Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Segítség, nem figyel!
Létrehozva: 2014. október 18. 21:44
Nem teljesít jól, nem figyel, folyton nyüzsög, piszkál másokat, kimerítő vele lenni... Nem, nem rossz, nem is neveletlen, hanem ADHD-ja van. Vagyis hiperaktív és figyelemzavaros.
Nők Lapja Café: ,,Petikém, most megint nagyon pörögsz, lassulj le!"
Nők Lapja Café: ,,Petikém, most megint nagyon pörögsz, lassulj le!"
Abban viszont nagyon is igazad van, hogy szimpla bővített mondatokba bonyolítom magam ;-DDD
Nem bonyolódok semmiféle olyan témába, amiről okos, minimum orvosi diplomával rendelkezőktől nem olvastam legalább annyit, hogy sejtsem miről van szó. Esetleg neked is utána kellene ezeknek a dolgoknak nézni, és még az is lehet, hogy megcsendesednél...
Egyébként most azon vigyorgok, hogy kergesselek-é az őrültbe azzal, hogy csendben lévő génjeink különböző behatásokra bekapcsolnak, s olyan dolgokat indítanak útjukra, amiket nagyon nem kéne... Ebben benne van az is, hogy valaki elesett és sokkot kapott, de az is, hogy túl sok tehéntejjel itatták gyerekkorában, vagy ne... Nos???
De tudod mit? Előtte játsszuk el azt, hogy pontról pontra bebizonyítod, hogy hol és miért nem igaz az, amit leírtam. Kezdheted.
Egy évvel ezelőtti itteni cikk:
Leon Eisenberg, pszichiáter több évtizeddel ezelőtt alkotta meg a figyelemhiányos hiperaktivitás elméletét. Magyarországon is 70 ezer ezzel küzdő gyermeket tartanak számon a legutóbbi adatok szerint.
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság becslése szerint az iskoláskorúak 3-7 százaléka szenved ilyen zavarban, míg a szülők szerint majdnem 10 százalék, vagyis minden tizedik 7-9 év közötti gyermek, akiket sok esetben részben gyógyszerekkel kezelnek. Emellett felfedezése óta nagyon sok alternatív terápiát is kifejlesztettek e zavar megoldására.
Nemrég azonban megdöbbentő vallomással állt elő a figyelemhiányos hiperaktivitás elméletének lefektetője. Leon Eisenberg azt nyilatkozta – a Boldognapot magazin szerint –, a hiperaktivitás mint betegség talán nem is létezik, csupán egy elgondolás volt a részéről.
Én is erről beszéltem már az elején. A pszichiátria felfedez egy tünetegyüttest, ad neki egy nevet, talál rá valami gyógyszert "oszt jónapot". Én azonban azt látom, hogy 1. nincs két egyforma eset 2. sok okos gyerek képes megvezetni egy pszichomókust, hogy felmentést kapjon dolgok alól 3. néha a szülőnek is könnyebb azzal takarózni, hogy adhd, mint hogy beismerje, nem nevelte a gyerekét, és ez az eredménye... 4. Ha tényleg valami idegrendszeri probléma áll a háttérben (pl. magzati korra visszavezethető fejlődési rendellenességek vagy külső behatások az idegrendszer fejlődése során), akkor se gondolom, hogy mindenkire egyformán rá lehetne húzni ezt a betegségnevet és egyforma gyógyszerrel kéne kezelni.
Nem lehet véletlen, hogy még a kitalálója is hangsúlyozta, ez csak egy elmélet! Mégis sokan olyan komolyan veszik, hogy még pszichére, elmére ható gyógyszert is képesek adni a gyereküknek! Ha nekem ilyen problémájú gyerekem lenne, első körben biztos, hogy viselkedésterápiával foglalkoznék, valamint magamba is néznék, mert sokszor a gyerek a szülő pszichés bajainak "tünete". Néhol ez egyértelmű, pl. ha tudjuk, hogy nemrég halt meg az egyik szülő, a másik meg kiborult. Néha titokban maradnak az iskola előtt az otthoni bajok, csak a tünetekből lehet sejteni, hogy vannak.
