Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A gyerek dolga, hogy gondoskodjon az idős szüleiről?
Létrehozva: 2014. október 3. 11:45
Kíváncsi lennék, hányan értenek egyet a címbeli állítással. Mindenesetre ha törvénnyé emelik, majd pereskedhetünk saját szüleinkkel, ha nem megfelelő ellátmányt fizetünk nekik, vagy nem leszünk a gondozójuk? Az szép lesz.
Nők Lapja Café: Igaz vagy hamis: a gyerek dolga, hogy gondoskodjon idős szüleiről
Nők Lapja Café: Igaz vagy hamis: a gyerek dolga, hogy gondoskodjon idős szüleiről
Bizony, és 2 éven belül az összes ratkós nyugdíjas lesz. Háromszor annyi, mint egyébként.
Minden bizonnyal lesz is arra apparátus, hogy a hálátlan kölökre ráküldjék a Hivatalos Szervet és jól behajtsák rajta a behajtanivalókat, hiszen minden kétséget kizáróan arról van szó, hogy az állam a lenyúlt nyugdíjakatat ily módon is próbálja legalizálni. Meghát valljuk be, az a legjobb nyugdíjas, aki évtizedeken át fizette a nyugdíjat, de elhalálozik, mielőtt folyósítani kéne neki a sajátját. Tök világos, hogy ki akarnak vonukni a "haszontalan réteg" finanszírozásából, mert az pénz már rég nincs sehol.
Amúgymeg. Nyugodtan el lehet felejteni a "tányér leves" romantikáját, ugyanis messze nem erről van szó. Ha csak azt vesszük alapul, hogy az időskor szellemi leépüléssel jár, meg hozzáképzeljük a fizikai betegségeket, nem nehéz kitalálni, hogy előbb-utóbb nonstop ápolásra lesz szükség. De ha csak napi néhány óráról beszélünk, az is sok családnál egyszerűen szervezésileg megoldhatatlan, mert mondjuk máshol élnek, külföldre költöztek, hogy ne is említsük azt, hogy lehetnek privát okai annak, hogy esetleg megromlott a kapcsolat. Mellesleg, anyagilag is igen húzós az utazás, bevásárlás, pelenka, munkábólkimaradás. NAGYON nehéz elviselni egy idős, szellemileg leépült embert, ezért alkalmaznak jóléti államokban házigondozókat vagy adják idősotthonba a szülőket. A gondozás egyfajta szakmunka (évekig csináltam, hosszan, hosszan mesélhetnék). Nagy bajt lehet okozni azzal, ha képzetlenül csinálja valaki. Mozgatni egy testet, felszedni a földről, ha elesik, hallagatni az esetleg totál összefüggéstelen beszédét, látni, ahogy leépül a valaha normális, szeretetreméltó anyukád, hát.....mindezért feláldozni a gyerkeidet, az életedet, a munkádat, én ezt nem szeretném. Azt meg végképp nem, hogy (komoly tapasztalat birtokában) a gyerekemre terheljem ennek csak a töredékét is. Ez NEM a tányér rántottlevesről szól.
Vannak persze családok, ahol megoldják valahogy, mert egykupacban élnek, van egy háztartásbeli, akinek belefér az idejébe, energiájába, de elenyésző számban. És ha nem mondják, mert nem mindig vállalható, akkor is megsínylik valahol.
Nyugdijat nem mindig adtak embereknek, ez az uj korral jott, uj lehetoseg az idosek segitsegere. Tehat akartak nyugdijat adni.
Az, hogy a jovoben nem fognak tudni, nem csak mon, mashol sem, az nagyon is elkepzelheto, de nem azert, mert nem akarnak. Nem fog jutni ra. Ez pedig nagy kulonbseg. Megoldast talalni az idosek vedelmere kellene. Az allam nem fogja birni, a gyerek nem akarja, mi lesz? Bele lehet gondolni.
Ranevelni az embereket a nem kivant, vedekezessel egyutt jaro kapcsolatokra, vagy
bevonni az esetleg felelotlen gyerekeket szulei idos kori ellatasara, inkabb ezt latom.
Mert igy, elobb utobb a megszuletett gyerekek (akik ugyan tudatosan nem jarultak hozza, csak a szulei osztoneibol a megfogantatashoz) fogjak a letrejott vilaguknak szomoru sorsat erezni, amig onalloak nem lesznek.
