Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szerelmes a párom
Nem is tudom hol kezdjem a történetemet. Megpróbálom leírni részletesen és érthetően ahogy tőlem telik remélem nem lesz unalmas. Álmomban nem gondoltam hogy ilyen topikban fogok egyszer véleményeket kérni de úgy érzem jól esik kiírni magamból a fájdalmat. Szerintem ezzel nem vagyok itt egyedül!
Éppen két évvel ezelőtt a párom megcsalt amit mint mások én is igen nehezen éltem meg! És a legszomorúbb az volt benne hogy minden szépnek és jónak tűnt! Mondta hogy megbánta és sajnálja amit tett de velem szeretne maradni. Azzal győzködött hogy boldoggá tud engem tenni és hogy próbáljak meg benne ezek után is bízni!Én megbocsátottam neki mert nekem a család a legfotosabb és természetesen szeretem is! Vissza engedtem magamhoz és próbáltam még jobban figyelni rá! Házat vettünk és a lehetőségekhez képest sűrűn jártunk el otthonról! Bár ő ezt nem így látta. Megvolt mindenünk gyönyörű gyerek,ház,autó és nem utolsó sorban biztos anyagi háttér. A két év alatt egyszer se hoztam fel neki hogy mit tett mert nem szerettem volna megbántani mert látszott rajta hogy tényleg megbánta. Ő is sokat változott abban hogy elfelejtsem a történteket! Most pedig ott tartunk hogy közölte velem szerelmes valakibe és elöltözött! Egy hónapja beszélgetett valakivel a munkahelyén akit talán már régebbóta ismert. Sokat nem tudok mert nem érdekelt! Most mit tegyek? Nem akarok utána rohanni mert nem látom értelmét nem akarom és nem is vehetem fel a versenyt a szerelemmel! Csak azt nem tudom miért kellett neki elhitetnie velem a két év alatt hogy bízzak benne és hogy szeret meg stb.? És ezt megit váratlanul!
Ugy pontosan es kb mindenki azert jon ide es tolti itt a draga idejet, mert erdekli a problema, mert segiteni akar, mert a sajat peladajabol vagy egyeb tapasztalataibol ra probal vilagitani Zoltannak, hogy MIERT, mert o ezt kerdezte. En ugy kb ezert vagyok itt, hogy mas miert, azt en honnan tudjam. Csupan sejtem, egyesek miert vannak itt. Egyesek szorakoznak, hulyeskednek,kielik mocskos fantaziajukat, masok sajat magukkal dicsekednek, ami vagy van, vagy nincs. Olyanok is vannak, akik a problema szemelyes ateloi, szenvedoi. Szerintem Zoltan eppen ezekbol tanul, probalja megerteni, osszerakni a kepet sajat maga szamara. Hogy mire szamithat, mire nem szamithat. Es hogy majd a jovoben megis hogyan tovabb, hogy jobb legyen, mert mostmar itt ez a lenyeg.
Nekem a a velemenyem, egyedul jottunk erre a vilagra, egyedul is tavozunk es mindentol fuggetlenul egyedul kell megallnunk a labunkon, legyen korulottunk barki, mert barmifele baj barmikor beuthet. Ha beut, ne omoljon romokka az egesz eletunk. Legalabbis legyen mibol ujraepitkeznunk. Ha ehhez kapunk segitseget, az nagyon jo, hiszen nem az eoserdoben elunk, emberek vannak mindig korulottunk, jo emberek is.
Hogy a Zoltan exe mit gondolt, mit miert csinalt, ot magat kellene megkerdezni, de o nem szokott nyilatkozni, meg Zoltannak sem. Mar meg vesztett fejsze, meg ertelme sincs ovele foglalkozni.
Érdekes dolog ez, nem? Bár a Te életed ment át egy traumán, mégsem Te jössz ide bántani mást, hanem az, akit ilyen gyalázat sose érhetne, mert mindenkinél mindent jobban tud.
Engem csak az vigasztal, hogy Te azért EMBER tudtál maradni, a csapás nem tett megkeseredetté.
Köszönöm jókívánságodt, áldon meg téged is a jóisten.
Ahogy elnézem, itt nem igazán érdekel senkit hogy mi van veled. Mindenki fújja a magáét. Talán a társad is ilyen volt, nem? Kúvára nem érdekelte hogy mi van veled, csak nyomta a magáét.
Istenke megáldjon, ha valami sorvad, akkor hogyan alakulhat a helyében egy jóval erősebb szál?
Ahogyan te említed, jelen esetben érzelmi szál elsorvad, a helyében semmi nem marad, ami felépíthető lenne! Egyszerűen nincs semmi, behalt az a szál. Egy másik szál kialakulhat a sorvadt mellett, de az már csak pótlék. A sorvadás mindig ott marad, egy figyelmeztető roncsként.
Úgy tűnik, több lábra való tyúkszemet taposok!
No nem baj, illető most már pontosan tudja hogy milyen irányba ne boxoljon.
"Nem elég ha valami jónak tűnik, állandóan arra kell gondolni hogy nem, ez még nem elég jó, és csiszolgatni, ápolni kell egy kapcsolatot."
