Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szerelem, szeretet, újra.
Létrehozva: 2016. Április 25. 10:30
Sziasztok!
Régi-új motoros vagyok itt, aki ismert, megismer most is.
Téma: szeretet, szerelem.
Valszeg elcsépelt, de még most, 48 évesen is vannak kételyeim, ill., inkább kérdéseim.
Remélem, kedves és kulturált csevely alakul ki.
Nektek mit jelent a szeretet, és mit a szerelem? Összemosható?
Egyre több barátom csalódik, keres párt, de nem talál, lehet, h magasak az igények? Sokat várunk, főleg 30-40-50 felett?
Nekem a szeretet a legfontosabb dolog, de másképp szeretem a fiam
Régi-új motoros vagyok itt, aki ismert, megismer most is.
Téma: szeretet, szerelem.
Valszeg elcsépelt, de még most, 48 évesen is vannak kételyeim, ill., inkább kérdéseim.
Remélem, kedves és kulturált csevely alakul ki.
Nektek mit jelent a szeretet, és mit a szerelem? Összemosható?
Egyre több barátom csalódik, keres párt, de nem talál, lehet, h magasak az igények? Sokat várunk, főleg 30-40-50 felett?
Nekem a szeretet a legfontosabb dolog, de másképp szeretem a fiam
A husegnek az a biologiai ertelme, hogy egyutt nevelje fel a par az utodot. Minden egyeb tekintetben a huseg valasztas kerdese, meg szemelyisegtipuse. Ertelme racionalisan nezve nem sok van, tenyleg.
Najóvan, megnézem. Nehogy azt mondd hogy még erre sem vagyok képes. Most úgyis szalma vagyok még vagy fél órát. Napokig nyüstöltem az embert hogy töltse le a Csillagok között című filmet, tegnap szólt hogy megvan, de pár napot várjak hogy együtt tudjuk megnézni, 3 órás. Jó, várok. Hogy én miért vagyok ilyen türelmes a férfiakkal szemben?
Itt unatkozom, mentem volna inkább vele. 
Azt hiszem már csak szavakon lovaglunk, aminek semmi értelme.
Azt az eladást azért csak nézzed meg! Hidd el, megéri! :-)
Jól látod, nem véletlen az a két év. Ennyi idő alatt egy emberpár egymásra talál, és elviekben a gyereknek is meg kell(ene) születnie. Két évre elegendő hormonlöketet kapunk ahhoz, hogy utódokat hozzunk létre. Elképesztő. Így belegondolva semmi értelme a hűségnek.
Tudom hogy fölényes vagyok, nekem nem baj az.
A te tapasztalatod nem fedi a másét. Lehet több évtizedes tapasztalatod, másnak pedig több évtized alatt másféle tapasztalata van.
Ismerem a hormonok működését. Azok a tünetek amiket saját magadon észleltél, valósak, ismerem, de nem egyeznek azzal, amelyről én beszéltem. A valós szerelemben az ember nem kerül eufórikus állapotba. A tudata nem szűkül be. Egy valamit nem vettél figyelembe ha figyelmesen olvastál, hogy a valós szerelem nincs tekintettel időre és helyre. Olyasvalakit is szerethetsz szerelemmel és viszont, aki nincs melletted, nem látod. Így a hormonok hatása kizárva. Nálam, és a többi szerelmes embernél itt dől meg a tudósok elmélete, a hormonok nem ingadoznak, nincs rózsaszín köd.
De sejtem hogy miért beszélünk el egymás mellett, amiről te és a tudósok beszélnek, az inkább a testi szerelem, vonzódás, amiről a valódi szerelmesek, az pedig a lelki. Hogy melyik az igazi? Nos a testi elmúlik, a lelki örök.
A testi szerelem tulajdonképpen egy jó értelemben vett betegség, amikor (úgy ahogy te is és mások is érzékelik), felborul a szervezet egyensúlya. Igen, ha ez elmúlik, az általatok nevezett szerelem átmehet szeretetbe. De kérdezem, ilyen érzést csak egyetlen ember iránt lehet érezni? Nem. Bárki vonzó ember iránt, aki szimpatikus, lehet hasonlóan érezni, épp ezért ismétlődhet meg egymás után. Bárkivel lehet az általatok említett szerelmet érezni, ami szép csendesen átmegy nagyfokú szeretetbe. Ezek a kapcsolatok nem folytatódhatnak úgy ahogyan én leírtam, mert az a fajta kötődés, lelki szál hiányzik, amelyen keresztül szavak nélkül is tudod hogy milyen a másik, noha akkor ismerted meg.
