Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kivettem az iskolából
Létrehozva: 2014. szeptember 25. 11:29
Képzeljétek, kivettem a kisfiamat az iskolából. Egyszerűen elegem lett a suliból, a tanárokból. Olvastam a neten, hogy lehet otthon is tanulni, nem kell bejárnia a gyereknek a suliba. Bementem az igazgatónőhöz, megbeszéltük, hogy nem járunk be ezután. Majd vizsgázni megyünk félévkor. Addig viszont sokat játszunk, rengeteget alszunk, és napi 1-2 órát tanulunk. Ez bőven elég negyedikben, mindent tud a kisfiam.
Olyan családokkal szeretnék megismerkedni, akik szintén kiveszik a gyereket, és jókat kirándulhatnánk együtt!
Pech...
Ez mar azert kimeriti picit a szemelyeskedes kategoriat, nemde kedves forumtarsak???
En nem kerdezem meg töled mennyiert vetted a diplomadat,alapbol nem feltetelezem az emberekröl hogy penzert veszik a diplomajukat.
Többihez mar nem szolok semmit.
Én abból indultam ki, hogy legyen igaza, a társadalom valóban olyan rossz és élhetetlen, amilyennek ő látja. Ha ez valóban így van, én tuti nem tenném ki a gyerekemet annak, hogy mindenféle felkészültség nélkül pottyanjon közéjük és élje az életét közöttük. Márpedig pont a tinikor a felkészülési idő. A Koldus és királyfi jutott eszembe. És nagyon megsajnáltam szegény királyfit.
Bocsi, most nyugodtan kérdezd meg tőlem is, mennyiért vettem a diplomáim, válaszolni is fogok rá: jó sok tanulásért, vizsgákon való jeles feleletért, dolgozatokért, a célért, amit magam elé tűztem. Köszönetet mondok továbbá néhány embernek, akik mellettem álltak ezalatt anyagilag és erkölcsileg. De ezt az ékezet nélküli ("hatszel"), zavaros eszmefuttatást most nem vagyok képes értelmezni, és hogy őszinte legyek, nem is túl sok kedvem van hozzá.
Amúgy meg pont nem arról vagyok híres (de cáfoljatok nyugodtan, ha mégis), hogy eltérnék a topikok alaptémájától a személyeskedés irányába. Sőt. Magam is háborogni szoktam azon, ha benézek egy érdekesnek indult topikba, és azt látom, hogy már a "te anyád"-nál tartanak.
Ugyan nagyon tévedsz, de nem baj. Onnan messziről megbocsátjuk. Csak kímélj meg minket a többi marhaságtól.
Tök szuper dolog hogy mindenkinek megvan a velemenye a temarol,de mindig eljut minden topic arra a szintre,hogy ha a felek kifogynak az ertelmes es a temahoz tartozo ervekböl,akkor jön a szemelyeskedes.Azon mondjuk nem csodalkozom hogy Magyarorszagon megkerdik a kedves topictarstol hogy mennyiert vette a diplomait...ha valakinek ott sikerül valami vagy sikeres emberkent megy oda,akkor egyböl megkerdöjelezik hogy az ö sajat maga erte el, masik meg az,hogy Magyarorszagon mar termeszetes,hogy hatszel nelkül az ember neha semmit sem tud elerni,ezert a kerdesek,hogy az illetönek volt-e vajon segitsege,mennyit fizetett,stb...nem biztos hogy rosszindulatbol feltett kerdesek,hanem a mindennapi allapotokat es a hozzaallast tükrözik.
"ezzel a gondolattal egyetlen baj van"
Nem, ezzel a gondolattal nem egyetlen baj van, hanem úgy ahogy van, téves állítás. Általánosító, túlzó, aránytalan, bizonyíthatatlan, vagyis ebben a formában hamis.
