Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ismét anyós
Létrehozva: 2015. augusztus 28. 17:22
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni, illetve ha volt valaki hasonló helyzetben, tippet.
2004-ben vettek anyósomék a férjemnek egy lakást. Nekik a haszonélvezetük volt rajta.
Most eladtuk, de anyósom azzal a feltétellel mondott le a haszonélvezetről, hogy cserébe a férjemet lemondatta a örökölt részétől egy családi házban. Majd az egészet odaajándékozza anyósom a sógoromnak.
Mivel eddig 40 négyzetméteren laktunk négyen, igy a férjem eleget tett a kérésnek, de nem tud belenyugodni ebbe hogy kisemmizték, és az apai örökségét elvették.
Tud tenni valamit?
Nem az a lúzer, aki nem teremtette elő a kacsalábonforgót, hanem aki más pénzére ácsingózik...
Tudod, mindenki saját f...ával a csalánt...
Nyugat-Europaban sokkal inkabb divik a mobilitas, mint pl. Magyarorszagon, sajat ingatlan mellett ez nehez.
De en sajat börömön tapasztalom, mennyivel masabb az, ha nem berlemenyben elsz (bar ha megnezzük, hanyan vettek banki segitseggel lakast, nos, az sem non plus ultra. Mi sem csak öneröböl vettük a hazat, de nagyon jol meggondolva kalkulaltunk.Semmi olyasmi nem törtenhet, ami megakadalyozna a reszletek fizeteset, meg akkor sem, ha valamelyikünk elvesztene az allasat). Az erzes mas. Maskepp megy haza, maskepp laksz, ugy alakitod, ahoyg neked tetszik. Mas az, ha kimegy a kertbe, s latod, hogyan nönek a viragok (s hogyan szaradnak el
).Soha nem vasaroltam elötte pl. kertgondozasi ujsagokat, de most kifejezetten örömet okoz a tervezgetes, mit ültetek, vagy az, hogy a mini zöldsegeskertben annyi paradicsom terem, hogy muszaj elajandekozni, egyedül nem birjuk megenni. Vagy az, hogy oriasira nött a hokkaido tökünk, mint növeny. Rengeteg tök van rajta, a hatso szomszedunk szerszamos feszerere kapaszkodik fel, s dacol minden gravitacioval, ugyanis masfel-ket meteres magassagban 1,5 kilos tökök lognak rajta.
Egyszerüen jo dolog, amit korabban sosem ereztem.
Félre ne értsd, senkinek a gondolkodását nem szándékom megváltoztatni, csupán elmondtam én hogyan látom, szerintem hogy praktikus. Nyilván nem egyforma a véleményünk, hisz különbözőek vagyunk más-más helyzetben, adottságokkal és lehetőségekkel. :)
Tudod ahol mi lakunk, egy állás szempontjából egyáltalán nem praktikus a saját ingatlan. Nagyon-nagyon minimális a munkalehetőség és sajnos sokan kénytelenek lemondani arról, hogy messzebb menjenek dolgozni, hisz itt a lakás/ház, amit ugye eladni sem lehet a körülmények miatt, de fenntartani is hogy tudnák, ha a távolabbi munka helyén még plusz bérelni kell egy másikat?
Szóval nem egyszerű dolgok ezek...
Mint lejjebb irtam, en lemondtam az öröksegemröl. A paromnak sincs mit örökölnie. A szüleim annak idejen sokat segitettek a testvereimnek - akik joval idösebbek nalam - , hazvasarlasban, kistafiroztak öket, en meg semmit nem kaptam. De en sosem vettem ezt rossz neven, hogyan is haragudhattam volna a sajat szüleimre? Engem nagyon szerettek, mindig meleg otthon vart ram, tisztessegre neveltek, s szerintem ezzel megtettek, amit kellett.
Ez tiszta sor. Itt a berlönek sokkal több joga van, sokszor több, mint a berbeadonak. Bizonyos esetben a berbeado a berlöt ki sem teheti a lakasbol.
