Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Főnökség, vezetőség
Létrehozva: 2016. június 6. 11:45
Sziasztok,
Nektek milyen tapasztalatotok volt eddigi munkahelyeken, megkaptatok mindig minden fontos információt ahhoz, hogy a munkátokat el tudjátok végezni?
Milyen főnökséggel, vezetőséggel dolgoztok/dolgoztatok?
Ahol valamilyen hibát láttatok a vezetőség részéről, mi volt az? Mit tettetek amikor érzékeltétek a vezetési hibát? Hogyan fogadták mindezt?
Köszönöm előre is válaszokat.
És ha kérdezel sem válaszol?
Nekem eddig csak szakmai gyakorlaton meg alkalmi melón volt főnököm. Gyakorlaton nagyon jó csapatban voltam, mindenki nagyon segítőkész volt, és tényleg lehetett tanulni, ill. nagyon pörgött a meló. Az alkalmi melók tingli-tanglik voltak. Meg volt még több hónapig tartó mellékállásom, aminek jó szar vége lett. A főnököt régóta ismertem, és mivel akkor épp szingli voltam, ő meg már régóta próbált megkörnyékezni, összejöttünk. Nagyon rossz húzás volt, hogy haverból hálótárs lett. Mint főnök, és mint ember egy szar alak, ez ezalatt derült ki. Koordinálni nem tudott. Egyik percben mondott valamit, ha úgy csináltam (bár szerintem hülyeség volt), két perc múlva lebaszott aért, amit ő talált ki. Nem fizetett ki rendesen. Négyen dolgoztunk együtt, és keerte a szart jobb-balra, hazudozott, hogy ki mit mondott, mert a többieket is le-lehúzogatta, és próbált minket összeugrasztani, hogy ne beszéljünk egymással, és ne derüljön ki mit sumákol. Ez nem jöttossze.
Érdemes. Mi néha jól kikiabáljuk magunkat egymásra, aztán béke van újra.
Én főnököm meg félszavakban beszél nagyon sokszor és így nem mindig érthető mit kér. Plusz néha azt mondja ő szolt erről vagy arról, közben meg nem szólt.
Van, mikor nem gondol bele egyes dolgokba, amire nekünk nagyobb rálátásunk van beosztottként. Ezért általában szólunk. Aztán vagy meghallgat vagy tanul a saját kárán.
OFF:
Kedves Lédienn!
Ne foglalkozz ezzel az ősemberrel. Csak lehúz a maga primitív szintjére. Te is tudod, hogy az ilyenek csak a kisebbségi komplexusukat akarják kompenzálni, mert saját gyengeségeik ismeretében csak akkor érzik magukat valakinek, ha másokat ócsárolnak. Persze a többiek lehúzására tett kétségbeesett kísérleteik inkább csak szánalmasabbá teszik őket. Szegénynek még ha lenne is egy cseppnyi mondanivalója, azt sem tudná rendesen kifejezni, mert azt hiszi, hogy a "f@sz" egy bármilyen szót helyettesítő fogalom, ami nyomatékot és tartalmat ad a mondatainak. Pedig káromkodni mindenki tud, főleg a legprimitívebb emberek.
Köszi a sok választ. Nekem most egy olyanhoz van "szerencsém" aki nem közöl semmit, de elvárja, hogy menjenek a dolgok, ahogyan elképzeli. Ő maga pedig azt mondja a munkásaira, hogy nem gondolkoznak, nincs agyuk.
Ilyennel volt már tapasztalatotok?
Én úgy érzem ezzel a nem közléssel akadályozza a munkámat, mert így nem tudom teljesíteni az elvárt feladatot ha nem vagyok tisztában a pontos feladataimmal.
Szerintetek mit csináljak? Érdemes szólni neki?
"és gondolod ezzel te megfelelsz az nelcé moderálási gyakorlatának?"
Bizony,megfelelek! Veled ellentétben engem még sosem zártak ki,engem sosem kellett moderálni. Valamint veled ellentétben én mindig igazat írok,mert nekem semmi okom arra,hogy valótlanságokat állítsak.
Sosem voltam melós sem,te szerencsétlen csonkolt farkú "vigéc".
írd le az igazat
ostoba picsa vagy
ja így kell írni: wie geht's?
