Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ismét anyós
Létrehozva: 2015. augusztus 28. 17:22
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, illetve ha volt valaki hasonló helyzetben, tippet.
2004-ben vettek anyósomék a férjemnek egy lakást. Nekik a haszonélvezetük volt rajta.
Most eladtuk, de anyósom azzal a feltétellel mondott le a haszonélvezetről, hogy cserébe a férjemet lemondatta a örökölt részétől egy családi házban. Majd az egészet odaajándékozza anyósom a sógoromnak.
Mivel eddig 40 négyzetméteren laktunk négyen, igy a férjem eleget tett a kérésnek, de nem tud belenyugodni ebbe hogy kisemmizték, és az apai örökségét elvették.
Tud tenni valamit?
Tehát anyósodék ás anyukádék összeraktak nektek annyit, hogy legyen egy lakásotok.
Közel a negyvenhez ezt ti nem szégyellitek?
Ilyen szituba nem voltam, csak hasonlóban..
Nekem a szüleim+nagyszüleim vettek egy lakást még leánykoromban. A férjem ebbe házasodott bele :) Ez minden nagyon szép és jó...
Viszont anyósomék egy szolgálati lakásban laktak (75 m2) négyen. Anyós, após, a férjem, meg az öccse...
A férjem elköltözött hozzám... Maradtak 3-man a szolgálatiban.
Már az első közös gyerekünk megszületett, mikor az anyósomék megvehették a szolgálati lakást (akkoriban potom áron). Na ezt úgy intézték hogy a férjemet jól kisemmizték... Az anyósomék fizették ki a lakás felét, a másik felét a férjem öccse. Az egész lakást a férjem öccsének a nevére iratták...
Hát ennyit az egyenlő arányokról...
Mikor meg mertem kérdezni, hogy ez miért alakult így, azt a választ kaptam: Mivel a férjemnek van hol laknia (az én lakásomban) "szegény" öccsének meg nincs... :( Különben is ha idősek lesznek akkor az öccs fogja őket ellátni..
Após már meghalt, de ehhez az utolsó kitételhez tartom is magam, de a férjem is hasonlóan vélekedik (persze ha nagyon kell ott van az anyukája mellett)
Rohej. Pont. Pont az, hogy ahogyan a szulok megszereztek amijuk van,a gyerekuk is szerezze meg. Ha a szulok jol allnak anyagilag, eljenek jol,ne szukolkodjenek, hogy a halatlan kolkei eljek fel eletuk gyumolcset. Vagy adjak a penzuket egy elegans oregotthonnak, akik a jo penzukert jo ellatast biztositanak nekik utolso napjaikra es nem lesz, aki marja oket amiatt, amijuk van. Ha gondban,szeretetben felnevelt gyermekeik aztan latogatjak oket, vagy nem, na az mas kerdes. Mindenesetre kiderul, hogy erdemes volt-e foldonfutova tenniuk magukat miattuk. Vagy fogadjanak fel maszek apolot a hazukba, akit jol megfizetnek, vagy akinek adjak az orokseget. Aki megkereste a penzet, elejen mar belole jol, a mindenit!!!! Mas kerdes, ha a szulo ugy feleli a penzet, hogy meg a temetesere sem jut, azt orokli a gyermeke. En egy lyukas mogyorot sem orokoltem, testverem el a szuloi hazban, ami lassan rarohad, rarogyik. Majd ot is nekem kell eltemettetnem. Megis jott tole a mardoso uzenet. Ja, hogy legyen teso.
..a másik megoldás hogy várjuk a halálát..
Na ez az a pont amikor azt mondja az ember :KERESSEN FEL MIELOBB EGY JO SZAKEMBERT ! mielott elhatalmasodna
Ami meg eszembe jutott , ha visszagondolok a dolgokra ,
nem art tudni az eletben nem a kovetkezo szokott meghalni,
hanem a soros
- Miért költöztél be egy nyomorúságos 40 nm-es lakásba? Miért nem teremtettetek ti ketten a saját családotoknak egy saját nagyobb otthont?
- Miért szültél 2 gyereket, hogy nyomorogjatok?
