Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Plusz egy gyerek kívülről.
Létrehozva: 2014. november 12. 09:46
Kedves Fórumtársak.
Rég jártam erre, most viszont nagyon magam alatt vagyok. Szükségem lenne némi lelkifröccsre, hátha sikerül kihúznom magam abból a lelkiállapotból, amiben vagyok 
.
38.hetes terhes vagyok, tehát nemsokára szülök. Nyilván ezért is vagyok érzékenyebb, sírósabb a kelleténél. A párom-sajnos, vagy szerencsére- a héten külföldön dolgozik, egyelőre imádkozom, hogy kibírjuk, míg hazaér.
Hétvégén volt az esküvőnk, 2 éve elváltam az előző férjemtől, van két gyönyörű gyerekem, abból a házasságból. Az új férjemmel pedig most lesz közös babánk. Elfogadta a két gyermekemet, szeretik egymást, normálisan élünk.
És most jön a depim fő oka:
Az esküvőnk napján került elő egy nő, aki szerint a 12 éves lányának a férjem az APJA 
.
Forró víz, hideg zuhany, gondolhatjátok.
Annyit tudtam a sztoriról, amikor megismerkedtünk, hogy van egy nő, aki azt állítja, hogy van egy gyereke tőle, de ő nem hiszi el, a nő meg annyiban hagyta, nem kért sem apaságit, sem gyerektartást, láthatást, semmit, gyakorlatilag eltűnt. Néha jelentkezett, hogy alá kellene írnia vmit a gyámhatóságnál, hogy a mostani férje nevére vehesse a kislányt, de mindig annyiban maradt a dolog. (nyilván hiba volt nem utánajárni, de ezzel én nem tudok mit kezdeni)
Most viszont állítólag már a kislány érdeklődik- ami érthető is-, hogy ki az apja, stb.
4 napja gyakorlatilag felfordult az életünk, folyamatos a feszültség, veszekszünk, nem alszunk. A nő folyton hivogatja, napi szinten beszélnek, a semmiről, arról, ha hazajön, majd találkoznak, és megbeszélik, hogyan tovább. A férjem kérte, hogy én is had legyek ott, mivel ez erősen befolyásolja a közös életünket. A nő kategorikusan elzárkózott, mondván nekem semmi közöm hozzájuk. (ami részben igaz is, bár ne lenne)
Ezzel a nővel álmodom, folyton sírok, zaklatott vagyok, és félek, hogy a születendő babánknak sem teszek jót, de egyszerűen nem tudok túllépni ezen. Félek- ezernyi dologtól-, de főleg, hogy ez a nő, most belemászik az életünkbe, hiszen már most leoszt, hogy nekem semmi közöm hozzá, mit beszélnek.
Segítsetek nekem, ha van itt köztetek, aki hasonló cipőben jár, hogyan lehet ehhez a helyzethez jól hozzáállni, nem beleőrülni, úgy, hogy ne menjen rá a kapcsolatunk.
Ennek olyan Eszmeralda szaga van
Hogyan is történt, mi javában koccintotattok amikor belépett az ajtón a titokzatos nő és bejelentette hogy van a férjednek egy eltitkolt 12 éves lány?
Én már abban is kételkedem hogy ez a story igazi.
Az hogy neked 2 gyereked van az nem gond.
Az a baj hogy a férjednek van egy.
Nem fog 100% a 2 másik kettő kölyökkel is foglalkozni mert lesz neki még egy sajátja...
Ez ám itt a gond. Szerintem elég beszédes az hogy terhesen vett el feleségül....
Gondolom kalandnak indult részéről, te meg kapva kaptál az alkalmon hogy elváltként egy független pasit találtál. A továbbiakban be kellett biztosítani magad....
"Annyit tudtam a sztoriról, amikor megismerkedtünk, hogy van egy nő, aki azt állítja, hogy van egy gyereke tőle" - ezt még az indítóban lehet olvasni.
Az esküvő napját nyilván a ti. férjétől tudta a nő, hisz azt is írta a ti. hogy időnként megkeresi a nő a férjét.
