Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Társas magány oldása
Létrehozva: 2015. február 18. 08:23
Sziasztok!
Egy hat hónapos kislány anyukája vagyok. Sajnos különböző okok miatt általában kettesben töltjük a napokat, így mostanra már kezdek picit " beleorulni" a hétköznapok monotonitasaba, és abba, hogy nincs kihez szólni.
Hasonló helyzetben lévő anyukakkal beszélgetnek, és ha esetleg valaki Vacrol írna és lenne kedve, nagyon örülnék egy közös babakocsis sétapartnernek is!
Várom a hozzaszolasokat, és mindenkinek minden jót kívánok!
Szia! Sajnos én hamar özvegy lettem, egyedül nevelem a gyerekem, értem mire gondolsz. Szomszédokon kívül nem sok emberrel tudok beszélni, illetve a játszótéren a többi szülővel ilyesmi. Próbálj meg itt barátokat találni, ha kevés az ismerős a közvetlen környezetedben, szerintem gyorsan összeverbuválódik egy csapat.
http://www.babaszoba.hu/kalkulatorok/mit_tud_a_baba?month= 6
azért a javában kúsznak, másznak túlzás
figyelni kell, de minden baba más, az enyém kb. 9 hónaposan kezdett mászni, addig felült.
Erre mondjuk pont nem pörögnék rá. Elmúlt 6 hónapos, tök felesleges a tejed neki. Inkább ismertesd meg minél több ízzel, zöldségek, gyümölcsök, akár úgy, hogy te készíted neki, nem üvegest.
A mozgás gondolom a koraszülésnek is betudható, de azért tartsd kontroll alatt. A védőnő biztos jobban tudja, de a félévesek már javában kúsznak-másznak.
minden további nélkül, azért kapott tápszert is, mert kevés volt a tejem neki. És azért tud még most is szopizni, mert végig próbáltam öt így is etetni. Több - kevesebb sikerrel.
Most kétszer eszik kanalas kaját, gyümölcsöt, zöldséget, tejmentes pepet, amúgy próbálom szoptatni. Mert inni se hajlandó semmiből.
Oldalra elfordul, de ott " megakad ". Csak nem tudom,hogy lusta vagy nem bírja tovább csinálni. A védőnő még adott neki egy hónapot, hogy megcsinalja . Mást sem csinál, nem kuszik, nem ül, semmi. Nyúl a dolgok után, próbál hasizombol felülni, meg hasaltatom ameddig bírja.
Mármint a tápszert utasítja vissza? Akkor mit eszik? Hozzátáplálást elkezdted?
Azon ne lelkizz, hogy sír. A kölkök sírnak. A torna jót tesz neki, ezt vedd figyelembe.
Hűűmég nem forog?
Akkor nagyon mást sem csinál, igaz?
A felhívás részében igazat kell adnom. Az etetésben nem.
Még nem tud ülni, így a hordozoban etetem. Abban viszont főleg ha hideg van, nem szeretem vinni. Autó nincs.
Szopizni meg nem nagyon megy máshol. Családi látogatásokkor próbáltam, ott még nyugi is volt, de egyszerűen nem ment, öt teljesen kizokkentette hogy nem otthon van. Idegen helyen meg én se szeretném megprobalni, zavarna, én ennél szégyenlosebb vagyok.
Hát úgy mind amit írtál aggaszt :).
Kis súllyal született viszonylag, izgulas volt hogy inkubatoros lesz- e, de szerencsére nem volt rá szükség. A hízást meg azóta se viszi túlzásba, az úgymond minimum gyarapodást szokta épphogy produkálni.
Plusz bármi baja van, egyből az areakciója, hogy visszautasitja az ételt. Most két hete a cumisuveget és a tápszert..
A mozgás is nehezen akar beindulni, még nem forog . Kisebb korában Dévény - tornazni kellett vinni, ha így marad ahogy most, akkor lehet megint. Pedig nagyon nem szeretném, mert mindig úgy sírt közben.
Meg szimplán rá is porgok sokszor.
Ezt írod: "az etetesek miatt 2 óránál többet nem tudunk egyszerre távol lenni otthonról."
Ez nem indok, én is így gondoltam az elsőnél, jött a gyes-es depresszió, de aztán több gyerekkel az ember rájön, hogy bárhol, bármikor tud etetni, mert muszáj.