Az igazi szerelmet viszont csak egyszer vagy kétszer éli meg valaki, ha szerencséje van. De az emberek többsége soha.
A barátsággal kapcsolatban nem tudom igazad van-e, hogy nem lehet a szerelemmel egy napon sem említeni. Volt egy igaz barátnőm, olyan kapcsolat működött kettőnk között, mint a társammal. Lelki. Meghalt, nagyon régen. Azóta egyetlen igaz barátnőm sincs, de nincs hiányérzetem, a társam pótolja azt. barátom, barátnőm, társam egy személyben. tehát, ha egy kapcsolat jól működik, a baráti kapcsolatot is át tudja venni. De erről is írtam már.
Egyébként nem is kérdőjeleztelek volna meg, ha az elején nem írod, hogy vannak olyan témák amelyekről a nejeddel nem tudsz beszélni, mert nem érdekli. Számomra ez elképzelhetetlen. Amit a társam gondol, ami kijön a fejéből, azt érdeklődve hallgatom. persze nem kötelező mindkét félnek mindenről beszélni, de mondom, nekem ez furcsa. Viszont azt is tudom hogy igen sok házaspár így működik. te például, amit itt írunk, megbeszéled az asszonnyal? Én a társammal igen, ami érdekesebb. Nem NLC-zik, de képben van arról, hogy milyen téma foglalkoztat minket.
Ha a barátságról szeretnél beszélni, legyen. A szerelem meghatározásában úgysem tudunk közös nevezőre jutni, én tudom te miről beszélsz, te is tudod miről beszélek én, de a kettő mégsem keresztezi egymást. És mondom, itt nem velünk van a gond, hanem az elnevezéssel.
....adott....
Szerintem a termeszet rendezte igy a szaporodas erdekeben. Ha mindenki okos lenne (es tudna, mi var ra...) kb nem szaporodna az emberiseg. Na jo, ez kicsit tulzas, de az egesz ugy van megalkotva, hogy tombolnak a hormonok, esz nulla, racionalitast elfujtak, orgazmushegyek, majd jon az anyasaggal jaro hormonadag, az euforikus imadat a gyerek fele, a pofija, az illata, a mosolya....az egesz egy irrealian felfokozott idoszak. Mire eszbekapsz es kezdenek kidolni a csontvazak a szekrenybol, addot a szitu es nagyon nehez kilepni belole.
Nagyjából. :-)
A fiamra büszke vagyok, mert kivárta. Ha mindenki megtenné, töredékére csökkennének a válások, bár házasság is kevesebb lenne. (Vagy csak idősebben lépnének frigyre az emberek?) :-)
Ja. Ugy masfel ev.
Pedig csak türelem kell. :-)
En is hasonloan ereztem a megnezese utan. Nem magyarazott meg mindent, de jo alapokat adott, hogy tovabb kutakodjak magamban, hogy megertsek ezt-azt.
En sem fogok/tudok mast tanitani a lanyomnak, minthogy tegyel, ahogy a hormonjaid diktaljak, de ne hozz eletre szolo dontest ebben az idoszakban....aztan vagy lehet vele beszelni vagy nem. (Velem nem lehetett annak idejen.)
Az előadás anyaga annyira egybevág a megéltekkel, illetve az azok kapcsán kialakult érzésekkel, a szerelemről alkotott véleményemmel, hogy szinte hihetetlen.
Nikitával nem igen fogjuk megérteni egymást, de a legfontosabbat megértettem. Más a lelkületünk, és ez a másság nem minősíti egyikünket sem. Magasabb szintre helyezi magát sokunknál, de ahogy ő mondta, nem mások véleménye határozza meg azt, hogy kik vagyunk.
A téma azért ennyit nagyon is megért. (Nekem mindenképpen!) :-)
Ugy orulok, hogy tetszett neked es ilyen hatassal volt rad az eloadas, mintha legalabbis en lennek az eloado.
