Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mit kezdjek az anyósommal?
Torolt_felhasznalo_833560
Létrehozva: 2015. augusztus 29. 16:38
Sziasztok!
Férjemmel - akit anyósom egyedül nevelt fel- 12 éve vagyunk együtt. Anyósom a nagyobbik fiával és annak feleségével példás kapcsolatban van, egy utcában laknak. Anyósom negyven éve özvegy. A férjem- mióta a kisebb gyerekeink is megszülettek- a nagyobb gyerekünkkel alszik egy szobában és minden este küld az anyósomnak "jóéjszakát" üzenetet. Aztán elalszik. Úgy tudom, hogy az anyósom erre nem nagyon szokott reagálni, csak a ragaszkodást szerettem volna egy kicsit érzékeltetni.
Az anyósommal már majdnem a kezdetek óta borzalmas volt a kapcsolatom. Én egy igen közvetlen, nyitott ember vagyok, rengeteg barátom van, szinte mindenkivel jó kapcsolatot ápolok kivéve az anyósomat - és már lassan a férjemet is. A kapcsolatunk elején csak annyit láttam, hogy amikor beszéltem például a munkámról a tanulmányaimról, vagy a családomról, akkor az anyósom - míg hallgatta- rosszallóan rázta a fejét. Rosszul esett, de még volt családom, éltek a szüleim, megfelelő ellenpólus és szerető háttér volt mögöttem.
Amikor megszületett a nagyobbik fiam, a férjem még külföldön tanult, így 4 hónapot az anyósomnál laktam. Ekkor már kezdődtek a feszültségek. Az anyósom lustának tartott, mert nem azonnal ugrottam a gyerek éjszakai sírására, miután megszoptattam, megböfiztettem és visszatettem aludni.
Egy alkalommal "agyhalottnak" nevezett, mert éjszaka hangot hallottam a szobánkban és lementem az alsó szobába a kisgyerekkel, ott ágyaztam meg. Reggelre láttam, hogy a pelenkázón egy döglött lódarázs volt, ez adta a hangokat. Az anyósom nem kért bocsánatot, én hallgattam. Édesanyám beteg lett és - amikor a nagyobbik gyermekünk három éves lett - meghalt. Amíg élt, gyakran eljött hozzánk 250 km-t utazva az uszkárunkkkal. Egyszer "lebuktunk", ott volt az uszkár és a gyerek is, egy fedél alatt, amikor az anyósom, aki szintén több, mint 200 km-re lakik- betoppant. Két hónapig nem szólt hozzánk. Nálunk az a szokás, hogy az Szentestét!!! mindenki az anyósomnál tölti, sógoromék viszont este mennek haza 10 házszámmal arrébb, mi ott maradunk az anyósnál. Amikor anyukám meghalt, magamhoz vettem az öcsémet, hogy ne karácsonyozzon egyedül és Budapesten szentestéztünk. Anyósom másnap, amikor elmentünk hozzá ordított, sírt, hogy "elbasztam" a karácsonyukat. Most nem sorolom a többi sérelmet, mert még nagyon sok van, amit eddig tűrtem. A férjem nem szólt bele ezekbe a vitákba soha. Most viszont baj van. A nagyobbik gyerekem 9 éves és már mindent ért. Imádja a nagymamáját, megjegyzem anyósom nagyon jó nagymama! Idén együtt nyaraltunk a Balatonon. Reggel lementünk a strandra, de a kisebbik gyerekek már álmosak voltak így a férjem felvitte őket a nyaralóba. Mivel a nagyfiúnak és az unokatestvérének meg volt engedve, hogy otthon maradjanak a mamával és "kockuljanak" ezért kértem a férjemet, hogy küldje le őket a strandra, végre kicsit kimozduljanak. A férjem nem küldte le őket. A fiam mesélte, hogy nagymama azt a megjegyzést tette, hogy "anya lent maradt pasizni a strandon". És azóta is voltak rossz megjegyzései, amit a fiam visszamond, de közben a kis lelke megsebződik. Mit csináljak???
Én a helyedben a férjjel beszélném meg első körben a sérelmeimet. Meg azt is, hogy ha bánt a viselkedése. Elviekben rá jobban kellene, hogy hallgasson az anyja, mivel benne biztos nem látja a konkurenciát.
Ha viszont menthetetlenül elmérgesedett a helyzet, akkor anyóspajti látogatását minimálisra szorítanám vissza (apuka menjen csak a gyerekekkel, ha akar, de nem tenném tönkre magam miatta), ha meg ott vagyok, akkor minimum 3 lépés távolságot tartanék. Ha a gyereknek olyat mond, ami a lelki békéjét megzavarja, akkor meg kell mondani anyukának, hogy szeretnéd a gyerek érdekében, ha veled beszélné meg, ha baja van veled. Ha nem változtat egyszerűen nem engedném hozzá a gyereket, amíg nem változtat.
Azok alapján amit leírtál a két oszlopba, akkor szerinted már rendben is van a dolog?
