Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kérdés HR-esekhez
Létrehozva: 2015. június 29. 15:28
Sziasztok,
Keresek olyan HR-est, recruitert, aki hajlandó lenne nekem pár tanácsot adni, akár privátban, akár itt nyilvánosan.
Január óta keresek intenzíven állást, de 8 éve itthon vagyok a gyerekekkel... az ideális az lenne, ha ugyanott tudnám folytatni, ahol abbahagytam - mármint munkakört és fizetést tekintve, a korábbi munkahelyem már sajnos nem opció - de a tapasztalatom alapján vagy sokkal lejjebb tudnám kezdeni, vagy sokkal feljebb - de arra meg nyilván nem engem választanak ki a 8 éves "pelenkázási" gyakorlatommal...
A sokkal lejjebbel sem lenne sok gond, ha lenne továbblépési lehetőség, de általában nincs és a fizetés is szánalmas.. DE ezekre is küldtem bőven önéletrajzot, de a helyzet hogy a legtöbb helyre be sem hívnak... január óta olyan 70/4 az arány! (BP-en) :s ez nagyon rossz, pedig nem gondolnám, hogy nem lettem volna alkalmas a megpályázott állásokra.. Nem vagyok bányarém, nem a fényképpel van gond :)
álláshirdető oldalakon keresztül próbálkozok, néha elém akad egy közvetlen hirdetés is, de nem jellemző... gyanítom a portálra beküldött önéletrajzok már eleve átmennek egy nem túl hatékony szűrőn...
Linkedinen is nyomulok..., ha van nekem megfelelő állás, ott is jelentkezek.
Hogy lehet leküzdeni a munkaadók félelmét azzal kapcsolatban, hogy nekem kisgyerekeim vannak...? (ez nyilván nincs benne az önéletrajzban, de aki nem hülye az kitalálja, aki nem (az a 4), az az interjún hül el...).
Szóval várom tapasztalt HR-esek javaslatait... ötleteit...
Dolgozni szeretnék. Nem munkahelyet, fizetett TB-t... hanem egy megbecsült állást, normális munkahelyi légkört, gondolkodást, kreativitást jelentő feladatokat. Már nem megyek el szülni.. :) Nem vagyok 20 éves, de öreg sem, még rugalmas vagyok :) Van 8-10 év tapasztalatom. Beszélek nyelvet.
Segítsetek kedves HR-esek, ha tudtok!
(a cím azért maradt ilyen általános, mert hátha másnak is lesz hozzátok kérdése, megmaradhasson ez ilyen önkéntes tanácsadó topiknak... :) ).
Az itt nem számít :)
Idézem: "Ha egy szókapcsolat - általában alkalmi jelzős szerkezet - egészéhez utótag kapcsolódik, az új alakulatban egybe kell írni az előrészt, az utótagot pedig a szótagszámtól függetlenül kötőjellel kell hozzákapcsolni. Pl: személyi jövedelemadó + törvény: személyijövedelemadó-törvény.”
Forrás: Laczkó-Mártonfi: Helyesírás (Osiris Kiadó, 2006, 131-132. o.)
Amikor "számolni kell", és amire valószínűleg te gondolsz, az a 6 szótagos szabály, ami azt jelenti, hogy ha egy összetett szóban vagy az egyik, vagy mindkét tag már önmaga is összetett szó, akkor csak 6 szótagig írjuk egybe, egyébként értelemszerűen kötőjelezzük.
MTA helyesírás honlapján néztem + úgy az előtag 13 szótag lenne, olyan pedig nincs.
Catilinának van igaza. Mozgószabály. Ha egy különírt szókapcsolathoz olyan szó járul, ami a kettőhöz együtt tartozik, tehát a szókapcsolat egészére vonatkozik, akkor a szókapcsolat tagjait egybeírjuk, az új tag pedig kötőjellel kapcsolódik hozzá: használt ruha + árusítás = használtruha-árusítás. Új autó + értékesítés = újautó-értékesítés. vállalatalapítási lehetőség + megvonás = vállalatalapításilehetőség-megvonás. Középiskolás anyag. A hibás használatára általában az ortopéd cipőkészítő / ortopédcipő-készítő példát szokták hozni a tanárok :)
vállalatalapítási lehetőség megvonás
Forrás: http://helyesiras.mta.hu/
Multinál dolgozom, ott a bszolút szigorúan betartják, hogy interjún semmilyen magánéleti kérdést nem tesznek fel. Azt sem, hogy az embernek hány gyereke van. Szigorúan szakmai kérdések kerülnek szóba.