Ezt nem hiszem el!
Milyen tarsadalmi es szocialis elokeszitesek kellenek ahhoz, hogy mon. az idos emberekrol szivesen gondoskodjanak a fiatalabbak?
Talan az allam tehet arrol, ha a megszuletett gyerekrol nem gondoskodik, vagy gondoskodnak a szulok?
Mar ott, amikor egy esetleges válás eseten egyik szulot azert kell perelni, mert elfeledkezik "kotelessegerol". Vagy amikor megszuletik egy kicsi gyermek egy kapcsolatbol, amit esetleg egyik szulo sem, vagy csak az egyik akar?
A szülői felelősségnek kellene lennie az erosebbnek. Nem csinalni gyereket felelotlenul peldaul.
Az a szulo, aki eleten keresztul gondoskodott a gyermekerol es idos korara addig jutott ezzel, hogy az semmibe veszi es nem viszonoz semmit amikor kellene, akkor ott a hálátlanság jatszik kozben. Ha valami vagyonnal rendelkezik az idos es raszorulo szulo, akkor éljen vele es vegye igenybe azt, ha a gyereke nem gondoskodna esetleg rola.
Az a szulo, akinek a gyereke nem akar rola vagy roluk gondoskodni (egy gyerekre eshet 2 szulo is) akarmilyen okbol kifolyolag, az vagy megfizeti ellatasat, ha nem tudja, akkor mi lesz vele?
Mindegy, hogy milyen torvenyt hoznak, nem arra kellene összpontositani, mert a torvenyeket barmikor ki lehet jatszani annak, aki akarja.
Idaig sem volt torveny az, hogy az idos szulokrol godoskodtak a gyerekek. Maguktol csinalta aki csinalta, kenyszer nelkul. Gondolom en. Vagy a szulok anyagi segitsegevel, vagy anelkul.
Ugy latom, hogy a problema inkabb az, amikor , a szulo is es a gyerek is visszaél
helyzetevel.
Miutan minden olyan eset , ami ezzel kapcsolatban problemas, az sokszor mas szalakon fut, de a vegcel egyenlo, a nem gondoskodas, nem konnyu sem az allamnak, sem a szuloknek, sem a gyereknek.
Legfontosabb lenne a - szülőnek lenni - valo felkeszites es az - idosekrol valo gondoskodas - megertese.
A család megertetese tarsadalmi es szociologiai szempontbol és annak fontos szerepe ezen a foldon. Az iratlan tovenyek is torvenyek. Rengetegen betartjak, gyakoroljak. A problemak megoldasanak gyakoroltatasanak is fontos kellene, hogy legyen a szerepe.
Ez nem vicc, hanem orbitalis szemetseg. Nekem, jo, mire ez megvalosul, en mar soha tobbe nem netezek.
Attol meg, hogy a felnott gyerek gondoskodjon a szuleirol, a szulo meg kell, hogy kapja a nyugdijat,
Az a vicc,hogy pont erre megy ki ajáték,hogy ne kelljen nyugdíjat adni
Na, erre vartam, igy van. Attol meg, hogy a felnott gyerek gondoskodjon a szuleirol, a szulo meg kell, hogy kapja a nyugdijat, amibol megelhet,amiert egy eleten at dolgozott,es fizetett. A szulonek meg legyen annyi esze, hogy ne dobja ki a keservesen megszerzett penzet, amiert megdolgozott, hanem tegye felre oregkorara,es akkor nem szorul ra senkire, meg a sajat gyermekeire sem. Mennyit hallotam, meg lattam, hogy a szulo rongyokban jart, a gyermeke meg kiralykisasszony volt. A szulo megvette a finom falatokat a gyermekenek, es nyalcsorgatva nezte, ahogy az zabalta meg majszolta befele. Ostobasag. Koltse magara a penzet,es akkor nem kell hallgatnia, hogy a gyereke panaszkodik, hogy mi az, hogy en penzeljem meg gondozzam idos szuleimet? Fizesse ki a gondozasat, annnak, aki megteszi.
Volt nagynenemnek is segitettunk. Akkor esett le a tantusz, amikor mondta, hogy hazajott a lanya az apai oroksegert. Ez pont akkor volt, amikor a nagynenem az ablakban allt, es halaszott valakikre, akik elhozzak neki az ebedet. Mar azon voltam, hogy felvaltva en, meg a lanyom fogja elhozni neki az ebedet. De mikor ezt a lanya elviszi az apai orokseget, penzt, nekunk meg nem ajanlott fel egy fillert sem, leallitottam az otletunket.