Mindezekkel együtt nekem egyáltalán nem tűnik korrektnek a ti. férje. Ezt az ügyet már rég le kellett volna zárnia. Ha engem valaki, akivel már nincs kapcsolatom azzal "vádol", hogy tőlem van gyereke, az első hogy bizonyítékot kérek és ez minimum egy DNS-teszt. Hogy lehet így élni, hogy "talán" van egy gyerekem, de lehet hogy nincs....???
Lehet, hogy félreérthető voltam. A pénz kiperkálását a dns vizsgálatra értettem. Kb. 200 ezer forint. Ergo csak annak éri meg, aki biztos a dolgában. Tehát nektek nem hiszem.
Ha valóban van apasági nyilatkozata, akkor már 12 éve perelhetné az apát. És pont az esküvőtök előtt jelenik meg? És még mindig nem akar perelni? Ez simán lehet egy kicsinyes nő bosszúja, akit zavar mások boldogsága.
Vagy a kislány addig nyomatta a ki az apám szöveget, hogy muszáj volt neki keresni egyet:-) Lehet, hogy párhuzamosan több pasinál is próbálkozik.
Koncentrál most inkább a saját gyerekeidre!
Ezt már leírta, hogy hogy történt.
Szóval valaki átver téged, az biztos. És kívánom, hogy ez a nő legyen. Remélem , hogy sikerül megoldani a problémá! Es solsok boboldogságot az új babához :-)
Az apasági nyilatkozatot az okmányirodában kell aláírni személyesen mindkét szülő jelenlétében, és személyi okmányok kellenek hozzá. Ezt hamisítani szinte lehetetlen. De: szerintem nem emlékezni egy ilyen jelenetre szintén lehetetlen. Tehát, ha kiderülne, hogy mégis van, akkor a férjed nagyon átvert. Lemondania is csak akkor kell a gyerekről, ha annak idején vállalta az apaságot.
A gyerektartáson neaggódj! Tényleg csak 6 hónapra kérheti, és ahhoz nincs köze a te vagyonodnak. Éss én biztos nem fizetnék több százezer forintot azért, hogy ezt megtudjam. Ha a hölgy biztos a dolgában, akkor ezt neki kell perre vinnie. Ha ti kiperkáljátoka pénzt csak úgy, és utána kiderül, hogy atveres, akkor azt kidobtátok az ablakon. Per esetén viszont a vesztes fizeti a vizsgálat költségét. És ebből a szempontból érdekes kérdés, hogy miért nem akar a nő pereskedni. Ha az en gyerekem apja nem vállalná hirtelen a gyerekét, én egyből ragaszkodnék a dns vizsgálathoz. Teljesen magabiztosan, mivel tudom, hogy ki az apa.
Valaki ittát ve
Megmondom őszintén, az általad leírt szöveg értelmezésével nekem is komoly problémáim vannak!
Egy dolog nagyon érdekel, és szerintem a többieket is.
Azt írtad, az esküvőtök napján tudtad meg hogy a férjednek van egy kislánya. A nő rokon? Vagy a baráti társaságból van? Hogy volt képes az esküvőtök napjára időzíteni a bejelentést? Ha pedig nem tőle tudtad meg, akkor valami sumák van a férjed részéről, ugyanis rajtad kívül úgy néz ki sokan tudták. Ha egyvalaki valamit tud, ott általában többen is. Ha viszont a kislány anyja jelent meg, őt vajon ki értesítette arról, hogy épp az esküvőtök napja van? Mert az időzítés nem véletlen.
Engem ez jobban izgatna, mint a papírról, aláírásról való tudás vagy nem tudás. Az előtted történt. Ami viszont az esküvőd napján, az már nagyon durva jelen.
És inkább legyen sivár életünk, mint ilyen kié a gyerek szagú.
Szia. Nem tartott vele kapcsolatot,epp ezt irtam,hogy soha nem foglalkozott vele a 12 ev alatt.. A nő neha irt neki,de ez nem kapcsolattartas. Persze atbeszeltuk,az apasagira azt mondta,h ő nem tud rola h alairt volna ilyet, de nyilvan majd kiderul,mert ugy tudom ezt a gyamhivatal elott kell alairni,ha hamisitas lenne,es bevsznek egy papirt,remenyeim szerint nem fogadjak el. Koszi a biztatast,hetfon jon,addig probalok nem idegeskedni ezen.
