Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nekem az ilyen szitura azt mondja a férjem is, amit te. Azt kell elkerülni, hogy előfordulhasson az a helyzet, amikor már nincs visszaút.
Ott még le lehet állni, amikor egy nő a lakására hívja italozni a férfit.
Azt gondolom a nővéred valami nagyon suta és ostoba módon akarta tompítani a fájdalmadat, amolyan "nem is olyan nagy kár érte" módon... de persze ezzel csak tovább növelte a fájdalmat, mert már kérdéseket sem tudsz feltenni a férjednek... :( Sajnálom nagyon. Aztán persze az is lehet, ezt nem tudom, volt-e köztetek mindig valamiféle versengés, hogy így akart fájdalmat okozni, de akkor meg egyszerűen tényleg meg kell szakítani vele minden kapcsolatot, mert aki egy ilyen alkalmat kihasznál, hogy a másik alá tegyen, az klinikai eset... előbbi csak nagyon nem jó empata és én a végére járnék hogy miért mondta el egyáltalán és miért most...?
Érdekes nekem teljesen mást jelent a kicsinyesség.. :) Amit itt leírtál azt a nárcizmussal foglalnám össze, aminek része a kicsinyisség is.. :) de inkább a "szarrágó" kulturáltabb megfogalmazását jelenti nálam.. :)
"a barátságunkra hivatkozva azt írnánk egymásnak hogy szívesen nézegetnénk egymást ruha nélkül"
"Nincs olyan férfi, (még te sem) aki előtt egy pucér nő ha áll, és a nemi szervét simogatja, mélyen a férfi szemébe néz, ittak is, hogy a férfi ne csalná meg a feleségét. Pillanatnyi kiesés az ösztönöknek engedve, de megtennék."
Ezzel alapvetően egyetértek, csak azzal nem, hogy ez az általad felvázolt szituáció bárkivel előfordulhat... :) nem tehet szegény férfiú semmiről, ő csak ott állt, a dolgok meg csak úgy történtek nem? :) Hogy került elé egy meztelen nő aki a nemi szervét simogatja, ráadásul mindketten ittasak...? :) Azért ez egy elég sutácska példa, mert a gerinc ott kellene, hogy nem megy el kettesben iszogatni egy nővel, aki aztán a végén ledobja a ruháját és ráugrik... nem amikor már ez megtörtént akkor védekezni az ösztönökkel... .nemár
Ellenérzésekkel viseltetni valaki iránt, aki valamiben fölé kerekedik, és ócska, pitiáner módon visszaélni a pozícióval vagy a helyzeti előnnyel.
Csalni a játékban, abból élet-halál kérdést csinálni, és érezni, hogy a győzelemért bármire képes... még egy játékban is.
Egy társasági összejövetelen úgy helyezkedni, úgy manipulálni, hogy mások viseljék annak a költségeit, de leginkább ő élvezze annak áldásait.
Leszólni más öltözetét, csak mert azt többen dicsérik, mint az övét.
... és folytathatnám
A kicsinyességben egyszerre vannak jelen olyan tulajdonságok, mint az irigység, a kapzsiság, az egoizmus, és a gonoszság. Sajnos többször találkoztam kicsinyes emberekkel. Ki többé, ki kevésbé volt az...
(A kicsinyesség a mai magyar politikának is jellemzője, de ott némileg más a természete.)
Hazajött a párom, most csak elolvastalak, és feltennék egy kérdést. A kicsinyességre tudnál példát mondani?
Nem gondolom, hogy félreértettelek. Te leírtad, hogy számodra mit jelent a flört, én meg arról beszéltem, hogy másnak mást jelenthet. Sokfélék vagyunk, és sokféleképpen viszonyulunk a világ dolgaihoz.
A hazugság értelmezése, és az ahhoz való viszony ugyanezt igazolja. Meggyőződésem, hogy minden ember hazudik. Akár naponta többször is. A hazugságnak ezer és ezre fajtája, millió oka van. Sokszor hazudtam életemben, de egyetlen egyszer sem hazudtam ártó szándékkal. Nekem is sokszor hazudtak, de ez mögött soha nem éreztem rosszakaratot. A hazugságok emberi tulajdonságok garmadáját rejtik. A legtöbbjük negatív, de a pozitívak is megtalálhatóak. A hazugság - a kóros esetektől eltekintve - nem egy emberi tulajdonság, hanem azok kivetülése, egyfajta megnyilvánulása. A kicsinyesség egészen más. A kicsinyesség, a pitiánerség olyan jellemvonás, ami mögött pozitívumot találni nem lehet. Százszor inkább élnék egy olyan emberrel, aki gyávaságból, félelemből, kíméletből, vagy akár önzőségből hazudik nekem, mint azzal, aki a kicsinyesség gonosz szellemét lopja be az életembe. Irtózom tőle!