Viszont még egyszer mondom: minden eset más és más! Én egyetlen olyan gyereket ismertem, akinek adhd-ról volt papírja, egy ideig gyógyszerezték is miatta. Ő volt az egyetlen, akiről később kiderült, hogy az egészet csak játszotta, hogy manipulálja, zsarolja a szüleit egy válás után. A többi, általam ismert problémás gyereknek vagy nem volt semmilyen papírja a bajáról, vagy más volt a diagnózis.
Miért is nyomom az áltudományos, parciális különvéleményeket? Elmondtam a sajátomat, meg szó szerint idéztem, sarlatánoknak igazán nem nevezhető, kiemelkedő tevékenységet folytató orvosoktól. Mi ezzel a bajod?
Azon kívül, hogy neked is fel kéne emelned a praclidat, és olyan dolgokat is elolvasni, amikről vagy ütésed sincs, vagy még rosszabb, nem értesz egyet. Én is csak akkor nem értek egyet valamivel, ha legalább sejtem, hogy az miről szól. De csak úgy, bele a világba, csak azért, hogy mondjak valami? Minek is?
Szerinted. Mások szerint meg nem. Ahogy elnéztem, azok akik ott beszélgettek, értették egymást. Hogy aztán minek nevezi ki magát valaki? Téged miért érdekel? Engem nem érdekel, mert nem onnét szedem az információimat. Ahogy mondtam, összesen vagy háromszor néztem be oda. Ebből egyszer pontban miattad, hogy megnézzem miért is gyűlölöd őket ennyire. Nem jöttem rá, mert épp jópofa ételek készítéséről beszélgettek. Szét meg nem néztem, másra szánom az időmet.
Mindenki saját magáért felelős! Ha van annyira hülye, hogy -szerinted- sarlatánok kezére adja magát, az az ő döntése. Manapság millió helyen lehet valakit, vagy valamit leellenőrízni. Ha valaki nem él ezzel a lehetőségével, ő baja.
Azt meg csak halkan jegyzem meg, és a legkevésbé sem antalvalival kapcsolatban, annál inkább arról, hogy kikre sütik rá a sarlatán bélyegzőt, hogy nem is olyan régen egy Béres nevű állatorvost is majd őrületbe kergettek a ködmacerálók fajtái "az orvosi sarlatánsága" miatt...
Hát nem tudom átvágni magam azzal, hogy ha piacról főzök, akkor az jobb lesz. Gyakorlatilag azokat főzöm, amiket kapni lehet, mert nem vagyok zöldujjú, nálunk minden kidöglik... Nem a gyerekem, magamat kell helyrehozni, mert igazi öregségemre , ha megélem, nincs szándékomban különböző részeimet fájlalni :-))
Persze az ne zavarjon, hogy ellentétes vélemény 100x ennyi van ugyanerről a témáról....
De fő a kiegyensúlyozottság, csak nyomasd az áltudományos, parciális különvéleményeket...
Amit antalvali előad, az tömény sarlatánság!
Kozmetikusi képesítéssel (ha egyáltalán van erről is papírja...) kinevezte önmagát hatóanyagelemzőnek.
És osztja az igét, mint valami orákulum...
Sajnos, ahogy látszik, van rá megfelelő IQ-szintű befogadóközeg.
Ha ez ilyen komoly méretű probléma akkor semmiképp nincs helyük a normál általános iskolában.
Te miből főzöd a gyermekednek a húslevest és milyen zöldséget teszel bele? Mert, hogy az is mind génmanipulált, ha csak nem te tenyészted/termeszted otthon.
A legtöbb szülő, főleg az anyák, mert a fiaikat annál rosszabbul nevelik az ídes jó anyáik... megállja a helyét, mikor problémát oszt le nekik a sors.
De azt, hogy ilyen esetben hogy fogunk viselkedni, azt valójában csak akkor tapasztalja ki az ember, mikor odakerül. Meglepheti magát pozitívan is, de azzal is, hogy mennyire nem tud megbírkózni a feladattal.
