Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hazudik a gyerek vagy sem?
Létrehozva: 2015. január 19. 17:53
Sziasztok!
A véleményetekre lennék kíváncsi. A történet a következő, hétvégén a párom 8 éves 2. osztályos fiú gyermeke nálunk volt. Vasárnap leckét készített, segített neki a párom is és én is nagyjából délelőtt és délután is, mindent csinál csak tanulni ne keljen (pisilnem kell, szomjas vagyok, éhes vagyok stb...). Délután apuka hazavitte, és szólt az édesanyának, nem biztos, hogy minden leckét megcsinált a gyermek. Mire anyuka odahívta a fiát és megkérdezte, hogy apuka segített-e a tanulásban és a gyerek azonnal rávágta, hogy nem. Ezután az édesapja megkérte a gyerekét, hogy ne hazudjon és igazán itt kezdődik a probléma.
Az édesanya a gyerekük előtt, édesapát felszólította, hogy az Ő otthonában ne használjon ilyen durva szavakat, hogy a gyerek hazudik, mert ez nem igaz és az életkoránál fogva ő még nem hazudik. Mellékesen megjegyzem, hogy már nem egyszer rajtakaptuk, hogy nem mond igazat.
Most a felállás az, hogy édesapa nem tanul a gyerekkel, nem segít neki. Mindezek mellé a gyerek füle hallatára teremti le az apukát, hogy nem hazudik a gyerek. A két szülőnek teljesen más elképzelései vannak nevelés terén, nem tud evőeszközzel húst enni, nem tud orrot fújni, kakilás után kiabál, hogy töröljük ki, és mivel nem csináljuk akkora hiszti van, hogy az egész utca (kertes házban lakunk) zeng az ordításától, és mikor rákérdezünk anyukánál akkor elmondja, hogy igen ő kitörli a hátsófelét a gyereknek, elmondjuk neki a hisztit és azt kéri, hogy a hisztiző gyereket ölelgessük, szeretgessük meg.
Előre is köszönöm a tanácsokat mit tehetnénk.
Igen, nekem is feltűnt. :-)
Ezek szerint beváltak a módszerek? Csak kérdezem, hogy mire számítsak. :-)
Nálunk a középső sokkal hamarabb illeszkedett be az osztályába, mint a nagy. Sokkal magabiztosabb most is. Az a gyerek valahogy nagyon a helyén van. :-) A másik kettő is jól működik, tényleg nincs gond velük, de a középsővel a legkönnyebb az élet.
En is elvaltam, volt bennem ellenerzes, amiert se velem, se a gyermekunkkel nem ugy bant az exem, nem ragozom, tudjatok, mirol van szo, ill sejtitek, ez majdnem egy eletbe kerul, amig az ember ugy fel tudja dolgozni, hogy mar mindegy. Igen, en is beleorultem a gyermekembe, amikor eloszor meglattam. Azt hittem, beteg a lelkem. De most ugy latom, ez olyan anyaknal fordul elo, ahol a ferfi nem partner semmiben, tehat ahol egyedul van a gyermekevel mar hazassagban,aztan meg egyedul culhodik. Nalunk csask annyi volt az en idiotasagom, hogy mindig megkerdeztem, mikor a lanyom az apjanal volt, hogy mit foztek. En mindig azt foztem, amit mi akartunk enni, de ez volt a dilim.
nalunk nem volt valasi arva, mert ha a gyerek mindent megkap ott, ahol el, amire szuksege van, akkor nincs valasi arva. O volt a peldakep. Szeretetet kapott.
