Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Időt, de mennyit?
Létrehozva: 2015. december 26. 19:12
Adott a párom, és én akivel 10 hónapja együtt vagyunk. Neki van egy nyolc éves kisfia. Amikor megismerkedtünk már két éve külön élt a volt párjától és a gyerekétől, azaz a gyereknek 5 éves kora óta nem részese a mindennapjainak!
6 hónapja közösen bérelünk egy lakást, de a gyerekkel két hete "találkozhattam" először, mert szerinte nem volt rá felkészülve addig...
A kisfiú két hetente van nála, olyankor én haza jövök anyukámhoz, és ez így történt az ünnepek alatt is! 23-24.-én délutánig nála volt a gyerek (ketten öltöztették a karácsonyfát a közös lakásunkban), csak este jött hozzám az ünnepi vacsorára (nálunk is van karácsonyfa amit én öltöztettem egyedül)...
Ma déltől újra együtt vannak holnap estig, és lehetőséget kaptam arra, hogy a nagyszülőknél "véletlenül" összefussunk és odaadjam az ajándékot!
Teljesen felemészt ez a helyzet, és soha nem kérném hogy válasszon kettőnk közül, de egyre nehezebb elfogadni, hogy nem lehetek teljes mértékben az élete része, és nem osztozhatok vele azokban az örömökben, melyek az életének meghatározó pillanatai... nem láthatom őket együtt játszani, együtt nevetni...
Nekem nincsen gyerekem, így nem tudom átérezni az Ő helyzetét, de úgy érzem ez a helyzet senkihez sem méltó,de nem tudom tudok e többet tenni azért hogy valami változzon...
Brrrrr,ez a no szent....
Mellesleg, hogy megsugjam, ennek a pasinak sosem a gyereke volt az elso. De hat te nem is ehhez a topikhoz szolsz hozza.