Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Elmennétek így?
Létrehozva: 2016. október 3. 14:56
Anyósomék házassági évfordulójáról van szó.
Előzmény : férjem külföldön dolgozik, ritkán van itthon. Most épp itthon van három hetet.
Anyósom 46. szülinapja egy hónapja volt. Mivel férjem még nem utalt nekünk pénzt, ami volt az meg elment váratlan kiadásra, az anyjának egy sálat és egy doboz bonbont vettem csak. Gondoltam majd kap még hozzá valamit, de aztán így maradt a dolog.
Kislányom hó végén volt 3 éves. Biciklit kért, amit anyós már jó ideje bevállalt, mondván hogy úgysem tud srmmi értelmeset venni. Így mi nem vettünk biciklit, ellenben a kislányomnak folyamatosan volt mondva hogy megkapja a szülinapjára. Erre amikor ünnepeltünk bicikli sehol és kapott helyette egy tábla csokit meg egy plüss figurás kulcstartót. Mondván, hogy váratlan kiadás volt, ne haragudjunk. (Szó szerint amit én is mondtam) Nyilván a gyerek csalódott volt. Férjem számon kérte hogy miért nem szólt ha nem volt pénze mert akkor megvettük volna mi. Erre kibökte hogy " A feleséged is azzal tisztelt meg hogy adott egy kalap szart ". Szerintem gusztustalan, hogy a gyereken áll bosszút az én figyelmetlenségem miatt.
Jövő héten lenne a házassági évfordulójuk. Szívem szerint el sem mennék. Ajándékot pláne nem vinnék. Férjem szerint abból harag lenne, mert nagy családi esemény lesz. (Képmutató bánya, mindenki tudja hogy halott a házasságuk )
Borzasztó ez az anyós-meny dolog.
Egyszerüen nem értem,hogy miért van egyeseknél abból probléma,hogy ki mit vesz,vagy mit nem vesz a másiknak.Az egyik topikoló írta az őszinteséget.Szerintem is ez a rákfenéje a "dolognak" ennek a kapcsolatnak is.
n
Nekem van menyem nem is egy.soha sem kaptak tőlem szülinapra,semmi ajándékot,felköszöntöttem őket a napján,és amikor összejöttünk akkor kedvenc csoki -kedvenc virág.. és ennyi.A menyei nem is vártak mást .Névnapjukon sem.A gyerekeimnek ,a lányomnak sem veszek soha drága ajándékot,mert tisztáztuk,hogy az együttlét az fontosabb.Olyankor az egész család őket ünnepli,kapnak is ajándékot,de tőlem soha sem vártak el semmi mást.Amikor köszöntünk legtöbbször nálam van ebéd,torta,énekelünk és aztán kapnak amit kapnak az ünnepeltek.Ebből soha sem volt probléma,mert ha őszinte a kapcsolat akkor elbírja azt is ha megmondom,hogy nem tellik tőlem többre.
Az unokák az más kérdés.Ott is van egy határ összeg,nálam 5 ezer ft.ami abba belefér azt megkapják szülinapra vagy
,Karácsonyra,ha nagyobb a dolog akkor valakivel összeadjuk.Nem szokott probléma lenni abból sem,ha pl.a bicikliket családi összefogásból kapták,vagy olyasmit kapnak a nagyobbak amire éppen szükségük van,esetleg azt is összeadjuk.
A lényeg úgyis az ünneplésben,az együttlétben,a megköszöntésben van,abban ,hogy akkor róla szól a nap.
De azt is gondolom,hogy egy 3 évesnek nem magyarázkodnék,megmondanám,hogy nem volt rá pénzem,bármennyire ígértem is sajnos nem sikerült betartanom.Nem hiszem hogy gond lenne belőle,hacsak a felnőttek nem kontráznak rá.Hozzáállás kérdése,és az őszinte megbecsülésé.Sajnos sokszor tapasztalom,hogy nem tisztázzák már az elején,hogy mit várnak egymástól.
Mindíg aki bejön a családban annak kell megtapasztalni,hogy mi a szokás,hogyan él ez a család és igyekezni elfogadni az íratlan szabályokat.A családnak pedig fogadnia kell,és elmondani,hogy mit várnak tőle,mi a szokás.Aztán lassan megismerik egymást és kialakul egy kapcsolat,pl. egy nagy családban keresztül-kasul.