Ahol máris belépett a közösségi, de akár hitbéli segítés hihetetlenül fontos szerepe! De ez más tészta, erről külön is kéne beszélgetni, mert valóban óriási annak fontossága, hogy mikor miben és hogyan tudunk másnak segíteni.
Hát ami azt illeti, én bizony arra mutagatok leginkább, aki önmagában hibás... Pl azok, akik nem néznek utána dolgoknak, nem érdeklődnek semmi iránt, csak kijelentgetnek.
Igen, ez utóbbi neked szólt.
Még egyszer: Ha valóban ADHD-s gyerekről beszélünk, akkor őket nem lehet iskolai, nevelői dolgokkal gyógyitani, a tanulásra alkalmassá tenni. Mert az agyukban lejátszódó folyamatok miatt, minden ilyen dolog megtanulására, mint pl odafigyelés, koncentráció készség, de akár a szociális viselkedés eltanulására is, a meglévő problémájuk miatt alkalmatlanok.
Ezzel együtt, természetesen vannak olyan szerencsések, akik anélkül, hogy bármit tudnának a bajukról, meggyógyulnak. Kevesen vannak. A többség ugyan meg fogja tanulni ugyanúgy mint az agya, hogy lehet együtt élni azokkal a borzalmakkal amik a fejükben lejátszódik -s a mi miatt rúgnak, kapálódznak, stb.- s egyszerűen hozzászokik ahhoz az állapothoz. Akár még azt is meg tudja tanulni, hogy ideig óráig tudjon figyelni is, és a mindennapoknak megfelelő mennyiségben normálisan élje az életét.
De hogy legtöbbjük mindenféle más betegséggel fog akár gyerekkorában, de még inkább felnőtt korában szenvedni, abban sajnos biztosak lehetünk. Vedd szépen sorjában az allergiások számát, az asztmásokkal együtt, a különféle pszichés megbetegedéseket, OCD, skizofrénia, dislexia, bipolaritás, az étel intoleranciákkal, az elképesztő mennyiségű anyagcsere zavaros felnőttel, hogy csak néhányat említsek, és máris látni fogod, hogy minden felnőttben ott csücsül a gyerekkori, 'kigyógyult', akár alig észrevehető ADHD-je.
Hát igen, a varázsige, a B12. CSak az a baj, hogy ha nincs elegendő mennyiségű olyan baktérium a szervezetünkben (vékonybél), ami kitermelné a B12-öt, akkor annyi, nem jutunk hozzá. Külsőleg, injekcióban adható, de annak csak kis része fog beépülni. Másrészt nagyon úgy néz ki, hogy fehérje hordozóval érkezik a vérbe, amire azonnal allergiával reagál a szervezet. (Saját tapasztalat :-))
Tudtad, hogy az anyaföldünkben található a legtöbb olyan baktérium, amelyik szintén képes B12-öt készíteni? A szülők meg őrjöngenek, mikor látják, hogy a pici nyalja a földet. Pedig ő még tudja, hogy mi a jó neki :-))
Én nagyon nem neveznem az étkezésünkkel való gyógyítást "alternatívnak". Az ételünk az nem alternatív gyógyítás, hanem minden gyógyulásnak az alapja.
Hát remélem is!!! Akik jobbá teszik, vagy akár mentik is az életed, azok megérdemlik, hogy meggazdagodjanak munkájukból, eszükből.
Egyáltalán nem mond ellent. Egyszerűen mára alakult ki az a mennyiség, amelyik a nagy számai miatt már komoly minőségi problémákat okoz. Magyarul, mára jött össze az az átörökítő DNS készlet abban a mennyiségben, amelyik óriási mértékben tud már változtatni. Nem csak a szemünk színét adjuk át gyerekeinknek, hanem a nyavalyáink jó részét is.
A dolgok azonban nem véletlenül történnek. Ahol az étkezésünk alapjait élettelen növények adják, hibridizáció, meg a tömegtermelés, valamint annak bebiztosítása érdekében alig néhány emberöltőn átívelő "nemesítés", a túlfogyasztással, meg a mértéktelen mennyiségű, ipari gyártmányban előállított ketreces hús, szállításra "nemesített" növények, no meg a határozottan eszetlen mennyiségű cukor fogyasztása, mind mind nagy szerepet játszik ebben. Hogy a túlzott tisztaságmániát már ne is említsem, amelyik szinten ellenünk játszik.
