Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Megbántam a gyereket...
Létrehozva: 2015. augusztus 10. 11:56
Megbántam a gyerekvállalást...ez van!
Mindjárt az elején leszögezem, hogy imádom a 2 éves kislányomat, és a legnagyobb szeretetben-odafigyelésben nevelem!!!
de sajnos megbántam, hogy megszültem, későn is 36 évesen véletlenül estem teherbe, gumi mellett!
Amúgy sem igazán akartam soha, mert jó volt úgy az életem a párommal, ahogy volt.Kényelmes-kötetlen, csak mi. Hogy önző lennék? ...lehet.
Elvetetni nem tudtam, mert a párom már rég akarta, hogy legyen babánk, ez a lehetőség mikor megtudtam szóba sem jöhetett volna.
Valahogy nekem ez nyűg,nincs magánéletem, csak róla szól az egész nap, nem tudok kikapcsolódni , nem tudom azt csinálni amit én akarok.(ugyan anyukám nyugdíjas,ő szokott rá vigyázni bármikor, mikor megkérem rá, de max 1-2 nap)
Hogy nem vagyok anyának való? Ilyen értelemben lehet nem, de viszont mint az elején is írtam, a kislányomat nagyon, de nagyon szeretem!
A párommal kiegyensúlyozott, normális kapcsolatban élünk immár 14 éve, ő neki ezt meg sem említem, hogy megbántam , hogy vállaltuk a gyermekünket, és nekem valahol nyűg, mert egy világ omolna össze benne, és rettentően megbántanám, de legbelül sír a lelkem.
Most zúdíthatjátok rám amit akartok...tessék.
Elvetetni nem tudtam, mert a párom már rég akarta, hogy legyen babánk, ez a lehetőség mikor megtudtam szóba sem jöhetett volna.
Egy gyereket nem akaró nő miért nem keres eleve gyereket nem akaró pasit?
Pedig sokkal egyszerűbb dolga van, mint fordított esetben.
Alap, hogy két ember,amikor összeköti az életét, akkor lefektet alapszabályokat, megbeszéli világnézeteit, élethez való hozzáállását, pénzhez-karrierhez való viszonyát.
Valahogy nekem ez nyűg,nincs magánéletem, csak róla szól az egész nap, nem tudok kikapcsolódni , nem tudom azt csinálni amit én akarok.(ugyan anyukám nyugdíjas,ő szokott rá vigyázni bármikor, mikor megkérem rá, de max 1-2 nap)
Pedig- el kell fogadnod- ez még vagy 8 évig így lesz, hogy a gyerek strukturálja z életedet, akkor is, ha visszamész dolgozni.
Mi is mondtunk már le gyerek betegsége miatt bulit, szalonnasütést,nyaralást, színházat, de ez már csak így van
Nyilván ,leleménnyel megvalósítható, hogy sokfelé eljussatok, jusson idő mindenre, de olyan már sosem lesz, mint régen, hogy minden 100% előre tervezhető.
Egy anya sem tudja 100%-ig " azt csinálni, amit én akarok".
Aki így áll hozzá ,az tényleg minek vállal gyereket?
Hogy ezzel fogja meg a pasit?
Volt egy megjegyzes egy masik topikban:4 gyerekuk van,kutya macska,kis barany stb...a lenyege ez volt; lehet elni gyerekek,es allatok nelkul de minek?Miert kell a sajat eletet ra kenyszeriteni masra [es ott az apa nem nagyon volt otthon,mert uzletileg utazott sokat]
Tobb ismerosomnek nem lett,nem akart gyereke,es nagyon jol megvoltak,persze anyagilag sokkal jobban, utaztak,egymast kenyeztettek,csendesen bekesen eltek,nem volt veszekedes a gyerekek miatt[mert legtobbszor azert van]Aztan jottek a kommentarok,es ha megoregszel,ami mi lesz?Ki tudja?A gyerek nem mindig gondoskodo,vannak akik mar 10 eve nem is lattak oket mert korulmenyes ide jonni,es sokba kerul/Aki orul es boldog a csemetekkel,es az apa sem rohan mashova,nagyon szep.De hagyjuk azokat beken akik maskepp gondolkodnak.
Itt kérem csak az egyszerű, primitív megoldások használnak.
Köszi; jobb lett.
Nyugodtság van. Becsukod, kinyitod, rendbe jön. Olyan, mint a Windows: az általános megoldás: "Indítsd újra" :)
Nlc már megint formában van. Kiírja, hogy van új hsz, de csak 100-ig látszik. Rohadt fárasztó már. Ha végre van egy pörgős téma, akkor azt szándékosan befagyasztják? Miért nem zárják be a fórumot akkor nyíltan? Nehéz már fizetni a moderátorokat, vagy el akarják adni a helyet olcsón, vagy miért akarják minden eszközzel megszüntetni?
nincs igazan jo megoldas a Ti helyzetere. athidalas, es potmegoldasok vanna
hát ez az
ás nagyon megoldani azt, hogy ha nem szeretsz valakit,akkor szeresd, az nehéz
nem lehet prancsszóra szereti
ahogy régen is alányokat hozzáadták vadidegenekhez és azt mondták, hogy szeresd és kész
nem ment
A Ratkósok meg arról voltak híresek, hgy ha kellett, ha nem,szülniük kellett.
pszichológus előtt egy tisztázó beszélgetés az édesanyával nem ártana, vagy ha él még a nagymama
de, a depresszio egy betegseg. klinikailag kimutathato allapot. ha kezdeteben kezeletlenul marad, akkor nagyon sulyos betegsegge fejlodik. egyelore nem tudjak jol kezelni. a pszichologus persze hogy nem ordogtol valo gondolat, de nem fog tudni meggyogyitani abbol, ami alapbeallitas, nevezetesen abbol, hogy en nem akarok valamit, es megis abban elek, amit nem akartam. nem tud "egysegesiteni", es nem is feladata. az csak egy ujabb nyomas lenne.
nincs igazan jo megoldas a Ti helyzetere. athidalas, es potmegoldasok vannak.