Egyetlen egy valós érved van a bal oldalon: a másik menye. (A kedves férj egy pipogya nyápic, a gyerekek meg anyuka unokái, akikkel egészen másképp viselkedik)
A férjem- mióta a kisebb gyerekeink is megszülettek- a nagyobb gyerekünkkel alszik egy szobában
Erre vissza-visszanezek : bio-fogamzasgatlas ?
74-X=51
Egy regi szerelmem mindig azt hajtogatta , hogy le kell irni papirra mi van ellene , mi van mellette ... A tobbseg gyoz
anyost szeretik anyost nem szeretik:
a fia egy menye
unokaja
masik fia
a masik menye
a masik unokai
Ki mondta, hogy nem? Egy mondatra reagáltam, ha nem olvastad volna figyelmesen: nyilván nem.
Kedves cukipofi!
Ezt a "férfit" ő választotta és ő él vele 12 éve.
Vagy nem?
Vérlázító, amit te összevissza "okoskodsz". Az anyósa szapulja őt, nem fordítva: olvasd már el! Már miért kellene lenyelni? És ezt nem feltétlenül nekik kellene megbeszélni (persze egy ideális világban, igen), mert könnyen vádaskodás lehet a vége, na és harag. Ezt a férjurának kellene megállítani: "Édesanyám, ő a feleségem, a gyermekeim anyja, kérlek, ne beszélj vele így, mert az nekem is fáj, és a gyerekeknek meg aztán főleg! Ha nem tudsz tisztelettel viselkedni iránta, akkor ritkítani fogjuk veled a találkozásokat. " Igen ez lehet, hgoy szívtelenül hangzik, de apucinak világosan le kell fektetni a határokat, már rég le kellett volna, nem pedig gyáván sunyítania.
Hát tudjátok mit, nálunk: ha az anyám így beszélne a férjemről-férjemmel, hamar helyre raknám. És a férjem is ugyanígy a saját anyjánál. Mert nálunk a legszűkebb család, azok mi vagyunk a férjem és én (még nincs gyerekünk), tágabb értelemben a szülők és testvérek.
Szerencsére én kifogtam a világ egyik legaranyosabb anyósát, második anyámként szeretem. De ez tök lutri.
Ja milyen férfit nevelt? Simán hagyja, hogy a nejét, a gyermekei anyját az anyucikája pocskondiázza. Nahát gratulálok.
A leírt történések esetében minden esetben volt vitánk egymással. Ennek ellenére mindig van egy következő, ami fájdalmat okoz. Nem az önsorsromblást érzem, hanem azt, hogy ennek soha nem fog vége szakadni. Nem tudom, hogy anyósom van -e még valakivel ilyen viszonyban, de mindenki nagyon jó asszonynak mondaná, ha megkérdezném. megjegyzem, én sem vagyok senkivel sem haragban.
Erthetobben akkor: szerinyem inkabb az a BAJ, hogy csak most BAJ valami, eddig meg csak begyukteni es megjegyezni valo serelmek voltak a szamodra. Nem ertem, miert jo igy elned, hogy amikor serelem er, akkor nem lerendezed a dolgot, hanem jol megjegyzed magadnak... Ez nem normalis viselkedes szamomra - ha valaki enhozzam jonne oda egy nap, hogy tizen-akarhany eve ilyen-meg olyan serelem erte felolem, eloszor jol korberohognem, aztan megkerdeznem, miert is nem szolt idoben, mikor a serelem erte, mit kellett ezen ragnia magat evekig es a sajat meg kozvetlen kornyezet eletkedvet rontania emiatt evekig. Tenyleg erthetetlen, onsorsrombolo a viselkedesformad, mit kell martirkodni, nem ertem!
gabi1971 ez így nagyjából takarja a valóságot. Egyébként három közös gyerekünk van...és a férjem tényleg nagyon anyukás.
En a helyedben nem az anyos-meny viszony miatt hajaznek, hanem a ferj-feleseg miatt. Az nem normalis, ha egy ferfi a 9 eves gyerekevel alszik egy szobaban. Söt, az sem normalis, hogy minden este joejszakat üzenetet küld az anyjanak. Arrol meg nem is szolva, hogy az en uram ugy fenekbe billentette volna az anyjat (meg ha verbalisan is
) a nyaralas közben tett megjegyzese miatt, hogy az arrol koldul.
Nyilvanvalo a forumok nagyon szubjektiven mutatjak meg a dolgokat, de ha csak a fele igaz, akkor is baj van - a ti hazassagotokkal.
Az anyosod erzi ezt, s ki is hasznalja, mert tudja, a ferjed nem melled, hanem melle all. A parod egy infantilis anyamasszony katonaja, aki konfliktusmegoldas cimen sir, mint egy gyerek. Nagylany, ebresztö, neked otthon harom gyereked van, kettö igazi, s egy felnött testbe bujtatott infans. Neked kell ez? Nekem nem kellene.