Miért ne kérdezhetne?
Mert te nagyon etikus dolgokat művelsz, ugye? Te nemcsak kérdezel, hanem szemétkedni is szoktál... Épp nemrég volt rá példa, le is buktál rendesen.
Csak azért nyomtam rá egy teccik-ek, mert annyira át tudom érezni... Nálunk detto ez van... volt és lesz.
Kisemmiztek engem is, mert jóindulatú voltam a testvéremmel tizen pár évvel ezelőtt... és adtam egy ígéretre... nem kellett volna.
Akkor és utána sokáig nagyon fájt, de ma már nem érdekel.. és látom, hogy mivé lett a család azon fele... úgyhogy valahogy úgy vagyok velük, mint ahogy te leírtad az anyósoddal, és még csak lelkiismeret furdalásom sincs : )
Ezért nem tudom megérteni, hogy ha valaki kap egy lakást az anyóstól, az utána mit veri magát még, hogy nem elég, meg szidja itt az anyósát. Nekem ez felfoghatatlan.
Tényleg, az ilyeneknek soha semmi nem elég.
Hm. Nálunk is hasonló a helyzet. Apai örökségből is kisemmizve a férjem, a húgának adta anyós a nagy házat, és a gyerekeimnek egy szelet csokira se jut, de a szidalmazás megy, hogy a gyerekem még felhívni se képes a név-, vagy születésnapján.
Én meg úgy vagyok vele, hogy a gyerekem azt tükrözi, amilyen viselkedést ő kap... a kedves mamától...
Igaz, nem kattogunk ezen, élünk ahogy tudunk, bár a férjemet biztos bántja. Viszont, meg nem lepi, mert ez nem új keletű probléma, hanem fennállt mindig.
Egyetlen dologgal ütök vissza: semmit nem vagyok hajlandó venni a másik unokáknak. Nem túlzok, SEMMIT. Közöltem a férjemmel, így azt a pénzt a saját gyerekemre költöm, nem azon agyalok, hogy én vettem, ők meg nem viszonozták. Mert eleinte vettem, de amikor rendszeresen üres kézzel távoztak, vagy maximum kaptak 2 év után meg akárhány születés -és névnapra EGY DARAB EZREST KETTEN, na onnantól befejeztem a másik gyerekének ajándékozását. Így az sem bánt, ha nem kapnak, mert tudom, amit odaszántam rájuk költhetem.
Ja, és az én férjem még egy lakást se, sőt SEMMIT se kapott, mégis kisemmizték. Nem baj, de az én férjem lesz az, aki majd a betegágyhoz se megy el, arra meg a személyem a garancia. Ápolja, látogassa az, akit megajándékozott a mama.
Ja, és nem érdekel ki mit gondol erről, mert én voltam ott amikor a daganatos férjemet az anyja felhívni se volt képes, nem hogy meglátogatni, és a szomszéd kísérte kemoterápiára, mert a mama akkor se volt ANYA. És nem, nem adtunk rá okot, mert akárhogy utálom a menyem, a daganatos gyerekemet nem hagynám magára!!
Nekem van egy aranyos, gyanutlan es szeretetremelto anyosom, aki fel minden konfliktustol. Van ket gyereke, a parom es a sogorom.
A sogorom kb. 20 evvel ezelött epitette a hazat, anyosomek anyagilag es termeszetben is segitettek neki (aposom meselte a paromnak. En öt nem ismertem, mar 8 eve halott.
). A parom unokahuga minden honapban kapott az anyosomektol 50 eurot (külföldröl van szo), mivel az anyosom bankszamlajara csakis a sogoromnak van belatasa, gyanitom, hogy a mai napig megy a dolog. Elmeletileg a paromnak is van meghatalmazasa mindenre, ami az anyosom dolgaival kapcsolatos, de a sogorom nem enged betekintest semmire, az anyosomnak meg fogalma sincs semmiröl, de nem is erdekli, csak a nyugalmat akarja. Anyosomnak van egy autoja, amivel a sogorom jar, pedig nekik ket kocsijuk van. Az anyosom fizet, ha bevasarolni mennek a sogoromnak is. Egyszer, amikor meg elt az aposom, a sogorom vitte el öket valahova az aposom kocsijaval, s gyorsan hajtott. Na, ki fizette a büntetest? Na ki? Hat nem a gyorshajto sogorom, hanem az aposom.
