznak, senki másra.
274 vered a tamtamot
Én nem vagyok csóró és nem is hajtom magam a munkával.
a nem csórónak jut tévére is rendes ruhára is rendes kajára is és egyebekre is és még monjuk egy kéró árát is összetudja rakni a bankban a gyerekének, mire felnő, közben tudja rendesen tanítatni is
ha monjuk a bánkitóhoz mész a haverokkal esténként jól bepiálni, akkor az nem a kultura keresést mutatja, vagy ha a segged áztatod valamelyik wellnesspancsiban
szellemi gyarapodáshoz meg kell elég pénz is, csak a belsőből fakadó igény nem elég
anno nyaranta egy rahedli endákással volt tele a balaton, de voltak hollandok olaszok vastagnémetek
az apám tőlem sokkal friendlyzősebb tipus volt
mindig mindenféle népekkel haverkodott össze, sütöttek főztek, beszélgettek, ide-oda elkirándultak, mi gyerekek is és játszottunk pancsiztunk pecáztunk
egy rahedli országból lett cimbi, ahova lehetett menni és akkor azok mutatták az életüket a helyeiket
sok magyar meg csak egymással tudott cimbizni, mert csak magyarul beszéltek
334 + link
még fenn is marhanagy a lemeradás
5142 európai bankárból csak 4 magyar van akik a csúcsfizut megkapják évi 1 mill fölött
Mi pont hogy élményekre költünk. Utazásra, kirándulásra, szórakozásra. Nem érdekel sem a smartTV, sem a 40ezres csizma.
Egyetértek, nyilván a pénz önmagában nem a minőségi élet záloga, a szellemi gyarapodását is csak annak szolgálja, akinél van hozzá alap.
gagyi életvitele sok tuskóból lett pénzesnek is meg van
mert mondjuk wellnessezni jár, casinózni, éjszakai mulatókba mániákusan vásárolgatni
de nem viszi a világba a gyerekeit múzeumokba, szép helyekre, nem tud idegen népeket is megismertetni a gyerekeivel, mert nem tud azokkal beszélni
Amikor nem csak az igérete van meg benned - képes vagy rá -, hogy az életmódodnál minőségibb életet élj te és a családod, hanem a reális lehetősége is, de mégsem élsz vele, mert az igényeid megrekednek egy szinten. Vagy egyszerűen csak lusta vagy előhívni magadból, ami benned van és közben önigazolásként mantrázod, hogy a "mai világban ennek is örülni kell..... ". Amikor nem akarod megtenni a tőled telhető maximumot, amivel útnak indíthatod a gyereked. Mondjuk nehéz is, ha vki ebben szocializálódott, már otthonról is ezt hozta.
szándékosan nem írtam a te céged
mert így is túl jó a dolgod 3 gyerek mellett is
"ne csípjenek még jobban"
itt világosan látszik, hol van jövöje az átlagenber gyerekeinek
Nálunk is van gyerek játszósarok a házban, meg 2 kijelölt tárgyalóban lego, ebédlőben csocsó, meg céges Télapó is, meg abszolút családbarát a munkahely, de fel sem merül, hogy a projektzáró vacsorán helye lenne a családnak, vagy akár a csapatépítésen. Csapatépítés szakmai része kötelező, a többi meg ránk van bízva. A meghívottak kb. 90% maradni szokott. Tavaly én hazajöttem, mert akkor sok olyan munka volt, ami belelógott a családos időmbe, és akkor inkább voltam kíváncsi a kölkökre, mint kollégákra, de idén ott maradtam. Pláne, hogy 3 hónapot itt töltöttem a kanapé sarkán üldögélve. Saját döntés. És igen, azért maradunk, mert élvezzük.
a normális világban is elég kevés ember teheti meg, hogy válogat pölö a guglinál fogadja el a melót vagy a face
mer általában a legtöbb cégnél még ma sincs olyan lazaság min náluk
de mondhatjuk a magyar prezit, oda is lehet vinni a gyereket, játszani is lehet, meg kajálgatni, meg be se lötelező menni......
igenám, csak kábé 30 magyarnak van annyi esze, hogy oda fel is vegyék