Ezt a gyereket semmikepp nem fogjak elevenni az anyjatol. Hogy miert csinalja ezte egy no, egy embera gyerekevel, fogalmama sincs. Nagyon sokfele lelkibeteg, degeneralt ember van. Lattam egy filmet, ahol hasonloan nem nevelt kislanyt kapott az apa, de ott o megkapta es egy ido utan szepen osszeszoktak. Menetkozben az apa radobbent, hogy o fel a sajat gyermeketol. De aztan a kislany megszerette ot. Ott volt megoldas, de itt nincs. Csak annyit tehettek, hogy sajnalom, de nalunk ez aszokas, es kovetkeztesen. Sokat nem fog erni a gyermek szemelyisegenek eletenek szempontjabol. Legfeljebb sajnalni fogja, hogy az anyja miert nem ugy nevelte, ahogy ti probaltatok,de meg ez sem biztos, egyaltalan.
:-) Tieid mennyi idősek??
Tényleg.. a középsők- ilyen mindenbe részt akarok venni tipusok.
Tök érdekes, több topikban feltűnt már, hogy vannak (nálam már csak voltak) hasonló módszereink. :)
Valahol érthető
Gondolj csak bele...a nagy sima ügy, hisz általában ugye ő a nagy, aki példát mutat, foglalkozik esetenként a kisebbel...a kicsivel megint csak nincs gond, hisz ugye ő a kicsi, akire mindenki vigyáz, akit jobban "elereszt" az ember, "hisz ő még kicsi" - a középső meg teng-leng a kettő között. Nagyon oda kell figyelni, hogy nála megtalálja az ember az arany középutat...ne túlozzon el semmit vele kapcsolatban, de ne is "hanyagolja".
Nálunk is a középső volt az, aki mindig fel tudta magára hívni valamivel a figyelmet - pedig tényleg próbáltuk egyformán kezelni mindegyiküket (még a védőnőm mondta amikor a kicsit vártuk, hogy nagyon figyeljünk majd oda a középsőre, mert nem fogja megtalálni a helyét). Szerencsére úgy tűnik sikeresen átvészeltük a problémás időszakokat...mondjuk az is igaz, hogy a középső az, aki (eddig) a legtöbbet tette le az asztalra, vagyis valahol tényleg megfigyelhető volt egy egyfajta megfelelési kényszer - amiből végül is jól jött ki, hisz a "hajtásnak" megvan az eredménye és ez már az övé
(Fura módon valahogy mindig is érezte, tudta (bár sose került szóba) hogy rá jobban figyelek, többet foglalkozom vele - bár nekem nem úgy tűnt, de ezek szerint mégis...
)
Nem, nálunk a középső tényleg ártatlan.
Az egyértelmű.. .:-)
csak a középsők- saját tapasztalat- akik mindig kitalálnak valamit. Ha nyugi van, ő lesz az aki kitalál valamit.
Nem. Mindegyikre. Csak mindre máshogy. :-)
Neked is a középsőre kell legjobban odafigyelni??
Az a fura, hogy rólam pontosan tudják, hogy meddig lehet velem szórakozni. A nagy és kicsi (középső nem) ennek ellenére rendszeresen megpróbálkozik valami okossággal. :-)
Ja, mondtam a fiamnak, hogy ha elkésik az isiből, akkor meg se próbálja rám kenni, hogy "anya nem szólt időben", mert úgyis megtudom. :-)
Na, ez nálam már nem került elő, amikor velem volt a gyerek, pedig az anyját az őrületbe kergette reggelente, ugyanis megelőzte egy nem pakolásból eredő "játékkidobás". Megmondtam neki, hogy ekkor és akkor takarítani fogok, addig pakoljon össze. Ami a földön van, azt kidobom. Bezacskóztam, kidobtam. (Mármint a szeme előtt, majd kivettem a kukából és eldugtam, jó lesz másik gyereknek alapon. A lényeg, hogy ő nem kapta vissza)
Öltözködésnél közöltem vele, hogy mikor indulunk, ha nem öltözik fel, itthon van a mama, kérje meg őt szépen, hogy kísérje el a suliba és beszélje meg a tanítónénivel (mármint nem a mama), hogy miért késett. Öltözött, mint a kisangyal. :)
Erről van szó!