Tedd túl magad az ilyen fixációkon és sokkal könnyebb lesz.
Biztos van valami baba-mama klub a városban, kultúrházban vagy egyháznál, nézz körül. Amúgy rajtad is múlik, hogy felhívsz-e valakit, nem kell mindig arra várnod, hogy bekopogjanak.
Figyi, fél évet megélt a kisasszony, úgyhogy nyugi, jól csinálod!!
Mesélsz kicsit arról min parázol? Mi aggaszt? Valami esetleg nem oké? Súly? Étvágy, Mozgásfejlődés? Vagy csak szimplán rápörögsz, hogy minden oké-e?
Vannak esetlegesen kifejezetten babas netes forumok. Erdemes megprobalni ott is beilleszkedni egy olyan topikba,ahol kb hasonlo idos babak anyukai irogatnak,hatha par helyivel kialakul szemelyes osszejarogatas is.
( Annak idejen az elsonel en is igy talaltam tarsasagot magamnak,vittuk a babocakat a ligetbe tologatni,kesobb meg csak le a pokrocokat es hadd masszanak. 1-2szer a Velencei tohoz is lementunk egyutt vagy vigyaztunk egymas gyerekere. Akkor,tavol a csaladtol es hajnaltol estig egyedul a picivel engem is ez mentett meg a becsavarodastol. )
Koszonom neked is, már most kezdem jobban érezni, hogy nem vagyok egyedül.
Az az ize ebben, hogy régebben se volt nagy ttársasági életünk, de nem tűnt fel ennyire. Jól elvoltam a kollégákkal napközben, délután - este meg a férjemmel. A hétvégék meg elteltek.
De most! Ráadásul ott a félsz, hogy jól csinálom - e a dolgokat, elég jól nő - e, elég ügyes - e..
Problémás terhesség miatt május óta vagyok már itthon. Azért eddig elég jól bírtam:)
Köszönöm, ez most jól esett! :-)
Nezelodom a jatszotereken, előbb - utóbb csak találok vkit, aki hasonlóan magányosnak tűnik!
Következő hónapban pedig megyünk városi családi napra, hátha ott sikerül ismerkedni.
Én egy barátnak is nagyon örülnék :)
Megértelek, tényleg rossz, ha nincs kihez szólni napközben. Viheted a játszótérre altatni a gyerkőcöt, közben tudsz beszélgetni. Nyugodtan kezdeményezz bármilyen "gagyi" témával, hidd el, aki oda jár ki van éhezve a felnőtt társaságra is. Nem biztos, hogy óriási barátságok születnek, de én is a női lelki társamat ott találtam meg, a fiaink nagyjából egyidősek. Bevallom én anno sokat fórumoztam, ha aludtak és volt időm.
Nincs veled semmi baj!
Én tök hasonlóképp voltam, félév után már kezdtem megkattanni. (sőt még a férjem is panaszkodott, hogy épülök le 'agyilag') Mindenképp keress társaságot! Ez nagyon fontos. Akár csak járj el játszóterekre, játszóházakba, esetleg keress egy baba-mama klubot.
Teljesen megértem, hogy kivagy, nehéz egy ilyen pici gyerekkel és ahogy írod, nem mindenki született arra, hogy 0/24ben gügyögjön egy csecsemővel. De ez nem is baj!
Kertvárosban laktok? Vagy társasházban? Esetleg ott valaki?
Én anno már kúszó-mászó korban vittem a fiamat baba klubba, 9 hónapos korától meg játszóházba (van a kerületünkben egy speckó, max ovisoknak való heti 1x-i ingyenes játszóház). Na ott ismerkedtem meg olyanokkal, akikkel a mai napig jóban vagyunk, sőt 2 családdal még heti rendszerességgel is találkozunk, feljárunk egymáshoz, most meg a nyaralást tervezzük együtt. Szóval jól alakult.
Bizonyára velem is baj van, azért is érzem így a dolgokat.
Vannak akik anyának születtek, én nem. De igyekszem.
Túlságosan aggódom minden miatt ami a gyerekkel kapcsolatban van, ahelyett hogy egyszerűen élveznem hogy itt van. De hiába próbálom, nem nagyon megy.
Emiatt is lenne jó a társaság , hogy picit elterelje a gondolataimat más irányokba, és új ingerek közt feltoltodve nézzek a napok elé.