(több felsőfokú végzettséggel,idegennyelv tudással is rendelkező vagyok)
Több évtizedes tapasztalataim(MINT 1000 másik témában)
de csak semmi beó
a süket dumádra ki a fasz akarna válaszolni?
pont illik a mások által..... :Ahol én dolgozom, ott az a jellemző, amit ügyintéző írt. "általánosan a melósok azt mondják a főnökök húlyék nem értenek semmihez"
és gondolod ezzel te megfelelsz az nelcé moderálási gyakorlatának?
"ügyintéző.a =VIGÉC"!
OFF:
A 17.kommentet én írtam,de te szokásod szerint annyira gerinctelen,primitív,ordenáré és rosszindulatú,frusztrált vagy -amit itt folyamatosan bizonyítasz is -hogy sosem annak válaszolsz,akinek célzod a primitív találgatásaid.
Ez egy fórum,elsősorban nőknek(!),ahol veled ellentétben emberek beszélgetni szoktak.
Célzottan alattomos és rosszindulatú beszólásaid miatt is folyamatosan ignorállak,de te annyira beteg lelkű és gyűlölködő vagy,hogy ezt észre sem veszed és mindennek ellenére csak továbbra is pofátlankodsz,provokálsz itt folyamatosan embereket,miközben azt hiszed,ezzel itt nyerő vagy.
Az ordenáré szemétkedéseid miatt téged itt már többször kizártak és most meg visszaélsz azzal a helyzettel,hogy már nincs itt megfelelő moderáció.
ON:
Azért leírom a többieknek,hogy több felsőfokú végzettséggel,idegennyelv tudással is rendelkező vagyok,aki mindig kiemelt munkát végzett,munkahelyeimen megbecsültek,elismertek,szerettek. Évtizedek alatt folyamatosan képeztem magam,ami saját belső igényem volt,sosem a munkáltató kérte,vagy utasított erre! Ennek ellenére sosem vágytam vezető pozícióra - ha valakinek ez jelentené csak a "feljebb jutást" - pedig többször felajánlották,mert nem csak szakmailag,hanem emberileg is alkalmasnak tartottak erre.
A végzettségeimet külföldön is (Európában ) elfogadták,így ott is a végzettségeimnek megfelelő munkakörben dolgozhattam.
Ahol én dolgozom, ott kétféle főnök van: aki totálisan alkalmatlan, nem is tudja, és nem is érdekli az, amiről naponta döntenie kell. Ennek a típusnak nem lehet szólni, ha fejjel megy a falnak, ha valami teljesen rosszul megy.
És van a rugalmasabb vezető, aki tudja, érti, lehet szólni neki, meghallgat, bólogat - és nem történik semmi, mert a pozícióját féltve nem mer változtatni.
Ahol a férjem dolgozik, ott bárki szólhat a vezetőknek, ha jobb ötlete van, vagy, ha valami nem megfelelően alakul. (Időnként vannak is célirányosan ilyen megbeszélések, de bármikor lehet jelezni, ha valakinek ötlete van.) Többször előfordult már, hogy pl. a férjem javaslatára változtattak bizonyos dolgokon, vagy vezettek be új eljárási rendet, de ez a lehetőség (a változtatás lehetősége) bárki számára adott. És a legjobb: ha valaki olyat javasol, ami előrébb vitte, egyszerűbbé, jobbá tette a munkát, az több jutalmat kap a negyedéves "jutiosztáskor."
Következmény: ahol én dolgozom, ott a dolgozók többsége nagy ívben le.arja a nagy, közös célt. Ha valami jól sikerül, vagy éppen a feje tetejére áll, oly mindegy a többségnek, és nem is tesznek bele mindent a munkába.
Ahol a férjem dolgozik, ott a legkisebb dolgozók is sajátjuknak érzik a célt, a sikert, de a bukást is, ezért (és persze a pénzért) érdemes nekik állandóan javítani, vagy a javításon gondolkodni. Ugye mondanom sem kell, hogy ők rohamtempóban fejlődnek, szokták is kérdezni az ismerőseink, hogy mi folyik ott, gombamód nőnek ki az új épületek a telephelyükön, stb.
De az is igaz, hogy míg nálunk érdemi munka nélkül is el lehet lavírozni (van is, aki megteszi), addig a férjeméknél ez lehetetlen. Egyszerűen kiveti magából a közösség azt, aki nem veszi fel a tempót.
17.
