Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyerekek és a tévé
Létrehozva: 2015. február 25. 10:24
Sziasztok!
Olyan sok helyen olvasni, hallani, hogy egy kisgyereknek nem tesz jót a tévézés. Szerintetek ez tényleg megalapozott? (természetesen nem szélsőségre gondolok)
Akiknek már nagyobb gyermekeik vannak, észrevettek valamiféle változást, amiért a kisgyerek, napi szinten 1-2 órát nézte a tévét? Nem lett elég kreatív? Nem szeret esetleg mozogni? Elhízott?
Mondjuk, hogy csendben ülni egymás mellett és építgetni duplóból. És nyilván behallatszhat a madárcsicsergés.
De, ha nem gond, akkor jó:)
Jó, egy 5-6 éves heveredjen le Thomas-t nézni, persze. De egy 2-3 éves??!!
Figyelmesen hallgatja (egyértelműen látszik rajta, hogy a zenét figyeli, szóval, nem bambul). Van, hogy közben csak ül, mostanában meg minden szám elején feláll a székre, és megnézi a kijelzőn, hogy hányadik dal szól, majd beüti azt a számot a játék pénztárgépbe is:)
Oké, oké, ő finoman szólva nem tipikus eset, egyáltalán nem ő az etalon, csak érdekességképp írtam, hogy ilyen is van. Bár szerintem nem kell ahhoz autisztikusnak lenni, hogy gyerek létére valaki odafigyelve hallgasson zenét, még ha nem is nyilván 50 percen át és egy helyben ülve, de mondjuk kevesebb ideig, több mozgással közben miért ne. Csak arra írom, hogy nem baj, ha egy gyerek tud egyszerre 1 dologgal figyelmesen foglalkozni - és ha állandó háttérzene megy, meg egyszerre hatszázféle inger, akkor nem hiszem, hogy ez a képesség túlságosan ki tud bontakozni benne.
Mi is rendszeresen találunk ott reggel gyereket, de ők egy idő után megunják, és kimennek TV-zni. :-)
Na meg, ha egyik bebújik, de hallja, hogy másik kettő kint van, akkor már nem sok maradása van - nehogy valamiről lemaradjon. :-)
Nálunk újabban az megy, hogy ha felkelt, bebújik mellénk az ágyba, és tök nyugiban elvan ott akár egy órát is, addig mi lustálkodhatunk, akár aludni is lehet mellette. Én nem is értem, a helyében én halálra unnám magam, de ő teljesen elvan, hozzámbújik, finoman simiz, piszkálgatja az alvós állatát, és csendben van :) Pedig jöhetne-mehetne, játszhatna, vagy ha nagyon akarná fel is kelnénk, de jó neki így, mi meg ezt ki is használjuk :)
Én is hasonlóképpen vagyok ezzel. Szombat, vasárnap reggel hagyom had menjen a tévé akár de. 10ig is, de gyerek úgysem fog egészvégig előtte ülni mozdulatlanul. Jön, megy, kajál, játszik, ránkmászik
, szóval eltelik az idő. Utána meg majdnem mindig megyünk valamerre. Ha máshová nem, max apája leviszi a térre és meghajtják a távirányítós autókat.
És bevallom egy hosszú munkanap után, mondjuk este 6-7 fele már én is szívesen ülök le és csak úgy babmulok vagy beszélgetünk, olvasunk, tévézünk.
Viszont már nem mindig alszik hétvégén délután, ilyenkor például egy hosszabb mesével fújok csendes pihenőt.
Ááá, ilyenkor életmentő tud lenni a TV! :-)
Jobbulást nektek!