Ezt talán nem kéne megvárnunk.
Talán már fel kellene ébredni és meglátni,hogy vagy egy igazi piac alapu gazdaságot támogatunk,vagyis kapitalizmust...vagy olyan államot,ami azt csinál a pénzünkkel amit akar
mert amit öngondoskodásból gyűjtöget az ember ,azt nem lenyúlni kéne,hanem annak értékét megtartani,esetleg gyarapítani.A magántulajdon a kapitalizmusban érinthetetlen.Arra az állam nem teheti rá a kezét.Nem hülye törvényeket kell hozni áthárítva a kötelességet,..hanem tisztességes munkát,gazdaságot és ennek megfelelően tisztességes bért kell adni a tisztességes munkáért.
Amiből megélhet és még félre is tehet az ember.Sajna ami most van az szemétség.
lepasszolni az időseket a betegeket,magatehetetleneket embertelenség.
Egyetlen gyereket sem lehet kötelezni arra,hogy eltartsák a szüleiket,sem arra hogy gondoskodjanak róla,.Nem arra neveltem a gyerekeimet hogy engem tarsanak el,hanem arra hogy magukról és a saját gyermekeik jllététéről gondoskodjanak.
Azt látták tőlem ,hogy törődöm az idősekkel.Törődöm, és ha jut adok,de a gyerekeim az elsők.
Nem várom el ,sőt el sem fogadnám hogy nekem pénzt vagy bármi anyagi támogatást adjanak a gyerekeim
A mai világban jó ha nem nekem kell támogatnom őket.A szeretet nem váltható törvényre,és a mindenkori hatalomnak kötelessége azokat akik a hatalmat létrehozták,fenntartják adóznak,járulékot fizetnek időskorukra gondoskodni.Ráadásul mindannyian akik dolgoztunk befizettük a majdani nyugdíjunk alapjait.Annyit amennyit akkor,vagy bármikor megszabott a törvény.Egyszóval,ha belenyugszunk abba,hogy nincs munkánk,de tartásra köteleznek minket,még a saját sírunkat is velünk ásatják a végén.
Megette a fene ha törvényt kell hozni a gyerekek és szüleik közötti kapcsolatról.
Sajnos azért lesz elvárható, mert rövid időn belül a nyugdíjak kifizetéséhez nem lesz meg a fedezet.
Nagyon jó a kérdés amit felvetettél. Ezt valahogy én se értem.
Még egy érv eszembe jutott, aztán húzok aludni mára... :D Szóval: felnőtt embereknek ilyenekben már nem lehet parancsolni, hogy kit támogassanak, kinek adjanak pénzt. Pl: ha egy idős ember végrendeletet ír a vagyonáról, senki nem szabhatja meg neki, hogy azt a gyerekeire kell hagynia: hagyhatja egy jótékonysági intézményre, alapítványra, vagy valaki nemrokonra, aki mégis kedves volt vele idős napjaiban is... valami minimális köteles rész talán jár a gyereknek is, de még az is kijátszható azzal, ha még életében a kiszemelt kedvezményezettre íratja a vagyonát az idős. Miért lenne tehát elvárható egy szintén felnőtt korú, döntésképes embertől, hogy KÖTELEZŐEN támogassa a szüleit, ha ő úgy ítéli meg, hogy nem akarja (ilyen vagy olyan privát okból)?
Hát na igen. Egyre inkább azt veszem észre, hogy minél ,mélyebben bele akarják ásni magukat az emberek magánéletébe. Ha így haladunk, meg lesz szabva hányat lehet egy nap pukizni, aki felette lesz, annak szépen légszennyezési különadót kell majd fizetnie :D Ez olyan mint a minek házasodsz ha nem szülsz...mert ahhoz sincs közük. Csak itt a miért nem tartod el a két alkesz/bántalmazó/molesztáló szülődet...agyrém...
De ez már tényleg olyan irreális és a legtöbb esetben szükségtelenül felesleges beleszólás lenne az emberek életébe egy törvény által, ami számomra már elfogadhatatlan és totál logikátlan. Ennyi erővel törvényt hozhatnának arról is, hogy pl. kötelező szeretni a családtagjaidat. Ha olyanok a családtagjaid, le se lehet róla szoktatni, hogy szeresd őket. :D Ha meg nem, nincs az a törvény, ami előírhatná, hogy márpedig de.
