Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Idősen is dolgoznak
Létrehozva: 2015. szeptember 24. 12:58
Ahelyett, hogy egy átgürizett élet után a pihenést választanák, tovább folytatják a munkát: akár a korábbi szakmájukban, akár más területen. Megkérdeztük, miért tesznek így?
Nők Lapja Café: ,,Talán a ráncaimat számolgassam? Inkább dolgozom!"
Nők Lapja Café: ,,Talán a ráncaimat számolgassam? Inkább dolgozom!"
Ma pl. fél napon keresztül a banki számlakivonatokat, és pénzforgalom alapjául szolgáló számlákat szkenneltem és rendezgettem mappába. Ez is munka, meg kell csinálni. Nem fárasztó, ülve lehet az egészet.
És amikor éppen van nálunk önkéntes, akkor ezt ő is perfektül elvégzi, míg én tudok olyan munkát végezni, amihez viszont az én szaktudásomra van szükség. Ma nem volt önkéntes, én ültem el vele 5 órát, mert a határidő miatt muszáj volt besegítenem a gazdaságis részlegnek.
"vagy olyan munkát végezni, amihez nem kell semmi extra végzettség, de viszi az időt."
Viszi az időt????
Ez azért fájt. Meg sértett is, na gondold át csak szépen mit írtál.
Nem lényegtelen...pl valaki keres x ezret,belefér egy kis szinház,kirándulás,rengeteg könyv,bármi ami a hobbijával kapcsolatos...majd elmegy nyugdijba,kapja a töredékét és snitt...mondjon le akár a legutolsó szórakozásáról is,maradjon a tv előtt a tata,mert hát a vén sz.roknak egyesek szerint ezzel bőven be kell érnie egyesek szerint. Miért is? Persze,szar helyzetben vannak a fiatalok is,de erről nem a nyugdij mellett dolgozók,hanem azok tehetnek,akik ennyire a tönk szélére rugdalták az országot. Az ideális az lenne,ha egyik rétegnek se kéne Tajgetoszt kivánni a másiknak a boldogulás érdekében.
Tökmindegy, mennyi a pontos összeg, lényeg, hogy eddig mennyiből élt, és ha van ereje, és lehetősége, akkor szeretné ezt a színvonalat tartani.
Apukám (sajnos már nem él), azt mondta, hogy ő addig dolgozik, míg él és mozog, mert szeretett utazni, szerette az új autókat. Mennyire lett volna boldog a nettó 100-zal??? És ki várhatta volna el tőle, hogy megalkudjon vele? Senkinek köze nem volt hozzá...
Na errôl van szó.
Sajnos ez is igaz....
Igen, nekem is vannak terveim a nyugdíjas éveimre. Csak néhány dolog kell hozzá, legfőképp egészség, anyagi háttér és persze a legfontosabb: a társ életben léte.
Én sem tudom magamról elképzelni, hogy majd öregkoromra ilyen padon ülő nénike leszek, mint akiket itt látok a játszótéren. Unatkoznak, leülnek, pletyóznak, köpködik a szotyolát... Már 11-kor mennek ebédért a közeli kajáldába. Meg is őrülnék, ha ez lenne az életem, hogy a padon ülve pletykáljak a környék öreglányaival.
Én eddig bárhova mentem állásinterjúra, MINDENHOL rákérdeztek.... Még akkor is, mikor már közel 50 éves voltam.
Kivéve a jelenlegi helyemen, mert itt vállalkozóként dolgozom.
Nálad a pont.
Úgy értem, nettó százat, mert brutóóban már azért megkapják a minimálbért, de az nettó kábé hetvenre jön ki.
Ez, ha úgy vesszük, lényegtelen kérdés, mert nagyon sok fiatal/középkorú ember sem kap százezret fizetésnek. Pedig nekik még a gyerekeiket is el kell tartani belőle és/vagy spórolni kéne lakásra belőle.
Tudod te, hogy mire elég a százezres nyugdíj?
Mindenki másmilyen. Nekem pl nagyapám volt nagyon szorgos emberke, mikor már súlyos beteg volt, akkor sámliról dughagymázott, mert elülni nem tudott. Akkor már inkább ült volna a szivacsgyári irodájában, ahonnan eljött nyugdíjba és intézte volna amit kell a fizikai melós elfoglaltság helyett, lehet, még ma is élne ( a szíve volt gyenge nagyon, ülő tevékenységeket ajánlott csak neki az orvos a végefelé, szóval így a hobbiját is bukta. )
Aki meg eleve szerette a munkáját, hivatásnak érezte, az mi a lapátért tanuljon meg kötni-horgolni, vagy járjon el horgászni, ha már a munkája inkább boldogabbá teszi.
Tudod, remélem, hogy annyi idősen, nem lesz kötelező dolgozni, max. szabadon választott. De az igazi az lenne, ha nem kellene pénzért dolgozni járni már 70 évesen. Ha nem lenne szükséges a munka annyi idősen, azt hiszem, tudnék mit kezdeni magammal. De már előtte is. Lehet, hogy túl fiatal és éretlen vagyok még (bár szerintem egyre kevésbé), de egyelőre életem értelmét nem a munkahelyemben látom. A munkahelyemnek az az értelme, hogy a munkámmal pénzt keresek, amiből fedezem "az életemet".
Amúgy öröm, ha valaki idősebben is jól bírja az iramot, de Ági után én is írnám, hogy anyukám még 8 évre van a nyugdíjkorhatártól, de sokszor fáj a lába, térde, stb.. A munka nem büdös, de nem azért jár, mert olyan jó bejárni oda. Pedig még jól is érzi magát bent, tetszik a munkája, de bőven meglenne nélküle...
Nem, de nem ismétlem meg.
Már olvastad, reagáltál rá.
Mire? Arra, hogy "oreg" es oruljon, hogy el, nehogy mar meg dolgozni is merjen?
Nem latom, ill nem nezem. Ha szolni akarsz, szolj.
Hat akkor meg? Majd akkor sivalkodjal,ha teged kozel a 70-hez kirugnak a nyugdijazasosd elott, mert kell a helyed egy fiatalabbnak.
Nem bánták. Ez csak egy példa volt.
Ld. 63 hsz.
Ha az a HA nem lett volna, haha.
Minek tesz jot, aki megbanja????
Na a probléma valahol itt lehet. Kevés a munkahely, szűkül a felsőoktatás (ha jól látom), és kifelé tolják a nyugdíjkorhatárt. Mi lenne, ha nem mennének el ennyien külföldre dolgozni??
Most újraolvastam a hozzászólást, amire reagáltál: Nálunk pl. királyul lehet úgy is dolgozni, ha az embernek egyetlen lába sincs. Ő ugye rokkantnyugdíjas. Mi ezzel a gond? Hogy nem akar 30 ezerből éhen dögleni?
Így értettem én is. :-)