Fölényes vagy, amit kicsit sajnálok, de lépjünk túl rajta! Emberi gyarlóság, aminek csapdájába olykor én is beleesem.
Hidd el, figyelek, csak nem értek veled egyet. Biokémiáról bizony van szó! Ez saját tapasztalataimon nyugvó, évtizedekkel korábban megfogalmazódott, és azóta csak erősödő véleményem, amit az általad meg nem nézett előadás tudományosan is megerősít.
A szervezet működését szabályozó hormonok léteznek, kimutatható a hatásuk. Gondoljunk csak az adrenalinra, az endorfinra, vagy a tesztoszteronra. Ilyen hormon a fenil-etilamin hormon, ami a szerelmes emberek szervezetében termelődik. Ez tulajdonképpen kábítószer, ami produkálja a közönséges kábítószerek hatásait. Ahogy a doktornő mondja, a szerelmes ember nem éhes, nem álmos, felborul az értékrendje, egy lebegő életmódot él és nagyon boldog. Amikor szerelmes voltam, pontosan ezeket a tüneteket produkáltam. Ezeken túl egy olyan fokú szabadságot éltem meg, amit szerelmen kívül soha. Semmi nem számított, csak az euforikus érzés. Szó szerint lebegtem, szinte kiléptem a való világból.
Ez egy olyan állapot, ami nem tarthat sokáig. Ha sokáig tartana - korábban mindig azt mondtam - felemésztené az embert. Megéltem ezt az őrületet, és olykor a szó szoros értelmében az őrület tüneteit produkáltam. Az eszem védekezni próbált, de esélye sem volt. A szervezet védekező mechanizmusa viszont egy idő után működésbe lépett, mert a létfenntartás szervezeti szinten mindennél erősebben belénk van kódolva. A szervezetben egy idő után olyan folyamatok indulnak meg, (tudományosan kimutatott és leírt módon) amik a fenil-etilamin hormon szintjét elkezdik csökkenteni. A szerelem lassan elmúlik. A lila köd felszáll, a józanság visszatér, de ez nem jelenti feltétlenül a kapcsolat végét. Sőt! A kapcsolat folytatódhat úgy, ahogyan azt te leírtad. Csakhogy az már nem szerelem a szó élettani értelmében. Van örök szerelem. A költészetben, a romantikus regényekben, vagy az ember érzéseiben, amik olyan intenzívek hogy azokat ezzel a szép jelzővel illetik.
Szó sincs viháncolásról és hidd el, nagyon is elgondolkodom. Abban a felvetésben, hogy talán soha nem voltál szerelmes, nincs semmi sértő. A nejembe én sem voltam szerelmes, mégis jobban szeretem őt azoknál a nőknél, akikbe igen. Talán azért működik a kapcsolatunk, azért vagyunk egymás mellett boldogok, mert az nem a lila köd homályában köttetett. Te és én hasonlóan éljük meg kapcsolatainkat, csak másként nevezzük azt.
A barátság egy teljesen más téma. Külön fejezetet lehetne neki szánni, és azt hiszem érdemes is lenne. A barátság a legigazabb emberi érzés. A szerelemmel egy lapon sem lehet említeni!
Bocsáss meg, de kizárólag olyan emberek linkjeit nézem meg, akikkel jól "ismerjük" egymást. Nem vagyok az a fajta nő, akit bármilyen eszmecsere elbűvöl.
Még mindig nem figyelsz. Biokémiáról szó sincs. De ha mindenáron a tudományos oldaláról szeretnéd megközelíteni a megoldhatatlant, akkor inkább próbáld meg némi teológiával egybekötött ezotériát. Ami ugyan igen bizarr, viszont a biológiához köze nincs. Hit, de nem az én hitem, hanem a világegyetemé. Túl nagy szó, igaz?
Nem én bosszantom a nőket, ők bosszankodnak. Engem hiába bosszant bárki, ha én nem akarom. Tudod, erős idegrendszer... nem én vagyok labilis érzelmileg. De mi is bosszantja őket? Az, hogy leírom, igen, létezik igaz szerelem, és vannak akik átélik? Ha ez bosszantja őket, akkor viszont igaz amit írtam, hogy minden ember arra törekszik, de csak keveseknek sikerül.
