Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyökértelenül itthon és külföldön
Létrehozva: 2014. október 16. 20:01
Elmennek, mert már nem érzik jól magukat itthon. Többet, mást, jobbat akarnak, de odakint sem könnyebb. Nem a pénz hiányzik nekik, hanem a valahová tartozás. Elindulnának vissza, de valami visszatartja őket. És már sem itt, sem ott nem érzik magukat otthon. Ők az elveszett generációk.
Nők Lapja Café: Gyökértelenül itthon és külföldön
Nők Lapja Café: Gyökértelenül itthon és külföldön
"Én duplán közellenség vagyok, mert azért nem szülök, hogy elmehessek innen."
Tobbszor olvastam mar, hogy nem kivansz ott elni. Ha gyereket is kulfoldon szeretnel, akkor szerintem igyekezz menni, ha valoban akarsz, mert ahhoz is ido kell, hogy be is tudd teljesiteni a vagyad.
Azon meg nem tudom, hogy sírjak, vagynevessek, mikor olvasom, hogy szerintetek a mostaniak előtt kitántorgók azok mások, mert a most külföldön munkát vállalók kénytelenek bébiszitterként, utcaseprőként keresni a kenyerüket, s nem a végzettségüknek megfelelő munkából élnek meg.
Ja, mert az 56-ban, meg az előtte kitántorgókat tágra nyitott karokkal fogadták, és azonnal alkalmazták őket mérnökként, meg orvosként, meg gyárak igazgatójaként.
"Mi fontosabb: a család, az idetartozás vagy a szabadabb lélegzet, a mosolygó arcok az utcán?"
Jah, szabadabb lélegzet... Nem kicsit vagytok hülyék, hanem baromian.
Mosolygó arcok... szintén jah... Ezt a témát is baromiam ismeritek. Aki járt már valóban szegény világban, az pontosan tudja, hogy a szegénység és a mosolygás nem kizáró okai egymásnak! Sőt! Tessék elmenni és szétnézni a valódi szegénységben élők között, és eltanulni tőlük, hogy a legnagyobb problémában is lehet derüs embernek maradni, bízni, sőt, még megállás nélkül mosolyogni is. Szívből, és nem azzal a nyugati, "baromi pozítiv vagyok ma" vigyorral.
Család... Mégis, a mai világban mi a különbség a között, akik Fehérgyarmat, illetve Sopron távolságra szakadtak ek egymástól, vagy akik Füzesabony London viszonylatban teszik ugyanezt?
Tényleg nem únjátok már ezt az állandó sírást rívást, amit megállás nélkül éppen ti is generáltok? Az ilyen, valóban gyökértelen hangulatú írásoktól az embernek az élettől is elmegy a kedve, nemhogy valami mástól!
Megállás nélküli panaszkodásból nem lehet megélni. Sőt, az ilyeneket külföldön is csak ideig alkalmazzák, mert kinek van kedve egy örökösen nyavalygó nyögéseit hallgatni, bús képét nézegetni?
Épp az olyan újságoknak, felületeknek, mint ez a szerencsétlen Nlc is, kellene pozitív jó példákait is előhozni, s nem csak mélymagyar bőgicsélni. Mert jó példa akad dögivel, csak arra nagy ívben tojtok, mert az nem a ti haverjaitok íránya, hanem ellenkezően. És nem, nem és nem értitek, hogy amit csináltok azzal csak magatok, meg az irányotok sejhaja alatt vágjátok a fát. Mondjuk felőlem... de akkor is ijesztő már az a bőgésmennyiség, amit ti is állandóan leadtok. A szintén itt irogató, szintén megállás nélkül csak panaszkodni tudó havernőitekkel együtt.
És hogy mekkora tapasztalatok van a külföldi munka lehetőségeiben, mi sem mutatja jobban, semmint, hogy majd a 69 éves orvosnő praxist fog magának találni nyugaton... Ja, az éppen egymás torkát elharapó többi, fiatal, szintén megélhetéséért harcoló különböző náció tagjai ellenére is.
Aki valóban akar tenni magáért, az mindenhol meg fog tudni élni. Magyarországon is! Sőt, az állandóan nyavalygókkal szemben ők lesznek azok, akiket a munkát adók alkalmazni fognak. S akkor lesz csak igazán bőgés az "itt nem lehet megélni"-ek között.
