Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
3 éves tornáztatása
A kisfiamnak elég csúnyán bedől mindkét bokája, és erősen lúdtalpas. Az ortopédorvos lábtornát javasolt, valamint sima talajon szupinált cipő hordását, egyenetlen (kavicsos, homokos, füves) talajon pedig sok mezitláb mászkálást (ez ugye majd csak nyáron lesz megvalósítható).
A probléma egyelőre a tornával van. Lehet, hogy lesz majd a cipővel is, most rendeltem csak meg a szupinált cipellőket, úgyhogy majd meglátjuk mit szól ahhoz, hogy bent is szandiban kell trappolnia, majd lehet arról is nyitok egy topikot :) A tornát szigorúan minden nap csinálni kellene, mert az orvos szerint elsősorban ezzel érhetünk el javulást. A fiúka nem túl lelkes, 1-2 perc után megunja a tornát, és ha valamelyik gyakorlat nem sikerül neki elsőre, akkor dühös lesz és azokat sem hajlandó megcsinálni, amik mennek neki. Próbálkoztunk sok mindennel, jutalom beígérés, játékos gyakorlatok végzése, együtt csináljuk (már amiket én is meg tudok csinálni, amihez járni, állni kell azt az apjával csinálja), stb. De egyre kevésbé lelkes. Büntetni, erőszakoskodni, keménykedni nem szeretnék ha nem muszáj. Ebben van tapasztalatom, engem gyerekkoromban sokat "kínoztak" gyógytornával, nagyon megutáltatták velem a mozgást, minden motivációmat elvesztettem, hiába magyarázták, hogy az én érdekem, én csak azt éreztem gyerekként, hogy kínoznak. Szóval nem szeretném, ha a fiammal is idáig fajulna a dolog, szeretném, ha motivált lenne, szívesen csinálná.
A kérdésem pedig, hogy ha esetleg van valakinek hasonló tapasztalata, mert valamilyen indokkal tornáztatni kellett a hasonló korú gyerekét, mivel motiválta, mivel vette rá, hogy kitartóan csinálja, ne érezze szenvedésnek, és ha valami nem sikerül elsőre, próbálkozzon újra rendszeresen? Jól jönne pár ötlet, tanács. Előre is köszi a javaslatokat!
A cipő szerintem a legkevesebb. A torna azért kell rendszeresen, mert különben nagyon komoly fájdalmai lesznek, nem fog tudni rendesen még egy átlagos testnevelés órán sem teljesíteni. A mozgásról és a megjelenésről nem is beszélve.
Arról nem is beszélve, hogyha ő maga vágyna mondjuk valami sportra pl. kosárlabda vagy bármi más, egyszerűen elérhetetlen lesz számára. Ez pedig 100%-ban a szülő felelőssége.
Itt nem a mozgás megutáltatása/vagy nem a kérdés, hanem a gyereked egészsége.
Ha már 3 évesen ilyen problémával rendelkezik, akkor mindenképp lépni, tenni kell.
Szerinted milyen lesz a lelke, ha a most elmulasztott torna miatt pár év múlva már csak ortopéd cipőben tud járni?
Az veled történt, akkor. Rossz emlék, amit el kell felejteni és nem emlegetni, főképp nem a gyerek előtt.
Mert ilyen alapon a gyerek akkor ne járjon sehová, mert anyunak, vagy apunak rossz emléke van (20 évvel ezelőtti időkből) pl. az fogorvosról, az iskoláról vagy az oviról.
Egy gyógytornász, egy konduktor aki gyerekekre szakosodott nem csak magát a szakmát tanulja meg, hanem azt is, hogyan kell bánni egy hisztis gyerekkel.
Nekem nagyon jó tapasztalataim vannak, kétszeresen. 10 évig hetente 3 alkalommal jártunk (2 torna és egy úszás) és a gyerekeknek élmény volt, annak ellenére, hogy vélhetően voltak kellemetlen gyakorlatok. Társaság, ismerkedhettek és ami nagyon fontos ezek a foglalkozások az életkoruknak megfelelően játékos formában folytak. Észre sem vették, hogy eltelt a 45 perc.
Igen, nagyrészt a saját emlékeim, tapasztalataim miatt vagyok olyan óvatos. Persze, ez teljesen más helyzet, mint az enyém volt, a fiam problémája szerencsére sokkal kisebb és egyszerűbb. És nincs is akkora tétje, ezért sem szeretnék olyan nagyon rágörcsölni.
Egyébként ma sokkal ügyesebb volt, megcsinált néhány gyakorlatot amiket eddig nem tudott/akart. Bár pár percnél tovább nem volt hajlandó foglalkozni a dologgal. Most majd megpróbálom azt, hogy inkább naponta többször keveset tornázunk.