érted
évtizedekig nem fejlődni, feljebb nem jutni
az az igazi ész, tudás a köbön
Több évtizedes tapasztalataim főnökséggel kapcsolatban.
Nekem talán szerencsém volt,mert ha dilettáns,buta,primitív volt a közvetlen főnököm,nem adott át fontos és/vagy megfelelő információt az elvégzendő munkával kapcsolatban,azt könnyen tudtam kezelni. Ilyenkor ésszel,jó szakmai tudással,felkészültséggel csak az elvégzendő feladatra koncentráltam és végeztem a munkám a legjobb tudásom szerint és lehetőleg hiba nélkül,mert akkor nehezen vagy egyáltalán nem találtak kifogást. Magamban meg jókat mulattam,ha baromságokat mondott,vagy kért a főnök. Ha mégsem lehetett a munkát a főnök dilettantizmusa miatt hibátlanul elvégezni,akkor számonkéréskor simán elmondtam,elmondtuk,hogy nem kaptunk megfelelő információt. Ahol lehetetlen/tehetetlen volt a vezetés,ott nagyon gyorsan felmondtam és eljöttem.
Volt olyan közvetlen főnököm (középvezető),aki olyan irreális ígéreteket,terveket tett a vezetőség asztalára,ami a beosztottak számát tekintve is fizikailag képtelenség volt,elvégezhetetlen feladatokat tartalmazott. Aztán kiadta ezt a feladatot két beosztottnak,ami min. öt ember munkája lett volna. Mindezt csak azért,hogy bebizonyítsa,milyen nagyszerű főnök,ő úgy spórol a cégnek,hogy két emberrel is végigveri a munkát öt ember helyett is. Persze nem sikerült,mert hiába dolgozott nyelvét lógatva a két beosztott napi 12-16 órát is(8 órás fizetésért),a munka nem ment,egyre több panasz ment a cégvezetés felé. Mivel a cégnek egyre rosszabb híre lett,a konkurencia meg röhögve vitte el a munkát és ezzel a bevételt,jó hírnevet is,a főnökség egyre gyakrabban kérte számon középvezetőt,aki persze a két "lusta beosztottra" hárított mindent.
Mivel én voltam az egyik érintett,megelégeltem a dolgot és időpontot kértem és kaptam a legfőbb főnökhöz. A kollégák között hamar terjedt a hír a "bátorságomról".
Tudtam,hogy értelmes,intelligens és szakmailag is az egyik legjobb a cégvezető- borítottam neki és elmondtam mindent,konkrét bizonyítékokat szolgáltattam és egyben vittem a felmondásom is,amit nem akart elfogadni.
Valójában nem is lepődött meg,sejtette,hogy mi van a háttérben és tudta,hogy az inkriminált középvezető lop,csal,hazudik csak még nem volt elegendő konkrét bizonyítéka. Nagyon megköszönte a konkrét információkat és másnap középvezetőt számon kérte,fegyelmit kapott és már csak egy új középvezető beosztottjaként dolgozhatott a cégnél.
Hónapok múlva volt kollégáim hívtak,hogy felmondásom és eljövetelem után volt csak igazán őrület a cégnél,majd újabb fegyelmivel végül kirúgták az inkriminált középvezetőt.
Ahol a főnök,főnökség rosszul végzi a dolgát,dilettáns,semmibe veszi a beosztottakat,onnan el kell jönni,mert ott a cég,intézmény biztosan nem lehet sikeres,a beosztottak meg csak kikészülnek és annak semmi értelme.
Ha értelmes,szakmailag is felkészült volt a főnök,akkor mindig meg lehetett vele beszélni a dolgokat,lehetett kérdezni is. Ha még megfelelő intelligenciával,reális önértékeléssel is rendelkezett,akkor természetes volt,hogy megbeszélte a feladatokat,a munkát a beosztottakkal,meghallgatta és kikérte a véleményüket is,ha szükségét érezte. Az ilyen főnök lehet igazán sikeres nem csak a beosztottak,hanem a vezetőség előtt is.
Manapság azt tapasztalni,hogy frissen végzett huszonéveseket neveznek ki főnöknek,kapnak hatalmat,nagy szakmai és élettapasztalattal,több diplomával is rendelkező,idősebb beosztottak nyakára is,és ez nagyon komoly probléma. (Sokszor sajnos dilettantizmusuk ellenére is élet-halál urai,mint pl. az ilyen HR-esek).
