Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Dolgozó anya=szaranya
Létrehozva: 2014. szeptember 22. 17:36
Sziasztok!
Nagyon el vagyok keseredve:( Inkább csak jól esik,ha meghallgattok.
Dolgozó anya vagyok,ami azt jelenti,hogy a lányomat 7:30-16:30-ig oviban kell tartanom.
Minden évben megszervezi az ovi az őszi kerékpáros,kismotoros versenyt. Egy délelőtt csinálják,egy szomszédos zsákutcában,minden gyerek részt vesz rajta. Na,idén nem. Idén (ma) du 15:00-tól volt a verseny,ahova csak az a gyerek mehetett,akivel ott van a szülője,saját felelősségre,mert aki nem vesz részt,arra vigyáz az egyik óvónéni.
Irtó dühös és szomorú vagyok,mert az enyém most kimaradt belőle és nem is csak ez a baj,hanem,ahogy vágyott rá. sírva nézte,ahogy a többi,ráérő szülő háromkor vitte el a gyerekét a versenyre. Persze én vagyok a szemét sz.r,mert "milyenszülőazilyenamelyiknemérideháromra" meg a lányom szemében is,aki nem érti,hogy ez a verseny most nem a dolgozó szülős gyerekek programja 
Nem tudom,idén melyik észkombájn pedagógus találta ki így ezt a programot. Miért jó az,ha negyven gyerekből öt-hat ugrál,meg örül,hogy őt elviszik a versenyre, a másik harminc meg sír,hogy ő most miért nem mehet? 
Néha annyira elegem van abból hogy a gyerekem szívja meg azt hogy dolgozom 
Hát igen, vannak mókás helyzetek, ugyanakkor nem bánom, hogy ketten vannak, mert örömet is adnak éppen eleget. Hála istennek lányom már így közel 7 évesen ( decemberben tölti ), elég önálló, mondjuk igyekeztem is nem egy mulyácskát nevelni belőle, az öcsi felett meg imád anyáskodni, ez meg mondjuk hatalmas mázli. Még igazából úgyis pár év lesz, ami ténylegesen nehezített terep, aztán (legalábbis remélem ) helyükre kerülnek a dolgok ahogy egyre okosabbak és ügyesebbek lesznek mindenben. :)
Szinte egyszerre írtunk hasonlót.
(úgy, hogy nekem sok segítségem van, mert anyumék 5 percre laknak, és anyuci most lett nyugger, plusz tesómnak nincs munkahelye, ő mindig otthon van szinte, férjem 4ig dolgozik, korán otthon van és ha nagyon muszáj 3 olyan szomszédom is van, akikre bármikor rá merném bízni a fiamat, ha össze tudjuk egyeztetni)
Ez a sokadik indok, hogy sosem fogok két gyereket bevállalni. Kivitelezhetetlen és csak szétcseszi a családi életet.
erre szeretett "ügyintéző.autónknak" lenne egy frappáns válasza, de én most kihagyom.
Igen, és ezt akkor se vitattam. Én pont ezért (sem) vállaltam másodikat. Túl sokat vagyok egyedül, az év nagy részében az én dolgom minden, ami gyerekkel kapcsolatos. Én se tudnám bevállalni ezt kettővel. Tartós segítségem nekem sincs: más dolog,ha egy szomszédot megkérsz, hozza el félórával hamarabb a suliból, mint te odaérnél, és addig csapja ki az udvarra, míg te hazaérsz, meg más az, ha az egyik gyerek jobbra lázas, a másik gyerek balra hány, te meg ugyan majd szétesel, de már nem érsz rá arra se, hanem félholtan is ápolod őket. Miközben esetleg kirúgnak a melóhelyedről. Na, kösszép, ezt azért nem vállalnám én se.
Ja, dehogynem, értem én.
El is hiszem. Csak bosszant, hogy ekkora seggfejek irányítanak bizonyos helyeket ill. némely munkahelyeken a kollegalitás fogalma teljesen kiveszett..