Egymasnak teljesen ellentmondo dolgokat allitasz. Az egyik ugyanis kizarja a masikat.Mindez azert van, mert a ferjed nem mond igazat neked.
Ha nem a ferjed az apa: akkor nem tett apasagi elismero nyilatkozatot (birosag sem allapitotta meg az apasagot) , akkor nincs mirol beszelni.
De ez esetben lehetetlen olyan, hogy neki a kislannyal kapcsolatosan barmit ala kellene irnia a gyamhatosag elott. (ugyanis akkor kb. annyi koze van ahhoz a gyerekhez, mint nekem a tieidhez)
Ha a ferjed az apa, mert tett apasagi elismero nyilatkozatot, akkor meg illenek ra emlekeznie es nem hazudozni neked igy szules elott, meg ugy egyatalan.
Nem ertem, mit vartok a notol, a vele valo megbeszelestol? A ferjed amnezias talan?
Elhiszem, hogy duhos vagy a nore, de en eloszor a ferjemet ultetnem a terdemre a helyedben.
amig nincs apasagi eredmennyel addig ne porogj rajta. felesleges.
apasagi nelkul minden csak fikcio. es nem kell se alairas a ferjedtol semmi.
Bárhogy is volt idáig, most ne izgasd magad.
Hazajön a férjed, kérd meg hogy mondja el a teljes igazságot, úgy ahogy és amit tud.
Aztán megbeszélitek a stratégiát hogy megoldjátok egyszer és mindenkorra az ügyet.Mert a végére kell(ene) járni ennek......
( Amúgy azt sem értem, hogy a férjednek miért kellett ezzel a nővel tartania a kapcsolatot, ha semmi sem köti össze vele.Igaz, ez én vagyok, de hogy nem hagytam volna rétestésztát csinálni belőle, az biztos.De, mondom, ez az én intézkedési verzióm lenne.)
Szóval, öntsetek végre tiszta vizet a pohárba.
És továbbra is azt mondom, figyelj oda arra, hogy magadra és a gyerekeidre.Anyagi értelemben is.
Lehet, hogy nem voltam egyértelmű, a volt férjemmel voltunk "mintacsalád", mert amikor kiderült, hogy válunk, a közeli-távoli rokonság szinte halotti tort ült (közvetlenül a válságstáb, és az azonnal ítélő bíróság felállítása után), hogy miért, miért, miért.
10 évig voltunk együtt, szinte hangos szó nélkül, több válságot átvészelve, de vége lett :-( komoly kudarc ez nekem/nekünk, de igyekszünk normális életet élni, normálisan váltunk, a gyerekek akkor mehetnek apjukhoz, amikor akarnak, bármikor felhívhatják, soha egy rossz szót nem mondok rá, még akkor sem, amikor arról kérdeznek, miért váltunk el. Az új barátnőjét kedvelik a gyerekeim, igazából nekem sincs bajom vele. Úgy gondolom, ha lehet "szépen válni", mi úgy váltunk, nem volt köztünk sem anyagi, sem egyéb konfliktus az egyezség során. A bírónő is meglepetten köszönt el, hogy 10 évente egy ilyen válást lát csupán. Ja és közös ügyvédünk volt, ami szerintem sok mindent elárul arról, hogy nem vagyok/vagyunk összeférhetetlenek.
Ez az idegen nő, 12 éve egyáltalán nem része a férjem életének, gyakorlatilag rá nem nézett azóta, ez butaság, amit írsz, pláne, hogy nem is tudjuk még, hogy valóban igazat mond-e.
Azt mondja nem tud róla, hogy aláírt volna bármit!! A nő nem akar perelni, legalábbis ezt mondja. Végülis megtehette volna már bármikor, ha valóban ezt szeretné, vagy nem tudom, lehet, hogy szemet szúrt neki, hogy az eddig agglegény életet élő férfi, két "idegen"gyereket nevel (az enyémeket), mert ezt is a szemére vetette a nő telefonon.
Ha hazajön külföldről, mindenképpen kérünk apasági vizsgálatot, ennyit megér a nyugalmunk,akármi is legyen az eredmény. Ha az övé a gyerek akkor is jobb tisztán látni.