De nekem nem igazan ezzel van bajom, hanem azzal, hogy valami hihetetlen lenezes sugarzik a soraitokbol az irant, aki nem "ert" el 40 eves korara valamit (mit is ?
), az egy csödtömeg, az egy luzer. Miert baj, ha sajat erejeböl nincsen lakasa? Miert különb az, akinek mas tulajdona is van az auton kivül? Miert baj es lenezendö az, akinek csak autoja, s butorai vannak? Ha jol ertelmeztem, a TI el szeretne adni a lakast, mert kicsi, s - feltelezem -, hogy nagyobbat szeretne venni. De ahhoz is penz kell, azt viszont ök keresik meg, nem? Akkor miert csödtömegek? Nem segelyböl elnek, nem alamizsnaert könyörögnek, nem akarjak, hogy az ominozus anyos tartsa el öket.
Ez budapesti viszonylatban igaz. Viszont egy kisebb városban ott találod magad munka nélkül, hiába mennél másik városba, a házadat nem tudod eladni. Azt meg kevesen engedhetik meg, hogy fenntartsanak egy üres lakást, plusz egy albérletet is fizessenek.
Ne felejtsd el, hogy nálatok egész más a bérlakás helyzet mint Magyarországon. Szabályozott, a bérlő, és a bérbeadó is tisztában van a jogaival és a kötelességeivel.
Míg nálunk jórészt a szerencsén múlik, hogy mit és hogyan tudsz bérelni. Pl. a bérlők megtehetik, hogy nem fizetik a rezsit, lelakják a lakást, többszázezres adósság halmozódik fel addig, amig meg lehet tőlük szabadulni. A bérbeadók kedvük szerint emelhetik a díjat, eladhatják fejed felől a tetőt. stb.
Távol álljon tőlem, hogy rábeszéljelek, csak ez is egy nézőpont...
A lakáshitelt fizetem, de azt csak egy darabig, nem örökre. Aztán az enyém!
Én pl. nem tervezem a felfogásomat változtatni, mert nekem megnyugtatóbb egy olyan saját otthon, ahol csak a rezsit kell fizetnem, nincs bérleti díj.
...és nem a ház köt ide a lakóhelyemhez, hanem a még élő rokonaim.
...és sokkal több mindent megtehetek, ha nem kell másnak bérleti díjat fizetnem.
Az még OK mobilizálhatóság szempontjából, hogy van egy kéróm, amit kiadok, "cserébe" máshol bérlek egyet, de ha beüt valami és nem tudok mondjuk dolgozni egy darabig, akkor jóval olcsóbban lakom egy tehermentes saját ingatlanban, mint egy béreltben.
Úgy gondolom, hogy ez nem kifjezetten sznobság.
Addig nem gáz, ha nincs saját lakásod, hanem bérelsz, amíg dolgozol, és tudod fizetni, de abban a pillanatban, ahogy nyugdíjba mész, már nem biztos, hogy ki tudod termelni, ezért legalább addigra nem ártana egy saját, tehermentes ingatlan.
Lehet, hogy ahol Te élsz, ott a nyugdíjas általában tudja fizetni az albit a nyugdíjból, vagy addgira félretesz egy saját lakásnyit, de itt nem ez a jellemző.
A férjed, és nem mellesleg te, mit adtatok anyósnak?
Tudod, ahogyan lentről, ugyanúgy fentről. Amennyit befektetsz, annyit kapsz. Attól, hogy valaki valakinek az édesanyja, még nem kötelezhető arra, hogy adjon, adjon, adjon... egy állítólagos felnőtt, egészséges férfinek.
Ugye?
Mondom, hogy mi magyar viszonylatban luzerek vagyunk. En 39, a parom 43 eves volt, amikor megvettük elsö, sajat ingatlanunkat, banki segitseggel, de rokonok nelkül. En lemondtam annak idejen az öröksegemröl az unokahugom javara, mert feltem, hogy az unokaöccseim kisemmizik (hosszu törtenet...