Hidd el, tudom milyen érzés egy síró 3 évest tornáztatni, akinek fáj..(((De kell és ezt nem tudod megcukrozni..(((
Viszont a tiéd tornája biztosan nem fájdalmas, csak hát szegényke nem szereti, unja,utálja ezért...Tényleg marad az, hogy teljesen természetesen mondod, hogy ezt most meg kell csinálni. Gyerek felfogja a szükségszerűséget, persze azért tiltakozik. arra írtam a jutalmazást, használ,folyamatosan próbálva van..))) Az lehet a gondod igazából,amit most leírtál: felnőttként úgy érzed, hogy neked nem is használt annyit az a macera, mint amennyit elviseltél érte, ugye? De a fiadnak használni fog, ez egész biztos! Nem vígasznak írom, csak más a helyzet, azt te is tudod.
Meg a többieknek is köszi, nem írok egyenként válaszokat mindenkinek :) Jöhetnek még ötletek!
"igazából neked pont kéne tudni, hogy ha a gyerek utálja és tiltakozik a torna ellen,akkor is kell. Ha a fene fenét eszik, akkor is..(((És te talán azt is tudod, hogy némelyik tornától sírnak, mert fáj, vagy nehéz---de akkor is kell csinálni. Tekintély,kijelentő mód, rászólás, bőgés figyelmen kívül hagyása,"
Igazából pont én tudom, hogy mennyire könnyű megutáltatni a mozgást egy életre egy gyerekkel, meg hogy milyen hatással van rá a "kegyetlen" erőltetés, a sírás figyelmen kívül hagyása, az erőszakoskodás. Én pontosan átéltem ezt, volt minden, ültem egész nap a bordásfalnál mert jött az "addig innen el nem mész, amíg fel nem állsz" szöveg, meg hogy "meg tudod csinálni, csak akarni kell" - hát nem tudtam, pedig igazán akartam. És azt sem mondhatom el, hogy megérte, mert nem igazán volt pozitív hatással az állapotomra, vagy csak minimális mértékben. Persze mindez az én érdekemben történt, de egy 3 éves gyerek ezt nem fogja fel, vagy ha fel is fogja, nem érdekli, viszont nyomot hagy benne. Ezért mint írtam, ha nem feltétlenül muszáj, nem alkalmaznék ilyen drasztikus módszereket, mert tudom, hogy mit okozhatok ezzel.
Egyszóval nem csak a gyerek lábára, de a lelkére is szeretnék vigyázni.
Azért köszi neked is!
A sima talajon (otthon a padlón) mezitlábazás kifejezetten rossz a lúdtalpnak (a doki legalábbis ezt mondta), ezért kell itthonra is szupinált szandál. A mezitlábazás akkor jó, ha kint, természetes, egyenetlen talajon mászkál, például kavicsokon, vagy mondjuk homokon.
Köszi! Az az igazság, hogy nem hiszem, hogy eredményesebb lenne, ha gyógytornász foglalkozna a gyerekkel, ismerve a fiamat még inkább nem lenne hajlandó semmit csinálni idegen emberek között, nem egy egyszerű eset a fiúka :) Még én tudok rá a legjobban hatni. Ha nagyon nem boldogulunk, akkor megpróbálkozunk ilyesmivel is, de nem fűzök hozzá túl sok reményt.
Köszi, hogy konkrét helyet ajánlottál. Igen, baranyai vagyok. Nekem elsősorban a 400 ágyas ortopédiájával vannak tapasztalataim (vegyesek), ott műtötték annó a csípőmet és a gerincemet.
Hű, ez tényleg nagyon klassz! Keresgéltem már a neten olyasmit, ami imitálná pl a kavicson mászkálást, de ezt eddig nem láttam.
Nagyon jónak tűnik. Köszi szépen, asszem meg is rendelem :)
Hulyeseg!
Hagyjatok a gyereket bekeben!
Na, es????---ludtalpa van----hat, legfeljebb nem lesz Nureyev belole.... :-)) (habar a ballet segitene neki....)
Inkabb azzal torodjetek, hogy megtanuljon sok penzt keresni!!!!!
http://www.ludtalp.info/products.html többféle árban is van, és valószínűleg strapabíró lehet.
Könyvet is ajánlanak, de valószínűleg gyerek-gyógytorna-könyv máshol is, esetleg könyvtárban is, fellelhető!
( remélem, az efféle "reklámért" nem kapok ki a Modiktól! )
nézd csak:
https://www.youtube.com/watch?v=UUBYPAW2b1w
Keress rá talán, hol lehet kapni!
Egybe rögtön bele is néztem, aranyos, nézd csak!
https://www.youtube.com/watch?v=PIDCp6KfMa8
Szerintem a kicsidnek is fog tetszeni!
Próbáld játékosan!
A neten is van ehhez sok segítség, videók is! Keress rá többféleképp, és gondolom, az orvos is javasolt párat.
Egyféleképp rákerestem: lábtorna az óvodában
Talán nézzetek meg a neten a gyakorlatokat, és választhasson a kicsi közülük! Szerintem máris több kedvvel fogja csinálni!
Vagy mondhatod, hogy estére, bizony, anya lába is jól elfárad, és nagyon jó lesz, ha ketten csináljátok, egyedül nem lenne hozzá kedved, nagy segítség lesz Neked ő ebben!