Ez két ember munkája kell, hogy legyen, ha csak az egyik csiszolgatja, és ápolgatja a kapcsalotat, akkor az nem elég. A TI megtette azt, amit lehetett, nem hisztizett, nem vetette az exe szemére a hűtlenséget, és a maga módján megpróbálta boldoggá tenni, ez szerintem nagyon fontosnak kellett volna legyen a feleségnek. Újra bizalmat szavazott. Szerintem a feleség pedig nem mondta el, hogy mit szeretne, mi az a probléma ami miatt elment, és más kellett neki. Nem mondta el konkrétan, hogy mit akar. Vagy egyszerűen csak unta a kis életüket, és izgalmat keresett.
Sokszor nem veszi észre az ember, ha a párja nincs ott a kapcsolatban, mert nem akarja észrevenni, illetve pontosabban nem hiszi el, hogy a párja akkor is megteszi ezt vele, amikor úgy tűnik, hogy jó együtt. Amikor úgy érzi az egyik fél, hogy ő mindent megtesz a kapcsolatotért, amikor belead apait anyait, és a másik meg elhiteti vele, hogy jól érzi magát, de közben meg nem, akkor az aki mindent megpróbál megtenni, az hogy a csudába venné észre, hogy kevés, vagy nem jó, ha a másik színjátékot játszik?
Mar megint belepofazol valamibe amit nem ertesz te nagyon barom.
A topic inditoja ZOLTAN a ferj. te idiota. es a felesege ment el nem o rugta ki.
miert ugatsz te bele mindenbe?
gratuláljunk neki és kívánjunk sok boldogságot
Attol fugg, mely szakaszra gondolsz. Most, amikor mar massal el, mar nem a ti kapcsolatotok szakasza.
Hat ha ez a szal nincs meg, akkor csak ugy ott van ket ember egymas melle lerakva, aztan ki-ki teszi dolgat, eszik, iszik, Tv-zik, dolgozik, szoval o is ott van, de semmi dorges. Igy mar elhiszem, hogy nem veheto eszre a csalas. Erzelmek nincsenek. Csak megszokas van. A masik is ott van, mint a divany a sarokban. Ilyen "kapcsolat" kellene a fenenek.
Vagy olyan is van hogy megvan ez az érzelmi szál, csak szép lassan elsorvad... hosszú hosszú évek, évtizedek alatt akár... mellette meg kialakul egy új, ami olyan - vagy akár csak majdnem olyan, vagy feleolyan mint az eredeti volt újkorában, minden esetre - a jelenleginél jóval erősebb szál. Ez sem feltűnő szerintem. Nikita ennek a verziónak a létezését tagadja.
Akkor ertem, ahol ez az erzelmi szal soha meg sem volt, ott nem is eshet le a tantusz. Nos, az en draga szerelmem, ha nem ugy szol, vagy nem ugy nezne ram, egybol tudnam, hogy dorges van. Lehet nyikita ezt probalna kinyogni, de neki megsem megy ez, ahogy mas sem.
Ez a budiba bujkalas a telefonnal, dragam meg sz..as kozben is rad gondolok, meg elszokdoses otthonrol szamomra az egesz "szerelmet" lealjasitja.
Az alkalmazkodast nem is lehet semmikeppen negativan ertekelni. A megalkuvas maga rombolo.
Sajnos nem igy van, es nem szerintem.
Szerintem az önfeladás ott kezdődik, amikor a "túlélés" érdekében magam is elhiszem, hogy az a helyes út, amire lépni kényszerültem.
ja, akkor jo! :-) ugyanazt mondjuk, csak kicsit maskeppen.
akar a beledogles is valaszthato. na jo, ez ellenmond a termeszetes eletosztonnek, de sokminden mas is ellentmond a termeszetes osztonoknek, oszt' megis muveljuk! :-)
a megcsalas pedig tok szimpla helyzet, csak a nok nagyon szeretik bonyolitani! :)
Szerinted van az alkalmazkodás és az önfeladás.
Szerinte meg van az alkalmazkodás, a megalkuvás és az önfeladás. Nem sokkal, csak ennyivel árnyaltabb, de árnyaltabb a kép.
Te regényekre meg filmekre építed az elméleteidet...? Így sokmindent értek...
Egy férfi számára nem fontos a gyerek (amíg nincs). De a nő akit szeret fontos. És a nőt megpróbálja boldoggá tenni, pl. egy gyerekkel. Vedd észre, hogy TI férfi.
A saját maga számára fontos célokat árulja el a számára biztosított pillanatnyi előnyért. Nem általánosságban vett magas eszméket...
mik a fontos celok? mik a pillanatnyi elonyok?
mindenkinek mas...elethelyzetek, szituaciok kerdese... ezert irtam, hogy a megalkuvas felso szintje az alkalmazkodas... es ezert irtam, hogy nem kell pejorativ tartalommal parositani...
nem feltétlenül változik... feltehetőleg sosem volt olyan erős, csak annak idején a nő sem tudta.. most sem lett gyengébb, csak lett mellette egy jóval erősebb is..
szakaszát 😀
Szerintem meg a megalkuvás és az alkalmazkodás egyszerűen rokonértelmű szavak. Csak a megalkuvás nagyobb alkalmazkodást jelent, amit fokozni az önfeladással lehet.
pl. nőies, kerekded, húsos, dundi, dagadt, stb, vagy: karcsú, vékony, gebe, csonti