(mi kis cég vagyunk, de ha valakinek nyűgje van, azonnal ott van valaki helyette. ill ha a fizikai dolgozó kér 1-1 szabadnapot, akkor gond nélkül megkapja)
És tudom már egyszer mi beszélgettünk erről a gyereket magára hagyós topikban, elég nagy különbség van aközött, hogy 1 gyerek, 1 szülő a felállás és akkor csak annak az 1 gyereknek az igényeit kell kielégíteni, illetve az ő dolgain ott lenni, vagy 1 szülő 2 gyerek a felállás, mekkora különbség van a kettő közt ha nincs állandóan kéznél lévő és ugrasztható segítség. Saját tapasztalatból tudom, hogy mennyivel egyszerűbb volt, míg csak a lányomat kellett gardíroznom és mennyivel bonyolultabb most, hogy a fiamat is kell ( és ebből nem azt akarom kihozni hogy bánom, hogy megszületett a fiam... igaz így nehezebb az élet, de sokkal szebb is :) ), és egyenlőre még el nem tudom képzelni mi lesz ha munkába kell állnom és az öcsi is elkezdi élvezni a közoktatást....
Csak ugye az ilyen szülőköteles programoknál is ott van az, hogy az egyik gyerek betegsége, vagy épp egy egy időre de két külön intézményben szervezett programnál " dönthet" a szülő, hogy melyik ujjába harap bele, melyik gyerekének legyen car...
okmányirodai ügyfélszolgálaton
közig,viszonylag sima ügy
de próbálj meg egy maszeknál és most nem is elsősorban egy nagy multit értek ezalatt,ahol csomó ember,de egy magyar kisvállalkozónál,aho ltényleg centire ki van számolva,hogy 2 ember legyen 2,6 egységnyi munkára.
Na és az egészségügy,ahol egyébként is épp megoldják,hogy meglegyen valamennyire az alaplétszám.
Pont azért nem éri meg cseélni mert akkor vannak teljesen felügyelet nélkül. Így váltón egyik szülő délelőtt otthon, szép nyugodtan elviheti suliba, oviba a gyerkőcöt, délután pedig a másik szülő hazaviszi őket, programozik és tanul velük... este meg ugye azért ott van az apa anya találkozás lehetősége is. Tehát még a váltón levés talán az egyedüli úgy-ahogy működő rendszer. Viszont ha valaki cserél, akkor legalábbis 1-1 napra mindenképp megszívatja magát és a gyerekeit is. Kérdés hogy ez megér e mondjuk egy ovis/sulis szülőköteles 1 órás programot. Már úgy szintén akkor, ha egyáltalán van valaki, aki hajlandó cserélni.
Különben: lehet ezen ideázni, de ha a munkahelyek kb 80%-a ilyen több műszakos munkahely, akkor felesleges. Illetve lehet, de akkor szépen éhen is lehet halni. Vagy utazni másik városba 1-1,5 órát oda is és vissza is, nem mintha az jobb lenne... Nem jó ez így ahogy van semmilyen szempontból persze, de errefelé a bányák sorozatos bezárása óta ez a helyzet és egyre neccesebb még ez is, lassan már az ilyennek is örülni kell ( többek közt apáméknál is dolgozik betanítottként több közgazdasági és vegyészdiplomás is a galvanizálóban, annyira nincs kilátásuk a sajátjukban elhelyezkedni, faterom is pl erdész szakmával galvanizál... ).
Ez a helyzet már további rengeteg problémát felvet, amibe most nem is mennék bele, mert túl hosszú lennék és nagyon messze állna a topik témájától. A lényeg, hogy (sulimban látom) kevés gyerek annyira önálló még középiskolás korában is, hogy ezt a teljes felügyeletnélküliséget, anya és apa nélkülözését felelősségteljesen tudná kezelni, önállóan tanulna stb. Sokkal nagyobb rá az esély, hogy valami módon elkallódik. A házasságnak se hiszem, hogy hosszú távon jót tenne az, ha sose találkoznak egymással a felek, mert épp csak köszönnek egymásnak két műszak között... Kevés olyat láttam, ahol ez jól végződött. Pontosabban egyet sem.
Nézz meg mondjuk egy olyan családot, ahol mindkét szülő 2 műszakban dolgozik, általában ugye váltószakon, hogy valaki mindig legyen a gyerekekkel. Na itt van az, hogy ha cserélnek, azzal is szívnak például, mert mondjuk mind a ketten délutánosként nincs aki hazavigye a gyerkőcöt az oviból/suliból( délelőttös szülő cserél délutános kollegával ). Ha mind a ketten délelőttösök meg nincs aki bevigye, mert olyan korán még mondjuk nem tudja bevinni a gyereket az oviba/suliba, hogy aztán be is érjen időben, főleg, ha utaznia is kell a munkahelyére ( délutános szülő cserél délelőttös kollegával ). Máshogy csere meg nincs, mert szakonként pont annyi ember van, ami éppenséggel elégséges ahhoz, hogy ne akadjon el a meló a szalag mellett.