Igen, jól értetted a férjem mondta neki, hogy szívesen találkozik vele (a nő úgy kérdezte, hogy nem fél-e vele találkozni, meg, hogy vajon, mennyire kavar majd ő be a mi kapcsolatunkba
), de azt szeretné, ha együtt mennénk, azaz én is vele, mivel ez engem is érint, és a közös életünket. A nő meg azt mondta, hogy NEM, mert ez csak kettejükre tartozik, nekem semmi közöm hozzájuk. (bárcsak így lenne) Ja és a végén nagy sértődötten annyit írt, hogy akkor "hadjuk", mert nekik nem hiányzik a kavarás, meg miért vagyok féltékeny őrá (akire 12 éve rá nem néz ez a férfi-én sem értem...)
Egyelőre ennyiben maradtak, férjem nem feszegette tovább, mondta, ha itthon lesz, hétfőn, felhívja, és utána meglátjuk, hogyan tovább.
A kislánnyal van legkevésbé bajom, de úgy láttam ez nem mindenkinek jött át.....de nem érdekel. Nekem a nő hozzáállása visszataszító, aztán lehet, csak ő is bizalmatlan, mint én vele.
Végigolvastam. Arra azért csak emlékszik a férjed, hogy tett e apasági nyilatkozatot anno vagy nem.
ezt megkérdezted tőle?? hogy ilyet tett e?
ha nem tett, akkor nem bizonyított az apaság. de kérhető bírósági úton is (anyuka kérheti) ha a férjed az apa, neki kell fizetni a bírósági költségeket, ha nem ő az apa, az anyukának. egyszerűbb külön apaságit kérni magánúton, az jóval olcsóbb és kiderülne mi van. ezek után én akkor is tudni akarnám mi van, ha nem volt anno nyilatkozat.
Azt se értem, hogy akkor a férjed azt mondta ő vinne magával a találkozóra, te mennél, de a nő közölte nem mehetsz? Hát ezt egymás közt kell lemeccseljétek a férjeddel. Amúgy nem értem hogyha tényleg a férjed lenne az apa, akkor a férjed oldaláról persze hogy vinne téged is, hiszen ha tartani akarja vele a kapcsolatot a kislány, úgy nehezen tartaná nélküled, hiszen együtt éltek. szóval most jól értem? a férjed vinne, a nő aztmondja ne vigyen??
Valaki írta már, itt valamelyik fél nagyon durván sumákol, vagy akár mindkettő. Hát sajnálom hogy ilyen hülye helyzetbe kerültél, de görcsölni extrán nem érdemes rajta. Csináltassatok apaságit, mint itt sokan írják, onnan lehet továbblépni, az mit mond.
Az a kislány nem ártott senkinek, de neked is van 2 gyereked amit belevittél ebbe a kapcsolatba amit elfogadott a férjed. Igy úgyanúgy el kellene fogadnod a férjed kislányát.
Nagyon messze vagytok a mintacsaládtól. A férjed már terhesen vett feleségül.
Mintacsaládnak nevezni magatokat túlzás.
2 gyerek egy apától, a harmadik egy másiktól, úgy, hogy szülés előtt pár héttel hozzámész a jelenlegi férjedhez, nem a mintacsalád kategóriája.
Ez a számodra "idegen nő" jóval régebb óta része férjed életének, mint te.
Azt hitted, amit hinni akartál.
Én örülnék neki ha nálunk kiborulna egy csontváz a szekrényből.
Az a kislány nem tehet semmiről, de annak az embernek a vére, akit te szeretsz. A leendő közös gyereketek féltestvére.
Most mi zavar jobban, az hogy él egy 12 éves kislány aki a férjedé, vagy az, hogy van egy anyukája, akit viszont a férjed nem vállalt, gondolom nem szereti, vagy az, hogy valaki hazudik neked?