Mi öt evvel ezelött vettünk egy hazat, mi meg egy cserep muskatlit sem kaptunk soha. A kisfiunk a nagymamatol meg egy tabla csokit sem kap, ha latogatoba jön hozzank. Havonta 7-10 napot itt tölt nalunk. Az idö 90 %-at en töltöm el vele, beszelgetünk, kiszolgalom, vigyazok ra, jatszom vele (egyszerü tarsasjatekokat). Idejön, de meg egy doboz bonbont sem kapok töle !!!! Felreertes ne essek, nem varom el, hogy nem tudom, mit vegyen, de rosszul esik a megkülönböztetes.
Az anyosom egy vegtelen szereny, igenytelen (nem negativ ertelemben) szemely. En nagyon szeretem öt !!! En szoktam azt is propagalni, hogy idejöjjön, nem a parom. En azt is furcsalom, hogy mind a parom, mind a sogorom eleg tavolsagtartoan viselkedik az anyjaval, s ö is velük. Engem viszont megölel, megpuszil, sirdogal, ha elvalunk egymastol, neha az az erzesem, hogy a lanyanak inkabb tart, mint a menyenek. A parom ugy nött fel, hogy a gyengedseget nem igazan ismerte. Lelkiismeretesen neveltek, tisztesseges emberre, de az erzelmeknek nem volt hely. Ehhez kepest a parom velem, s a közös gyerekünkkel es az en ket, elsö hazassagombol szarmazo fiammal is vegtelenül gyenged es kedves. Elkepesztöen ragaszkodik hozzam. Talan azert, mert nalam kompenazciot talal a gyengedsegigenyere, amit gyermekkorban nem kapott meg? De mitn irtam, furcsalom, hogy az anyosom olyan gyenged hozzam, a fiaval meg csak kezet adnak egymasnak.
A parom is elegge szeret a konfliktusokat mellözni, ha idönkent probal a sogorommal beszelni, akkor az üvöltözik vele. A sogorom egy varosban lakik az anyosommal, s ö szokta bevasarolni, meg orvoshoz vinni. Mindenütt azt hireszteli, hogy ö mennyi mindent tesz az anyjaert, mi meg semmit, szegyelljük magunkat etc. De mint irtam az anyosom a honap egy reszet nalunk tölti, s idöben, egyebben sokkal többet foglalkozom vele, mint a sogorom. Mindig mi vagyunk a rosszak, s az anyosom nem akarja es nem tudja tudomasul venni, hogy milyen a fia. Kiabal vele, türeletlen hozza, szidalmazza, s szegeny anyosom meg nem tudja magat megvedeni. Mar többször probalkoztunk beavatkozni, de a vege mindig az, hogy a sogorom üvölt, a parom szomoru es feszült, s a helyzet valtozatlan.
Mar azt is kitalaltuk, hogy az anyosomat a mi varosunkba hozzuk, s itt keresünk neki egy kis lakast, de a sogorom hallani sem akar az egeszröl. Persze, mert igy kicsuszna a kezeböl a gyeplö, s nem jatszhatna a martirt....
jah.. hát az igaz, hogy mostanában divat alapból utálni az anyóst.
már akkor amikor még semmit sem tett.
De ahhoz nincs köze annak, hogy anyós az egyik gyerekének többet ad, mint a másiknak.
Megteheti..
és a TInek nincs hozzá köze, akkor sem ha a feje tetejére áll.
Lehet, hogy azért carik, mert ilyen a menye.
Hogy valójában milyen az anyós, az nem tudhatjuk, hisz csak a t.i. verzióját ismerjük.
Saját erődből segítsd a gyerekeidet. Mindenki annyit vállaljon, amennyit el tud tartani. Miért lenne ez az anyósod feladata?
Anyósodéktól kaptatok, anyádtól kaptatok, mi az amit te teremtettetek meg.