én sem voltam hajlandó a hétvégét három gyerek leckéjével tölteni. Természetesen minden segitséget megkaptak. Ha gyűjtőmunka kellett - abban is- akkor még nem volt internet. Reggeli készülődéssel nem volt gondunk.
Van egy kedves ismerősöm.. 3 fia van, akkorák mint az enyémek. 3 fiú, kamaszként... Nos. a csaj is kőkeményen következetes volt mindig. Főleg, hogy az ő családi háttere eléggé terhelt, tehát a saját szüleire sosem számithatott...esetleg mint rossz példa. De mindig mondta, hogy a középső akire a legjobban oda kell figyelni és leginkább számonkérni. Most már ő is leérettségizett... de még mindig vannak neki ügyletei.
Nálunk is a középső a legérdekesebb.. szerintem ez valami középső gyerek szindróma. Csak ugye az enyém lány. Na érte aztán egyfolytában aggódom, mert folytok kitalál valamit. Most éppen - nemtudomleirni- budzsuszukájra-- jár.. valami keleti sport. Megtanulta kirakni a rubik kockát... már nem csak a kockát tudja, hanem a gigamix- megamixet, ezek dodekaéderek.. meg még egy csomó mindenféle ilyesmit. . Ilyen körökbe is eljár. Tanitványa van, harmadévesként.. + dolgozik is egyetem mellett. De folytooooncsavarog. Anya most ide megyek odamegyek ilyen program olyan program.. folyamatosan pörög. különben mindent elmond. ill remélem, hogy mindent elmond.
A fiam sokkal nyugodtabb tipus.. szorgalmas, öntudatos, tanul dolgozik, de ő elvan a barátnőjével meg a számitógépével az autómániájával..bár szerintem ezekről mindent tud. vagy sok mindent.
A kicsi meg zárkózott és maximalista.
Pedig nem neveltük őket háromféleképpen.
bocs az offért.
a nő a gyereket kérdezve tapogatózott, hogy a pasi törődött-e vele rendesen
Egyáltalán miért téma a 2 felnőtt között a gyerek házija ilyen mélységig? A GYEREK dolga a házi.
Max. annyi, hogy kész a házi, vagy még foglalkoznunk kell vele? Ennyi és nem több.
Így van. És nem kell belemenni abba a játszmába sem, hogy segített apu a házinál vagy nem. Ha nem segít, az azért van, mert úgy látta jónak, úgy ítélte meg, hogy a gyerek képes rá egyedül. Pont. Akármi is anyu véleménye. Ha anyut ez zavarja, akkor írasson ő házit vasárnap este.
normális? Mire anyuka odahívta a fiát és megkérdezte, hogy apuka segített-e a tanulásban
BIZTOS NEM ez bunkó
normális? Ezután az édesapja megkérte a gyerekét, hogy ne hazudjon
biztos nem
mert ilyen stílusban nem beszél egy művelt ember
ez a 2 ember alkalmatlan kulturáltan viselkedő gyerek nevelésre
Hát akkor üljön a házi felett naphosszat, én meg elfoglalom magam otthon. Úgy gondolom, az aquapark nem kifejezetten a felnőttek szórakoztatását szolgálta a történetben. Ha meg igen, akkor meg majd elmegyek akkor ha nincs ott a gyerek. :-)
Önző érdekből is teszem: Nem szeretném én sem a hétvégémet a matekfüzet felett tölteni úgy, hogy tudom, hogy van benne egy fél órás házi. Ráadásul megy a huzavona, hogy írdmááááá'... :-)
Nálunk a tanító nénik abszolút partnerek. Nagyfiam rákapott arra, hogy reggel nem készülődik, hanem minden egyes ruhadarabért szólni kell. Ha szólok, akkor másnap már 2x kell szólni és így tovább... Minden reggel állt a bál, mire elindultunk. Meguntam, nem vagyok papgáj. Mondtam neki, hogy leszek olyan rendes, hogy továbbra is felébresztem, és továbbra is elkészítem a reggelit. Viszont ismeri az órát. Nem szólok, hogy mikor mit csináljon, csak most 1x jelzem, hogy 7.40-kor kilépek az ajtón ezentúl minden reggel (az elsős fiam izgul, hogy ne késsen el :-)). Ha nem jön, akkor így járt. Megoldja. Megy egyedül, vagy apával fél 9-kor.
