Soha nem gondoltam volna, hogy nyitok én is egy ilyen topic-ot, de ez most sajnos megtörténik. Kíváncsi lennék a véleményetekre a férjem "karácsonyi ajándékával" kapcsolatban.

A dolog úgy kezdődött, hogy a férjem családi fényképeket töltött fel a számítógépére. Minden évben a nagyszülőknek falinaptárat ajándékozunk a család azévi képeivel. Ezeket kellett volna kiválogatnom, illetve összeállítanom a naptárat az én szüleimnek. Csakhogy a képeket nem találtam meg, így keresgéltem, hogy hol lehetnek. És ugyebár, aki keres, nem mindig azt találja, amit szeretne. Sőt....

Találtam egy könyvtárat, amiben egy volt kolléganője bikinis és egyéb (felöltözött, ruhás) képeit találtam meg. Kb 8-10 db-ot. Tudni kell, hogy kb 8 évvel ezelőtt külföldre költöztünk, ez a kolléganő az akkori cégénél dolgozott és tudtam, hogy tartják a kapcsolatot e-mail-en, illetve, ha Mo-n jártunk néha összefutottak. De nem gondoltam soha semmi rosszra.

Számonkérés. Merthogy egy "baráti kapcsolatba" nekem kicsit sok(k) volt a bikinis kép. Különösen úgy, hogy a számítógépében külön könyvtárba el voltak mentve. (nem volt titkosítva, se eldugva). Először közölte, hogy a képek kb 1 percig érdekelték, ráadásul nem is mindegyik tetszett neki és nem nagyon nézegette azóta, hogy lementette őket. Ezt követte a szokásos férfiúi magyarázat: eltúlzom a dolgot!

Aztán kiderült a többi részlet is (bevallotta): gyakorlatilag amióta kijöttünk tartják a kapcsolatot (ezt tudtam, mert sokszor beszámolt róla, hogy mi van vele), nagyrészt szakmai dolgokról, illetve a politikáról beszélgettek. Aztán pár év után "elmélyült" a kapcsolat és elkezdtek személyes dolgokról is beszélgetni. A csaj (40 éves) egy szerencsétlenség halmaz, egyik kapcsolati kudarcból a másikba kallódott (ezekről is nagyjából tudtam), míg végül 5 nappal ezelőtt, dec 20-án férjhez ment. Lényeg az, hogy a férjem 1200 km-re lévő vállán sírta ki a magánéleti bánatának jó részét.

Közben a férjem is elkezdett neki beszámolni a kettőnk között felmerülő problémákról (minden házasságban van ilyen, így nálunk is) és - valószínűleg - engem is frankón kibeszéltek. A férjem azzal védekezik, hogy kíváncsi volt egy kívülálló véleményére (és örült, hogy ez most éppen egy nő) azért, hogy megértse, hogy én miért csinálok dolgokat úgy, ahogy és miért reagálok dolgokra úgy, ahogy.... A probléma ezzel csak az, hogy a csaj nem is ismer engem. (mármint, hogy milyen vagyok)

Közben persze elkezdtek egymással "évődni", illetve sikamlósabb témákat is előhoztak, de azt mondja a férjem, hogy ezek csak szavak voltak és a nő neki mint NŐ soha nem tetszett és végig engem szeretett és soha nem feküdt le vele, a puszin kívül (amikor találkoztak) nem történt közöttük semmi.

Hogy a végére érjek a történetnek: a "szavak" nem zavarnak, de nekem ebbe a bikinis kép még mindig nem fér bele és nem tudok hinni neki. És nekem már alapvetően nem oszt, nem szoroz, hogy lefeküdtek-e vagy sem.

Azt mondta a férjem, hogy a sors fintora, hogy ez az egész most került derült ki, amikor már az egész totál ellaposodott közöttük és gyakorlatilag ki is futott, éppen azon voltak, hogy befejezik. (hogy ez igaz-e vagy sem, nem tudom, de nem is érdekel). Én hol dührohamot, hol sírógörcsöt kapok és a karácsonyunk így telt, telik. Ő persze szánja-bánja és megígérte, hogy teljesen megszakít vele minden kapcsolatot és szeretné, ha megbocsájtanék neki. A probléma csak az, hogy nem tudok megbízni benne. Soha nem ellenőriztem, soha nem kutattam a dolgai között és ma délután azon kaptam magam, hogy ezt teszem.

Ti mit tennétek?

Nagyon szépen megkérlek Benneteket, hogy az ŐSZINTE véleményeteket normális, kultúrált formában mondjátok el, mert így is eléggé a padlón vagyok, egyfolytában bőgök, vagy üvöltözök.

És még egy fontos dolog: EZ NEM KAMU TOPIC!!!!! Valóban csak ma regisztráltam (ezen a néven), de más néven már elég régóta beszélgetek itt