Soraidból úgy tűnik, egy önző, kapzsi nő vagy, aki mindig mástól várja, követeli, hogy jobb legyen az élete.
Teljesen biztos vagyok benne, hogy az irigység áll az egész mögött. Ezt már irtam korábban.
anyóst gonosznak én gondolom... leginkább azért , mert nem törödik az unokáival és az egyik gyerekét jobban szereti a másiknál.
már az elején irtam, hogy a TI ne hergelje magát ezen és ne hergelje a férjét sem... csak mérgezi magát és a családját ezzel és a gyerekeit is.
Még azt is el tudom képzelni egy ilyen esetben, hogy anyós már csak azért is a saját részéről is "gondoskodik" még életében, ha már a fia/menye nem képesek tiszteletben tartani a döntését. Megteheti? Megteheti. És tesz rá magasról, hogy még minek fogja bárki is titulálni. A sajátja, azt tesz vele amit akar.
Ugye, hogy a házastárs az uszitó... !! AZ akinek semmi köze az örökséghez.
Mint a történetedben és mint a TI esetében.
én mesélek mást... drága aranyos sógornőm van.. de tényleg.
Van neki egy anyósa... az anyósának meghalt az anyja... örökül hagyott egy belvárosi családi házat...Ki is örököl ilyen esetben?? Természetesen a két gyerek.. tehát a sógornőm anyósa és annak testvére...
Sógornőm kijelentette.. hogy neki nem kell az a családi ház.. ő nem akar ott lakni... és őt fizessék ki.
Néztem... hogy mivaaaaaaaaaaaaaaan?? Mi közöd neked az anyósod örökségéhez?? Még a férjedéhez sincs!! Nemhogy az anyósodéhoz.
A történet itt véget ért... a ház el lett adva,,,, rengetegért.. mivel társasház épül a helyén. Csak a telek lehetett többtizmillió. Gondolom.. anyós és a tesója megegyeztek-feleztek.. -nem tudom. De mivel sógornőm megnyugodott és nem dühöngött rajta... lehet ők is megkapták amit anyósa gondolt. Viszont hónapokig hergelte ezzel a férjét még a nagymama életében is.
Igen, azt hiszem ez a lényeg...
"Sokkal jobban élhet anyós, mint TI és a férje..."
Az örök irigység.
És ennek leple alatt lehet a másikat gonosznak vagy bárminek bélyegezni?
Mindegy...anyós ilyen és kész. Nem fogja megváltoztatni senki, ha ő maga nem akar változni. De mennyivel jobb így a topikindítónak, hogy kígyót-békát kiabál rá? Több pénze lesz? Jobban alszik? Nem. Akkor meg mifenének kell a cirkusz? Ja hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is...
A TI férje lemondott a köteles részről.. az apai örökségről...
Anyós háza... biztosan közös tulajdona volt, az anyósnak és az apósnak...
Após meghalt... A két fiú örökölt utána... a ház felének a felét... azaz negyed- negyed részt. Erről a negyed részről mondott le a TI férje, hogy az ajándékozott lakást eladhassák.
Gondolom.. az új már közös ingatlanon nincs haszonélvezeti joga anyósnak.
Szerintem valóban megzsarolta anyós a TI férjét... Szerintem anyós valóban egy gonosz néni.... hogy egyik gyerekét jobban szereti a másiknál és jobban támogatja. Nem szép dolog..semmiképpen sem-
Van olyan sejtésem.. nem kicsike.. hogy a szülők nagyon is jó anyagiak között élhettek..-él most anyós.. , ha mindkét gyereküknek lakást tudtak venni.
Sokkal jobban élhet anyós, mint TI és a férje... ezért van ez az egész történet..
Korrekt vagy nem korrekt, szerintem nem szülő az aki ilyet tesz a gyerekével.
De hangsúlyozom... ez a gyerekre tartozik kizárólag.. és nem a házastársra... Neki nincs köze a férje családjának a vagyonához.
