Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szülői hibák úton-útfélen
Létrehozva: 2016. január 28. 21:34
Sokszor vagyok kénytelen-kelletlen tanúja buszon, villamoson a szülők gyereknevelési módszereinek. Némelyik egészen hajmeresztő hülyeségeket mond a gyerekének. Egyszerűen nem gondolnak bele, egyik-másik megjegyzés mit eredményez majd a jövőben.
Legszívesebben beszólnék ilyenkor, ne tegye már tönkre a saját gyerekét! De hát a gyerek előtt ugye mégse, meg el tudom képzelni a szülő reakcióját, azonkívül együtt utazunk még egy darabig.
De ide le lehet írni, és ha nektek is van történetetek hibás nevelésről, mondjátok el.
Ami engem zavar,hogy a sok cukros viztol,olyan hiperaktivak lesznek,futkosnak,lerohannak a jardarol,szegeny anyuka alig tudja megfogni oket.....
Én a vega fórumostól sem akadok ki...
Igen, a gyereknek joga lenne nem kirohasztott foggal éllni, de nem kerül közelebb ehhez idegenek belepofázása által.
Na jó, de nézzük meg a kérdést egy másik szempontból: ha valaki esetleg kiböki, hogy vegetáriánus módon neveli a gyerekét, akár élőben, akár fórumon, az első reakció, hogy mindenki nekiesik, hogy felelőtlen, sz*r szülő, veszélyezteti a gyereket, satöbbi, pedig már régóta elismeri minden eü. szervezet, hogy egy jól összerakott vega étrend az ég világon semmi bajjal nem jár, mindent be lehet vinni a szervezetbe hús nélkül is (én nem vagyok vega, tehát ne érts félre, nem emellett kampányolok).
Szóval, kicsit visszás dolog ilyen esetben, hogy a gyerekeiket műanyaggal és napi szinten cukros édességekkel tömő szülők, akik kikérik maguknak, hogy bárki beleszóljon az étkeztetési szokásaikba, azért vérmesen nekiesnek annak, aki mondjuk húst nem ad a gyerekének. Pedig orvosilag jelen esetben inkább a cukros etetést üldözik úton-útfélen, mert túl sok betegség származik belőlük hosszútávon.
És akkor oda jutunk, hogy valójában igen kevesek vannak, akik nem szólnak bele mások gyereknevelésébe, de közben észre sem veszik a saját maguk által elkövetett hibákat. Illetve, felmerül a kérdés: a gyereknek van-e joga az egészséges étkezéshez vagy sem? Veszélyeztetésnek számít-e, amikor az ötévesnek már kirohadtak a fogai és el van hízva?
Úgy gondolom továbbra is, hogy idegen ne pofázzon bele. Annak ellenére hogy teljesen egyetértek az általad leírtakkal.
Nem ártana, ha ezek a szülők a gyerekorvostól, védőnőtől megkapnák a megfelelő információkat.
Belepofázással az a gond, hogy túl sokan érzik magukat 1-1 terület szakemberének.
Mert nem hagyhatja otthon a gyereket egyedul[van aki igen,es egy 7 eves is el van]es bevasarolnia kell,de a gyerek tud jarni,nem kell a kocsiba tenni,mert oda ennivalo jon,es mas holmi...az eladok nem szolnak,nagy uzlet nem ernek ra,de mar tobb vitat hallottam,es a gyerek nem szegyelli magat?
Ha már rám előzményeztél, válaszolok a találós kérdésre.
Mert a szülő jópofának tartja a nagy cula gyerekét tologatni. Mert a gyerek akar beülni a bevásárlókocsiba, és nem mer neki ellentmondani. Mert nem bír vele másképp.
Nem tudom, minek kell egyáltalán gyereket bevásárolni vinni?!
Az a baj az "egészséges étkezés" kérdésével, hogy a gyereknek elvileg joga van hozzá, közben meg azt látni, hogy a szülők tömik a gyerekeiket az édességekkel meg mindenféle vacakkal és vérig sértődnek, ha valaki finoman céloz rá, hogy ez annyira nem jó. Mert senki ne pofázzon bele, csak ugye később a gyerek viseli az egészségtelen kajákból eredő betegségeket.
Épp a múltkor volt erről egy jó cikk, végeztek egy felmérést és ott a szülők 90%-a azt válaszolta, hogy napi szinten ad valamiféle édességet az 1 év körüli gyerekének. Felette meg aztán még többen. És tényleg, az ember szétnéz az ismerősi/rokoni körben vagy az utcán és azt látja, hogy a gyerek kólát iszik, műanyag löttyöket, kakaót meg cukros sz*rokat. A szülő meg mindennap ad neki reggelire egy kis cukros péksütit, uzsira dörmit, tejszeletet, joghurtot, tökömtudja, mit. Az internet tele van olyan fórumokkal, ahol a szülők büszkén leírják, hogy a 7-8 hónapos gyerekeket krémtúróval, joghurttal, kakaóval etetik/itatják - pedig ennyi idősen aztán baromira nem a gyerek kéri, a szülőnek nincs annyi esze, hogy belegondoljon, kell-e tartósítószeres-cukros vacak a gyereknek, ha úgyse sír érte?
És ne érts félre, nem vagyok az édesség ellen, heti 2-3 alkalommal belefér. De mindennap nagyon nem, mert ma már minden egyébben is használnak cukrot tartósítószerként. Reggel egy kakaó, délben cukorral tartósított alapanyagokból készült kaja, uzsira valami cukros nasi, vacsira is valami, amiben tuti van cukor - és a gyerek már az ajánlott adag ötszörösét bevitte. Na meg, rengeteg gyosan felszívódó szénhidrátot. És mi az eredménye: az, hogy járványszerűen terjed a cukorbetegség-, a szív- és érrendszeri betegségek, a magyarok majdnem fele ebben hal meg, a másik fele 50 évesen már 5 féle gyógyszert szed. A gyerekek nagyobbik része elhízott, már gyerekként cukorbeteg, meg tele vannak az érfalaik plakkokkal. A szülő meg mit mond? Az a lényeg, hogy a gyereknek meglegyen a napi tejszelete, nem lesz tőle semmi baja. A francokat nem lesz! Láthatjuk a statisztikákon, hogy a gyerekek többségének igenis baja lesz tőle.
És akkor felmerül a kérdés, hogy a szülő ennyire lesz*rja, hogy hosszú távon tönkreteszi a gyereket egészségét vagy csak annyira buta, hogy nem is tudja? Bár, utóbbi azért furcsa, mert a csapból is az folyik, mennyire egészségtelenül etetik ma a gyerekeket. ÉS ismétlem, nem az alkalmankénzi édességgel van baj, inkább azzal, hogy mindenki azt állítja, ő aztán mértékkel ad édességet, csak sok esetben kimerül, hogy ez egy nagy kamu.
És akkor felmerül a kérdés: tényleg magánügy, ki hogy eteti a gyerekét? Mert a gyerek nincs még tisztában ilyenekkel, nem tiltakozhat. De ugye a szülő meg azt mondja, senki ne szóljon bele.