Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Meghíztál nem vonzódom ..
Sziasztok!
Lassan 10 éve párkapcsolatban élek, de nem felhőtlen minden, mint bármelyik párkapcsolatban. Sajnos a kapcsoltunk alatt felszedtem 15 kg és ezért a párom nem vonzódik hozzám :( Én ezt nőként nehezen értek meg, mert nálam a vonzódás a szeretet jele és ezért én ezt úgy élem meg, hogy már nem szeret. Ha valakit igazán szeretünk akkor ezt tényleg akadály lehet?
köszönöm a hozzászólásokat!!
Valakinek biztosan akadály....
Persze.
De a férjről egy szót sem szóltam. :-)
Te is voltál túlsúlyos - meg én is, ahogy írtam korábban. Igaz, hogy tettem is érte, hogy változzak, de ettől függetlenül nagyon rosszul esett volna, ha a férjem azt vágta volna a fejemhez, hogy ronda vagyok, már nem kíván és hasonlók... Még ha igaz is lett volna.
A topikindító férje nem épp a kedvességéről, figyelmességéről híres, ezt nem így kell elintézni.
Elmeséltem a férjemnek, hogy van egy ilyen topik. Az első reakciója az volt, hogy akkor más nőhöz vonzódik a férfi, ha lefogysz se lesz jobb, mert ebben a kapcsolatban nagyobb bajok vannak.
Egyébként a 20 éves házasságunk alatt én is felszedtem jópár kilot, (többet, mint te), bár az is igaz, hogy én az elején extra sovány voltam, a BMI-m még így is normális. Mégse merült fel soha ilyen gondolat nála.
Olvasgattam ezt a topikot, és többször volt hozzászólás-ingerem:-)
Én vállalom, hogy súlyos elhízás (nem tudom, a 15 kiló az-e, ez függ az alkattól, kiinduló súlytól, de inkább 20-25 az) nekem is elvenné a kedvem. Nekem mindig fontos volt a külső - nem a legfontosabb, de fontos. És ez nem múlik el a korral, csak enyhül. Persze, nem azt jelenti, hogy az öregedéssel járó változásokat ne fogadnám el, hisz én is öregszem. Inkább azt, hogy a lehető legjobbat kihozni magunkból.
Az elhízás valamennyire elpunnyadást, önmagunk elengedését jelzi (kivételes esetektől eltekintve). Voltam én is túlsúlyos, megvolt mindig a maga (lelki) oka. Nem tetszettem én sem magamnak, külsőre sem és belsőre sem.
ott is pontosan annyira és azért cserélgetik az emberek a párjaikat, mint máshol
sőt onnan indult ki a feminizmus térnyerésével, a fogamzásgátló pirula piacra dobásával, európa konzervatívabb volt
unalmas ha felnőtt embereknél az jön elő, neki segítség kell
BAROMI jó lehet olyannal élni, akinek annyi ereje sincs, hogy a súlyát magától, MAGÁÉRT karbantartsa
én is lehetnék 20 kilóval is több, ha esténként bezabáltam volna a csirkepörköltet nokedlivel és 2 sört még utána
így van a külvilágnak semmi köze senki súlyához, bajához
tehát kussoljanak róla, ne mások nyakába zúdítsák
csak ahhoz megfelelő intelligenciával kellene rendelkezni
nem bunkó a környezet (ez nem tudom hogy jött), csak nem érdekli őket, hogy ebből mennyi bajuk lehet és ezt nehéz látni
majd lesz valami alapon működnek, de panaszkodni azt tudnak...
egyrészt nem vagyok az öreged, másrészt az, hogy neked az ilyen mondatok mit
sugallnak, azt nem tudom irányítani és nem is akarom másnak mást sugallnak és nem veszik rögtön támadásnak, mert nem is volt az
és de: baromira szeretném megérteni, hogy ez miért van, bocs, de én már csak ilyen kis kiváncsi vagyok
köszönöm, tisztában vagyok a diabeteses diétával, akár egyes típusú akár kettes típusú cukorbetegségről van szó, ahogy az IR diétát is igencsak jól ismerem (szakma+magánélet)
Ez mar nem igaz. Az amariakaik zome mar nem kover.Nagy akcio indult es gyozott a jozan esz. Gyere el, nezz szet.
Hat persze, apai nagyneneim maguk voltak a piszkafak, barmennyit is ettek, anyam meg a hizos fajtabol valo.
Na, erről nem is beszélve! Korábban a napi kajaigényem egyszeri, max kétszeri étkezés, akkor, amikor éhes voltam. Ez többnyire délután-este felé volt. Most ötször kell ennem és ha este az inzulin után 7 alatt van a cukorszintem, akkor pótvacsorázni. ami nem jelent háromfogásos vacsorát, de kifejezetten szénhidrátbevitelt igen.
Az igazság az, hogy az átlagember annyit tud a diabetesről, hogy napi két zsömle és cukor nuku. Hát azért ettől jóval többről szól...
Tudod, amcsi jutott rólad eszembe a témával kapcsolatban.
Ott zömmel túlsúlyosak az emberek.
Mindenki párt cserél miatta?
Úgy tudom, nem az a gyakorlat...
Ha valaki szeret valakit, akkor közösen megoldják.
Ha csak kívül állóként kritizál, de nincs semmi aktív ötlete kedvesen rá, hát abban a kapcsolatban nem fog nagyon fogyni egy nő sem, mert nem boldog igazán.
Szerintem sok nem kívánt kiló mögött a magányosság van, még ha párban él is.
Ne gyere avval, hogy egyedül ész, és 30 éve ugyanaz a méreted, mert ez is más, önként, dalolva vagy magányosan elégedett a sorsoddal.( vagy genetikailag vagy szikár fajta, és egyszerűen szerencséd van)
Igen, az ilyen típusnak hasonszőrűvel kellene élnie, ha már nem akar szólóban maradni.
A monogámok meg akkor lennének szerencsések, ha monogámra akadnának.
Valahogyan ez ma már annyira ritka lett, hogy talán nincs is.
Csak a látszat.
Úgy öregem, hogy nem vagyunk egyformák. És azért mert rólad leolvadnak a kilók, másról nem. Arról nem beszélve, hogy a diabeteses betegnek meg kell ennie az előírt mennyiségű szénhidrátot főleg inzulin kezelés mellett. Csak éppen nem gyors felszívódásúakat.
(Imádom a "soha nem értettem..." kezdetű mondatokat. Mert azt sugallják, hogy eleve abban kételkedik a kimondója, amit állítólag nem ért.)
napi 6x eszek, mert KELL, csak nem mindegy, hogy mit
akit én ismerek cukorbeteg, finoman szólva nem törődik vele, de naponta nyűg, hogy a cukorbetegsége miatt nem tud lefogyni (a rengeteg tésztától és sütitől nekem sem menne, amikor megkapta az inzulin pumpáját előre örült, hogy így akkor eszik majd amit csak akar, amikor kedve szottyan rá, mert a gép teszi a dolgát!!!
a többiekről nem is mondok semmit )