De nehezen hiszem, hogy csak én érzek így, ésmindenki más aki gyeden - gyesen van otthon állandóan happy és két méterrel lebeg a föld felett hogy milyen jó az élet.
Én általában nem szoktam beleszólni ezekbe a baba-mamás témákba, pontosabban mélyebb részletekbe. MErt azonnal jönne, hogy óóó, a te idődben még más volt...
Hát nem tudom...
Vajon mi (25 évvel ezelőtt), ill. a kis gyerekeink hogyan nőttek fel játszóház, meg egyéb mostansági firlefrancok nélkül...?
Én is otthon voltam a három gyerekkel összesen kb. 6 évig, de egy fél percig nem volt időm azon filózni, hogy magányos, vagy elhagyatott lennék. EGyrészt volt feladat, másrészt ott volt a játszótér, ott voltak a barátaink + azok gyerekei, akikkel össze lehetett járni.
Szerintem a TI-nak nem (csak) a pici gyerek miatti magány a roblémája...
Nyilván igyekszem mindent ami tőlem telik megadni a lányomnak. Játszunk, eneklunk, verselek neki, sétálunk. .
De igen, nekem hiányzik a formális közösség, a munka, hogy beszélgetni tudjak.
A közelben nincs tudtommal baba-mama klub, és az etetesek miatt 2 óránál többet nem tudunk egyszerre távol lenni otthonról.
A munkahelyem másik városban volt, a barátaink messzebb laknak és / vagy dolgoznak, több gyermeket nevelnek.
A családi kapcsolatok pedig zűrösek..
Pár hónap múlva tudom hogy jobb lesz, csak addig szeretnék nem megbolondulni.
Nem es nem ertem miert bolodulnal meg . Nem tudsz megbirkoz az olyan feladattal hogy a gyerkkel / aki Rad szorul aki toed fugg /magamra maradva dontenem ellatnom kell ? Biztositanom kell egeszseges fejlodeset erzelmi stabilitasat ? Mitol orulnel meg:? Hogy nem kell allando jelleggel, egyetemre vagy munkaba jarnod, es nincs meg a megszokott barati/munkahelyi formalis es informalis kozosseg ...? Ha szukseged van ra vedd fel a kapcsolatot Veluk es epitsd be ugy hogy ne seruljon a napirendetek.. Ilyen idos babanak enekelhetsz meselhetsz ritmikus hangutanzonszavallak es mondokakkal is eljatszhattok.....napkozben meg csak az nem tud nehany modatra gondolatra kapcsolatot teremteni aki nem akar.
Feletek nincsenek baba /mama zenes jatszohazak , nincsenek babauszodak ?
Picik kicsi koruktol elvezik es a szulok is el tudnak beszelgetni , gondolatot tudnak cserelni.
Ha találok alkalmat rá, akkor biztos.
No de attól még szóbaállhatsz idősebb gyerekek anyukáival....
Tudod az a baj, hogy mi még pont nem a játszóteres korban vagyunk. Mikor sétálni megyünk, általában idősebb babákkal talizunk, akik már ülnek a kocsiban és nezelodnek.
Pár hónap múlva tudom hogy jobb lesz, csak addig szeretnék nem megbolondulni.
Nincs a közeletekben park, játszótér, stb. - ahol séta közben szóba elegyedhetnél hasonló korú gyerekeket "terelgető" anyukákkal...?
Nem egyre gondolunk akkor :). Van egy férjem, akit nagyon szeretek, csak sajnos szinte mindig ddolgoznia kell. És nem azért, mert annyira kellene a baba miatt a pénz, hanem mert egy szívás a munkahelye.
A társas magányt úgy értettem, h sose vagyok egyedül, hisz itt a lányom, de ő még a kora miatt mégsem igazi partner.
Társas magány oldása
egyre gondolunk ffit keresel ? Ugyanis a tarsasmagany mint fogalom hazastarsak eseteben van amikor nincs kozos tema, amikor nem beszelnek meg terveket/oromoket /banatokat ...nincs intim kapcsolat .
Termeszetesen ennek lehetnek okai : a masiknak nincs es sosem volt igenye tarsra, vagy keptelen a kotodesre , erettlen volt a kapcsolatra .....esetleg gyenge a kotodokepessege ....
Kulonben ha maganyra gondolsz az ALKOTO is lehet csak hat olyan ember kell hozza aki magany alkoto lehetoseget felismeri es elni is tud vele.