Egy ötlet, ami tapasztalatok szerint bevált: vegyetek egy iskolás füzetet (iskolásnak nevezd, mert az tetszik a kicsiknek) és minden okosan,ügyesen elvégzett torna után kap bele egy nyomdázott képet (biztos van nyomdája, ugye? Ha nincs, akkor valami apró matricát, vagy színessel egy virágot..) ÉS minden 5. után kap valamit. Akár egy plusz hintázást, akár egy apróságot, bármit.
Csatlakozom a többiekhez, határozottság, jutalom. Nálunk a "tudom édesem, hogy fáj, utálod, de akkor is kell, mert különben sokkal betegebb leszel" is sokat segített.
Lábujjhegyen járás: Pakolj minden őt érdeklő cuccot olyan magasra, ahol épphogy eléri. :-)
Lakásban a sima padlón, szőnyegpadlón NE legyen mezítláb! (a zokni is mezítláb...) És persze ne valami puha plüss papucsot adjál rá. A mezítlábazás a szabadra vonatkozik, fűben, homokban, kertben, udvaron mezítlábazzon agyerek. (utcán járdán szintén ne.)
Babyface: Igazából neked pont kéne tudni, hogy ha a gyerek utálja és tiltakozik a torna ellen,akkor is kell. Ha a fene fenét eszik, akkor is..(((És te talán azt is tudod, hogy némelyik tornától sírnak, mert fáj, vagy nehéz---de akkor is kell csinálni. Tekintély,kijelentő mód, rászólás, bőgés figyelmen kívül hagyása, Jutalommal doppingolás az lehet. (csak vigyázz, mert viszik feljebb az árat..)))
A lakásban (padlón, kövön) mezitláb járásnak lúdtalpas gyereknél több a kár, mint a haszna.
Fűben, kavicson, stb. van értelme, mert automatikusan tornásztatja a talpon lévő izmokat.
Bokasüllyedés és lúdtalp gyanúval én is vittem tavaly a pöcsöst dokihoz.
Ő a lábujjhegyen menést javasolta, sok mezítlábazást (szóval sztem nem biztos, hogy az tesz jót, ha otthon is szandálban van) ill szupinált cipőt meg amolyan spicc-pipa gyakorlatokat.
De bevallom én nem foglalkoztam vele egyenlőre ilyen szinten, cipőt is csak egyet vettem (a bölcsiset, amit egésznap használ) ill sokat van mezítláb (zokniba, mert nálunk hideg van).
Viszont ha aggódsz, akkor én is a csoportos foglalkozást javasolnám, az ebben a korban sokkal motiválóbb.
Nem kell se büntetni, se erőszakoskodni, viszont HATÁROZOTTNAK kell lenned, és esetleg "célprémium" kitűzésével következetesen csinálni minden nap a tornát.
Nem kell nagy ajándékra, vagy más tárgyi dologra gondolni célprémium alatt....
Legyen egy társasozás, vagy hétvégi kirándulás, vagy egyéb olyan dolog, amit egyébként is csináltok, de most ugyanezeket érdekfeszítő formában is meg lehetne villantani feléje. :)
Igazán segíteni én sem tudok, de nekem is az jutott eszembe, hogy talán ha járna heti 1-2 alkalommal gyógytornászhoz, vagy valamilyen csoportos gyógytornára, akkor talán otthon is szívesebben gyakorolna.
Nekem 5 hónapos a fiam, neki is nagyon befelé dől a lába, és mi Pécsett a Honvéd Kórházba járunk heti egy alkalommal tornára, beutaló alapján, ingyenesen, elvileg hússzor. Nem tudom, hogy nálatok van-e lehetőség erre.
(Egyébként a honvéd ortopédiáról meg van a nem túl pozitív véleményem, az első doki, aki hat hetesen vizsgálta, magasról letojta a problémát, ha ő odafigyel, akkor nálunk lehet minden rendben lenne mostanra, ehelyett nemrég kezdtük csak, de a gyógytornász egy tündér, nagyon kedves.) A gyereknek már most hordani kell redresszáló szandált, és a későbbiekben nekünk is valószínűleg szupinált cipőt kell venni, annyi a "helyzeti előnyünk", hogy eleve ezt szokja meg.
Mindemelett otthon is kell tornáztatni a lábát, de hát esetünkben nyilván más, mint nálatok, három éveshez sajnos nincsenek tippjeim. (Én minden gyakorlathoz éneklek valami dalocskát, ezzel könnyű elterelni a figyelmét.)
Azért írtam konkrét helyet, mert úgy tudom, te is baranyai vagy.
.
Nálunk mindkét gyermeknél, a tietektől sokkal komolyabb probléma volt. Az orvosnak igaza van, következetesnek kell lenni és rendszeresen tornázni, csak az vezet eredményre.
Helyedben én keresnék egy konduktort, aki gyerekekkel foglalkozik, csoportba hordanám tornázni, mert az egészen más mint anyu otthon. + vinném úszni is.