Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
6 ok, amiért régen jobb volt gyereknek lenni
2014-12-20 09:121.
Létrehozva: 2014. december 20. 09:12
Bár anyaként igyekszünk mindent megtenni, hogy gyermekünk a lehető legboldogabb legyen, azért egyre inkább látjuk, hogy nekünk sokkal jobb dolgunk volt. Jöjjön 6 ok, amiért mi boldogabb gyerekek voltunk.
Nők Lapja Café: 6 ok, amiért régen jobb volt gyereknek lenni
Nők Lapja Café: 6 ok, amiért régen jobb volt gyereknek lenni
Fiam kb 4-5 eves volt, mikor mar jol kezelte a szamitogepet. Kb ennyi idos volt, amikor karacsonyra playstationt kapott. A csalad egyutt jatszott, haverok jottek s csatakat vivtunk, mai napig szivesen beszelnek rola a kolkok, hogy micsoda versenyek voltak. ( mindenki ellenem akart jatszani :) ). Igaz, hogy sajat szamitogepet viszonylag keson kaptak, ( tabletjuk most sincs, de van okos telcsi 15-16 eves kortol) de a kozostol nem voltak letiltva. Ill azota ( 4 eves koratol) volt playstationjuk, Egyre ujabb valtozat. A tapasztalatom az, hogy nagyon jo volt. Rengeteg jatekot jatszottunk rajtuk egyutt, pl karaoke segitsegevel olyan a lanyom angol kiejtese, es a passziv tudasa rohamosan valt aktivva, folyekonnya. S mindig gyereksereg volt otthon. Kesobb kamaszsereg, mert a karaoke versenyek jok, meg a langaleta kamaszoknak is :))) ( igaz a szulok kicsit sukette valnak altala, de ezt bevallaltuk :) )
Ezenkivul rengeteget mentunk mindig. Szinte minden hetvegen valami kinti program volt. Va, kastely, park, allatkert stb. Szoval a kutyuk szerintem jok, csak okosan kell hasznalni oket, s nem zarja ki azt, hogy kiranduljunk, jatszunk egyutt. Fokepp, hogy a kutyu is lehet jatek.
Sokszor (legtobbszor) ugy gondolom, jobb volt nekunk gyereknek lenni (70-es evek vege,80-as eleje, videki nyugalom, stb). De szerencsere a fiam reakcioja megnyugtat, mert o ugy erzi, neki szuperjo gyerekkora volt/van eddig (13 eves), es nem szeretne cserelni velem...
Nekem ez eleg. (Csak halkan jegyzem meg, mi eleg konzervativ emberek vagyunk, szoval a gyereknevelesunkben sokmindent megprobaltunk megorizni, megvalositani abbol, amit a sajatunkban pont jonak tartottunk, es plusz energiaval is megvedeni azoktol az uj trendektol, amit spec artalmasnak latunk a mostani korban.)
Szerintem is jobb most gyereknek lenni ... , bár ehhez azért kell az is, hogy a család bizonyos szintet elérjen anyagilag. A kütyük nagyon hasznosak lehetnek, ha jól használjuk őket. Pl. ha a szülők nem tudnak segíteni a tanulásban, vagy nincsenek lexikonok otthon, akkor ha nem is minden esetben, de az interneten segíthet.
Aki nosztalgiázik az azt ne felejtse el, hogy 30-40 évvel ezelőtt sem volt minden gyereknek biciklije, s akinek volt, az azért bicajozhatott nyugodtan az úton, mert tized ennyi autó járt.
Nekem is feltünt. Elég kiforditott gondolkodás.
Külön kedvencem, amikor az eszközt- a fejlődő technikát hibáztatják úgymond az emberi kapcsolatok megromlásáért.
én meg naponta adok hálát az égnek...- a gyerekeimmel naponta tudok igy beszélni és ingyen-nem kerül egy vagyonba- hogy van internet- skype-facebook.
Az internetnek köszönhetően megismertem egy jó csomó értékes embert is.
Az információszerzés két perc, ha valami különlegesség kell, és nem fél nap-
STB.
Legfőképpen azt birom, amikor ezeket a hibáztatásokat egy forumon olvasom. Az különösen kedvencem.
Nekem meg az a véleményem,, hogy a XX.század végén ill a XXI elején jobb gyereknek lenni.
Bravó!
Mert az a gyerek, akinek kütyüje van, annak biztos tojik a fejére a szülő, soha nem beszélgetnek vele, soha nem csinálnak közös programot, soha nem sütnek-főznek, társasoznak, kirándulnak. Biztosan csak így lehet!
Ez igen! Gratulálok, ezekből a gyerekekből klassz felnőttek lesznek!