De az őszinteség ,a tisztelet a legfontosabb,és az elfogadás,a nyitottság az újonnan érkezőnél és fogadóknál is.Ha ez nincs akkor minden baj lesz.Akkor lesz "banya" az anyósból,és akármi /akárki a kismenyemból.Szerintem.
Férjem szóban felköszöntötte Skype -on. Én a gyerekkel személyesen. Szóval nem ott volt a gond, hogy nem lett gondolva rá. De a férjem ennél többet nem tudott tenni. Előzőleg volt róla szó hogy talán hazajön ah anyja születésnapjakor és a lányunk szülinapja után megy vissza, de még túlórával sem jött össze annyi szabija. Ráadásul anyós ragaszkodott hozzá hogy az évfordulón legyen itthon.
Sajnos hetente nem tud hazautazgatni.
Ja, c@rban vagy. Eszedbe jutott, hogy ezt jórészt magadnak köszönheted?
Meny felköszöntötte - aztán mégis őt cseszegetik...
Az külön kérdés, hogy a férj hogy köszöntötte Anyukáját, arról nem tudunk semmit.
Nem, nem ertem.
Valoban nem ertem. Azt is csak most olvastam, hogy megvettetek a biciglit.
Juj de furcsa vagy.
" Engem akart leckéztetni és ehhez egy négyéves gyereket használt fel. A saját unokáját. "
De az unokaja nem tudja, hogy teged akarat leckeztetni! Azt cask te tudod es a ferjed.
Neked a gyerekedre valo tekintettel az lenne az erdeked, hogy nem kevered a ..... a gyereked es anyosod kozott. Nem beszelsz rola a gyerek elott.A csalad egyik tagja sem.
Erted?
írj egy lapot a nyanyának, hony menjen vissza az oviba
vagy a búspicsába
Nálunk após az, aki mindenki szülinapjára tesz magasról. Sem egy kocka csoki, sem egy fülhúzás. Én nem találok ki ehhez romantikus blablát a gyerekeknek. Azt mondom, ami van: A papa ilyen. Neki ezek a napok nem fontosak. Őt így fogadjuk el - mivel ajándékot nem várunk el senkitől.
Nem az a gond, hogy nagyi nem vesz bringát. Nekem az a legtermészetesebb dolog a világon, hogy én magam látom el a kölkeimet ilyen felszereléssel, nem mástól várom, amit meg kapunk, azt megköszönjük. Az a gond, hogy ÍGÉRI, majd átb...a a gyerek fejét. De ezzel sincs nagy gond, ez is egy élettapasztalat a gyereknek.
Ha már az árát nézzük a cuccnak, akkor nekem azért sántít az elmélet, mert itt nem oda-vissza aránytalan ajándék volt, hanem a meny vett anyósnak ajeszt - azaz egy felnőttnek. Másik ajándék meg egy nagymama felől az unokája felé lett volna. Nekem az egy jóval szorosabb kapcsolat.
Én pedig nem vonnám be a gyereket oly módon sem a felnőttek játszmájába, hogy én találok ki mesét anyós helyett. Anyós ígérte, rendezzék el egymás közt, nem kellek én ehhez.
A gyereket nem erdemes belevinni az anyos-meny kozotti kapcsolatban. Ha igazan szereted a gyerekedet. Attol meg nem kell szeretned az anyosodat. Nem ti vagytok az eloskebben es nem is ti lesztek az utolsok.
Nezd, nem kell a ferjednek penzt kuldeni, miert nem tud telefonalni az anyukajanak? Az mar nem olyan draga a mai vilagban.
Megerted az anyosod problemajat?
Akarmiert, azt varta, hogy a fia , vagy a annak csaladja felkoszontse. Ne szamolj erteket, szamolj szeretetet es megbecsulest.
Ha ez nincs meg anyos es fia kozott, akkor mit lehet neked irni?
Nem a hutoszekrenyen mulik egy telefon. Rajtad, a ferjeden, a kicsi gyermekeden.
Ha olvastad a másik topikot akkor nyilván tudod hogy mi a szitu.
De nem érted? Megvettük a biciklit. Meg is akartuk. Ő mondta hogy ne vegyük mert apóssal azt vesznek és kettő minek? Tudta hogy nem veszi meg, de ígérgette. Engem akart leckéztetni és ehhez egy négyéves gyereket használt fel. A saját unokáját. És ehhez semmi köze annak hogy ki mennyit keres, mert egy bicikli nem veri őket földhöz (egyébként a telefont is megvehetné magának, ha nagyon akarná ) . De ha így is lenne, akkor nem az a megoldás hogy szól előtte és akkor én megmondom a gyereknek hogy később kap biciklit? És nem úgy kel fel reggel hogy megkapja a várva várt ajándékot aztán jóformán semmit sem kap.