De az is idetartozik, hogy a fejlődésünk történelmében csak perceknek számító növénytermesztéshez még nem tudott elegendő mennyiségű feldolgozó anyagot (pl enzim) kitalálni és megtermelni a szervezetünk.
De hogy legyen bizonyítékod is, íme:
GUT and Psycholgy Sydnrome –röviden GAPS (A bélrendszer, emésztés és pszichológia tünetegyüttese)
Dr Natasha Campbell-McBride MD, Neurologist and Neurosurgeon with two postgraduate degrees: Master of Medical Sciences in Neurology and Master of Medical Sciences in Human Nutrition. (Nagyon érdemes meghallgatni az ITT található, rövidre fogott, de minden lényeges információval teli videóját!)
2000 évvel ezelőtt Hyppokrates azt mondta, hogy „Minden betegség a belekben kezdődik”. Igaz, ő még nem tudhatta, hogy őt a kínaiak minimum ezer évvel megelőzték, akik nem nagyon tökölnek a szebb megfogalmazással, mert szerintük „A halál a belekben kezdődik”.
A bél- és emésztési rendszerünk hihetetlenül bonyolult konyhája a szervezetünknek. Ha valami ott megbomlik, főleg mikrorganizmus szinten, akkor borul minden, S ha az ott keletkezett rossz hatások már elérik az agyat is, akkortól kezdve nem csak keserű szájízű gyomorbetegekkel van tele a világ, hanem komoly pszichiátriai problémásokkal is. Ezek gyengébb formája az ADHD, de a sor végén ott van a sokáig teljességgel gyógyíthatatlannak minősített, autizmus spektrum legkomolyabb változata is.
De a sor nem áll itt meg, mert az emésztésben, anyagcserében fellépő problémák, illetve a hasznunkra lévő baktériumok hiánya, vagy rosszabb esetben a ránk nagyon rossz hatással lévő baktáriumok elszaporodásának „köszönhetjük” a különféle allergiákat, az idetartozó széleskörű bőrbetegségeket, pl psosiaris, 2-es tipusú cukorbetegséget, asztmák jó részét, és így tovább, sajnos még nagyon sok mindenig.
Az itt említett Dr Natasha Cambell kisfiáról 2 éves korában megállapították, hogy gyógyíthatatlan, súlyos autizmusa van. Komoly háttér tanulmányaival, kutatásaival -pl a kínai gyógyászatban is-, majd „csak” az ételek váltásával és néhány étkezési kiegészítővel az idegsebész, pszhichitriai orvos anyuka 3 év alatt kihozta a kisfiát onnét, ahová a modern nyugati orvoslás örökre bezárta volna. A legkevésbé rosszindulatból –na jó, az intézményesített óriási világkorrupció, a lobbizás, pl a gátlástalan gyógyszeripari profit kitermelése nagyon komoly károkat okoz, főleg napjainkban-, de a gyógyítok zöme sokáig (még ma is...) úgy vélte, hogy lehetetlen étkeinkkel gyógyítani, ahhoz gyógyszerek, és egyéb más, zömében orvosi megoldás szükséges. Ezért lehet is meg nem is őket vádolni, hisz ebben trénigelték őket minimum 7 évig az egyetemen, majd saját magukat a különféle orvosi továbbképzéseken, társaságaikon keresztül.
De ma már változik a nyugati orvolás is, és már bőven van az szakiroldalmi mennyiség, illetve bőven elegendő annyi gyógyult, vagy javult esetszám, akik adatmennyisége messze elegendő ahhoz, hogy úgy a szülők, mint oktatók, az orvosokkal –esetleg újságírókkal- együtt másként is tudjanak gondolkodni, pl az ADHD-s gyerekekről. Meg azok sorsáról.
Natasha doktornőt azért említettem, mert az ő könyve, szakmai munkásságának jó része magyarul is megtalálható. Könyvét, többek között ITT rendelhetitek meg. ITT meg GAPS ételeket találtok.