Szóltam a tanító néniknek, hogy sokkterápián van a gyerek, ne csodálkozzanak, és nagyon megdícsérni sem kell, ha elkésik. :-)
Eddig nem késett el, de volt, hogy már az utcán került rá a kabát. :-)
Nem mentettem én fel senkit, csak jeleztem, hogy ennél komolybb esetben sem tesz semmit a gyámügy, tehát csak azt éri el a gyámügy bevonásával, hogy tovább mérgesíti az amúgy sem rózsás helyzetet és még nehezebb helyzetbe hozza a már most se könnyű helyzeben lévő gyereket.
Szia!
Én hagynám a fenébe anyuka jobb belátásra bírását és arra koncentrálnék, abba fektetnék energiát, hogy rendszerrel, következetességgel, szabályokkal biztonságos hátteret biztosítsak a gyerek számára, amikor veletek tölti az idejét.
Szerintem iszonyú bizonytalanság van benne, ami tök természetes is lehet anyu hozzáállását tekintve, valamit a személyiségéből is adódhat (nehezen dolgozza fel a változásokat, sérelmeket stb.).
Hidd e, egy gyerek ott érzi magát jól, ahol rendszer van, szabályok stb. Biztonságérzetet ad, de ezt már páran leírták, csak lennék még egy pipa abban az oszlopban, ahol az szerepel, anyukát hagyjuk a francba.
Viszont ehhez szerintem szükséges, hogy töltsetek több időt a gyerekkel! Anyukának se lesz olyan egyszerű játszmázni, ha rendszeresebb és minőségibb a kapcsoltat a gyerek és köztetek.
szivi az van amit az 53. és 57. írtam
fölösleges ragozni
Elolvastam a topikot és pont ilyesmit írtam volna lecke ügyben. :)
Program törölve, és üzenőbe beírva, hogy miért nincs kész a lecke. Persze elképzelhető, hogy a gyerek minderre vállrándítással reagál, de egy próbát megér.
Piros pont!
nekem nem jutott eszembe anno.
Nagyon ügyes vagy! egyébként én is éppen igy csináltam.
nálunk a hétvégi tanulást szombat délelöttre tettük. Nem kellett hajnalban kelni, amikor ébredtek.. de ébredés után nem engedtem gügyesorozatot nézni a tévében pizsamában, hanem mosakodás- -fésülködés ,reggeli ágyat rendbe és nekiállsz tanulni.
Általában végeztek is délre és utána szabad a hétvége.
Vasárnap akár mesét is nézhettek... de azt is csak ha rendbe szedték magukat.
Jó ötlet ez a beirod az üzenőbe....
"Milliószor rosszabb szülők vannak."
Nem vitatom. De itt nem a szülők a lényeg, hanem egy emberpalánta, és ezredrangú, hogy a körülmények közrejátszottak az anya hülyeségénél.
A gyámügy a gyerekekért illene, hogy legyen! Ha két különvált ember nincs szinkronban, akkor bíróság helyett a cél érdekében talán gyorsabb, és eredményesebb, meg egyébként is náluk csengene le a dolog.
Könyörgöm, ne védő beszédezzetek a szülők mellett! A gyerek dolgai magukért beszélnek!
Az egyik idióta, a másik pedig felelőtlenül hagyja. Milyen emberré nő? Mit tanul? Milyen értékrendet? Sunyin manipulálva lehet gyorsan kedvező eredményt elérni!?
Minősít, mindkét szülőt!