Én 3 gyerek és 6 év után GYED-ről mentem "vissza" (azért az idézőjel, mert másik cégtől mentem GYED-re, amit időközben megvett a mostani), így tudták, hogy van(nak) gyereke(i)m, de az interjú úgy ment, hogy megbeszéltük, mi merre, hány méter, megegyeztünk, és már csak a lift felé menet, érdeklődésképp kérdezték, hogy hány / milyen / mekkora a gyerek.
Nem érdeklődtek, hogy hova passzolom, ha beteg, stb. Én magam mondtam, hogy ha beteg valamelyik, akkor lépek és max. home-office. Mondták, hogy itt azzal semmi gond, mindenkinek családja van.
bocs, így kell írni: vállalatalapításilehetőség-megvonással
Amikor ilyeneket olvasok, annyira elszáll az agym, hogy legszívesebben legalább tíz év fegyházzal és a cége elkobzásával, valamint örökös vállalat alapításilehetőség-megvonással büntetném azt a tulajdonost (plusz a túlbuzgó személyzetiség is!), aki ilyen dolgok alapján szelektál. Ezenkívül az érintett elutasítottaknak a cég vagyonából húszonöt év munka után járó végkielégítést fizettetnék fájdalomdíjként...
Kérdés, hogy ilyen törvények után ki akarna itt céget nyitni. Mert valamiért utálják a gyermekeseket, pedig logikátlan. Pont a gyemeke miatt egy gyermekes ember sokkal „zsarolhatóbb”, így hűségesebb a céghez, és bár lehet, kevesebb idő áll rendelkezésre, az alatt az idő alatt teljes erőbedobással dolgozik, a gyereke miatt.
ÉS: mi garancia van arra, hogy a fiatal, gyerektelen egyén férfi/nő, mindegy, nem helyezi előtérbe a mulatozást, és nem hagyja ott a céget, csak mert megunta. (Őszintén: én fiatalabb koromban mélységesen leszartam bármelyik céget, és a felmondási időt is, egyszerűen volt, hogy felálltam, bementem a személyzeti osztályra, elkértem a cuccokat, az indok: ma úgy ébrendtem, hogy unok itt dolgozni. Sőt amíg ott voltam, akkor sem a munkaidőtt tartottam a legfontosabb dolognak: ha szórakozni hívtak, olyan heveny gyomorfájásom és hasmenésem támadt, hogy azonnal ott kellett hagynom a legfontosabb munkát is, ha szóltak miatta, azt mondtam, nyugi, majd holnap valamikor jövök. Nem hiszem , hogy a „mai fiatalok” jobbak... persze, ha szerettem, amit csináltam, akkor nem tettem ilyet, de semmi erkölcsi kifogásom nem volt azzal szemben, hogy a szórakozást előrébbvalónak tartottam: addig kell élni, amíg van energiád. Ha elfogy az energia, ráérsz dolgozni – vallottam.)
Persze a fenti sarkított példa volt, és csak félig/meddig igaz, de szerintem egy harmincas-negyvenes, családos ember sokkal jobban átérzi a munka fontosságát. Volt olyan kollágm, aki CSAK azért vállalta el az állást, hogy legyen mit írnia az önéletrajzába, és fél éven belül ott is hagyta. Ennyit a fiatal, rugalmas, család nélküli emberről.
Plusz: a család nélküli ember nemsokára családot akar!
Nem a fáradtságról beszélek, mert azzal nem foglalkozom, hanem azzal, amikor hívnak az oviból / isiből, hogy gyerek lázas / hány, stb. Szerencsére én el tudom végezni otthonról is a munkámat, meg a nagy részét éjszaka, vagy hétvégén, és ez itt nálunk rendben is van, de azért sokszor eszembe jut, hogy mennyivel egyszerűbb lenne az életük egy teherbíró szinglivel...