Sokkal inkább.
és a Raktósok gyerekei éppen mostanság vannak a szülőképes koruk közepén.
Lehet csak én akarok mindenben összefüggést találni, de úgy gondolom mindennek oka van.
Én nem mondanám, hogy beteg..
persze a Depressziót lehet betegségnek is tekinteni... én nem mondanám kifejezetten annak. A Pszihologus nem egy ördögtől való gondolat... viszont segithet.
A munkaterápia és a kimozdulás - barátnőkkel való fecsegés, szerintem csak elfedi a gondjait a TI-nek-
anyáink generációja- a mi hatvanasok- még inkább rabjai voltak a szülési kényszernek
TI 38 éves, mondjuk akkor az anyukája is úgy 60 körül lehet.
De a gyermek már ott van és nem lehet visszacsinálni.
és hidd el nekem, hogy a gyerekek mindent levesznek abból amit a felnőtt érez
még akkor is ha nem mondja ki.
ez így van
Főleg lányról van szó, egy anyának még fontosabb és speciálisabb szerepe van, mint egy fiúnál(nem mintha egy fiút nem kellene szeretni)
pontosan ezert nem kene betegsegtudatot erositeni az anyaban, mert mar ott a gyerek, hanem megerositeni abban, hogy nem az ordogtol szarmaznak az erzesei, de cselekedeit iranyitania kell. nem szeretni csinalni valamit, mindenkinek a maganugye, de attol meg csinalni kell. (jelen esetben)
a baratok kozott vagy mar regota, irhatsz privit.
De a gyermek már ott van és nem lehet visszacsinálni.
és hidd el nekem, hogy a gyerekek mindent levesznek abból amit a felnőtt érez
még akkor is ha nem mondja ki.
Nem kéne a kislányból lelki roncsot csinálni, ezért tartok ki a szakember segitsége mellett.
amiben egyébként semmi szégyen nincs.
Sok -sok tanulságos hozzászólást lehet olvasni az nlc-n a hasonló témákban.... nem emlitek nickeket... de tuti neked is beugrik... hsz- és topikinditás... összefüggések.
Nem tudok neked privit irni, - ha nem ugrik be, akkor jelölj barátnak és dobj privit. nagyjából követem a topikot.
egy hatarozott ember nem fog gyereket szulni ha nem akar, szoval egy olyan mint en. de nem mindenki tud megbirkozni a tarsadalmi nyomassal, egy befolyasolhato ember inkabb igaba hajtja a fejet, remenykedven a csodaban. de ettol nem beteg, csak gyenge. beszopta a rossz dumat. szerencsetlen...
Neked nincsenek ezzel kapcsolatban ambivalens érzéseid.. mivel nem szültél gyereket.
A TI- viszont nem akart,- (azt mondja) és mégis szült.
Szerintem ha egy nő nem akar gyereket, az nem is fog szülni. De csak akkor, ha tényleg nem akar.
en sem akarok gyereket. az ok: egoizmus. mit kell ezen feltarni?
gyereket akarni a mai tarsadalmi rendeszerben szinten egoizmus. a gyereket akarokat miert nem kuldjuk picologushoz?
Simán elképzelhető ez is...
Ezért irtam a szakembert.
utalt munkahelyen valo dolgozas: napi 8-12 ora, ugyan lelekrombolo tevekenyseg, de ebben az esetben a cel szentesiti az eszkozt: el kell tartanom magam. tehat celom -es szukesegem- van a gyulolt munkaval.
ha szulok egy gyereket, mert erre idomitottak, es plusz minden csapbol az folyik, hogy gyerek nelkul nem elet az elet, es en ugyan nem vagyom ra, de "kiprobalom", mert mert biztos velem van a baj, de majd biSZtossan' minden a helyere kerul ha szulok, az maga a romok epitese. mi a cel? elegedette tenni a kornyezetunket? es ehhez felhasznalunk egy gyereket? hat'...
de ha mar megtortent az eset, akkor meg kell probalni kihozni a maximumot a helyzetbol... hogy ne szenvedjen az, aki semmirol sem tehet... aki nem tehet a rettenetesen sotet bunko, muveletlen, elmebeteg, a masokeval vero mentalitasrol...
A szülőségnél nagyon sok a tanult viselkedésforma.
Mi van, ha már TI-t sem akarta az anyja?
A pszihologus, nem ad gyógyszert első körben, hanem megpróbálja feltárni a probléma gyökerét.
Mert oka mindig van az érzéseknek.. annak is, hogy a TI nem akart gyereket.
Egy jó pszihologus, segit feldolgozni az ilyen érzéséket... mert ha már ott van a gyerek, akkor ezt igenis kezelni kell....
és még utat is mutathat, hogyan segitsen magán a TI.
Ezért lenne szüksége szakemberre.. mielött netán megtörténik, amit nem akartál leirni.
Hullámtól: ha egyszer szereti, akkor mi az, hogy megbánta?
az van,hogy nem meri leírni, hogy igazából mit érez, hogy annyira hiányzik neki az egész anyaság, mint üveges tótnak hanyattesés
egy megfelelési kényszeres ember
és állandóan védekezik, már itt is kezdte, hogy közben szuperanya vagyok ám ,mert mindent szuperül csinálok.
Szerinted, be merné itt valaki is vallani, hogy úgy amblokk utálja az anyaságot?
Hamarabb vallanák be a egy kettősgyilkosságot.