Ezt nem is láttam, de ugyanazt gondoltuk. :))
Azért én nem dicsekednék azzal, hogy megkérdezték tőlem, hogy mennyiért vettem a diplomáimat. Inkább letagadnám, hogy vannak, ha már annyira nem értek az adott területhez... Vagy elbujdokolnék.... Egyre inkább látszik, hogy alacsony a kerítés.
Eddig csak olvasgattam a topikot, de itt már nem bírom ki kérdés nélkül.
NINCS szuksege egy ertelmes,jol nevelt gyereknek arra a szocializaltsagra es minitarsadalomra,amit a hagyomanyos iskolai kozeg tud neki nyujtani!!!
Amai MAGYAR tini tarsadalomtol ha lehet, en ugy megkimelnem a gyermekem,ahogy egy anya szamara csak lehetseges... a szulokkel van a baj.Felelotlen,nemtorodom,buta emberek gyermekei sem sokkal kulonbek.
Ezzel a gondolattal egyetlen baj van. Lehet, hogy a tini társadalomból ki tudod menekíteni a gyerekedet, de a TÁRSADALOMBÓL nem. Márpedig ezekből a tinikből lesznek azok a felnőttek, akik között a megkímélt gyerekednek élnie kell, mondjuk 60 éven keresztül. Ha a gyereked csak úgy beesik a felnőtt társadalomba, mint Pilátus a crédóba, akkor egyetlen dologra fog nagyon hamar rájönni: a szülei rohadtul kicsesztek vele. Ha már gyerekként, tiniként tudta volna, hogy mi vár rá, hogyan érje el a célját, hogyan beszéljen az emberekkel, hogy élje (meg, át, túl, stb) az életet, akkor sokkal könnyebb dolga lett volna.
Nem csodálom, hogy tőled megkérdezték, hogy mennyiért vetted a diplomádat. Bár, nem értem, miért vagy erre olyan büszke.
Tényleg, egyébként menyiért?
Vilagukrol, kulturajukrol, moralitasukrol...
Arra a moralitásra gondolsz, hogy az apák legyilkolják a lányukat, ha nem-mohamedán fiúra csak ránéz...? Vagy arra, hogy családon belül házasodnak, pl. unokatestvérekkel kényzerházasságba zavarják őket...?
Vagy konkrétan mire gondolsz?????
Túlságosan is ismerem...
Éltünk Németországban, ráadásul még régebben, amikor messze nem volt ilyen sz.r a helyzet, mint most.
Köszönöm, nem kérek a "kultúrájuk" azon gyümölcseiből, amivel nap mint nap lehet szembesülni az utcán.
De a lányok körülmetéléséből se kérek, meg abból se, hogy a Skandináv országokban a nemi erőszakot elkövetők közel 90%-a muzulmán.
Nem az ezeregyéjszaka meséiből kell tájékozódni.
Távol álljon tőlem a kötözködés, de Magyarországon a "mennyiért vetted" kérdést akkor szokták feltenni valakinek, ha nem látszik rajta, hogy megvan neki az említett végzettsége, mert nem ért a dolgához. Én jogsinál hallottam ezt élőben. Valaki bizonygatta, hogy mennyi ideje van jogsija... és megkérdezték tőle, hogy hány zsák krumpliért vette... azért, mert annyira nem jól vezetett a szerencsétlen. Vagy ha mondjuk egy vezetőről lerí, hogy valakinek a valakije, nem a tudása alapján lett azzá, aki. Akkor is fel szokott merülni a kérdés, hogy hol és mennyiért "vette" a diplomáját.
Ez egy olyan mondasod:Ha hallgattal volna, bolcs maradtal volna."
Semmi hozzafuznivalom sincs, ostobasagod magatol beszel.
Vajon melyik orszagban szerezted ezt a bolcsessegedet? Tolem Magyarorszagon kerdeztek, mikor megtudtak, hogy 2 diplomam van, hogy: "Igen, es mennyiert vetted?"
Gyere ide ki pirinyem, meghivlak, aztan itt porgesd a szot.
Nezz szet es elajulsz a bolcsessegedtol. 