Jó, hogy elvégzed a munkát becsülettel, de ha nem valami speciális területen dolgozol, akkor van ezer és egy jelentkező, aki szintén becsülettel elvégzi, és még túlórázik is mellé - bármikor.
Ezért nehéz ez a gyerekes-álláskeresősdi.
Ok, az igaz, hogy túlórát nem tudok vállalni, de amit kell, azt becsülettel elvégzem.
Vannak fáradtsághullámok, de az lánykoromban is volt néha. Az ember edződik.
Fullmoon, ezt találtam:
http://munkakisgyermekkel.hu/hu/mit_kinal_a_munka_kisgyer mekkel_program
3 gyerekes anyaként dolgozom, és háááát, szingliként, amikor se kutyám, se macskám nem volt sokkal inkább voltam teherbíró munkaerő. Most első a gyerek, utána a munkahely. Szerencsére olyan helyen dolgozom, ahol ezzel mindenki így van.
Hú de rég írtam fórumra. Kb, mikor a második fiam született, akkor még a babázós oldalakat böngésztem...
Nagyon szomorúan olvasom soraitokat.
Most itt igen értékes, DOLGOZNI akaró, tanult, akár még nyelvet/nyelveket beszélő anyákról van szó. (ahogy én is, de nekem szerencsém volt mindkét szülés után, mert 4 ill. 6 órában mindkétszer visszahívtak és nagyon elégedett vagyok)
Valahogy ezt a célcsoportot kellene támogatnia állambácsinak/magánszférának, mert egy gyerekes anyának szerintem nagyobb munkabírása van, egyszerre több mindenre tud figyelni, 6-8 órában másfélszer annyi munkát tud elvégezni, mert hatékonynak kell lennie. Mert otthon megtanulta.
FullMoon: nagyon szurkolok neked!
Szia Fullmoon! Az én történetem nagyon hasonlít a Tiédre. Röviden számokban: 23 évesen diplomáztam, három évet dolgoztam két különböző multinál, 26 évesen szültem az első gyereket, 30 évesen a harmadikat. Összesen 7 évig voltam otthon. Novemberben nagy lelkesedéssel elkezdtem munkát keresni, mondván nyert ügyem lesz, közgáz diploma + hat nyelv, enyém a világ így 33 évesen. Aha...
Eleinte még válogattam a hirdetések között, hogy melyik van közel, melyiknél jobb a fizu... Végül már beküldtem az önéletrajzomat mindenhová, ami csak szóba jöhetett. 8 hónap alatt 146 (!!!) helyre adtam be a jelentkezésemet, mire végre valahára találtam munkát.
Interjún kb. 15 helyen voltam, annak nagy része közvetítő cég volt. Mindenhol az volt az első kérdés, hogy tervezek-e negyedik gyereket és hová teszem a meglévő hármat, ha betegek lesznek. Hát elég nehéz időszak volt, ráadásul közben a férjem is munkanélküli lett, szóval tényleg nagyon intenzíven kerestem állást, kb. napi két-három órát töltöttem ezzel hétközben.
Elmentem egy HR-es guruhoz is, aki jó pénzért hasznos tanácsokkal látott el önéletrajzilag. Először is, az önéletrajz táblázatos formájú legyen, és első pillantásra átlátható. Tehát megírod Word-ben a fő menüpontokat (személyi rész, munkatapasztalat, képzettség stb) és alá beillesztesz egy táblázatot, amibe évek szerint írod pl a cégek nevét és a pozíciót, alatta pontokba szedve, hogy miket csináltál. Semmi rizsa, semmi körítés ne legyen sehol. Speciális fényképet kell csináltatni rá, fekete blézer-fehér blúz, egyik karoddal támaszkodsz egy asztalra, zárt szájjal magabiztosan mosolyogsz, és a fényképész félig oldalról vesz fel. A táblázatokról persze leveszed a kereteket a végén. Legyen szép szellős, átlátható, három oldalnál ne hosszabb az önéletrajzod. Úgy írd meg, hogy a HR-es kb két percet fog rászánni - ha ennyi idő alatt megfogja a CV, akkor megnézi tüzetesebben, ha nem, akkor kuka.