Tudom, genyó szülő módjára hétvégén nem vagyok hajlandó korán reggel felkelni és fejlesztő foglalkozást biztosítani a gyerekeknek, és kifejezetten elvárom, hogy csendben nézzék a mesét! :-) (Azért nem a társasjátékozást ajánlom, mert abból tuti, hogy rövid időn belül óbégatás lesz moderátor nélkül. :-))
Én ebben sem vagyok radikális. Ha akarja, nézheti a tv-t, igazából időkorlát sincsen, nem hinném, hogy bármiféle problémát okozhat, természetesen abban az esetben, ha nem ez az egyetlen szórakozása. Igazából ideje sem lenne órákig bambulni a tv-t, de nem is akarja. Felkelés és reggeli után elmegyünk sétálni, vagy boltba, mire hazaérünk ebéd, utána alvás, utána megint séta, vagy játszóterezés, esetleg játszóház, vagy valami egyéb program, este meg mesélek, vagy játszunk valamit, vacsizunk, és már el is ment az egész nap. Ha ezek között a programok között meg akar nézni egy pár perces mesét, hát én nem kapok tőle sikítófrászt :)
Szóval ez az átlag, de vannak különleges helyzetek is, mint például most. Az egész család beteg, a gyereknek sincs kedve semmi aktív játékhoz, inkább bambul a kanapén a mesére, és mivel én is beteg vagyok, bevallom őszintén nekem is jó most, hogy nyugi van. Szóval igen, ilyenkor van órákig tv-re bambulás, de amint meggyógyult ő sem akar majd a kanapén gubbasztani egész nap. Szóval szerintem ennyi belefér.
Ez így van. Ezért szeretem a jóidőt, mikor bölcsi után még lenn kolbászolhatunk a téren. Vagy ha át tudunk menni barátokhoz, mert akkor meg 7-nél előbb haza se jövünk. Gyerekek játszanak, felnőttek elvannak, szóval hepiség.
ez engem is érdekel :)
??? miért ne bírnánk. Mondtam simán lekapcsolják a gyerekek
.
szeretünk kirándulni, nagyokat sétálni. sportolunk, ami közben se rádió, se zene semmi eszünkbe se jut. elalszunk tök csendben, nem kell hozzá segítség.
Süketszobánk nincs, az tény, szóval totál csenddel nem találkozunk. Hajnalban madarak csiripelnek a lakás ablaka előtt, este ugat egy egy kutya a szomszéd házakban... És nem értjük ezek miért zavaróak. Ki bírjuk kapcsolni egy komoly határig a hangokat. Ezt is meg kell tanulni, hogy brmikor meglegyen a belső csended, ne a környezeted uraljon
ha ez megvan, nem lesz zavaró, hogy kicsi a lakás, és egyik ember beszélget halkan, a másik meg azért hallgatná a tudományos műsorát...
De mint írtam, van az a zajszint és embersereg, amikor már a legszebb zene is az utolsó csepp, és nem kell. És nyílván, a zenét, tvt, rdiót, le lehet kapcsolni. a madárcsicsergést, a kakaskukorékolást, kutyaugatást, autók zaját azt nem.
Vagy milyen csendre gondolsz? mint mondtam nem megy folyamatosan a tv.. csak bizony nálunk van hogy az a háttérzaj, mert fél szemmel valaki épp rápislog. (én pl űrkutatásrajongó vagyok. ha jön vmi műsor akkor igyekszem követni. vagy ha valami fizikás újdonság. de mindenkinek megvan a sajt favorizáltja itthon. És nem nyavajog a többi, hogy de nekik csend kell... ) Napközben zajlik az élet és kész.
Miért ijesztő? Szerintem azért annyira nem durva, hogy leheveredne megynézni egy Thomast. :-)
És mit csinál, miközben mondjuk megy egy 50 perces album?
Én pl. nem rajongok érte. Ha home-office-ban dolgozom, akkor vagy rádió, vagy zene megy.
Ha hazaérkezéskor bekapcsolják, akkor nehezebb kikapcsolni, mint egyáltalán nem bekapcsolni. :-)
Igen! Utolsó csepp - ez a megfelelő megfogalmazás! :-)
Nem állandoan, de van rá példa. (amugy már nem bölcsiskorú, mert elmúlt 3)
És azt vettem észre, ha eröltetem a játékot, akkor nyűgnek érzi.