). A parom Apukaja meghalt, az Anyukajatol nem varhato semmi, kis szövetkezeti berlakasban el.
Azok, akiket ismerek, s nincs magyar viszonylatban semmijük, nem elnek rosszul. Ugyan luxusra nem telik, de amire szüksegük van, megvehetik, nyaralnak, szorakoznak, telik kulturara is. Van, aki vagyik ra, van, aki nem, hogy legyen hazuk vagy lakasuk. De az teny, hogy nagy függest okoz, hisz nem valtoztathatod meg csak ugy a lakhelyed.
Óh tudod én már elintézem azzal az ilyen beszólogatókat, hogy elég öreg vagyok ahhoz hogy letojjam, mit mondanak mások :) Az én életem, én élem - az övékét éljék ők.
Egyébként meg...parancsolj... ;)
Jah... de ha így teszel ugyanazok, akik köpködnek, hogy "ennyire se vagy képes", rögtön azt szajkózzák, hogy tücsök módjára felélted minden jövedelmedet... Miközben ez az 1 életed van.
Lefordítom: élj úgy, ahogy Neked jó, és ne megfelelni akarj, mert úgyis lesz olyan, aki hibásnak lát, mert eltér az értékrended az övétől :)
Hol lehet kapni 'leszarom tablettát" ?? bevennék egy levéllel néha...
Igen, persze hogy más. Nem is kell összehasonlítani. De te is látod, érzed hogy hiába az ő szemükben a saját ház a gazdagság, amellett ezer más dolgot megtesznek, amit egy magyar nem tehet meg - sem a saját házzal, sem anélkül.
Nagyot, nagyon nagyot kell az ember felfogásának változnia szerintem. Ne az legyen a mérvadó mi az enyém kézzel foghatóan, hanem mit tehetek meg. Olvashatok könyvet kedvem szerint, elmehetek akár naponta étterembe enni, járhatok színházba, koncertre, hódolhatok a hobbimnak legyen az akár úszás, lovaglás, teke, tenisz vagy bármi.
ehhez én azért mesélek valamit..
A nagyapám testvérét 1946ban kitelepitették Karlsruheba.. 8 gyerekkek. Svábok voltak...
A kapcsolatot évtizedeken át tartották anyuék és az unokatesói. A 80as években jártunk.. ők évente jöttek látogatni, minket a nagyszüleimet és anyu tesóját is.
És bizony azt mondták akkor nekünk, hogy mi- gazdagok vagyunk- mert szép házunk van... ne képzelj el semmi különöset.. egy kb80nmes kockaház.. a 70es évek elején épült. De nekik ez gazdagság.. volt... pedig sokkal magasabb életszinvonalon éltek, mint mi.. de házat sosem tudtak volna venni. Egyébként bérelt lakásban éltek... ami a fizetésüknek a töredéke volt csak. Ahogy egyébként a testvérek mindegyike... ki kisebben- pl ha egyedül volt, akkor garzonban.. ki nagyobban családosan.. de bérleményben
Ez alól a legidősebb fiú volt kivétel.. ő benősült egy elég gazdag családba.. földjeik voltak.. elég sok. Na-- ő épitett egy 3 lakásos családi házat.
1988ban látogattuk meg a familiát.. és én bizony a szinestévéken. a szobabútorokon, konyhai technikán tátottam a számat.. no meg az autóikon...( -hol voltunk mi akkor a kis S100asunkkal-.. :-D.).. az étterembe járáson-- amit ők tök természetesen tettek naponta... pár nap múlva, már nem mertem megnézni egy kirakatot, mert mindent meg akartak nekem venni.
Más életforma..nagyon nagyon más .
én nem is hasonlitanám össze.