Ezek az "ifjú titán" ,friss diplomás főnökök csak hatalmas öntudattal blöffölnek és alázzák a beosztottaikat (lefelé taposnak,fölfelé nyalnak)-tisztelet a kevés kivételnek - mert többnyire fogalmuk sincs a dolgokról és ezt pontosan érzik,de még önmaguknak sem vallanák be. Frusztráltak. Nincs bennük jó értelembe vett alázat sem a munkával,sem a nagy tapasztalattal,tudással rendelkező beosztottakkal,kollégákkal szemben sem,pedig akár sikeresebbek is lehetnének és kevésbé frusztráltak.
Az én főnökömmel pont az a baj, hogy bár kitűnő szakember, az emberekhez egyáltalán nem ért. Jól végezte a munkáját, ezért előléptették középvezetővé. Így most azt nem csinálhatja, amiben jó volt, viszont sok másik jó szakember mondott már fel miatta.
ma már jó cégeknél a tervezésnél nézik, hogy a szerelők, hogy férnek hozzá az adott feladathoz
Értelek. Sajnos jócskán vannak különféle történetek, tapasztalatok... A fiaméknál a dolgozók ötletei alapján készítették el pl. a szerszámtároló szekrényt stb. Figyelembe vették pl. azt is, hogy ne kelljen "szaladgálni" a melósnak ide-oda a munkafolyamatok között.
Tudod, amikor a dolgozó jelzi, hogy lejjebb kellene engedni az asztalokat, mert állva dolgoznak és a magas asztalnál nem tudnak olyan erőt kifejteni, ami kellene a munkadarab összenyomásához, a főnökség meg azt mondja, oldjátok meg, ott nem a melóssal van a baj. A megoldás részükről meg az lesz, hogy raklapot tesznek a nők lába alá.
Amikor az anyacégtől jön az ember Magyarországra és amikor azt látja, hogy minden második nőnek be van kötve a csuklója és kifakad, hogy változtatni kell a technológián, mert a sérült ember nem tud olyan teljesítményt nyújtani, mint az egészséges, a főnökség buzgón bólogat, majd amikor elmegy az ember, senki nem foglalkozik tovább a dologgal, ott nem a melóssal van a baj.
Vagyis dehogynem! Nem akar dolgozni a lusta dög!
Gondolod, hogy ennek nincs valóságalapja? Mesélek valamit.
Multinál dolgoztam és az akkori műszaki igazgató huszonmillió eurót kapott fejlesztésre. Modernebb, gyorsabb beültetőgépekre kapták a pénzt, amit meg is vettek, be is állítottak a sorba. Egy olyan gép, másik három régebbi gép teljesítményét váltotta ki. Akkor négy gépet váltottak ki, kettő új géppel. A mérnökök köpték a számokat, mennyivel fog növekedni a teljesítmény. Minden szép és jó, a nagyok ott villognak, a gépek elindulnak, megy is minden negyven percig mint a karikacsapás. Akkor az egész sor leáll. Mindenki néz ki a fejéből, kapkod, rohangál, izzad. Senki, mondom az egész műszaki csoportból senkinek nem jutott eszébe egy olyan aprócska mozzanat, hogy a régi gépekhez tervezett teljesítményű kemence nem bírja az iramot. Negyven perc kellett hozzá, hogy a kemence felteljen és az automata leállítsa a sort.
A főnökség nem találta magát hibásnak, mi a gépkezelők, akik addig a percig csak statiszta szinten lehettünk jelen, mi lettünk a sárga földig lehordva, hogy miért nem szóltunk. Mi voltunk a hülyék, hogy nem jeleztük, hé mérnök urak, a kemence nem fogja bírni ezt az iramot. A műszaki igazgató úr maga jött oda hozzánk a fenséges lábacskáin, és közölte velünk, lehet átöltözni és hazamenni. Holnap jöjjünk be a papírjainkért. Az alig százötven centis Moises nevezetű brazilnak köszönhettük, hogy nem lettünk bűnbakok, másnap a papírjaink helyett, kifizették a előző napunkat és mehettünk vissza dolgozni. Valamivel jobban átlátta a dolgokat és inkább a műszaki igazgatónak köszönte meg a munkáját.