Sorry emberek, de így, ilyen beborult hangulattal semmire nem lehet jutni. De végül is, ez a ti életetek, úgy bőgitek el magatoktól, ahogy csak tudjátok.
"Ők az elveszett generációk."
Ezt borzaszto meg olvasni is ezt a mondatot.
Az a generacio nem veszik el, amelyik elindul szerencset probalni, mert vagy eleri amit akar, vagy vissza megy a tapasztalataival egyutt. Elni mindenhol kell. Nem veszit ezzel senki. Magyarorszag is igy fejlodott azza, ami lett.
Aniko, aki a cikk szerint 69 eves es haziorvos, arra kivancsi lennek, hogy fogja tudni megvalositani akaratat ugy, hogy szakmajaban dolgozzon hivatalosan.
Levizsgazni az o koraban, munkat talalni es azt gyakorolni, ehhez kell batorsag es kitartas. Ha sikerulne neki es kulfoldon arvoskent praktizalna, akkor mar elore gratulalok neki es kalapom melyen megemelem elotte. De ha a gyerekeinek tudna segiteni a jovoben es nagymamakent unokazna, akkor hasznos lenne a csalad reszere. De igyekezni kell, mert az ido nem all. Mire unokak jonnenek, a nagymama eseetleg nem tudna utanuk szaladni olyan furgen.
"Magyarok – akár egyetemisták, akár negyvenesek –, akik bébiszitterként, pincérként, konyhai kisegítőként dolgoznak, és nem a végzettségüknek megfelelő munkát végzik. Ők odakint nem karriert építenek, hanem próbálnak megélni – jobban, mint itthon. Anyagilag megéri, de nagy árat fizetnek érte: az ottani társadalmi ranglétrán nem tudnak feljebb lépni. "
Mi a kulonbseg a kozott, ha valaki elni nem tud mon., vagy meg tud elni kulfoldon sokkal jobban es esetleg nem tud a tarsadalmi langretran feljebb menni. Az, hogy lesz jobban fizetett munkaja, egy jobb kornyezetben, egy jobb korulmenyek kozott, az nem felemelkedes ahhoz kepest, hogy mon. erre lehetosege nem lenne? Rangletra az meg alakulhat idovel.
Azt nem tudom gyokertelen vagy,vagy nem,de hogy egy nagy gyoker vagy ,az mar biztos,es minosithetetlen a modorod,talan azert erzed magad nem befogadott vendegnek?
Ez a másik sláger kampánytéma a"Szüljélmán!" mellett.
Én duplán közellenség vagyok, mert azért nem szülök, hogy elmehessek innen.
A ,,drága" magyar testvérek 99%-a inkább a román bélyeget sütötte ránk, mind hogy a nevünkön szólítson. A 24 év alatt több munkahelyet teremtettünk, szolgáltuk a társadalmat, aktívan részt vettünk a politikában is.
24 év után - amikor politikailag is győztesként jöttünk ki a történelmi helyzetből teljesen ellehetetlenítették az életünket, amit a mai napig sem értünk...de már mindegy is, ugyanis elmúlt három éve, hogy Németországot választottuk. Itt első pillanattól kezdve MAGYAROK-nak neveznek minket, a lakosság elfogadott - semmit nem érzünk abból, hogy kevesebbek lennénk, mind a helyi őslakosok. A barátainkat mi választjuk meg - nem kötelező mindenkivel barátkozni..!!! A németek megbízhatóak, az adott szó kötelez alapon - becsapni csak az itteni magyarok próbáltak. Segítségünkkel azóta már több szakembert - orvosokat -mérnököket sikerült a térségbe hoznunk, és mindenki elégedett a helyzetével.
Van gyár a közelünkben, ahol lassan több a magyar munkaerő, mind a helybéli - persze ott sem maradt meg mindenki, volt aki tovább állt.
Itt ugyanis DOLGOZNI KELL !!!