Persze, sokat játszik a szobában is, ennek ellenére szereti a meséket. Sőt telefonon is játszik néha egy félórácskát.
Számomra kissé ijesztően hangzik, hogy egy bölcsis korú gyereknek az az első, ha hazaér, hogy bekapcsolja a TV-t...
Mi zenét sem háttérzajként hallgatunk, soha.
Ahhoz túl jelentéktelen kéne, hogy legyen a zene, hogy ne figyeljek oda rá totálisan. Ha pedig hallgatok, akkor csak olyat szoktam, amit kifejezetten szeretek. (Legtöbbször persze a fiam kedvenceit hallgatjuk, de szeretem azokat is.)
Nagyobbik fiamnál is egy külön program a zenehallgatás. Sokáig végighallgattunk teljes albumokat (neki tetszőket), most nemrég megtanulta léptetni a CD-lejátszót, így odaléptet mindig a neki tetsző dalokhoz (tudja, hogy melyik lemezen melyik sorszámúak tetszenek neki). Pont ma este reklamáltunk a férjemmel együtt, hogy ne léptesse át a banyás dalt, mert mi viszont meg szeretnénk hallgatni.
Alapesetben a háttérzene/-rádiózás nem zavar, a bekapcsolt-nem nézett TV készülék láttán viszont ideges leszek. Nekem ez kb. az a kategória, mintha csak úgy passzióból folyatnánk a csapból a vizet.
A csendet nem is bírjátok elviselni?
Viszont vannak jó mesék is, ismeretterjesztőek, értelmesek. Csak meg kell tanulni.
javítás: TALÁLNI!
Háttérzajként nálunk se megy, viszont a 8,5 órás bölcsi és a fél/egyórás hazaséta után, van, h hagyom, h bekapcsolja.
De leginkább azt szeretem, ha csak fürdés után van tévé, kb 40-50 percet.
Ez nyáron könnyen is kivitelezhető, télen néha borul a 'papirforma'.
Viszont vannak jó mesék is, ismeretterjesztőek, értelmesek. Csak meg kell tanulni.
Én fiamra azt mondják "meg sem áll" a bölcsiben. Így megértem, ha már kicsit ahhoz van kedve, h 'bambuljon'.
folyamatosan nalunk se megy azert. a gyerekek lekapcsoljak :))
meg igen. igazad van, van az a zsivajszint hogy meg a legszebb zeneszam is pont az utso csepp a zajhoz ami mar sok.
no igazabol a lenyeg a lenyeg a tv egy targy. a taviranyito meg nalunk van. igy nevetseges barmit arra fogni. hiszen a donteseket mi hozzuk.
Rádió OK, vagy zene, de a TV, mint háttérzaj egyrészt engem is zavar (3 gyerek mellett már nem kell plusz zajforrás :-)), másrészt ha valamiért megy a TV, akkor a nagyfiam nem tud másra koncentrálni. Pl. társasozunk, tuti, hogy elfelejt lépni, és marhára idegesítő, hogy átvált üveges szemmel bámulósba.
nekem ez azért fura, mert én úgy nőttem fel, hogy httérzaj volt a rádió... apám is, nagyapám is mindenhova szó szerint mindenhova rádióval ment:)
Nálunk simán háttérzaj a tv. (ok, natgeo wild, discovery science, viasat history, ilyenek, de akkor is tény, sokat megy... közben főzök mosogatok, stb)
És ennek ellenére nem nézzük direktbe! ha van vmi, leszűrjük, fú, ezt jó lenne nézni.. aztán vagy neten nézzük meg rosszidőben, ha más dolgunk nincs, vagy ismétlést extra fáradtan. Szóval hogy ténylegesen nézzük, az ritka. ezt szokták meg a gyerekek is, hogy a tv mellékes, ha megy ha nem, mellékes. Tényleg ez a rosszidős sötét napokon nézős valami csak.