Ez Magyarországon is működik. Német cégnél mérnök a fiam, és ott is van ötletláda. Év végén aki a legjobb ötletet dobta be és meg is valósították, jutalmat kapott. (Tárgyi jutalom is, de régebben németországi út az anyacéghez.)
Ahol én dolgozom, ott az a jellemző, amit ügyintéző írt. "általánosan a melósok azt mondják a főnökök húlyék nem értenek semmihez"
Hát igen.
Szép kis történet.
De, tudod én is dolgoztam olyan helyen ahol a művezető a műhelyben azt mondta a jó ötletet kigondoló és azzal előálló lakatosnak, hogy "maga ne gondolkodjon"!!!!!!!!!!!És visszazavarta a munkapadhoz az idősebb szakit!!!!!!!
Később a nap folyamán jöttek a fiúk és mesélték mi volt lenn a műhelyben.És megjegyezték, hogy Csendike, Japánban meg láda van felhelyezve a műhely ajtajára, hogy akinek ötlete van a termékekkel kapcsolatban, az írja le/dobja be/ossza meg a vezetőséggel.Majd a mérnökeik megnézik hogy mennyire tudják felhasználni és hasznukra fordítani.
Ez igaz történet, ez így volt!
"Maguknak nem az a dóóóguk, arra ott a Quality, hanem az, hogy hetente **** darab kimenjen."
Ki is ment. Most ülnek a tárgyalóban és mutogatnak egymásra. Valamint bőszen böngészik a professiont , hogy ki hova menjen majd dolgozni, ha kirúgják.
Aki kiadta aláírta, aki az utasítást adta a feldolgozásra aláírta, aki átvette az már reklamált, de mivel melós, és ő dolgozik az anyaggal, na, ő a hülye hozzá. De mivel mégsem annyira hülye, lefényképezte a papírt, ahol feltüntette, hogy selejtes az alapanyag. Nos, ez a papír a későbbiekben eltűnt. Erről ennyit. Most várjuk mi lesz.
...Nálam például a munkafolyamatok kiosztásával és a felelősségi körök homályosságával van a baj.
Így aztán a kollégák közti bújtatott szimpátiák/unszimpátiák bizonyos embereket kicsinálnak. Ezekről a fő-főnökség nem tud (vagy nem reagál rájuk).
Ki adta ki az anyagot? Ki adta ki az utasítást a feldolgozásra?
Aki átvette nem látta a bajt?
Némi vizsgálat és megvan a tettes aki felelősségre vonható.
Felnőtt emberekről beszélünk, nem a melós mondja meg a vezetőnek hogy mi az ábra.Nem a melós dolga felhomályosítani a vezetőt.
A vezető fizetése mellé a kötelezettség és felelősség is jár, oldja meg.
Meg megoldom ha az én dolgom, és nem várom el a melósaimtól hogy mással foglalkozzanak mint amivel nekik kell.
Amúgy meg, széllel szemben ugye hogy .................
Ahogy egy bagóst sem homályosítok fel a dohányzás veszélyeiről, ha felnőtt ember.Ha tudja és teszi, az ő dolga,Ha nem tudja és teszi, miért nem tudja, nincs előle eldugva a tudásanyag.Az ő dolga mindkét esetben, még akkor is ha az én kontómra vizitál a pullmonológán, akkor is az ő felelőssége.
Igen, aki meg akarja tartani az állását, az hallgat. Rossz volt az alapanyag, jeleztük, hülyék voltunk hozzá.Több tízezer euró selejt, rossz alapanyag miatt, amit fel kellett használnunk. Most mindenki hallgat és izzad, hogyan ússza meg. Nincs kire kenni.
Találkoztam ilyennel és magam is hibáztam olykor.De meg akartam tartani az állásomat és nem szóltam, és aki meg akarta tartani az állását az nem szólt.
Amikor már nem akartam megtartani az állásomat akkor 2 perc alatt felálltam a székemből és otthagytam őket.
Egyetlen dolog érdekelt és érdelek a mai napig:
tudjam mit várnak el tőlem/tudják mit várok el tőlük az adott körülmények között.
általánosan a melósok azt mondják a főnökök húlyék nem értenek semmihez
viszont a melósok még soha nem mutatták meg, hogy majd ők a hülye főnökeik nélkül milyen fasza gyárakat, termékeket......... tudnak csinálni