Ha a férjedre tippelsz hogy hazudik, akár valós az elképzelésed akár nem, nem jósolok nagy jövőt nektek. Azt nem tudod elképzelni hogy azért nem tulajdonított nagy feneket a dolognak, mert számára valóban lényegtelen? A férfiaknak többségének tök mindegy ha egy nő gyereket szül tőlük, csak ne kelljen tartást fizetni és foglalkozni vele, ez a lényeg. Talán ha fiú lett volna, akkor megmozdult volna benne valami. De ez egy másik topic téma, itt a fórumon felkoncolják ha valaki a fiúkat többre tartja.
Én a te helyedben meg szeretném ismerni a kislányt, és valahogyan családdá kovácsolni azt a katyvaszt amibe kerültetek. És anyukával is kialakítanék egy minimális kommunikációs csatornát. A férjemet pedig békén hagynám, ő is ugyanolyan vétlen mint a lánya.
Esetleg el is határolhatnám magam, de az nem megoldás, csak a szar szőnyeg alá söprése.
"Elsősorban a férjemnek hittem/hiszek, mert ő teljesen biztos volt abban, hogy nem lehet az övé a gyerek, ... "
Igy voltal te az elozovel is, addig, amig a csontvaz ki nem esett a szekrenybol, ahogy most irad despoina hozzaszolonak.
A ferfiak is igy szoktak erezni adddig, amig be nincs bizonyitva az, hogy annak ellenere, hogy ok mit hisznek, az nem biztos, hogy ugy is van.
Akkor, amikor tiszta a lap es mindnyajatok megnyugtatasa erdekeben megcsinaljatok a vizsgalatokat, hogy kie a kislany, az lesz mindnyajatok szamara a biztos. Onnan lehet tovabb menni es folytatni tovabb a gondolatoat az uggyel kapcsolatban.
Ugy erzem, hogy szamodra ez lenne a legfontosabb es ha en lennek ebben a helyzetben, akkor en kernem a ferjemet, hogy csinaltasson DNA vizsgalatot. Sot, addig daralnek, meg meg nem csinaltatna. Nem tudom, hogy mennyibe kerul es nalatok, de minden penzt meg kell, hogy erjen nektek.
"Segítsetek nekem, ha van itt köztetek, aki hasonló cipőben jár, hogyan lehet ehhez a helyzethez jól hozzáállni, nem beleőrülni, úgy, hogy ne menjen rá a kapcsolatunk.
"
Csak ezert irtam, mert ugy gondoltam, hogy ne szulj meg ugy egy gyereket, hogy rogton ez jusson eszedbe a szuloagyon.
Igaz en nem jartam igy, de ugy gondolom, hogy ebben a helyzetben legjobb a te szempontodbol az egyenes es tisztan latas , de nem csak neked, hanem mindnyajatok reszere.
Ne izgulj, ne idegeskedj, nincs ertelme. Egyel tobb, vagy kevesebb gyerek soha nem lehet problema.
Tudod te nagyon jol, hogy mit jelenthet ennek a kislanynak a helyebe lenni, ha te is 2 kislannyal mentel egy ujabb hazassagban.
Éppen ez aggaszt, mert a férjem kérdezte levélben, hogy akkor most milyen neve van a kislánynak, és mondta, hogy a saját nevén (anyja nevén), de majd csak személyesen hajlandó elmondani, hogy pontosan mi a sztori, amit tud a kislány. Már arra is gondoltam, hogy írok én a nőnek, hogy anyaként teljesen megértem, de épp azért, mert nem tiszta nekem ez az egész, szeretnék én is találkozni vele, hogy az ő változatát is halljam, megértsem. De aztán elvetettem
Elsősorban a férjemnek hittem/hiszek, mert ő teljesen biztos volt abban, hogy nem lehet az övé a gyerek, és tudta, hogy a nőnek viszonya volt a korábbi pasijával is, épp ezért szakítottak.
Éppen ezért nem zaklattam ezzel, mert fogalmam sem volt arról /és most sincs, hogy valóban igaz-e a dolog, vagy csak kitalálta a nő.
Magamból kiindulva, ha ilyen helyzetbe kerülnék, és biztos lennék a gyerek származásában, semmiképpen nem hagynám annyiban a dolgot, valószínűleg bizonyítani akarnám a saját igazamat, még akkor is ha már a kapcsolatnak vége. De lehet, hogy nem ez a természetes, nem voltam még ilyen gondban, mindegyik gyerekemnél tudtam ki az apja...