Köszönöm..
pedig én is iskolában tanultam... 
a pokoli magyar oktatásban... (egyébként tényleg vannak visszásságok, nem vitatom... de egy jó suli alapvető dolgokra kb. már alsóban megtanítja a gyerekeket)
Trivial, most is azt írtad, amit én is gondolok, ahogy én vélekedem.
(szeretem olvasni a hozzászólásaidat, annyira szépen fogalmazol!)
"NINCS szuksege egy ertelmes,jol nevelt gyereknek arra a szocializaltsagra es minitarsadalomra,amit a hagyomanyos iskolai kozeg tud neki nyujtani!!"
Attól még, hogy egy szót nagybetűkkel írunk és aláhúzzuk (beszédben esetleg kiabáljuk), attól az még nem válik bizonyítékká egy érvelésben. Én pl. ezt is tanítom szegény iskolába kényszerített gyerekeknek az érvelés, a vita, a meggyőzés témakörében, ami folyamatosan jelen van a tanulás során, és "érdekes" módon legkésőbb az érettségire, ahol már önállóan kell érvelniük, meg is értik ezt.
Egy érv minimum a következőkből épül fel: tétel (állítás vagy tagadás), bizonyíték (vagy bizonyítékok). Te hoztál tételt, de nem hoztál egyetlen bizonyítékot, alátámasztást sem rá. Ennél rosszabb már csak a pofon, vagy ha lehülyézed a másikat. Attól még nem neked lesz igazad továbbra sem.
Ha valaki azért venné ki a hagyományos oktatásból a gyerekét, mert ő maga vagy magántanárok hada többet, színvonalasabbat tudna neki nyújtani, és valamilyen kortárs közegben is forgolódhat emellett a gyerek, ám tegye. De nem gondolom, hogy a színvonalas, több az az lenne, hogy gyűlöletben és előítéletekben neveljük a gyereket azáltal, hogy ilyeneket közvetítünk felé: a legtöbb kortársad buta, felelőtlen, nemtörődöm szülők gyereke, aki maga se lesz jobb. Te pedig itt a kis különleges vagy, akit jól vattába csomagolunk, és szörnyülködj te is a többieken. Képzelem, mekkora esélye lesz egy egészséges párválasztásra, egy munkahelyi együttműködésre, csapatban dolgozásra, ötletek megvitatására, a saját gondolatainak érvényesítésére vagy a hibái belátására...
Nem tudom, ki lehetett az a kettő ember, aki ezt a hsz-t lájkolta, de én rajtad kívül bizony nem sok ennyire szélsőségesen elutasító, negatív embert láttam még. Óhatatlanul is eszembe jutott a soraidról az a közösségi oldalakon terjedő kis példabeszéd az ókori vándorról, aki egy új város határába érve megkérdi a bölcset, milyen emberek is laknak ott... és a bölcs aszerint válaszol neki, hogy miként jellemezte az előző lakhelyét, mert nagy valószínűséggel azokat az embereket is olyannak fogja látni. Mert magából és a saját előítéleteiből indul ki. Ezen talán te is elgondolkodhatnál picit.
Az általad mai magyar tinitársadalomként említett réteg (mondom ezt úgy, hogy a város legkevésbé erős középiskolájában tanítok, ahova aztán tényleg mindenféle tini jár) valóban nagyon heterogén, de a többségük akkor is jó szándékú, valami többre, jobbra vágyik. Ha egy ember buta is (erről nem tehet, erőlködhet, tanulhat, okosabb nem sokkal lesz már), l még lehet jóravaló, becsületes, szakmáját tisztelő és szerető ember, aki a többi emberrel is normális. A legrosszabb párosítás a butaság és a rosszindulat együtt: ilyenekből tényleg nagyon kevés van szerencsére még a "gyűjtő" sulikban is. Azt az egy-kettőt viszont meg kell tanulni kezelni mindenkinek, a gyereknek is. A munkahelyen találkozzon először egy buta, főnökfenéknyaló áspiskígyóval? Jobb ezen már a suliban túlesni, és kialakítani a saját stratégiát a kezelésére. De a többség egyáltalán nem leprás és kerülendő, ahogy te azt elképzeled. Javaslom, beszélgess el egy-egy tinivel csak úgy! Kérdezd az életéről, a barátairól, arról, hogy milyen világban szeretne élni. Meg fogsz lepődni, ezt garantálom a hsz-ed olvasva.