Attól függ, milyen régen. Én a saját anyukámról mondtam, hogy magabiztos volt (80 elmúlt), én viszont paráztam bőven, hogy mindent jól csinálok-e. Főleg az első gyereknél.
Csak azt látom hogy hagyják!Sőt a 80.-as szülők gyerekei értetlenül állnak a gyereknevelés terén.Gyakorlatilag gyerek nevel gyereket.Én nem látom a harcot.A feleségem sem.Küzdeni azt jelenti.Gyakoroltatni hogy el ne felejtsék mi az érték-rend nekünk,felnőtteknek.Érték=hűség,szerelem rend=becsület,igazmondás.Ezek nem válthatók pénzre.Amire vágyom , akkor kaphatom meg ha ....legyőzöm a sárkányt.Én legyőztem a saját sárkányomat.Az övéket meg nekik kell.Akkor élhetnek boldogan,mivel mi egyszer meghalunk,az életük pedig megy tovább.Ez az örökségem ami nem váltható pénzre.Nálunk ez a divat!
Ebben a témában ma elég nagy elismerést kaptam a gyerekeimtől :-) (4,6,8 éves fiúk). 8 éves mesélte, hogy képzeljem, hogy az osztálytársának már van saját tabletje. Erre férjem mondta, hogy igen, egyszerűbb kütyüt nyomni a gyerek kezébe, mint foglalkozni vele. Erre a gyerekek elkezdték mondani, hogy igen, ők nagyon szeretnek velem sütni / főzni / társasozni, meg a családdal utazni / kirándulni. Szóba sem került, hogy ők is szeretnének kütyüt. (Ha épp életük vágya egy kis kütyüzés, akkor kölcsönkapják, de kb. fél évente kerül elő 1-2 órára).
Én 75-ös vagyok, Anyukámnál parásabbat nehezen találni. :-) Szerintem régen is ugyanúgy voltak parás-mamák, ahogy most is. Teljesen felesleges az általánosítás, ahogy a cikk teszi. Bőven sokkal lazább vagyok, mint Anyukám volt.
Már aki hagyta!
Nálunk az egész gyereknevelés egy állandó harc volt (most az én saját gyerekeimről van szó, tehát a cikkbeli 80-asokról).
Egy állandó széllel szembe menetelés. Harc a buta gyerekműsorok ellen, sőt színdarabok ellen (volt, hogy becsöppentünk ilyenekbe), az akkoriban kezdődő bulvársüllyedés ellen, a felszínesség ellen, a barbibaba ellen - nem is tudom felsorolni.
Nagyon nehéz volt, és a legtöbb szülő beadja a derekát és behódol az aktuális divattrendeknek.
Mit jelent az a "régen"?
Ahogy kiszámoltam, a 80-as születésűeket. Hát kérem, az semmi.
De az én gyerekkorom, az valami!
Utcai bringázás keresztül-kasul mindenütt. A műúton, ahol a busz is járt, nem volt szabad átmenni, de maradt egy óriási területünk így is. Közben ettük a kökényt, papsajtot, madársóskát, csipkebogyót. Nagy bandázás és utcai háború folyt a többi gyerekkel (azt hiszem, akkoriban fiúk voltunk a húgommal).
Az én kisiskolás koromban szénszünet volt! (sajnos csak egyszer)
Ha mód volt rá, mi is ettünk fáról gyümölcsöt, de a piacon mosatlanul soha!
Az viszont igaz, hogy az anyukám soha nem parázott, hogy jó anya-e. Tudta. Pedig könyve neki is volt, de nem volt média, ami ennyire nyomatta volna a lelki zöldségeket, ami semmi másra nem jó, mint elbizonytalanítani a kismamákat.
Bingó!A cikk telitalálat.A paradoxon az hogy akik akkor gyerekek voltak azok most a szülők nagyszülők.Hogyan lehetséges ez?
Hogy megőrjítjük saját gyerekeinket.Boldoggá tesszük a gyerekkorukat csakhogy a saját hibáinkat kompenzáljuk.Milyen lesz a boldog felhőtlen gyerekkor után az ő felnőttkoruk?Szar.mert majd felnőttként fogják a rosszat megtapasztalni,amikor már anyuka és apuka mintája semmit sem számít.Csak az aktuális példaképek.Nézzétek meg a híreket a bulvárt.vagy a tv.-t.A legsilányabb jellemű emberek akik csak problémát okoznak egymásnak hiszen a fő jellemvonásuk hogy egyediek.Azt képzelik olyan különleges személyiségek hogy nekik nem a fele királyság hanem az összes kényelem és hódolat jár a sorstól.Az élettől.Mégcsak egymással sem tudnak konfliktus nélkül élni.nem hogy tisztelnék a másikat.