A megismerés fontosságában egyetértünk. A megismerés a kapcsolatnak olyan, mint a háznak az alap. Nélkülük nincs stabilitás.
A nejem hogyan vélekedik a hazugságról? Igyekszik elkerülni, és dühös, amikor szüksége van rá.
ismerem a növéremet tudom, hogy mindenkivel kikezd, szerinte mindenki belé szerelmes, de ez akkor is mellbe vágott. L
A férjem szerette megbotránkoztatni az embereket, nem érdekelte mit gondolnak rola
Felejtds el őket! Így jártál, ahogy többen is jártak már így!Már ha igaz amit írtál.
Biztos vagy nem biztos hogy mi és hogy történt.Már nem számít!
De, most már tudod hogy a tesódra nem számíthatsz semmiben.Ha igaz amit mond ,azért! Ha nem igaz amit mond, akkor azért a gonoszságért hogy most í gyászodban is "bánt".
Ha ilyen, tartsd magad távol tőle most is, és ha párod lesz akkor is.A nyugalmad érdekében.
A belső árulás a legszemetebb a dolog.
Ne haragudj, ezt nem igazán értem. A férjed flörtölt a testvéreddel, meghalt, és most ez a flört még nehezebbé teszi a gyászt? Esetleg másról van szó?
Mindenben igazad van, úgy ahogyan nekem is.
De félreértettél, nem baj, már megszoktam tőled.
Mégy egyszer, egyszerűbben.
Te beszélgetőpartnert keresel. Közötted és a beszélgetőpartnered között ha kialakul egy olyan intim kapcsolat, hogy szexuális izgatást folytattok egymással, az nem flört. A nejed tud arról hogy te más nőkkel beszélgetsz, de egy nemi aktusra utaló irományt ő sem venne szívesen. És amennyire ismerlek, nem is tennéd. Ellenben, ha a beszélgető partnered kedves, kétértelmű poénokat dobtok be, az flört, azt a nejed is tolerálni. Hiszen ahogyan ellépsz a géptől, vélhetőleg már más foglalkoztat. És nem fogsz a gép elé menni kizárólag a kedvemért, hogy a lelki problémáimról beszélgessünk.
Te is ismersz, elég szókimondó vagyok. Ha mi ketten folytatnánk (valami csoda folytán) privát beszélgetést, és idővel a barátságunkra hivatkozva azt írnánk egymásnak hogy szívesen nézegetnénk egymást ruha nélkül, vagy pedig részletesen ecsetelnénk a nemi szerveink buja kinézetét, az nem flört. Az már a társaink megcsalása lenne, noha testi érintés nem történt.
Mások vagyunk. nekem a hazugság a legnagyobb bűn.
Ugyanis, ha valaki nekem nem mer igazat mondani, azzal azt sugallja, hogy én egy galád ember vagyok, akinek nem lehet igazat mondani. Másrészről, ha a hátam mögött hazudnak, az ellen védekezni sem lehet.
A kicsinyesség nem jár egyedül, általában irigységgel párosul. Ez az illető saját problémája, másoknak nem okoz vele károkat. Ellenben a hazugsággal bármit el lehet érni mások kárára.
BBA nem hogy a párját, még saját magát sem ismeri. Máskülönben nem ment volna hozzá. Vajon miért van az, hogy emberek sokasága rendszeresen csalódik a párjában? Felruházzák a másikat mindenféle jóval, a rosszat nem is feltételezik. Rengeteg nő mondja, a férjeik nem csalnák meg őket soha. Ó dehogynem. Nincs olyan férfi, (még te sem) aki előtt egy pucér nő ha áll, és a nemi szervét simogatja, mélyen a férfi szemébe néz, ittak is, hogy a férfi ne csalná meg a feleségét. Pillanatnyi kiesés az ösztönöknek engedve, de megtennék.