Nem állok magasabb szinten a tudománynál, de amíg valaki X (magas) IQ-val, több éves, évtizedes tudással jön rá arra, amire én Y (igen magas) IQ-val némi következtetéssel, akkor én őket nem tartom követendő nyomnak. Megjegyzem, soha nem is csodálkoztam azon, hogy én és néhányan itt a fórumon, mások számára érthetetlenek, követhetetlenek vagyunk. Ti vagytok itt néhányan magas IQ-júak, ami viszont még mindig kevés ahhoz, hogy a tanultakat, és mások feljegyzéseit figyelmen kívül hagyva az agyatok kapacitásának a határait feszegessétek. Röhögni, viháncolni bárkin lehet. De elgondolkodni azon, hogy lehet hogy annak a három-négy embernek van igaza, nehéz.
Nyugodtan írd le a gondolataidat, nyugodtan írd le hogy soha nem voltam szerelmes, és belém sem senki. Ez nekem nem jelent semmit, nem érzek semmit erre a mondatra. Nem fáj. Ha a társam mondaná ugyanezeket a szavakat, fájna.
Még valami. Az igaz barátok között is ugyanaz működik, mint az igaz szerelemnél. Köze nincs a kémiához, lelki vonzódás. De ahogy elnézem ennek az országnak a boldog kis lakosait, még az igaz barátságot is megkérdőjeleznék. Ugyanis ahhoz hogy valaki igaz lelki barátra találjon, mindkét félnek érett személyiségnek és nyitottnak kell lenniük a másik jelzései iránt. Néhány helyen jártam, éltem már a világban (nem csak keleten), és sehol ennyi gonoszkodó, feljelentgető, mások vagyonára, érzelmeire irigy, haszonleső ostoba embert még nem láttam mint nálunk. Sírnak ha valakinek jobban megy bármilyen téren mint nekik.
Nem, nem vagy bántó, akkor nem állnék szóba veled. Nekem is az a célom hogy megérts, de ez nem fog menni, és erről nem mi tehetünk.
A társam megért, én is őt, és még néhány emberrel működik ez a verzió. Úgy érzem néha magam az emberek mellett, mint egy szülő aki tehetetlenül nézi hogy a gyereke sokadszorra is elköveti ugyanazt a hibát, nem érti a szülői intelmeket, és habár tudja hogy valamit nem jól csinál, a szülőt figyelmen kívül hagyja. Csakhogy amíg egy gyerek felnő, én addig állítólagos felnőtt emberekkel társalgok.
Néhányan itt úgy érezték, hogy feltétlenül meg kell osztaniuk azt az észrevételt, hogy én ... hogy is mondjam... mindenféle vagyok, csak ép eszű ember nem.
Nem baj.
Egyáltalán.
Köszönöm a gúnyolódóknak hogy érett személyiségű emberként viselkednek, köszönöm hogy megmondják milyen vagyok, milyen a társam.
De úgy gondolom hogy néhány embertől eltekintve, a többség pontosan látja hogy melyikőnk szívében mi lakozik.
Már korábban is felmerült bennem a gondolat, hogy talán soha nem voltál szerelmes, de két oka is volt annak, amiért nem írtam le. Egyrészt tartottam tőle, hogy bántó szándékot érzel mögötte, másrészt ezt nehezen tudom elképzelni.
Megnézve az alább belinkelt előadást ez a gondolat tovább erősödött bennem, és most mégiscsak "hangot adok" neki. Nézzed meg filmet, és tedd fel magadnak a kérdést: Voltam én valaha szerelmes? Nekünk nem is kell válaszolnod, de önmagadhoz légy őszinte!
Ha ezek után is azt mondod, hogy a szerelem egy életen át tart, illetve vitatod a biokémia tudományosan megalapozott kutatási eredményeit, akkor csak két dologról lehet szó. Minden valószínűséggel ellentétben soha nem élted át a szerelmet, illetve azért írsz erről a dologról így, mert provokatív akarsz lenni. Tudod, hogy ezzel sok nőt bosszantasz, és azt szándékosan teszed.