Pedig egyszerű :)
Ebben az országban valamikor az volt valaki, akinek saját háza, földje volt. Gondolj csak vissza a régi regényekre, filmekre...Ma ott tart a világunk, hogy mobilizálhatónak kell(ene) lenni, hisz ha valahol jobb lehetőség adódik (és itt elsősorban arra gondolok, hogy a lakóhelyen és közelében nincs munka, viszont messzebb lenne...), nem vehetem a házam a hátamra, viszont annyira meg mégsem jó az a lehetőség, hogy fenntartsak egy házat, mellé meg fizessek bérletet. És ezzel együtt mégsem képes változni az emberek gondolkodása, még mindig ragaszkodnak a régi sémához: abból lett(lesz) valaki, akinek háza, földje van...csak azt veszik emberszámba, mert képtelenek elrugaszkodni apáik, anyáik gondolkodásmódjától.
Megpróbálok röviden elmondani nektek egy kis történetet.
Anyósomék 3-an vannak testvérek, az Édesanyja egy kis faluban élt. Anyósom nővére tőle egy utcányira, anyósom 50 km-re, a 3. testvérük (a bátyjuk) pedig az ország másik végében, alig 500 km-re költözött anno.
Érthető módon anyósom nővére napi szinten látogatta és gondozta az Édesanyjukat, illetve a nagyobbik gyerek rendszeresen ott is aludt nála, hogy ne legyen egyedül, ha rosszul lenne, vagy nehogy betörjenek (egyébként nagyon kedves idős néni volt a nagymama, mindenkit EGYFORMA szeretettel fogadott mindig), anyósomék 2 hetente látogatták (nem kell főzésre, takarításra gondolni, megnézték, ettek, továbbmentek) és a bátyjuk évente.
A Nagymama (Nagypapát már nem volt szerencsém megismerni) halála előtt pár hónappal a bátyjuk írásban lemondott a szülői ház ráeső részéről, mondván, ő nincs ott, boldoguljanak azok, akik vigyáznak rá. Anyósomnak is felvetette a Nagymama, nem mondana-e le, mert nekik úgyis ott van a nagy házuk (nem túlzott!). Fontos hozzátennem, hogy egy nagyon régi kis ingatlanról van szó, ami legnagyobb jóindulattal is kb 60-70 éves, alapja nincs, a telek nagy részét már korábban elfelezték (másik utcára nyílt, és azt az utcát is beépítették), summa-summárum, az egész nem ért 1,5 millió Ft-ot.
Na, volt ribillió... "Mit képzelnek ezek??!! Mi az hogy mondjak le??!! Na, és, ha nagy házam van, én dolgoztam érte, nem ők!! Nem mondok le, jó lesz hétvégi teleknek, majd idejárok nyaralni!! nekem is van 2 gyerekem, azoknak ne adjak semmit??!!"
Komolyan mondom, csak néztünk.... a Nagymama azzal a bánattal a szívében halt meg, hogy a kisebbik lánya vergődik a nővérével, amiért ez a kérdés csak felmerült.. (nem túlzás sajnos, a halála után mentek ügyvédhez, és anyósomékat kifizették)
Na, ezt állítsátok szembe azzal, hogy ugyanez az anyós az, aki elvárja a fiától (az én férjemtől), hogy eméssze meg, hogy bár idejöttek hozzánk, fűt-fát ígértek, csak beköltözhessen a húga a szülői házba, aminek az értéke kb a tízszerese a Nagymama kis házának... azóta tudjátok mikor láttuk őket? Ha valamihez kellett a beleegyezése, aláírása. Egyébként a közelünkbe nem jönnek, pedig gyakran járnak erre...
Egyreszt nem ertem a TI. felhaborodasat, hisz örülhetne hogy a ferje csak ugy ajandekba kapott egy lakast - meg ha az meg is volt terhelve a haszonelvezettel. Sajnos, a haszonelvezet nagyon kellemetlen dolog, bar a szülök reszeröl erthetö.
Masreszt megdöbbent a hozzaallas, hogy ha valaki nem rendelkezik nem tudom, hany eves korig sajat ingatlannal, az egy csödtömeg, aki semmire nem vitte.
