Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szep.Szorongás 3évesen?
Torolt_felhasznalo_302972
Létrehozva: 2015. március 24. 10:50
Van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata? Létezik ilyen?
3 éves kisfiú. Képtelen elköszönni a barátaitól. Már félek összefutni bárkivel az utcán, mert tudom, hogy keserves sírás lesz a vége.
Családtól, szüleitől való búcsúzáskor nincs ilyen nagy sírás-rívás, de ha korabeli barátjától kell elválni, akkor aztán..
Hogyan lehet ezt kezelni? Nyugodtság. tudom. Türelem. tudom. Szeretet. Tudom.
Megbeszéljük a találkozások előtt, hogy a végén ne legyen patália, de akkor is.
Várom a válaszokat!
NEEEEEEEEE!
Ilyen durván sirósan meg csak 1-2 honapja. Vagyis a 3. szülinapja utántol.
Amugy nagyon bújos fiu, imád velünk lenni, csak hát a haverokat is nagyon szereti.
Tegnap meg ma elválás után adtam egy meglepi édességet, ugy tünik ezzel kicsit enyhül a 'veszteség'. Vagy erre ne szoktassam rá?
Én nem úgy "ismerem" harangockát, mint aki túlfélti a gyereket, vay túlparázza a dolgokat, úgyhogy ha szerinte gond van, akkor én elhiszem neki. Nem mindegy, hogy hisztizik egy kicsit, amikor abba kell hagynia a játékot, vagy keservesen sír, látványosan szorong. Ez utóbbi szerintem nem oké és meg kellene próbálni valahogy kezelni a dolgot.
Mióta csinálja ezt? Mellesleg az én két gyerekem is volt bölcsi másfél éves koruktól, de nem tapasztaltam hasonlót, egyértelműen hozzánk kötődnek, ha választhat nem a haverjához menne aludni az tuti.
NE FOGLALKOZZ VELE, ordít hazafelé kész, ciki persze, de túl kell lenni ezen a hülyeségen, nyugi nem fogja örökké csinálni. Egyébként egy gyerek, ha szorong bújuk az anyjához szerintem:-)
Koszi a válaszokat! Sokat segitetek!
(remelem is, h nincs nagyobb gond a fejében, mint aminek ennyi idősen kell
)
Azért ez a lepasszolás-mennyiség nem tűnik durvának. :-)
Nem hinném, hogy mélyebb magyarázata lenne a dolognak, mint hogy a pajtikkal épp jól játszott, Te pedig abbahagyattad vele. Ennyi. Gondolj bele, mit szólnál hozzá, hogy a legnagyobb buli kellős közepén egyszer csak a férjed szólna, hogy most indulás haza?!
Vagy pl. engem megpróbált volna a férjem Metallica koncert közben, hazavinni épp akkor, amikor a kedvenc számom kezdődik...Nem kicsit durrant volna el az agyam, pedig már nagylány vagyok, kinőttem a dackorszakból. :-)
Nem tudsz ezzel mit csinálni. Elválás - hiszti - megvígasztalás. Ennyi. :-)
Kicsit jó lenne, ha az ingerküszöbödet akár tudatosan emelni próbálnád, mert akkor kevésbé ráz meg a nyígás. :-)
Szerintem semmi ilyenre nincs szükség, simán csak éld túl. :-)
Szólsz, hogy 5 perc múlva indulás, és 5 perc múlva indulás van. Semmi huza-vona, még 5 perc, mert annál tovább tart a kínlódás.
Igen, van ebben igazsag. Bár ugy gondolom, h a nagyszülőknél töltott idő egyaltalan nem káros, ahhoz is hasonlithatnám mikor generáciok eltek egyutt, ahol még a nagynéni is vigyazhatott a kisgyerekre.
Abban azert kijavitalak, h nem jatrunk rendszeresen hosszuhétvegézni, egyszer mentunk 2napot, mikor 7hós volt, ra egy evre ment 5napot nagyiékkal. És nemgyakran 1ejszakát ott alszik.
LIKE!!! :-)
Én is rendszeresen mondom, hogy tuti, hogy nem komplett egyik gyerekem sem...