Ha valami másról lenne szó, akkor azt kérlek próbáld meg nekünk úgy leírni, hogy megértsük. Előre jelzem, az nem magyarázat, hogy "én magasabb szinten állok a tudománynál, és annak eredményeit nem fogadom el!" Vagy "ti ezt nem vagytok képesek felfogni". Ha ezzel, vagy valami hasonlóval tudsz csak előállni (például kedvenc érveddel, miszerint a nem bizonyított még létezhet), akkor tekintsük lezárnak a témát. Ilyen érvekkel nem lehet vitatkozni. Ez már majdnem a "csak, mert én azt mondom" kategória. Ez a hit kérdéskörébe tartozik, és mint olyan vita alapját nem képezheti.
Remélem nem voltam bántó, de őszintén szeretnélek megérteni!
Hu de el vagy keseredve.......ha a ferjed rad vart egesz eleteben,miert ment neki minden nonek,akinek pulzusa volt..?Teljesen el vagy tajolva,es mindenki aki nem intelligens,es nem olvasott,vagyis a kis agya csak egy kis korben mozog,mint a tengeri malace,csak sertegetni tud...
Ugyan miert lennenk megkeseredve,akinek minden es annal is tobbje van?Mert szeret olvasni,en megint befejeztem,mert olyan magyar aki sem Karinthyt sem Rejtot [a tobbiekrol ne is szoljunk]nem olvasott az levego ,de nem oxigenes...kulonben faiskolaba jartal,hogy nem voltak kotelezo olvasmanyok? A kacajom ezustgolyo az aranytalban,olyan dallamos.....potyogtak a konnyeim a rohogestol,koszi,ennyi maszlagot leirni,pedig vegig sem tudtam olvasni.....
Orulok, hogy tetszett! :)
Megnéztem az előadást. Nagy köszönet a figyelemfelhívásért! A doktornő gyakorlatilag tudományos keretekbe foglalta azt, amit én a magam paraszti eszével erről a dologról gondoltam, és aminek egyik lényegi gondolatát a gyermekeimnek, és mindenkinek tanácsként hangsúlyozok, akivel a témába vágó beszélgetésbe bonyolódom.
"Soha ne hozzatok komoly döntést addig, amíg szerelmesek vagytok!"
A gyermekeimnek azt szoktam mondani, hogy bárkit elfogadok és gyermekemként fogok szeretni, akivel összekötik az életüket. Egyetlen dolgot kérek: Akkor kössék össze az életüket az illetővel, ha a szerelem lila köde elszállt. Hála isten, a fiam már bebizonyította, hogy volt értelme az atyai tanácsnak! Megvárta, amíg a szerelem elmúlt, és időben kilépett egy sok éves kapcsolatból. Amíg tartott, minden támogatást megkapott tőlem. A kislány szeretett minket, szülőket. Akár hajnalban is értük mentem, ha szórakozni voltak, és ezt kérték. A "PEA" kábító hatása elmúlt, és képessé váltak reálisan látni, megítélni a dolgokat. Mindketten ráébredtek, hogy ők nem egymáshoz valók.
(A példákban sorra jelentek meg saját szerelmeim is, persze a téma sokkal összetettebb annál, mint amennyire az egy 45 perces előadásba belefér. A lényeg viszont remekül benne van!)
Ezt az előadást minden fiatalnak megmutatnám, de hogy a gyermekeim látni fogják, az biztos!
Aki esetleg kíváncsi, az itt megnézheti. Nem fogja bánni a rá szánt időt!
Hát nem tudom. Voltak már szerelmeim, az utolsóval 16 éve élek már együtt, mondhatnánk, hogy akár tapasztalatom is lehetne már szerelmi ügyekben. Mégis néha, amikor egy-egy N.-hozzászólást végigolvasok a témában, csak annyit tudok mondani, hogy He?... Szóval nem tudom, képes vagyok-e, de szükségem az biztos van rá :)
A topiknyitóra is akartam válaszolni, de egyelőre nem jut eszembe semmi értelmes vagy konstruktív.
Pedig jót tenne, ha több Karinthyt olvasnál. 1: addig se irkálnál hülyeségeket, 2: Karinthynak nagyon jó gondolatai és kifejezetten jó humora van.
Szerinted kupalodaskepes vagy?
Valamiért szüksége van rá. Majd a jutyubit, amit ajánlottál, megnézem. Hátha azzal is kupálódom.