Nem fogod elhinni, ez nem antalvali oldaláról való. De ha ott leltem volna megoldásra, én büszkén hírdetném az oldalát, abban biztos lehetsz ;-)) Idézhettem volna sok más helyről, vagy könyvből is, de épp most olvasom ezt a könyvet, így ez esett elsőre. Mindkét beírást először Wordben írtam meg, ha esetleg probléma akadna, ne kelljen újra írnom:
Anil Minocha MD (Professor of Medicine, Certified, Physician Nutrition Support Specialist, Fellow, American Gastroenterological Association, és így tovább)
„Two dietary sources of proteins have been getting increasing attention for their widespread effects in the body, escpecially neurobehavioral dysfunction. These are the gluten from grains and casein from cow’s milk proteins.”
Durván a lényege: (nem vagyok fordító tehetség sem... :-)
Táplálkozásunkban található két fehérje kezd egyre nagyobb figyelmet kapni azon széleskörű hatásaik miatt, amit szervezetünkben okoznak, különösképpen idegrendszeri zavarokat. Ezek a glutén, a gabonák fehérjéje, illetve a kazein, a tehéntej fehérjéje.”
Egy „érdekesség”, pl a tehéntejről, ugyanebből a könyvből:
- A tehéntej a kb 40-50 kg-os bocikra van méretezve. A benne lévő tejfehérjék leginkább. Ezért a tehéntejen nevelt, vagy etetett csecsemő, kisgyerek, a szükséges mennyisége helyett 20-, de akár 100-os mennyiségű fehérjét kap. A túlméretezett fehérjemennyiség a rák előszobája. Hogy az egyáltalán, meg mikor következik be, az már más kérdés. Nagyobb gyerekekre, felnőttekre, akik szervezete tudtuk nélkül nehezen, de ideig óráig megküzd a tehéntejjel, ugyanez a lehetőség vár... És akkor még szót sem szóltunk a tehéntej óriásira növelt hormonmennyiségéről sem, amit a minél több tejelés érdekében nyomnak a tehénbe.
(Forrás: Dr. M’s Seven-X Plan for Digestive Health (Acid Reflux, Ulcers, Hiatal Hernia, Porbiotics, Leaky Gut, Gluten-ree, Gastroparesis, Constipation, Colitis, Irratable Bowel, Gas, Colon Cleanse/Detox and more)
Miről beszélsz édes lelkem? És minek is néztél utána, mielőtt "antalvalis" véleményedet idenyomtad volna? Ahogy elnézem, lila ütésed sincs arról, amiről véleményt mondasz. Mi lenne, ha valóban vennéd is a fáradtságot, és mielőtt elítélsz valamit, akkor utánanézel, olvasol arról, majd összerakod a tudásodból begyűjtött véleményed? Mert ez az "antalvalis" véleményed, ez egyszerűen hátborzongató. Nem is csodálkozom, hogy ilyen mentalítás mellett, minden szoárét bevesznek az emberek...
Ezen kívül mi bajod is van az antalvalilval? Én talán összesen ha háromszor néztem be a blogjába, ahol mindannyiszor határozottan érdekes, és valódi problémákról beszélgettek. Minél kevesebb vegyszer használata, minél egészségesebb étkezés, meg ilyenek. Ugyan nem kerestem, de ha olyannal találkoztam volna ott, amire felhúzom a szemöldököm, akkor se antalvaliztam volna, hanem elsőre körbenéztem volna, hogy mivaaaan... majd csak utána néztem volna azoknak, amikkel nem értettem volna egyet.
És már csak annyit az antalvalis véleményekről, hogy ha valaki veszi a fáradtságot és kellő mennyiségben és helyen, természetesen jó hangosan elhelyez véleményt rólad, hogy ez a kiarra mennyire eszetlen, meg mennyire nem ért a dolgokhoz, biztos lehetsz benne, hogy a nem gondolkodó réteg sürgősen egyet fog érteni a téged támadóval.