Én kérdeztem a gurut, hogy a gyerekeket beleírjam-e. Azt mondta, hogy igen. Az elején próbáltam én is kozmetikázni, hogy családi vállalkozás így-úgy, de az interjúkon mindig kibukott, hogy az nem valami nagy valami. Végül beírtam a munkahelyekhez a végére, hogy gyes ettől eddig, ez idő alatt írtam egy könyvet és elkezdtem spanyolul tanulni. Hogy ez hatott végül vagy csak szerencsém volt, nem tudom... de végül a 146. helyre felvettek és most ez álmaim munkahelye, meg is becsülöm rendesen.
A gyerekeket én rögtön a személyi részhez írtam bele így: Családi állapot: házas, 3 gyermek (X 2008, Y 2010, Z 2013), a gyerekfelügyelet megoldott.
SOK SIKERT!!!
A vidékit azért nem választják, mert neki kötelezően fizetni kell a bejárás költségeit, majdnem tljes mértékben. Egy kisebb vállalkozás, ha nem muszáj, nem akar plusz költségeket.
A legtöbb helyen nem kérdezik meg a családi körülményeidet, de arra számítanod kell, hogy ugyanúgy kell teljesítened mint annak, akinek nincsenek gyerekei.
Szerintem sem a gyerekek a fő gond, hanem a kiesett 8 év.
Mennyire szeretnél komoly/jófizető munkát? Mert lehet, az a gond, hogy nem lennél alkalmas a megpályázott állásra. Bocsi
ez nem sértés, csak, ha azt írod, nem egy "fantasztikusan komoly vállalkozás", akkor lehet, hogy az a munka nem neked való, amire jelentkezel. És ezt a HR-es kiszűri.
Sztem keress egyenlőre -már persze, ha nem életbevágóan kell a pénz- egy olyan melót, ami tök egyszerű, mondjuk egy recepciós vagy kezdő asszisztens. Csakhogy visszarázódj magába a folyamatos, hétköznapi munkába. Ha már benn vagy egy cégnél, ott jobban meg lehet mutatni magad. Főleg, ha úgy gondolod, több vagy, mint a munkaköröd.
Szerintem csak amiatt nen utasítanak el valakit, hogy túl kicsi a cég, ahol eddig dolgozott.
Nem kell hazudni, csak cég / munkakör / feladatok. Slussz. Ha akar utánanéz.
Még ezt is megléptem. :) DE ha megkérdezik ez egy mekkora cég és megmondom, hogy 2 fős, hanyattdőlnek a röhögéstől. Ott nincs irodavezető.... értelemszerűen... most tényleg "vetíteni" kell...? hazugsággal lehet bekerülni valahova, azt mondom, hogy ez egy nemzetközi vállalat és nem 2 alkalmazott van hanem 20 (jaj, véletlen odacsúszott mégegy nulla) és leírom a korábbi munkaköröm... ez lenne a megoldás?
Nem írom le, hogy családi vállalkozás... :) azt írom, managing director of xy co. és hogy mit csinálok. Kamu nékül. azt sem emelem ki hogy 2 fős, de ha valaki kíváncsi, megnézi és látja. Ahogy azt is, hogy ez nem egy fantasztikusan komoly vállalkozás..
Senkinek semmi köze ahhoz, hogy a vállalkozás családi. Csak az ott betöltött funkciódat, munkáidat írd le.
Csak a tényeket kell írnod:
Cég név
Pozíció
Feladatok
Mettől-Meddig
Ennyi. Nem kell, hogy családi cég, nem kell, hogy gyes mellett.
A HR-esek az egyszerű, könnyen átlátható CV-t szeretik. A mese senkit nem érdekel. A 100 önéletrajzból ha tízben megy a mesemesemeskete, akkor a HR-es már hajítja is a kukába. Mert arra nincs ideje.