Igen, kér egy nap szabit - párszor az év során - már nem is marad a szünetekre. Akkor meg az a baj, hogy nem igaz, hogy nem tudja megoldani a szünetet. Ezért mondom, mikor a gyerek oviban van, azért van ott, mert a szülő nem ér rá. (Általában.)
Kicsit azt érzem, hogy nagyon nem akarod megérteni, a legtöbb munkahelyről tényleg nem lehet elkéredzkedni, még napokkal előre sem. Tök jó, ha nem ezt tapasztalod, de én ettől még hiszek a többieknek is.
Ezért mondtam, hogy itt mindig tanul az ember valamit. Én abból indultam ki, amit a környezetemben látok, de hát másutt meg másképp van. Nálunk pl. a legbuzgóbb anyuka, aki önként jelentkezik minden kirándulásra, programra kísérőnek a suliban, egy okmányirodai ügyfélszolgálaton dolgozik. Úgyhogy valahogy csak megoldják ott is a cseréket. De tudomásul veszem, hogy vannak munkahelyek, ahol nincs ilyenre lehetőség.
A kollegákkal való műszak átírás akkor működik, ha van kivel cserélned, egyáltalán hajlandó valaki cserélni veled, ugyanis kötelezni nem kötelezheti rá a főnök a kollegát se. Egy kérdést megér ugyan, de nem garantált a siker. ( Ráadásul ilyenkor jut eszembe mikor a nyári szünetes topikokban pont az ilyenek miatt osztják az anyukákat, hogy hogy merik ezt elvárni a kollegától, hiszen maguknak szültek... )
No, akkor én szerencsés vagyok, mert nem volnék ennyire fontos ember.
(azért megjegyezném, hogy -szerintem- egy ügyfélszolgálaton is van, szabi, szóval ha xy szól, hogy jövőhét keddre kér egy nap szabit, akkor a kollégákkal átírják a heti beosztást és kész -mert nem a sürgős elkéredzkedésekről szólt a topik)
Hát igen, erről van szó és ez annyira elképzelhetetlen. És ha nem csak apuka dolgozik így, hanem a nagyszülők is, akkor főleg szivattyú a helyzet ugye. Nem mondom, míg csak a lányom volt, nemigen volt olyan, hogy bármiről lemaradt volna, ha kellett ellaposkúsztam egy-egy fellépésére kísérőnek pl, de most hogy itt a pici is, néha tényleg összegubancolódnak a szálak, én meg választhatok, hogy melyik ujjamba harapjak. Annyi, hogy legalább a nagypapa mozgósítható néha, ha éppen olyan műszakra van osztva, vagy nem maszekol még pluszban ( van hogy délelőtt erdőn maszek, délután gyár ), de igazából tőle sem elvárható, hogy ugrándozzon, ahogy füttyögetek. Van még a két 70+-os dédim, akik úgy el-elvállalják a gyerekekt, hogy házhoz viszem őket, de általánosan ez is inkább a lányomra érvényes, fiam már nagy falat nekik a kis hisztijeivel, pláne ha mondjuk mellé még beteg is. Lányom annyival másabb ugye, hogy őt már nem kell emelgetniük, pelenkázniuk, etetniük, akár még kaját is csinál magának...egyszóval tényleg csak vigyázniuk kell rá...de mondjuk egy ovis/sulis programra vagy fellépésre már nem mennének kísérőnek, a túl nagy zaj, tömött terem,túl sok gyerek már megterhelő nekik.
A férjemnél ugyanez. Amikor a fiamat szültem, kért egy hét szabadságot, hogy otthon lehessen velünk. Meg is kapta, nem volt vele gond. Csak éppen az volt a fura, hogy 6 nap szabadságot írtak ki. A főnök ugyanis úgy döntött, hogy a hét 6 munkanapból áll, tehát 6 nap szabadságot kell kivenni rá. Jelenlegi munkahelyén egyáltalán nincs szabadság. Télen bezár a gyár 1 hónapra, mert hidegben nem tudnak dolgozni, és ennyi. Január végétől december közepéig heti 6 napot, sok esetben napi 10-12 órát dolgoznak megállás nélkül. Ha valami irdatlan fontos dolog miatt el kell mennie, akkor meg tudja beszélni a kollégájával, de ez azt jelenti, hogy a másik egyedül végzi két ember munkáját egész nap. Ha emiatt csúszik a megrendelés, akkor botrány van.