Hogy hagyhattuk?Ugy hogy a "tisztelt" gyereknevelési pszic(hopata)hiáter ránktukmálta a saját agyrémeit.Mi meg tökéletes szülők akartunk lenni akik nem hibáztatják a gyereküket semmilyen rossz döntésért.Sőt elhittük mindig mi döntünk rosszul amikor haragszunk a gyerekre mert ,trehány nemtörődöm,lusta,egoista elkényeztetett,hisztis.Hagytuk hogy idióta gyerekek a számító gép és egyéb kütyük rabságától ne szabaduljanak.csodáltuk milyen ügyesek.Ezért érzik sokan igaztalan a világ és nincs szeretet.Van szeretet csak az a pénz világa.A siker és a karrier vagyon.Ezt tanítják az iskolában is.Légy sikeres(gazdag).Tiporj el mindenkit az erősebb elvén,aki utadban áll.Basszus.
Hogyan hagyhattuk?
Így!
jo estet egyszerihasznalat ,,gyermek"!
mert ugye az vagy?
nagyon ,,tetszik,, hogy szülöknek, nagyszülöknek irod:
,,szaradjatok ki" - nem mondom!!! gyönyörü...
elöször is: ,,hansulyozni,, az szerintem ly-vel kell irni!!!
/meg nem valtozott a helyesirasi szabaly! tudtommal.../
igenis van velemenyünk a ,,mai,, elettel kapcsolatban:
a kütyük miatt 2 normalis szot nem tudunk egymassal valtani, ha talalkozunk. az utcan sem jobb a helyzet. vagy fülhallgato van a fülben, vagy nyomkodjak a kütyüket...nem beszelve a többi, zavaro dologrol... igenis gyerekek lehettünk anno, gyermekeink gyerekek lehettek, ugy is neztek ki - nem akartak majmolni a felnötteket...többnyire. mert tudtak a szüleink, hogy gyermeknek lenni nagyon jo dolog!!! es minden kornak megvan a gyönyörüsege...e szerint kellene most is elni.
az iras több pontjaval egyetertek - de! a mai vilagban maga az ember rontotta el, ami el van rontva. mert ,,kutatni,, kell! aztan jöhet a megvalositas...ami penzt hoz, sok penzt, mert csak az szamit, kinek mennyi van a zsebeben - ezek az ertekek??? ami a fejekben van, az masodlagos lett. regen az esz volt ,,ertek,, es szexi!!! manapsag ha valakinek kapa, kasza ugrik a szajabol, de gyönyörüen nez ki, az szamit - - - hol itt az ertek???
sajnalom a mai fiatalokat...akik raszorulnak - - mert nem mind egyforma, hala Istennek!
minden jot nektek! föleg neked, es kivanok szep gyermekkort, mint amilyen nekünk lehetett!
Hószünet az, ami néhány nyugati országban van, amikor előre tervezetten tanítási szünet van, azzal a céllal, hogy a gyerekek táborban vagy családdal elmennek síelni a hegyekbe. 87-ben pedig szélsőséges időjárás miatt nem lehetett közlekedni, ezért rendkívüli tanítási szünet volt, már ahol volt... Kettő nem ugyanaz.
Egyébként ha választani lehetne és újra születni, én inkább most lennék gyerek.
1. Most is lehet bringázni az utcán. Nyilván előnyben vannak azok, akik kertvárosi vagy csendes lakótelepi övezetben vannak.
2. Szüleim 4-ig dolgoztak, utána jöttek értem. Lányomat egyedül neveltem, az utolsók között jött el oviból, srácaimat ebéd után mindig haza tudtam hozni. Vajon kinek volt jobb?
3. 1987-ben nem volt hószünet, csak nem tudtak a vidékiek bemenni a suliba.
4. Én gyerekeim is gyereknek néznek ki.
5. Mai napig is az egész család fáról eszi a gyümölcsöt mosatlanul, valamint tépkedi a sóskát, szedi le a paradicsomot és tolja be mosatlanul.
6. Anyám folyamatosan tanult, apám is próbált vele lépést tartani, ezért bizony előfordult többször is, hogy este egyedül voltam otthon kisgyerekként. És bizony nem volt annyira jó.
Szóval ekkora fos firkálmányt is csak itt az nlc-n lehet olvasni
Most azt mondjatok: ezek a mai gyerekek igy meg ugy.....miert a ti szuleiteknek is ezt mondtak , most ti mondjatok ezt nekunk es majd mi is ezt fogjuk mondani a gxerekeinknek......nincs igazam?
És ma pl. képtelen a legtöbb ember csak úgy csöndben várakozni és nem csinálni közben semmit. Metrón is mindenki nyomkodja a telefonját, arra az 5 percre is.