Ez a mania, hogy feltetlenül kell a sajat ingatlan, tipikus magyar szokas. En ugyan mar 18 eve nem elek Magyarorszagon, de egeszen addig, amig 5 evvel ezelött nem vettünk egy hazat, bizony en is a csödtömeg luzerek köze tartoztam, mert egy lakasnyi butoron es auton kivül semmink nem volt. En egeszen addig 4 (!!!!) embert ismertem ebben a piszok gazdag Nemetorszagban, akiknek sajat hazuk volt!!! Most nyilvanvaloan hozzajöttek a szomszedok, de az ismeröseim töredeke el csak sajatban. A többiek nem minimalberert dolgoznak, nem munkanelküliek, a többsegük diplomas, de magyar szemmel nezve luzerek. Meg is fogom nekik legközelebb mondani, hogy szegyelljek magukat .
Szeretnék forditani a dolgon... egy picikét..
Tehát.. anyós nem kavar semmit, lemond a haszonélvezetről... és marad anyós házának az eredeti öröklése....
Azaz.. ha anyós meghal... akkor fele -fele arányban örökli a két fiútestvér. ugye ezért harcol anyócaé
ilyenkor két eset lehetséges... az egyik kifizeti a másikat...
melyik lesz az?
Vagy eladják.. és elfelezik a lovét.
El lehet adni ma egy családi házat ami 100nm körül van?
Szerintem eléggé halott az ingatlanpiac..... nem annyira könnyű, mint amilyennek látszik... és a ház állaga csak romlik. és közben fizetheti rá az ingatlanadót..a kedves örökös- hiszen nem lakik benne.
Kiváncsi lennék melyik felállást szeretné elérni Anyóca- az elsőt vagy a másodikat... és ezek után arra is, hogy mennyit ér kb anyós háza. Hol van? vidéken? pesten? vagy valami megyeszékhelyen? az ország melyik részén??
EZEK lényegi kérdések.
ITT a pont
Mama, vidd a francba a kéródat, majd én veszek magamnak. Örökséget pedig megtartom, és pukkadj meg!
Ezt miért is nekem címezted? Nem az én anyósom, nem én indítottam topikot. :O
Szal anyos menjen a francba, csak elobb a hazat adja oda. Remek. Meghallgatnam ot is. Lehet o sem jobb a deakne vasznanal, talan egykutya a menyevel, de egy hazat megis a fenekuk ala tolt, es nem igy kellene megkoszonni, hogy meg tobb kellene. Ezek a tenyek. Hogy dogoljon meg, rohadjon el, cserebe. Meg ha barmit is tett, akkor sem mondanek ilyet. Inkabb hagynam beken. Azert remek,hogy a szulok mindharom gyermekuknek vettek egy-egy lakast. Szep utravalo, cserebe rohadjon el. A 7 eves taxi dijat is ma felroni az anyosnak a $2-t, amin a beteg unokat vitte a korhazba, akire o vigyazott, nekem mindent elmond. A gonosz ember nem ilyen.
szerintem nem, de nem is erdemes. vegulis a lakasotok tehermentes volt ok vettek es ha a haszonelvezetet meg kellett volna valtani az is eleg sok penzbe kerult volna.
tudom nem jol hangzik ha ezt mondom de hidd el a penz miatt tonkretenni a csaladi kapcsolatokat nem erdemes.
sajnos van mar tapasztalatom ( a ferjem reszerol marmint a testvereivel) hogy milyen az amikor pereskedik a csalad.
en egyetlen gyerekkent eleg nagy oroksegbol lettem kisemmizve de nem foglalkozom vele. sok mindent megeltem mar az ember amikor az ut vegeter cask annyit visz magaval amennyit erre a vilagra hozott. persze mindenki szeretne a gyerekenek, stb jobbat tobbet de sokszor az ilyen modon szerzett javak nem erik meg az aldozatot amibe kerulnek.
eljetek boldogan , egeszsegben gondolom most nagyobb lakast tudtatok venni es ne gondolkodjatok semmifele peres megoldason, annal is inkabb mert szerintem jogilag teljesen tisztan jartak el az anyosodek.