Ez a férfi még nem nőtt fel. Olyan mint egy nő, aki a csillogás láttán eszét veszti. Éretlen kamasz. Sok ilyen "férfi" él közöttünk.
Tényleg, a feleséged hogyan vélekedik a hazugság témájáról? Csak azért kérdezem, mert a társam is a legnagyobb bűnnek tartja. Neki nem is lehet, a legkisebb rezdülésből megérzi az embereken, de nem szól. Viszont előtte az ilyen ember leszerepel.
Megengedhetö -e, ha egy nö a huga férjével flortöl egy életen át...a háta mögött...ismerem a növéremet tudom, hogy mindenkivel kikezd, szerinte mindenki belé szerelmes, de ez akkor is mellbe vágott. Láttam de nem hittem el...a férjemben mindig jobban biztam , mint bennem hiszen ö még karácsonyi foton is a férjem kezét szoritgatta, mondván amit mindenki lát az nem tűnik fel senkinek...A férjem többször mesélt rola ö soha, nem mondta, hogy valami nincs rendben a kapcsolatukkal. Most hogy a férjem elment örökre, most azt mondta ugy kellett elzavarni a férjemet évekkel ezelött...miért nem szolt akkor..persze tudom legyezgette a hiuságát miközben eljátszotta a jo testvért...Egyutt jártunk welnesezni...most azt mondta Mindig te aludtál el elöször meg a férjem...kiültünk borozni...azt mondta csak a kezed had fogjam meg, hát odaadtam neki...
Majd belehaltam a gyászba...megszakitottam vele minden kapcsolatot...mondjátok el
mit gondoltok erröl...szorongok és sokat sirok...a férjem egy 80 éves öregasszonnyal is el tudta hitetni, hogy gyonyorü...de a növérem el is hitte és hallgatott...A férjem szerette megbotránkoztatni az embereket, nem érdekelte mit gondolnak rola
Ja és hogy flört ez, vagy megcsalás? Minek éled meg???
Na de hogy ne legyek ennyire általános, jöjjön az én válaszom e konkrét problémára:
Terhes sajnos nem lehetek, így nem élhetem bele magamat BBA helyzetébe, de ha a nejem mutatna hasonló viselkedést, nem esnék kétségbe. Ismerem őt és ismerem önmagamat, így tudnám, hogy mire számíthatok. Számomra a hazugságnál sokkal rosszabb emberi tulajdonságok is vannak, így sose éltem meg rosszul, ha hazudtak nekem. (A kicsinyességet például sokkal nehezebben tolerálom.) Ha átláttam a hazugságokon, elégtételt kaptam, ha nem akkor nem jutott el hozzám.
Ha tanácsot kellene adnom én azt tanácsolnám, hogy BBA tegye fel magának a kérdést, mennyire ismeri a párját! Mire tartja őt képesnek, és ha a legrosszabbat megteszi, az számára mennyire lesz tolerálható. Ha ezekre a kérdésekre nem tud választ adni, akkor félelemben fog élni. Újabb kérdésként jelentkezik, hogy a félelem mennyiben teszi tönkre az életét, de közben soha nem szabad elfelednie, hogy az ismeret hiányáért nem csak a másikat szabad okolni! A férji szerepre való alkalmatlanság mellett még van egy sor más is, amire alkalmatlanok lehetünk. Ezek között ott van a megismerés képességének hiánya. Jó hír, hogy ezért többnyire pozitív emberi tulajdonságok okolhatók.
"...ahány ember, annyi válasz."
Ezzel értettem egyet.
Most olvastam el a másik témaindítót, ami személyesebb megvilágításba helyezi az itteni, meglehetősen általános kérdésfelvetést. Az én válaszom valahol benne van a te kérésedben: "Neked belefér...?"
Ahogy már leírtam én azt vallom, hogy az ember - bár társas lény - elsősorban individuum. Önálló, független személyiség. Ennek mindig tudatában kell lenni de főleg akkor, amikor társat választunk. Hiszem, hogy egy ember nem lehet más, mint önmaga, bár kétségtelen, hogy a világnak mást is mutathat valójából. A megismerésnek óriási szerepe van!