Pedig az a spontaneitás, hogy elmegyek a barátomhoz, és lehívom játszani, nagy szabadságot adott. Azt hiszik az emberek, hogy ezek a kütyük adnak szabadságot, pedig épp ellenkezőleg. Mert rohadtul mindent egyeztetni kell már, meg rácsörögni, meg ráírni face-en. Szeretném hinni, hogy gyerekek még megteszik, hogy felugranak a másikhoz csak úgy, de nem tudom...nem vagyok benne biztos:(
Na igen, és rohadtul dühös vagyok, amikor a gyerekeket becélozzák piacilag ezekkel a kütyükkel.
Csodálkozom hogy a cikk nem emliti az internet meg a mobiltelefonok hiányát. Mert amennyi elönyük van, ahoz képest régen az emberek simán elvoltak ezek nélkül. Nem pofázott mindenki a buszon, vonaton, utcán stb a mobilján, családi vacsorákat nem zavart meg a teló folytonos csipogása.
Mikor meg nem volt internet meg facebook, a gyerekek nem voltak nyomás alatt hogy versengjenek kinek van több ismeröse a facebookon, kinek vannak fent vagányabb fotói, és kinek az élete hatalmasabb buli mint a másé.
Régen meg a gyerekek (meg a felnöttek is) több könyvet olvastak, mert net hiányában az volt az önszórakoztatás egyik fö forrása. A tv is más volt, nem volt sky meg anyámtyúkja, az egész ország ugyanazokat a programokat nézte, így másnap ki lehetett beszélni a suliban meg a munkahelyen hogy mit néztek este. Ma meg sokszor azt sem tudod a kollegád milyen tv programról beszél mert neked nincs is olyan csatornád ahol azt vetítik.
Az biztos, hogy tobbet voltunk egyedul, haverokkal a jatszoteren, mint a mostani gyerekek. Meg akkor is, ha nem eu konfort volt. Jo kis vascso maszoka, urhajo :) beton csuszda :) de mindig ott logtunk, s felugyelet nelkul.
Ma nem mernem leengedni a 8 evest egyedul.
Ovi? Az en anyam 3 muszakban melozott. 5-kor huzott vegig az utcan, hogy hatra beerjen. Tenyleg eljohettem 3-kor.. Koszonom. De legalabb kinyitott az ovi, mert a gyare volt. S tenyleg nem volt messze.
hoszunetben, 87-ben mar reg gimis voltam. A gyereke legtobbje a korzeti altalanosba jart, ami kozel volt, igy szepen besetaltak. Nalunk is csak a videkiek nem jottek, akik buszhoz voltak kotve. Ket nap volt. Huuu de nagy szunet volt. De legalabb volt ho. Az is igaz.
Kicsinek nem sok ruhank volt, ahogy nottunk, testverem sok ruhat varrt, igy egyedi goncokben jartunk, persze nem volt kopogos cipo jatszoterre, stb.
Nem volt kertunk, csak a nagyinak. Ott tenyleg faltuk amit talaltunk ( sargabarack). Nem agyaltunk, hogy jaj mi lesz most. De a sajat kertemben most is eszem. Bio minden..
Anyam tenyleg kevesebb tudomanyossaggal nevelt, mint most nevelik a gyerekeket. Nem is akart tokeletes anya lenni, akinek tokeletes gyerekei vannak, csak tette a dolgat.
Valamit irjunk, de magunk sem tudjuk, hogy mit.
Bringázhattunk az utcán.. ja ott, ahol nem volt autóforgalom. Aki főút mellett lakott, az pl nem bringázhatott.
Ovi?? az én szüleim reggel 6tól dolgoztak.. én már 5kor az oviban voltam. És sokat túlóráztak, valamint eleinte szombaton is kellett dolgozni, majd minden második szombaton. Már nagyobbacska voltam- amikor szabadszombat lett.
1987.. nagyon jól emlékszem. Az én szüleim gyalog mentek be azon a hétfőn dolgozni. Kedden már én is mentem a város túlsó végén lévő iskolába... gyalog. És nem volt hószünet- bár sokan a vidékiek közül nem tudtak bejutni.
Jaj.. a ruhák.. bizony a retro - korszakban is megpróbáltunk divatozni - legalább abból amiből lehetett. Varrónővel varratunk valami egyedit- farmert csempészett aki tudott... és hasonlók. De marha jó is volt egyformán öltözni... :-D azért mindenki törekedett kicsit egyedinek is lenni.
Faltuk a gyümölcsöt.. már akinek volt rá lehetősége.
Nekünk most is van.
Az anyukák meg most is pont olyanok mint régen. Van köztük mindenféle. Dr Spock sem a XXI. században irta az okosságait... és nekünk is volt Anyák könyve cimű vaskos kötetünk.. az irójára nem emlékszem. De pont úgy oszották benne az észt, mint a mai könyvekben. És az akkori fiatal anyák is éppen úgy elolvasták mint a maiak a mostani könyveket.