Tényleg nem vagyok tökéletesen képben a témában, de pl. ez a topik is segít abban, hogy nagyobb legyen a rálátásom a dologra, főleg hogy utánaolvastam.
Én nem vagyok ennyire ellenséges a közoktatást illetően, bár te még a gyerekeket is abba a kategóriába helyezed, akiktől legjobb távol tartani a sajátodat.
Ennyire nem látom rossznak a helyzetet. Ilyenek vagyunk mi, emberek, úgy mindannyian: vannak hülyék, vannak zsenik, meg a kettő között jó sokan mindenféle változatban. Nem mindenki tetszik, de én sem tetszem mindenkinek, viszont együtt élünk a Földön.
Én is elvittem az egyik gyerekemet egy másik iskolába - csak másikba -, mert nem voltam elégedett. De ettől még nem fordultam el az egész rendszertől.
Nagyon rossz tapasztalataid lehetnek az embereket illetően, ha ennyire el akarod szigetelni a saját gyerekedet, de nem hinném, hogy ez feltétlenül jó. Egy bizonyos szintig mindenki ezt csinálja, hiszen szelektálunk, hova engedjük a gyerekünket, kivel... Többen vannak az úgymond normálisak, mint akiktől féltjük őket.
Ez afféle burokban nevelés az én szememben, és az én véleményem szerint nem jó, én nem csinálnám.
Megesküdtem magamnak,hogy soha se soha...a fiamert meg a lanyomert mindent.
Sok leirt dologban van nemi igazad, es valoban sok problemat okoz itt Franciaorszagban a bevandorlas,de videken ( ahol mi is elünk), azert nem arab-törökökkel van tele a falu. ( Mi falunkban konkretan 1-2 csalad van).Nagyvarosokban ertelemszerüen mas a helyzet , ott tenyleg vannak erdekes reszek,Strasbourgban is vannak olyan negyedek,ahova a gendarmarie sem szivesen megy be.
Ne keverd össze legy kedves a szezont a fazonnal.Ha emlekszel,akkor irtam abban a topicban hogy a csaladom ( anyukamek meg a kisebbik hugom) Miskolcon laknak.Es ugye mekkora esemeny ha a gyerekek a nagyszüleiknek nyaralnak,teljesen mindegy hol is van az a hely...Azert mert nem szeretjük Magyarorszagot,meg tarthatjuk az ottmaradottakkal a kapcsolatot,ugye???
Masik..pont azt irtam ha emlekszel,hogy vannak ugyan magyar barataink,de csekely szamban.Pont az volt mondanivalom lenyege,hogy eleg szines körülöttünk a tarsasag-tenylegesen es attetelesen is.A lanyom pedig a nap nagy reszet franciaul beszelve,franciak között tölti,,szoval szerintem evidens,hogy lassan jobban megy neki mint a magyar.
Ugy latom megmaradt itt a tendencia,hogy ha kifogy az ember a normalis ervekböl,jön a szemelyeskedes.
Es bar nem tartozik rad,de leirom,azert dolgoztam penztaroskent a pedagogiai szakközep ellenere,mert ha a szakterületen akartam volna dolgozni,min. egy OKJ-t meg kellett volna hozza csinalnom.Nem akartam abban dolgozni,mas iranyt valasztottam,ezert vegül nem tanultam tovabb.Szoval sima erettsegivel sajnos csak a penztarosi meloig jutottam.:( Amugy megbantam hogy nem tanultam tovabb,de ez van.