Hát ez az. Ilyen alapon be lehetne zárni az egész fórumot.
Jogos a feltevésed, Hatamari, hogy ha eddig csak sérelmek voltak, akkor miért lett most BAJ belle. A sérelmek azért gyűltek föl, mert az anyósomtól- akinek 40 évig senki nem tartott tükröt, hogy ebben-vagy abban hibázik- nem kérhetem, hogy kérjen bocsánatot, a férjem nagyon anyuka-párti, őt meg csak szomorítom a sérelmemmel. Nos, BAJ azért lett belőle, mert már a lassan kiskamasz gyermekem is be van vonva ebbe a húzd meg-ereszd meg "játékba" és nem szeretném, ha egy kiskamasz fiúnak az anyjáról más lenne a kép, mint amit szeretnék és amiért meg is dolgozok. Eddig a gyerek nem volt felhasználva az egymás sértegetéséhez. Láttam pár kommentelő azt gondolja, hogy kémkedni tanítom a fiamat. Nos, a pasizós sztorit tőle és a 14 éves unokatestvérétől hallotam a kocsiban, amikor moziba vittem őket Veszprémbe.
En nem tudom, hogyan csinalod, hogy ennyi evre visszamenoleg ossze tudod gyujteni a serelmeidet. Es azt a fordulatit sem ertem, hogy volt mar szerinted jo sok serelmed anyosod altal, de csak most van a baj, amit megosztasz velunk- persze par leirt elozo serelemmel egyutt, ami ezek szerint baj meg nem volt szamodra, csak serelem.
Nekem altalaban az a velemenyem, hogy egy topicinditobol csakis a topic irojarol alkothatunk valamelyest helytallo velemenyt, tovabbi valaszhsz-ekbol meg helytalobb velemenyunk lehet a topikinditorol, de az egyeb topikindito altal leirt szemelyekrol velemenyt alkotni lehetetlen, hiszen csakis a topikindito fejeben leteznekolyannak, amilyennek topikindito leirja oket.
Mindenestre ugy altalaban szerintem evekre visszamenoleg kar serelmeket gyujtogetni-vagy helyben rendezed a dolgot, amit serelmezel, vagy nyeld le, ne mergezd onmagad meg kozvetlen kornyezeted eletet evekig negativ erzeseiddel!
Sajnálatos hogy nem érted.
Nem értelek Csendike ! Majdnem mindegyik topic szól VALAKIRŐL. Tanárainkról, barátnőinkről, szomszédainkról, orvosainkról, gyerekeinkről, kisbabáinkkal kapcsolatos problémákról és sorolhatnám tovább. Ez most éppen az anyósról szól. Mindez név nélkül megy. A te elgondolásod szerint az egész fórumot be lehetne zárni !! mert majdnem mindegyik (szerinted) sérti valakinek a jogait !!!!!!!
Ezt a karácsonyt NE töltsétek velük, ha lehetséges. Ha tudtok, spóroljatok össze egy telelésre (belföldön is akár) és csak négyesben töltsétek az ünnepeket.
És, ha mégoly házsártos is lenne az anyósom mint maga a 7 fejű sárkány, akkor sem nyitnék topikot róla.
Miért tartod halálos bűnnek azt, hogy valakinek van egy (családi) problémája és az érintett személy(ek)ről ír úgy, hogy azok egyike sem beazonosítható? Nem írja oda, hogy pl. Kovács Gyuláné piripócsi lakosról van szó, aki jelenleg nyugdíjas, de korábban könyvelő volt a varrodában, ami 1992 óta nem is létezik.
Mielőtt elmegy fürdeni szappanozd be a kádat
Pontosan így van!
Aki lemegy arra a szintre, hogy kis gyermekeknek szapulja az édesanyát, amikor nincs jelen, arról kizárt az együttműködő készséget még csak feltételezni is!
Tudod, kedves Csihu, ha rólam mondta volna azt, amit a Ti.-ról, - mikor lent maradt a Balcsi parton, - a gyermekemnek,
biztos hogy soha többet nem álltam volna vele szóba. Ugyanis, akármilyen is egy anya, az a gyermeknek az egyetlen legfontosabb kötődése, és ebbe belerondítani, SENKINEK nincs joga! Ha avval keresné a kenyerét, akkor sem alázhatná senki a gyermeke előtt!
Ez alap intelligencia lenne, ha lenne, de a kedves nagyi olyan messze van tőle, hogy a Makó Jeruzsálem is szomszédság hozzá képest!
Mióta intelligens az, aki burkoltan kurvázza egy gyermeknek az anyját?!
Ami a megoldásra koncentráló építő ötlet, azt mind szívesen veszem.
Csendike, voltak ennél értelmesebb hozzászólásaid is, de az utóbbiak már csak az energiámat és a figyelmemet veszik el a tényleges problémától. Köszönöm az elején az értelmes(ebb) kommentjeidet, de most már kérlek, felejtsd el ezt a topicot.