Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
(N)agyonféltett gyerekek
Torolt_felhasznalo_377888
Létrehozva: 2016. augusztus 23. 13:13
Lehet, hogy én vagyok túl lazamami, de azt veszem észre a környezetemben, hogy az ovis gyereket túlféltik a szülők.
Nektek nem tűnt fel, hogy ezek a gyerekek szinte életképtelenek a szüleik nélkül? Pedig ők már igencsak okos, értelmes korosztály.
De hogy ne mehessen a lakótelepen egy kört biciklivel egyedül? Vagy nem tudnak egy pulóvert felvenni? Vagy ne tudjon bemenni a fagyishoz kérni 1 gombóc fagyit? A legdurvább, hogy képtelenek a szüleik utasításai nélkül együtt játszani..bandába verődve. Ma már 'animátor' nélkül nem tud 3 ovis kitalálni szabadtéri/beltéri játékot?
Milyenek lesznek ezek a gyerekek? Pedig maholnap iskolaérettek..
Persze, ez tök okés.
Mondjuk nem tudom milyen most a testnevelés a suliban, de nálunk sokféle dolgot ki lehetett próbálni anno az órákon, a távolugrástól a teremfociig vagy a gerendától a magasugrásig.
Én erős gimibe jártam, viszont nincs meg bennem a versenyszellem. Nem is szerettem soha. Mai eszemmel biztos váltanék, akkor valahogy természetes volt, hogy kijárom. Sose volt célom az élmezőny. Volt, ami érdekelt, abból akartam jó lenni (angol), de a többi nem mozgatott.
Legnagyobb fiamban is 0 a versenyszellem. Átlagos erősségű általánosba jár, ott jól teljesít, de abszolút nem érzi szükségét pl., hogy jelentkezzen. Neki elég, hogy tudja a választ. Ha kérdezik, megmondja, de sose fog kiesni a padból, hogy őt szólítsák fel.
Volt valami nehezebb matekdoga, ami sokaknak rosszul sikerült, neki jól. Megdícsértem, nem nagyon hatotta meg. Mondtam neki, hogy nagyon örülök, hogy ilyen jó lett a dogája. Közölte, hogy "Anya, ez csak egy szám". Ennyit a versenyszellemről.
Ja, értem. Enyémeket nem érdekli a versenyzés. Nagy kifejezetten rühelli. A középső néha kedvet kap, de nem igazán ez az útjuk.
Enyémek kosaraznak heti 2x, az edzés eleje napközi időre esik. Viszont ha bármelyik kitalálná, hogy érdekli más sport, elmenne edzésre valamelyik haverral, akkor engedném, hogy kipróbálja.
Ettől még elég messte vagyunk, nemtom gyerekem milyen tipus lesz. A maximumot meg vagy ki akarja hozni magábol vagy sem. Az se baj, ha nem.
Most ha valaki versengő típus, akkor az, nem jelent sem zsenialitást sem semmi extrát, alkat kérdése. Tényleg van olyan gyerek, akiből a versengéssel együttjáró stresszhelyzet tudja kihozni a maximumot, és van akit a folyamatos versenyhelyzet nyomaszt. Az, hogy te vakok közt a félszemű a király típus vagy egy dolog, a gyereked meg nem biztos, hogy olyan. Iskolaválasztásnál a gyerek igényeit kellene figyelembe venni, nem azt, hogy neked mi a jó.
Persze, nem vagyunk egyformák, valaki már zseninek születik.
Én tipikusam a "vakok közott félszemű a kiraly" elvet vallottam magaménak, a mai napig. Ezért szerettem a "hülyékkel" együtt járni matekra anno gimiben, ezért szerettem a gyengébbekkel kosarazni is.
Ma is ilyen vagyok, inkább a hülyét játszom, de okoskodni nem fogok senkivel szemben.
Hát amit a gyerek szeret csinálni, azt szerintem nem tekinti tehernek, ha pluszban kell gyakorolnia.
Hát azért nem feltétlenül hülyeség az erős általános iskola. Nem minden gyereknek való ez igaz, de versengő alkatú gyereknek kimondottan jót tesz. Amikor bekerültem egy erős gimibe, ahol voltak olyan osztálytársaim, akik egy erős általánosból jöttek, akkor derült ki, mennyire számít, ki honnan jött. Első évben vért izzadtam, hogy az élvonalba kerüljek, és ebben az élvonalban egyébként mind ők foglaltak helyet (nekem ez fontos volt, mert én is versengő alkat vagyok:)).
Sport nálam különóra. Heti 2 alkalom.
Amúgy azt én sem támogatom, hogy valaki 20 féle órára járjon, de ha már 2 dolgot választ az egyből 4 alkalom plusz.