"Ők az elveszett generációk."
muhahaha! nem kell ahhoz kulfoldon elni egy percig sem, hogy az ember az "elveszett generacioval", azaz a MAGANYOS, gyokertelen emberrel talalkozzon. csak korul kell nezni a sajat kornyezetben. lepusztult, vagy sosem letezett csaladi kotelekek, feluletes, -vagy meg az sem- baratsagok, es slusz.
a kulfoldon elo ember olyan hatalmas ismeretanyagot szerez, olyan osszehasonlitasi alaphoz jut, amely felfoghatatlan, es erthetetlen az otthon elok szamara. nem azert mert butak, vagy mert ertetlenek, hanem mert max. homalyos elkepzeleseik vannak, bevalt, ismert sztereotipiakban tudnak gondolkodni a kulfoldon megelt mindennapokrol, nem leven semmifele gyakorlatuk.
kulfoldon pontosan annyira nehez intim baratsagokra, kapcsolatokra szert tenni, mint otthon. es ez sem az "idegenseg" miatt van, hanem mert felnott korban nehez ujra gyokeret ereszteni... itt is, otthon is, es mindenhol.
en kulfoldon elek. ez itt, az otthonom Magyarorszag a hazam. itt is otthon vagyok, meg ott is. itt is vannak gyokereim, meg otthon is. nem attol lesz "elveszett" valaki, ha parezer kilometerrel arrebb megy elni, hanem attol, hogy olyan rohadtul nagyszerunek erzi magat, hogy hozza kepest mindenki keves, buta seggfej, aki nem ugy gondolkozik o, nem rendelkezik olyan lexikalis ismeretanyaggal, stb., tehat maskepp el, es az biza' rossz. ez a magyarokra sajnos kulonosen jellemzo. nem befogadoak, hanem szelsosegesen kritikusak. nem a kritikaval van a gond, hanem a befogadas hianyaval. marpedig ez pont az intelligencia hianyara vezetheto vissza....
Gyokerei a novenyeknek vannak.
Az embereknek labaik vannak!
Na ez, tipikusan nlc-s volt! Ha ezt is magyarázni kell, akkor már értem, mitől kínai, amiről írtam
tudod, mikor volt az? felszabadulás előtt két évvel! És hogy jön ez ide??
Egyebekben teljesen igaz, valóban nehezk a kezdeti időszakok úgy, ha nem érted a helyi akcentust, de hogy jutottál el idáig????
témába vágó a háeszed
hhhh, mit vártam, Istenkém?!
Nézz utána Farage-nak...súgok, Angliáról volt szó, így hát egészen bonyolult logika mentén: Anglia viszonylatában, EU stb...
valószínűleg ezért nem értitek egyáltalán, miről írtam, mert fingotok nincs ki az a Farage, mi köze Angliához és miért lenne érdemes leülni beszélgetni egy tea mellé a követőivel...akik ugyebár nincsenek kevesen...és sok minden a helyére kerülne, legfőképp a világpolgárság megélése Angliában. :D
Ezzel az erővel a kutyámnak is beszélhetnék, kábé ugyanennyit fogna fel.
Gyokerei a novenyeknek vannak.
Az embereknek labaik vannak!
Nicole Farage?? te miről beszélsz??
Na jó, nézz utána még egyszer...rosszul gugliztál
Mondjuk en szük egy eve kezdem magam gyökertelennek erezni, mivel a szüleim meghaltak, mar senkim nincs odahaza.
Bizony ilyenkor en mindig azt hiszem, hogy a hiba az en keszülekemben van.
Ezt én se értettem, csak azért nem kérdeztem rá, mert azt gondoltam, biztos azért van, mert nem tudok szöveget értelmezni:))
ezt a hozzászólásodat nem teljesen értettem, pontosabban ezt a részt:
Ha a magyaroknak, osztrákoknak, franciáknak feltennék a kérdést csak a "saját" etnikumaikra, akkor megint csak érdekes eredményt várhatnánk függetlenül, hogy külföldön élő magyar társunk érdekeit sérti-e, ha nemzeti alapon gondoljuk...pedig ő nagyon szeretne világpolgár lenni.
Megmagyaráznád?
Ja, egyébként, gratulálok, a kisebbségi érzésedet, amiről ott írtál, jól sikerült legyőzni, vagy legalábbis jól kompenzálsz.
Miért izgat az téged annyira hogy a "házigazdáid" mit gondolnak rólad (rólunk). Miért akarod átérezni a frusztrációjukat? Miért akarsz osztozni a világfájdalmukban? Már ha van nekik olyan..
Nem a te dolgod, és kész. Amíg neked jó dolgod van, meg a családodnak megéri, addig mit vergödsz? Ezek a népek sem szentek. A német, az angol, a francia..stb.
Kiszipolyozták meg leigázták a fél világot. Most beengednek minket, mert ne áltasd magad! -ebböl is hasznot húznak. Így mindkét fél jól jár. Akkor miért sírsz?