és ahova bejutok véletlen... a családi vállalkozásban eltöltött éveket hogy lehet "jól" eladni...? :)
Gyakorlatilag egy fél év kiesés sincs, mert családi vállalkozásban dolgoztam a kiesett időben. EZ szerepel a CV-ben. A 3 gyerek nyilvánvalóan nem, de az interjún - már ahova bejutok - mégis "előkerülnek".
Nem a gyerekkérdés a lényeg. Hanem a 8 kiesett év. Ez rengeteg. Egy fiatal nő ennyi évet -szerintem- nem hagyhat ki. Vagy pedig ha kihagyta, utána álljon HTB státuszba.
Túljutni nagyon egyszerű: írj egy kamu CV-t.
Ne írd be a kölköket, és találj ki egy olyan munkát ami úgy tűnhet, hogy csináltad az elmúlt soksok évben.
Na, így el lehet jutni az interjúhoz. És ott lehet produkálni személyesen.
Asszem ennyi.
Egy próbát megér.
Eleve nem tudom a családi élet miért téma egy munkaerő felvételnél... azt sem kérdezik meg, van-e ápolásra szoruló idős szülő, nagyszülő... pedig az valószínűleg jobban akadályozza a munkát, mint egy gyerek...
Ez a kérdés kb. olyan mint amikor valaki az alapján dönt a jelentkezők közül, hogy ki az aki vidéki és ki az aki a közelben lakik... mert gondolja hogy aki vidéki az állandóan késni fog.
Volt olyan alkalmazott nálunk, aki 50km-ről járt be, és volt aki gyalog. Lehet tippelni melyikük késett gyakrabban. A vidéki szinte soha, egy évben 1x, amikor hirtelen leesett a hó.
OK, de ezek kemény sztereotípiák...
3 gyerek lett... de pl. az elmúlt tanévben összesen 1 hetet voltak betegek, azt még rendes szabadságból is meg lehet oldani...
Szünetek: nyilván megoldom. Hogy hogy, az az én gondom. Vannak szerencsére bevethető, aktív nagyszülők (betegség alatt is bevethetők...), bébiszitter. De rá lehet erre kérdezni egy interjún ha valaki ettől félne én meg tudok rá válaszolni... csak ugye már az interjúig sem jutok el...
Elkéredzkedés: szintén, meg lehet oldani csúsztatásokkal, mint ahogy huszonévesen is elkéredzkedik az ember fogorvoshoz, ide-oda, aztán ledolgozza másnap túlórában, ez nem tudom, egy kisgyerekes számára miért nem opció... ? Meg nem egyedülálló szülő vagyok, a férjem tényleg elég rugalmas munkaidővel dolgozik anyák napjára mondjuk nem :), de minden másra el tud ő is menni... szülőire szokott most is, szereti. :)
részmunkaidős állás, home office... Magyarországon...? Én még nem találtam ilyet. A részmunkaidős állás itthon egyet jelent: 8-10 órányi munkát kell elvégezni fele fizetésért, mert nem tud többet fizetni a munkaadó...
Szóval ezeken a berögzült sztereotípiákon hogy lehet túljutni vajon...?
Ennyi év kiesés után nagyon nehéz lesz munkát találni.
Hány gyerek lett 8(!!) év alatt? Milyen idősek most?
Nem szeretik a munkaadók az olyan munkaerőt, aki ennyire korlátozva van gyerek miatt. Az első ami megfordul a fejükben, hogy mennyit fogsz hiányozni? Ha beteg a gyerek1, ha beteg a gyerek2, ha beteg a gyerek5..Aztán a nevelés nélküli napok, a szünetek, az elkéredzkedés úgy mint: ballagás, családi nap, anyák napja, farsang..stb
Vagy egy 6 órás állást kell keresni, vagy egy olyat ahol rugalmasan kezelnek, nincs fix munkaidő ill van home office. Más lehetőség nemigen lesz.
Hacsak nem voltál nagyon penge megboldogult lánykorodban és nem voltál olyan magas pozícióban, hogy szeretnék a TE tudásoddal gyarapítani a céget.