-----------------
Mindenesetre én hozok neked 2 példát is. Az egyiket azért, mert éppen arról olvasok, a másikat meg azért, mert annak segítségével tapasztaltam meg, hogy micsoda különbség van aközött, mikor bárhogy is igyekszik az ember, mégis sűrűn előfordul, hogy nem tud köncentrálni, és aközött, mikor eloszlik a köd, és még a figyelés is lazán fog menni. S milyen érzés az, mikor 30 éves derékfájás egyik napról a másikra, egyetlen gyógyszer bevétele nélkül eltűnik. (És mindannyiszor előjön, mikor kenyeret, vagy tésztát eszem... Hát nem eszem :)
Egyszerűen nem hittem el, hogy nem lehet rajtam segíteni. Majd szerencsémre belefutottam néhány információba az interneten, ami elvezetett a GAPS-ig. Onnét meg már nincs megállás. Ellolvasok minden olyan információt, amit csak el tudok érni. A saját érdekemben is.
Attention Deficit Hyperactivity Disorder.
Nem, nem ítélkeztem, maximum az oktatási rendszer ellen, ami szerintem nem jó, sem a problémás gyerekeknek, sem a pedagógusoknak, sem az átlag gyerekeknek.
A válogatásra meg komoly okom van, és nem csak a belerakott idő és energia, hanem legfőképp a lányom gyógyulása is, szóval ne ítélkezz!
Valóban elég szakértő vagyok a témában. Szerintemr az ítélkezést ti kezdtétek! Meg a válogatást:-)
Kiarra: de most komolyan, te miből gondolod, hogy mi erre soha nem lennénk képesek? Miből gondolod, hogy nem tudnánk alkalmazkodni a sorsunkhoz! Komolyan ámulok és bámulok, hogy mennyire hozzáértő vagy ebben a témában is!
Fogalmad sincs, és nem is lehet, hogy kikről alkotsz véleményt! Miből gondolod, hogy mi soha nem küzdöttünk problémákkal? Sőt biztos vagyok benne, hogy most is küzdünk, csak talán másmilyennel! Szóval tedd már meg magadnak azt a szívességet, hogy nem ítélkezel mások felett, hogy ők se tegyék veled ezt!
Azt mondják, a sors mindenkire akkora terhet mér, amekkorával meg tud birkózni. Azért kaptad te azt a kislányt, mert te képes vagy őt így is szeretni, képes vagy megadni neki azt, amit itt antironia, sziga, stb. soha nem lennének képesek. És ne felejtsd el, a nem átlagos gyerekek nem csak a rosszban nem átlagosak, hanem a jóban sem. A kitartó munka és türelem meghozza a gyümölcsét, és meg fogod látni, hogy az adhd-s emberek igen értékes tagjai lesznek felnőttként a társadalomnak.
Most ellenségeid vannak, akkor meg majd irigyeid lesznek. Ez nem függ attól, hogy hol él az ember. Sőt, szerintem Magyarországon még rosszabb a helyzet.
Sajnos a tendencia itt is az volt a tobbi szulo r?sz?rol. Biztos az?rt ilyen a gyermek, mert az anyja kulfoldi, mert nem neveli megfelelolen. ELkseritett es a padl?ra kuldott. Azt hittem ez tipikusan olasz mentalit?s. De olvasva Kisvir?g66, ?s Antironia hozz?sz?l?sait, r? kell jonnom, mindenhol vannak emberek, akik okoskodnak, mutogatnak mielott b?rmit is tudn?nak. Elso gondolat ami eszembe jut, rem?lem nekik is lesz egy hasonl? gondokkal kuszkodo gyermekuk. De azt?n eszembe jut az ?n l?nyom mennyit szenvedett ?s m?g n?ha szenved most is a kirekesztetts?gtol, ?s elsz?gyellem magam. KIv?nom hogy nekik ne legyen semmi hasonl? gondokkal kuszkodo gyermekuk, mert att?l tartok az a gyermek nem kapn? meg a megfelelo segits?get, ilyen mentalit?su szulokt?l.
Aj?nlom figyelmukbe a youtubeon tal?lhat? kisfilmet, amit egy olasz ADHD-s kozpont forgatott.
La sindrome degli monelli