Én pl. az Oktatási Hivatalban dolgoztam, ketten voltunk 3 megyében az érettségi szervezésre. Nem csak az irodában kellett ülni, hanem pl. az emelt szintáű írásbeliket személyesen kellett elhozni Bp-ről, kiszállítani a 3 megyébe a sulikba, volt olyan, hogy 1 hónap alatt 6.000 km-t vezettem csak a céges autót. Mikor nem voltunk úton, vizsgáztatókat kellett értesíteni, javítókat beosztani, vizsgázókat értesíteni. Annyi túlóránk lett, hogy egész nyáron otthon lehettünk a csúszó miatt. Az jó volt, viszont sajnos az érettségi épp akkor van, amikor az anyák napja, az évzáró meg a kirándulás. És nem tudtunk elmenni.
A férjem meg altatóorvos, örültek, ha ki tudtak állni a műtétekre, olyan kevesen voltak. Nem tudom, hogy mit szólnál hozzá, ha egy tervezett műtét előtt felhívnának, és közölnék, hogy akkor most elmarad, mert az altatóorvosnak a gyerekével kell kismotorversenyre menni az óvodában.
Esetleg olyan munkahelyek, ahol ügyfelek is vannak? Jól is nézne ki, ha azt mondanák az ügyfeleknek, hogy bár valóban ügyfélfogadási idő van, de sajnos az ügyintézőnek halaszthatatlan családi elfoglaltsága akadt, ezért szíveskedjenek valamikor máskor visszajönni, hátha akkor ráér...
Nem, nem a rák ellenszerét fejlesztik ki és sajnos nem vicc...
Párom akkoriban vizesként dolgozott, egész egyszerűen úgy voltak brigádokra bontva, hogy nem lehetett akkoriban ellógni, mert nem volt, aki a helyére áll, viszont a munka meg ugye határidőhöz volt kötve. Tehát konkrétan táppénzre sem lehetett menni csak úgy bármivel tőlük, egy negyedéven belül aki 3 napnál többet volt táppénzen már röpült is, állt az ő helyére 3 másik kapásból állásra várva.
A másik: gyári szalagmunka->általában szintén pont annyi ember van felvéve, amennyi épp csak elég ahhoz, hogy a napi normákkal legyártsák amit kell. Ellenben lehet örülni: minden nyáron van kényszer szabadságolás 1-3 hétig terjedően, utána viszont a karácsonyi ünnepek köztig megint nemigen van szabira menni lehetőség, táppénzre is 1x elcsúszol, másodikra kiraknak, kicsiny városunkban 1 ilyen üresedésre vagy 20 ember ugrik azonnal jelentkezni, annyira nincs munkalehetőség. Amit esetleg engedélyezni szoktak, hogy csúszd le, de akkor nem x órát, hanem teljes napot. Így mondjuk kedden 3 és 4 óra közt lenne csak dolgod, de egész kedden csúszón vagy, viszont szombaton/vasárnap mehetsz be helyette melózni és nem fizetik ki rá a túlórapótlékot sem ( az ugye egyértelmű, hogy az alap munkabér nem jár ).
Kérdés az is persze melyik városban van a munkahely, milyen típusú... de mivel mint írtam fentebb elég csúfos felénk a munkahelyek aránya a munkát keresők arányához képest, így a cégeknek nyert ügyük van sajnos a szabiosztásban és táppénz eltűrésben.
Ezt ne vedd rosszindulatnak, egyáltalán nem azért írtam, hogy megsértődj. Ez nem szégyen. De -szerintem- egy irodában nincs 8 órás megfeszített tempó, max. évente 1-2 alkalommal, mikor határidős munka van.
Nem tudom milyen munkahelyek ezek...komolyan..én ilyenről még nem hallottam. Az oké, hogy egy orvos nem tud ugrálni ügyeletben vagy műtét közben, de valaki aki nem épp a rák ellenszerét fejleszti ki, annak nehogy már ne lehessen elmenni munkaidő előtt 3 órával, ha halaszthatatlan dolga akar -évente 2x-!!! Vicc..
Én mondjuk jóban vagyok több szomszéddal is, hogyha vészhelyzet lenne, akkor tudnának vigyázni gyerekre. (eddig 2 volt ilyen, 2,5 év alatt, de megoldottuk)
"Az irodai alkalmazottak nagy része a munkaidő harmadát lógja:"
Légy olyan kedves és ne a saját munkádból indulj ki!