Azert en nem igy tudom.
Mert egy 25-ik, 50-ik-75-ik hazassagi evfordulora meg szoktak hivni a csaladtagokat, hozzatartozokat. Ha most 46 eves az anyosa, akkor siman bele fer a 25-ik hazassagi evfordulo is. Es miinden evfordulo, amelyikre meg van hivva a fia es csaladja.
Nincs ebben semi mas, mint szeretet.
Csak eszre kellene venni sokaknak.
Miért is jelentené házasságotok végét?
Tippjeim vannak, de tőled szeretném olvasni!
""Bicigli ara kozott es a sal + bonbon ara kozott van nemi kulonbseg azert. ""
Nem, de olvasd el azt is amait utana irtam.
Itt van:
"Bicigli ara kozott es a sal + bonbon ara kozott van nemi kulonbseg azert. Azt neked is latni kellene, hogy anyosod probal inkabb adni, mint kapni. Gondolom, hogy rosszul eshetett neki."
Ezt a topikjat nezve , amit ide irt, igen is az a velemenyem, hogy anyosa probalja kivenni a reszet oromot adni es anyagilag is hozzajarulni a csaladi boldogsaghoz. Ha valakinek a fia kulfoldon dolgozik, annak oka van. Tobbet, jobbat akar a csaladjanak, ha jo ferj, akkor aldozatot is hoz ertuk. A nagymama is igy van.
Az unoka tul fogja erni, ha nem kap biciglit, ha maskepp nem, akkor a szulok megveszik neki. Hiszen apuka kulfoldon dolgozik es megis csak jobban meg tudja fizetni, mint egy moi. fizetesbol el csalad.
Nem tudom, nem voltam meg ilyen helyzetben, de ha ilyenbe kerulnenk, akkor inkabb en magyaraznam meg a gyermekemnek, hogy nem telt ra most a nagymaminak. Meg akkor is, ha tudnam, hogy 100% meg tudta volna venni. Mert nem "ugrasztom" ossze nagymamat es unokajat egy nyamvadt bicigli miatt.
Hú de megmondtad. De, divat. De nyilván nem fogok valamit megbeszélni vele ami a házasságunk végét jelentené.
Az én anyámék is kettesben ünneplik. Itt mindenki ünnepli hogy ők összeházasodtak valamikor.
Mi is kettesben tartjuk a férjemmel.
Anyósom nagyon fiatal volt amikor teherbe esett férjemmel. (Nem tervezték csak igy alakult) A férjem tavasszal lesz 27, én 25 vagyok.
A banyát nem a korára értettem hanem a természetére. Ismerek huszonévest is akire azt mondom banya mert mogorva, gonosz b@sz@tlan tyúk.
"De őszinte leszek. Nem is akartam megvenni neki."
Na látod, megy neked az őszinte beszéd!
Miért ne lehetne rendbe tenni? Néha elég egy őszinte beszélgetés a férjeddel. Vagy ez nálatok nem divat?
Ebben egyetértünk: a házassági évforduló a két félre tartozik
de ez mindegy, mert itt nagy családi eseménynek számít.
amúgy igaz
az exem régen mondta, hogy menjünk anyámat köszönteni anyáknapjára.
mondtam neki, menjen, én megyek a sajátomhoz.
Tudom, hogy sikerült megragadnom a lényeget, de egy kérdés: ha anyósod 46 éves (43 évesen már nagymama volt), akkor ti hány évesek vagytok?
Banyának nevezni valakit ebben a korban, szerintem túlzás.
Mondjuk valami márkásabb ital, dátumozott címkével. Annak idején az anyámék egy díszdobozt kaptak, Tokajival és két gravírozott kristálypohárral.
"Házassági évforduló: Kettőjükre tartozik, ajándékozzák meg egymást."
Dettó ugyanez volt az első gondolatom, olvasva a nyitót. Egy házassági évfordulót a PÁRnak kell megünnepelni. Nem is értem, miért kéne oda az egész családnak felvonulni.... Az OK, ha szülinapról, karácsonyról, egyéb másról van szó. De a házassági évforduló az csak a miénk. Én legalábbis így gondolom.
Ezt úgyszintén elereszteném a fülem mellett...Én nagyon be tudok feszülni, ha követelőzéssel találkozom.