Elmesélek egy tanulságos történetet rokoni körből: idős emberek ma már, már akik még élnek a testvérek közül. Hatan voltak testvérek, egyetlen szülői ház lett az örökségük. Az osztozkodásnál a testvérek látták, hogy ötüknek van mindenük, házuk, családjuk, a legidősebbnek viszont semmije nincs, ő sokáig katonáskodott, hadifogságban is volt évekig, neki nem volt semmije. Az öt testvér úgy döntött hát, hogy nem adják el a házat, nem tartják a markukat a hatodrészért, ami talán amúgy se lenne valami nagy összeg, hanem felajánlják a legidősebb testvérnek, költözzön bele, és esetleg ha később tud, fizessen nekik valamennyit érte. Működött is a dolog. Az öt testvérből az egyiknek azonban volt egy felesége, aki olyan elszánt dühvel, gyűlölettel uszította a férjét hónapokon át, hogy lehetett ekkora málészájú, hogy ezt így hagyta, hiszen ők megdolgoztak a házukért, ez meg csak úgy beköltözött az örökségbe, hogy végül célt ért: az ő részét kifizettette teljes összegben a testvérével, de addigra már úgy összevesztek emiatt, hogy szóba sem álltak egymással. Ez a testvér már a családi összejövetelekre se ment el többé, mert tudta, a többiek is hogy nézhetnek rá ezek után. Néhány év elteltével szarkeverő asszonyságnak elege lett a férjéből, és kidobta az utcára. Nem volt hova mennie. Átmenetileg tehát "haza"ment... a szülői házba, amiben már a testvére lakott. Ő fogadta be egyedül...
Szerintem az emberi kapcsolatok fontosabbak minden örökségnél. Az uszító emberek pedig előbb-utóbb mindig megtalálják azt is, akit korábban csak hergeltek valaki más ellen.
Persze, van köteles rész - ha van miből. És ha az esetleges örökhagyó még életében pénzzé teszi minden ingó és ingatlan vagyonát és feléli vagy csak elszórja, vagy odaadja egy koldusnak?
Ezért írtam én korábban, hogy a szülőnek addig van kötelezettsége a gyerek felé, amíg eléri a nagykorúságot. Ma nálunk ez alatt az idő alatt általában azért minimum az érettségiig elérnek a fiatalok. Egyetemet, főiskolát végezni pedig lehet úgy is, hogy közben munkát vállal (nem egy leányálom, de megoldható csak akarni kell). Tehát ha egy felnőtt ember arra tart rá, hogy majd a szülő segít, majd az örökség megoldja a gondját, az azért nem a legkorrektebb dolog. Mondjuk ki nyíltan, eléggé élősködő szagú a dolog.
Valamikor régen dolgoztam biztosítónál. Hajjajj...hány olyan eset volt, amikor szerencsétlen halott még ki sem hűlt, már ott voltak a lehetséges örökösök és képesek voltak az irodában szinte hajba kapni a biztosítás összegén...
Az ügyvéd lehet körberöhögné--- de melette jól lehúzná.
egyébként van olyan, hogy- köteles rész-
A TI férje erről mondott le.... és most ezt szeretné visszacsinálni...
Én azért mondom, hogy gonosz a néni, mert mégiscsak a másik gyerekének adta ezzel a többet.
Viszont ez nem tartozik a TI-re.. mert neki semmi köze az örökséghez.
Ha meg békességet szeretne a családban, akkor inkább nyugtatja a férjét és nem hergeli...
Anyós igy döntött. EZT a békát le kell nyelni a férjének. Nem éri meg sem anyagi sem lelki szempontból pereskedni.
Valamilyen szinten mégiscsak segitették őket... hiszen kaptak egy lakást...Szóval nem az volt, hogy a TI férjét csupasz sggel inditották útnak.. még a tesót megkapott mindent.
Ugyan már...csak azt lehet zsarolni, aki hagyja magát.
Itt a zsarolás a kulcsszó...😉
Köszi! 😉
Sajnos nagyon gonosz...čs nem az anyai öröksére ácdingózom...az apai örökségröl zsarolással tötténő lemondással nem értek egyet...m mert ellenben anyóssal ő szuper ember volt.... 😳
Valószunüleg ez anyós problémája a fiával...