Azért annyival tényleg folytatnám a sort, hogy tényleg van az a réteg, aki jó alapokkal indult otthonról, esetlegesen meg is tehetné de nem segít...akár férji, akár feleségi ráhatásra mondjuk ( ugye ilyenkor azért kiderül ki az úr a házban, illetve hogy mennyire volt ténylegesen közelei a vej vagy a meny kapcsolata az anyóssal, apóssal ), de az meg számoljon el majd később a saját lelkiismeretével, ha törvény lenne is rá, valahogy kibújna, nehogy elsodrófázzák otthon.
Szerintem várd el a saját gyerekeidtől.
Mástól nem várhatsz el semmit.
Pontosan így van. És épp ezért baromság erre törvényt hozni: ahol normálisan neveltek, szerettek, Emberré tettek egy gyereket, annak nem lesz kérdés, hogy amennyire tud, gondoskodni fog a szüleiről. Hangsúlyozom: amennyire tud, hiszen életösztön, hogy az utódja lesz az első, nem az őse. Aki pedig nem érez rá késztetést, hogy akár csak rá is nyissa a szüleire az ajtót, annak minden bizonnyal jó oka van erre, és háta közepére se hiányzik még az, hogy a törvény előtt is bizonygatnia kelljen, mi is volt ez az ok.
De még ha mérlegelnék is...gyerek ki akar bújni alóla, ugyan mivel bizonyíthatná a szülő, hogy nem a gyerek mond igazat. És persze a fordítottja...gyerek jogosan hárítja el, szülők perre mennek ellene...mivel bizonyítsa be a gyerek, hogy otthon mondjuk hülyére püfölték, vagy mondjuk molesztálták... mondjuk olyan 35-40 év távlatából?
Nem mellesleg: alapvető kritériumok alapján is marha nehéz lenne meghúzni a határt, hogy mitől számít jogosnak és mitől nem. Hasonló "okosság" lesz mint a rendszeres gyermekvédelmi, aminél az ész nélkül potyogtatók, meg a fizupapírokkal machinálók jól járnak, egy esetlegesen ténylegesen egyedülálló anyuka, aki azért mondjuk kap némi gyerektartást, elesik messzire...
Ugyanazt gondoltuk. A törvények nem arról híresek, hogy mérlegelnék az egyedi körülményeket.
Az a baj, hogy ezt nem fogják rangsorolni, ki az aki érdemes rá és ki az aki nem. Mi dönti el mi a normális eset? Pontosabban...nem fogják tudni pontokba szedni, de nem is kívánják. Ha kívánnák is: mond a gyerek egy verziót, hogy őt ütötték/molesztálták/éheztették stb... mondanak a szülők egyet: jól nevelték/ruháztatták/etették/nem bántalmazták... egy állítás áll eggyel szemben...na de hol a bizonyíték?
Az én iskolámban van olyan gyerek, akit 14 évesen az anyja kirakott otthonról. Addig az osztályfőnökénél aludt pár napot, amíg a kollégiumot elintézték neki. Onnantól maga vállalt munkát suli mellett. Szerinted ennek a gyereknek majd gondoskodnia kéne idős szülőjéről, ha az leesik a lábáról? Ha kéne is, meg fogja tenni? Nehezen hiszem, és nem is ítélném el, ha nem tenné meg.
Ez idáig oké. De: láttál már olyan törvényt, amiben oda van írva kitételként, hogy "normális esetben"? Vagyis: ha szerettek, neveltek, nem terrorizáltak, nem zaklattak, nem dobtak ki tiniként az utcára? Én azokról beszélek, akikkel ez megtörtént. Rájuk miért vonatkozna egy ilyen törvény? Csak mert kipotyogtatták őket az ún. szüleik?
Nos, remélem majd utána mennek hatóságilag ezeknek és bizony nem ússzák meg legalábbis a fizetést.
Azok, akiknek a szüleik mindent megtettek a gyerekeikért, és ők megtehetnék, hogy segítik őket, mégis hálátlanok: azok ki fogják tudni játszani a törvényt is. Azt a törvényt, amit viszont azok szívnak meg, akiknek okuk lenne nem betartani.