Egy párkapcsolat "minősége" azon múlik, hogy a partnereknek gondolkodása, szemléletmódja, érdeklődési köre mennyire hasonló, illetve hol húzódnak a határok. Vannak párok, akik jól tolerálják egymás hazugságait, míg másoknál ez kevésbé, vagy egyáltalán nem működik. Boldogságunk záloga szerintem az, hogy harmóniában élünk önmagunkkal. Ha egy hazug ember képes ezt a harmóniát megtalálni és fenntartani, míg a párja erre képtelen, akkor ők nem alkotnak ideális párt. A kapcsolat ettől megmaradhat, de a két félnek másról fog szólni.
Hogy milyen szerepre vagyunk alkalmasak, az jó kérdés. Ezt is az individuum, a személyiség határozza meg, de az alkalmatlansággal szembesülve nem kell kétségbe esni. Probléma akkor van, ha ez kikezdi, megbontja belső harmóniánkat, vagy akadályozza annak létrejöttét. Ilyenkor tenni kell valamit, vagy egyszerűen meg kell tanulni a harmónia egy bizonyos deficitjével együtt élni. Ha ezek egyike sem sikerül a személyiség elindul egy lejtőn, és csak reménykedni lehet abban, hogy egyszer, valaki, majd megálláshoz segíti.
Azt gondolom, hogy a tettek akkor mutatják meg valós szerepüket és valós súlyukat, amikor azokat komplexitásukban látjuk. Ha sikerül látni és érteni, akkor leszünk képesek jól dönteni saját tetteinket illetően. Nagyon bonyolult dolog ez, és éppen bonyolultsága miatt nehéz tanácsot adni. Legfeljebb azt mondhatjuk el, hogy az "én", mint individuum, milyen választ ad erre a kérdésre. Saját válaszát mindenki maga találhatja meg.
Nem olvastam eddig de már látom. Ok ;)
Nehéz megtenni, de ne keseregj miatta. Inkább tudasd vele hogy akár nélküle is boldogan eléldegélsz. Gondold el, ő írogat, hátranéz látja hogy várod duzzogva, írogat tovább, és fél óra múlva te még mindig várod. Csak egyszer tennéd meg hogy szó nélkül távozol, mire hazaérnél már nem írogatna. Ha nem teszel valamit időben, sajnos a baba születése után romlani fog a helyzet.
Teljesen mindegy miről van szó, de vele értesz egyet?
Nézd, topic indító pár napja nyitott egy topicot, amelyben aprólékosan vázolta a jelenlegi helyzetet.
Olvasd el, és utána ugyanazt a választ fogod adni, amit én.
De hagyjuk őt, vegyünk téged. Barátnőt, beszélgető partnert keresel. Neked ebbe belefér az erotikus tartalmú párbeszéd? Kizárt. Beleférhet a szexualitásról eszmét cserélni, elmélkedni rajta, de hogy direkt ingert válts ki a másikból, az már nem. Beleférhet továbbá a flört, az évődés, de célzottan nem folytatnátok erotikus párbeszédet.
Kevés ember képes a flörtre, van akitől távol áll, van aki keveri mindenfélével. A flört legfeljebb egy kellemes kis bizsergést okozhat, a felejthetőség szintjén. Én is flörtölök, a párom is flörtöl. És ez eléggé távol áll attól, hogy egymás érzéseit megsértsük, esetleg másokat megbántsunk a felesleges reménykeltéssel. Ha a flört flört marad, akkor egymás előtt is lehet finoman művelni, semmi kivetnivaló nincs benne. Erősödik az összetartozás érzése, látod hogy te is kellesz másoknak, a társad is kellhet másoknak, és mégis egymást szeretitek, egymással akartok élni. Ellenben, ha a másik mellől ugrunk fel, hogy vadidegen emberekkel társalogjunk, őt segítsük lelkileg, neki kedveskedjünk a társunk helyett, akkor valami nagyon nincs rendben. Főleg ha a társ állapotos. Az ilyen férfi nincs tekintettel arra az asszonyra, aki élete társául választotta. Nem valószínű hogy rossz, gonosz ember, de nem nőtt be a feje lágya. Alkalmatlan a férji szerepre.
Nem szaladtam előre, ismerem a szitut.