Nem szokásom, de megnéztem a profilod és elolvastam egy hsz-ed, ahol leírod, hogy Írországban élsz, és milyen szenvedés az élet normális nyelvtudás nélkül.
Én pl. tudok normálisan németül (azt tanítok:)), ha meghallják, hogy a gyerekek nem itt születtek, akkor sokan elcsodálkoznak. Lehet, hogy ezért látjuk máshogy a külföldön élést.
Tudom, ki az a Nicole Farage.
Itt van Sarrazin is, sikerkönyv is lett a könyve, a környezetemben élők mégsem úgy gondolkodnak, mint ő. És nem azért, mert nem merik kimondani a véleményüket.
Azért érzed, hogy az egész hsz-ed-bár valóban,csöppet sem hasonkúszós kutyás- erősen sánta kutyás....
Azt is gondolom, hogy gondolod (követve szaszo nívós gondolatmenetét), hogy elered az orrod vére, hogy megmagyarázzad magadat, miért kell nekik téged füligvigyorogva elviselni"
Harmadsorban pedig ezeknek a népeknek, akik itt téged olvasnak, nyilván észrevétlen kód, de hülye azért én nem vagyok:
csak az gondol ilyeneket, aki már előzőleg ügyesen kitalálta, hogy kell ehhez a történethez hozzáállnia, tehát az a magától értetődő világpolgárság nem is annyira értetődik magától.
köztünk legyen gondolva:
hogy mit gondol?
Nem az a kérdés, mit gondol, én mit gondolok, hogy ő mit gondol, végképp nem az, hogy én mit tudok, tudom, hogy ők tudják, hanem ha lenne egy közvéleménykutatás, melyben egy kérdés lenne mindössze:
Ha lenne választási lehetősége, az EU-s kapunyitás előtti, eredeti állapotot visszaállítaná-e?
1. Igen
2. Nem
Vajon mit válaszolnának és milyen arányban. Nem lenne nyitott kérdés, se pedig "Nem tudja", "Nem válaszol".
Ha a magyaroknak, osztrákoknak, franciáknak feltennék a kérdést csak a "saját" etnikumaikra, akkor megint csak érdekes eredményt várhatnánk függetlenül, hogy külföldön élő magyar társunk érdekeit sérti-e, ha nemzeti alapon gondoljuk...pedig ő nagyon szeretne világpolgár lenni. Tegye, ha ez balzsam a lelkének.
Nem is arról van szó, én magam is kinn élek és van-e bármi bajom a beilleszkedéssel...meg sérelmeket nyáladzok, nem kell találgatni, lényegtelen a barkochba, éppen csak el vagy(tok) tévedve és nem tudok szöveget értelmezni.
A habzsi-dőzsi meg a "vendég-házigazda" kontextusban volt említve, de mondom, nem megy az értelmezés...bár jó lennél újságírónak, már ami a szövegkörnyezetből való részletek kiragadását és értelmének elferdítését illeti... Betűzhetem, ha úgy könnyebb érteni, csak szóljon, akinek nem megy.
A "mit tudok, hogy ők mit tudnak" érett, "nívós" gondolatodhoz annyit: Farage-t hoztam példának, de gondolom ez Néked már sok volt, így könnyítettél magadon egy jóval egyszerűbb gondolatsorral...mit tudok, hogy ők mit gondolnak...gratulálok.
Igen, mindenki oda megy ahol boldogul meg ahol jobb neki.
Ráadásul ha meg az angol olyan hülye hogy agyba-föbe mindenkit beenged akkor meg ne sírjon nekem azzal hogy mennyi az idegen.
Beengedtek ide, ugyanannyi jogom van mindenhez mint annak aki történetesen ide született a vak sors kénye-kedve miatt. Nekem meg pláne nem kenyerem a hasonkúszó kutya mentalitás, hogy lapulok meg pitizek mert jajj de hálás vagyok hogy angol magához vett. Jöttem magamtól, ha tetszik ha nem.
A törvények engedtek be, amit a politikusok hoztak, akikre meg az individuális emberek szavaztak.
Egyébként is, mi a probléma azzal, ha valaki azért megy ki, hogy jobban keressen ugyanazzal a munkával mint amit itthon kapna?
Szabad munkavállalás van Unión belül, nincs ebben semmi rossz vagy lenézendő.