Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Életek és gondolatok
Negyven és ötven év közötti hölgy személyében olyan beszélgetőtársat keresek, aki intelligens, gondolkodó típus, akivel beszélgethetnék az életünkről, a gondolatainkról, akinek nincsenek elvárásai, akivel hasonló az érdeklődési körünk, akivel megtaláljuk a közös hangot.
Kizárólag beszélgetésről lenne szó. Nős vagyok, és nem partnert keresek! A csatorna címében a "más"-ra helyezem a hangsúlyt!
Ami még nagyon fontos: Az őszinteség, a bizalom, a megbízhatóság, a diszkréció és az inkognitó tisztelete! Szintén fontos a "szép magyar nyelv" szeretete, vagyis a szleng, a rövidítések és a hasonlóan divatos, de magyartalan szóhasználat kerülése.
Akit esetleg sért e felhívás attól elnézést kérek, de a lehető legpontosabban le akartam írni, mit szeretnék.
Nyilvánossá teszem a témát és remélem, sikerül valakivel megtalálnom a közös hangot. Később aztán "zárt ajtók mögött" folytatnánk...
Nem is mosom meg az arcom egy darabig!Komolyan,gyertek vissza!!!!!
Itt vagyok és puszillak! :-)
Gyertek vissza....!!!!!!!!!
Ennek a topiknak vege lenne?De kar.....
Igen, jó lenne ha sokan részesülnének a csoda kegyében :)
Szép történet! Jó lenne sok ilyent hallani (olvasni)...
Köszönjük!
A családban egy gyermek betegen született. A kis tüdeje nem fejlődött ki és az orvosok szerint már csak az ima maradt a szülőknek, nagyszülőknek. A nagymama odaállt a kicsi mellé és beszélt hozzá. Elmondta neki mennyire várták és jó lenne ha már meggyógyulna mert nagyon szeretné a karjába fogni és játszani vele. Teltek a napok a kicsi életben maradt de az orvosok szerint mindenképpen baj lesz a mozgásával, a beszédével és a szellemével is. Teltek a hetek, hónapok és a kicsi 4 éves állandóan csacsogó, balettozni járó és angolul már jól beszélő "nagylány" lett. Ennyi röviden a történet ...azóta tudom csodák márpedig vannak....csak azon gondolkozok sokszor el, miért nem lehet mindenki életében csoda!
Ha publikus, igazán mesélhetnél róla! :-)
Sziasztok! :)
Véletlenül idecsöppentem és a csodáról olvasok.....csodák vannak, magam is megtapasztaltam már :)
Szép napot kívánok mindenkinek :)
Nekem csoda volt látnom a lányom megszületését is. :-)
Igen, millióféle lehet. Nálam most a csoda definiciója: amikor tőlünk független erők hatására az életünk valamely területén jelentős javulás következik be. Erre a minap láttam példát a tv-ben. (reggeli molyolás közbeni tv-zés) Házátalakitó műsor volt, ezúttal egy kétgyerekes, egyedülálló nő lakását alakították át a kisebbik fiú, illetve az egész család igényei szerint. A fiú kerekesszékben él. A nő vett egy lakást, de sem közös együttélésre sem elszeparálódásra nem volt lehetőségük, a szükségleteik szerinti átalakitásra pedig pénzük. A lakásuk rekordidő alatt átváltozott, a környék lakói is segítettek ebben, a tervezők pedig maximális kényelmet,és élhetőséget varázsoltak mindhármuk számára, az alapos, mindenre kiterjedő, lelkiismeretes átgondolás következtében. Az eredmény lenyűgöző lett, a családnak pedig óriási segitséget jelentett, szóval jó volt látni. :)
Csoda az, amit annak elunk meg.
A csoda olyan esemény, történés vagy jelenség, aminek bekövetkezésére nincs logikus, ésszerű magyarázat. A csoda ingatag dolog, mert amint arra ésszerű, logikus, tudományos magyarázat születik, megszűnik csodának lenni.
Ez egy megközelítés, de legalább még egymillió létezik. Sokak szerint csodák nincsenek, mások szerint vannak, megint mások szerint minden csoda három napig tart. :-)
Én is szeretem, főleg az öniróniát :) Nem árt, ha az ember némi humorral viseltetik saját maga iránt.
Egyúttal fel is vetném az új témát: tényleg történnek-e csodák napjainkban? Van-e valakinek ezzel kapcsolatos élménye? És egyáltalán: ki mit tekint csodának?
Mi tobb, biztos. Meg ugy kb mindenre:) Amire fogekony vagy, azt veszed eszre, az irant lesznek erzelmeid, minden mas kozombos marad. En imadom az ironiat:)
Ma olvastam egy jó mondást a neten:
"A világból nem hiányoznak a csodák, csak mi vagyunk érzéketlenek rájuk."
Lehet, hogy ugyanez érvényes az ironiára is.
Azt megkoszonom.
Ahhoz humor kellene, hogy mosolyogni tudjak.
Mentesítelek az unalomtól!
Ha javasolhatok valamit: NE egesd magad tovabb. Nem ertetted, hat nem ertetted, de ezt NE.
ez az ami nem stimmel...
A nevetségesség forrása az irónia. A látszólagos magasztalás mögött megítélés, elmarasztalás bújik meg, melyet a szövegkörnyezet leplez le.
Nem latom mi indokolt volna itt ironiat , a masik bantasa es az "utolso szo"-n kivul.
Azt amit tudattal a baratsaggal es az MTA-val kapcsolatban , hamis informacio volt...
Indul jobban egy fenet....jobban bejon, ha artatlan kis humoron mosolygunk egyet, mintha kozosen feldugjuk az orrunkat. Utobbit kimondottan unom.
Értem: megállapítottad, hogy nincs irónia iránti fogékonyságom.
Remélem, a közérzeted is jobb most, és ragyogóan indul a nap!
Azert nem a jora fokuszal, mert ironizal. Az ironianak megvan az a kellemes mellekhatasa, hogy megelozi, hogy annyira komolyan vegyuk magunkat, mint a vakbelgyulladas. Marmint, akinek van ironia iranti fogekonysaga, erted.
Értem :-)