FullMoonnal értek egyet. Ezekre a kérdésekre nem lehet egzakt választ adni. Ahány ember, annyi felelet. Itt mindjárt kettőt is kaptál, és azt hiszem az enyém lenne a harmadik. Aki rokonszenvezik az individualizmussal, esetleg azt vallja, hogy az ember elsősorban individuum (én azt vallom), másként áll ehhez a kérdéshez.
Egy kicsit előreszaladtál, egyáltalán nem biztos hogy az általad vázolt felállás van... Ez a ti hszbol nem derül ki.
Köszi Nikita 666.
Nagyon összetett és korrekt módon szóltál hozzá és adtál tanácsot!
BBA, ide írom, mert neked nem lehet hozzászólást írni.
Férfi és nő között ha létezik is barátság, az soha nem olyan mély, mint az azonos neműek között. A levegőben mindig ott lesz, hogy a másik más nemű. A barátság szellemi szintű, nem testi. Egy baráti kapcsolatban semmi keresnivalója a testiségnek, szexuális tartalmú üzenet váltásnak.
Baráti beszélgetés létezhet, akár szexuális tartalmú is, de az nem flört. A flörtben a vonzódásunkat fejezzük ki burkoltan. A flörtben nincs szexuális jellegű beszélgetés, legfeljebb utalás. Ha valaki ilyesmit művel (jelen esetben a férjed), az jóval több mint flört, bepróbálkoznak egymásnál. Innen csak egy apró lépés az, hogy meg is tegyék. A flört ezt jelenti: tetszel nekem, kívánatos, vonzó vagy, de bizonyos okok miatt nem szeretnék veled kapcsolatot létesíteni.
Az a nő aki a férjeddel beszélget, kokettál vele. A férjed pedig gyenge emberként veszi a lapot.
Kérdezek valamit, ami fájni fog. A férjed többre tartja a másik nő barátságát a felesége szerelménél? Annyira többre, hogy látja, bánatot okoz vele, de mégsem hagyja abba? Biztos hogy te vagy az a személy, akivel le akarja élni az életét? Vagy így akar élni? Az a nő mindig LESZ. Jelenleg te egy olyan pozíciót foglalsz el az életében, hogy bármit megtehet, az állapotod és a feleség státuszod miatt nem hagyod el. Ez ad neki biztonságot, ezt kellene megingatnod. Ha nem teszed, nem adok 5 évet, sokkal nagyobb problémáid lesznek. Egy kisgyerek nem csupa jókedv a szülőknek, a férjed lesz idővel az, aki panaszkodni fog másoknak. Nem tud aludni, nem figyelsz rá eléggé ésatöbbi. Nem lesz társ a kapcsolatotokban, csak mint férj, és mint a gyereketek apja fog létezni.
Fájni fog amit írtam de ne sírj, gondolkodj el rajta, milyen jövőt látsz kettőtökről.
Kizártnak tartom hogy nem voltam hatással rád.
Érett vagy egy boldog párkapcsolatra.
Amúgy meg erről a pároddal érdemes beszélgetni mert teljesen mindegy hogy nekünk mi fér bele ha az ő határai máshol vannak...
Én nem hiszek a férfi-nő közti barátságban. Vagy hát kizárólag akkor ha valami miatt amúgy kb lehetetlen hogy a két fél között legyen valami (nagy távolság, ritka találkozás, valamelyik vagy mindkét oldalon boldog párkapcsolat) két szingli vagy két, hiányokkal teli fél között sosem marad pusztán baráti a viszony. Így kb. a nulladik perctől flört. DE. Ez nem baj, nem kell hogy továbbmenjen a történet.. megmaradhat ezen a szinten a dolog.
A mikortól megcsalás már jobb kérdés,es ahány ember, annyi válasz. Számomra onnantól, hogy ezt titkolni kell a másik előtt mert tudom, hogy fájdalmat okozna neki, mégis folytatom. Onnantól, hogy ezt a "barátot" kisajátítom és óvintézkedéseket teszek, hogy a másik meg ne ismerje, a vele töltött időt pedig titkolom. Ha a másik beleegyezésével szexuális viszonyt létesítek mással az nem megcsalás. Ha azt mondom túlórázok, hogy megigyak egy forralt bort a "barátommal", az megcsalás. Szóval szerintem a hazugságokkal kezdődik... És érdemes kideríteni, higy mi az oka annak, hogy hazudni "kell", kell-e? Ha kell, tényleg jó helyen vagyok-e?