Azért nálunk 2.-ban, 3.-ban is volt tanulni való bőven. Készültek mindenféle szereplésre oda szöveget tanulni, vers mondó verseny, prózamondó, azért oda sem 2 nap alatt tanulta meg a mesét. Voltak különböző iskolai versenyek és azért aki jó tanuló azt megkérdezik, h akar e indulni rajta, arra készül. Ugyan így a szépen rajzoló gyerkőc is rajzol pluszban, ha versenyre készül.
Szerintem mindent addig érdemes csinálni míg a gyerek élvezi és örömét leli benne
kosár, szolfézs. Ő áll neki magától gyakorolni, mármint a szolfézst.
Ööööö..én nem tudhatom.
Viszont azon az állásponton vagyok, hogy egy gyerek, egy évben, csak egy sportot űzzön. /OFF -Én pl sportos gyerek voltam, nem nagyon volt olyan, amiben ne álltam volna meg a helyem (szertornától a röplabdáig), de sosem űztem 2-3 sportot eccerre. Mikor úgy döntöttem abbahagyom az egyiket, akkor kezdtem bele a másikba./
Vagy a sport is különórának számít?
Ötletem sincs... Ami marad házi otthonra a másodikos gyereknek, az saját bevallása szerint azért van, mert addigra tele a bakancsa, és inkább bámul ki az ablakon házi írás helyett. Nagyobb fiam inkább megírja, csak otthon már ne kelljen.
Jó kérdés. Nálam még ez is csapkodja a biztosítékot.
Mi a jó francot kell különórákra járatni a kisiskolást? Hétfőn néptáncol? Kedden karatézik? Szerdán kézműveskedik? Csütörtökön meg úszni jár?
Biztos egy kis polihisztor..
Nem tudom. Csak hogy anyuci rettentően fel volt háborodva mert mi zajongunk és ők nem tudnak így tanulni.
Mondjuk épp a péntek miatt bátorkodtunk kicsit tovább kinn maradni az 5 éves gyerekekkel...mert ilyenkor nekik sem kötelező a 'fél 8-as villanyoltás'.
KülönóráK legtöbbje? Hány és mi?
3-ban azért már van konkrét tanulnivaló, de azért nem volt annyira durva.
Mi a bánatot tanul egy másodikos gyerek este fél 9-kor??? Nekem volt már 2 db 2-os gyerekem, egyik se tanult estébe hajlóan. Nincs is ötletem, mit. Anyámtyúkját? Szorzótáblát?
Sajna a legtöbb suliból bizony visznek haza leckét. Legalábbis ismeretségi körben. Fiam 3.-os, kitűnő, jól tanul és szeret is tanulni, de minden nap van még leckéje, gyakorlandó, vers tanulás stb, pedig neki a különórák legtöbbje tanulási időn kívül van. Pénteken nem adnak fel leckét, de hétvégén mindig van mit tanulni.
Perzse, nem minden gyerek fejlődik egyformán, van aki ebben ügyesebb, van aki abban, eddig OK.
Sokszor viszont a szülő csak azért megcsinál a gyerek helyett dolgokat, hogy gyorsabban menjen. Utána meg les, hogy a gyerek képtelen ezt vagy azt megcsinálni, illetve annyira megszokta, hogy a szülő megoldja helyette, hogy nem is gondol rá, hogy önállóan is megtehetné.
Még nem tudom milyen ma az iskolai helyzet, igaz nem hallok róla semmi jót, de úgy gondolom a házikat a napköziben kéne megoldani. Max ha valamiből marad szorgalmi vagy esetleg nem volt idő rá, azt meg lehet otthon csinálni.
De most azt mondom én nem fogok gyerekkel órákig a lecke fölött görnyedni. Lehet, hogy ez másképp lesz 2 év múlva, most így gondolom. Igaz, ehhez a megfelelő sulit is meg kéne találni. Én a nagyon erős általános iskolákat kifejezetten hülyeségnek tartom. Egy 6 éves nem versenyló."
múltkor egyik szomszéd pénteken este f9-kor kiszólt az ablakból, hogy lehetnénk halkabbak, mert tanulnak. (gyereke 2-os). kicsit meglepődtem...pénteken?? este??
Ezzel a házi feladatos dologgal nagyon egyet értek.... Egyébként vicces az, amikor anyuka sem tud megbírkozni a feladattal és többek közt itt az NLC-n érdeklődik, hogy mi a megoldás:)))
Én a házit sem nézem át automatikusan. Rákérdezek, hogy kész van-e, átnézzük -e, van-e szükség segítségre. Ha nem, akkor nem. Egy időután szépen meg tudják ítélni.
Az ilyen szülőtől csak azt kérdezném: és mi van, ha otthonhagyja a cuccai felét??? Akkor majd kap a tanártól és holnap már be fog pakolni mindent.
Ugyanez a véleményem az együtt tanulással is. Mert az, hogy leellenőrzöm a gyerek háziját, ha kész van vagy megcsinálom helyette, baromira nem mindegy. Inkább kapjon 2-est a saját munkájára, minthogy 5-öst az enyémre.