Több hozzászólásomban leírtam, hogy semmi kifogásom a kislány ellen, bár még nem is ismerem!!!!!!!!!!!!! Viszont azt nem tűröm, hogy egy idegen nő belemásszon az életünkbe, és megmondja, hogy nekem,mihez van közöm, és mihez nincs! Sőt, a férjem első reakciója az volt, hogy aláírja a lemondást, és végre békén hagyja ez a nő, számomra ez megdöbbentő volt, mert bennem életem végéig dolgozna, hogy mi van ha mégis az én vérem?!
Nyilván apasági vizsgálattal kell/fogjuk tisztázni a dolgot, de mivel- ezt is leírtam-a férjem külföldön van, ez egyelőre nem lehetséges :-( A nő viszont azóta is hívogatja, ír neki, napi szinten, annak ellenére, hogy jelezte, hétfőn tudnak/tudunk találkozni leghamarabb. Örülök, hogy vannak még "mintacsaládok", mi is azok voltunk a férjemmel, amíg ki nem dőlt a csontváz a szekrényből. Így én azóta nem veszem magamnak a bátorságot, hogy bárkit is megítéljek, megszóljak, hogy milyen családban él. Nem is ezt kértem a fórumindítóban, hanem tanácsot, megértést, hogyan lehet ezzel a helyzettel megbirkózni.
Nem neked szánom,de nem engedi számomra a topikindítónak kommentet írni. Nem tudom ..
Kedves kata82
2 gyerekkel és egy házasságból jöttél ebbe a kapcsolatba
most ki vagy akadva mert kiderült hogy a férjednek lehet egy lánya
Ha gyermektelen, egyedülálló nőként vett volna el akkor lenne jogod kiakadni. De a párod is elfogadta a 2 gyermkedet ígz fogad el te is az ő kislányát.
Nem ertelek meg egyaltalan. Ha minden igaz, amit mondasz, akkor te is felelotlen vagy es hibas ebben.
Irod az inditodba, hogy:
"Annyit tudtam a sztoriról, amikor megismerkedtünk, hogy van egy nő, aki azt állítja, hogy van egy gyereke tőle, de ő nem hiszi el, a nő meg annyiban hagyta, nem kért sem apaságit, sem gyerektartást, láthatást, semmit, gyakorlatilag eltűnt. Néha jelentkezett, hogy alá kellene írnia vmit a gyámhatóságnál, hogy a mostani férje nevére vehesse a kislányt, de mindig annyiban maradt a dolog. (nyilván hiba volt nem utánajárni, de ezzel én nem tudok mit kezdeni)"
Ebben a hozzaszolasodban pedig:
" Lehet, hogy fura, hogy előre aggódom, de nekem alapból nagyon fontos, hogy mindenre felkészüljek. EGy átlagos utazást is százszor megtervezek, minden eshetőségre felkészülök, nem is szokott nagy meglepetés érni. ez ad biztonságérzetet, ami most alaposan megingott.."
Furcsa vagy.
Nagyon.
Amikor az elet legnagyobb "utazasara" keszultel es tudtad elore, hogy akadaly van utkozben, akkor miert nem intezted es inteztetek ezt elobb? Miert kellett epp most az utolso heti terhessegedig varni (tudom, ne te vartal, ezt kaptad naszajandekba) ezzel, amikor elobb is elkerulhetted volna ezt, mert azt allitod, hogy te egy mindenre kiterjedo es figyelo lelkiismeretesen felkeszulo no vagy. Igaz ez? Vagy csak te gondolod magadrol.
Mostmar nyugodtan vard meg, amig eldol, hogy a ferjed-e az apuka, vagy sem. Irasodbol kibogozhatatlan egyenlore itt is tobb hozzaszolonak ex lehet a velemenye.
Sok sikert a babahoz nektek, ne izgulj azon, ha meg egy gyerek kozbe jon az eletetekben, neveld ot is szepen es szeretetben, hiszen eppen o az, aki nem tehet az egeszrol semmit. Ha akarja a kapcsolatot a ferjed is es a kislany is mindezek utan es nem csak egy papir kellett volna valamiert, miert is? Meg nem lehet tudni.