Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Miért nem merek utazni?
Létrehozva: 2014. július 24. 13:43
Sziasztok!
Amiért nyitottam a fórumot az az, hogy szeretnék választ kapni arra, hogy miért nem merek utazásra költeni, elindulni?
Egy pár éve már volt egy fórumom, ahol nagyon sok jó tippet kaptam, de mégsem mertem külföldre elindulni sehova. Hátha sikerül megfejtenem, hogy mi lehet velem a baj?
Nagyon vágyódok külföldre utazni, nagyon sok utazós blogot olvastam az elmúlt pár évben, és iszonyatosan irígylem azokat, akik bele mernek vágni, és nemcsak olyanok, akiknek dől a pénz, hanem akik kevesebből élnek is bele vágnak.
Hiába spórolok, egyszerűen nem merem kiadni rá, már szerintem ez beteges, tudom, hogy ez így nem jó és felemészt, frusztráltá tesz, és ezen csak úgy tudok változtatni, ha kockáztatok és belevágok dolgokba.
Most nem részletezem, de nevelési (szülői minta ) problémák is állnak a háttérben, anyukám most is azt mondja, majd utazol, ha nyugdíjas leszel, hová, minek mennél.
Tudom, hogy felnőtt vagyok és nekem kell a sorsomról dönteni.
Lassan 40 fele iszonyatosan érzem, hogy, amiről álmodoztam gyerekkoromban, fiatalabb koromban abból nem lett semmi.
Aki esetleg tudja, hogy mi lehet-e mögött és kitudna kilendíteni ebből az írjon.
Előre is köszönöm!
Amiért nyitottam a fórumot az az, hogy szeretnék választ kapni arra, hogy miért nem merek utazásra költeni, elindulni?
Egy pár éve már volt egy fórumom, ahol nagyon sok jó tippet kaptam, de mégsem mertem külföldre elindulni sehova. Hátha sikerül megfejtenem, hogy mi lehet velem a baj?
Nagyon vágyódok külföldre utazni, nagyon sok utazós blogot olvastam az elmúlt pár évben, és iszonyatosan irígylem azokat, akik bele mernek vágni, és nemcsak olyanok, akiknek dől a pénz, hanem akik kevesebből élnek is bele vágnak.
Hiába spórolok, egyszerűen nem merem kiadni rá, már szerintem ez beteges, tudom, hogy ez így nem jó és felemészt, frusztráltá tesz, és ezen csak úgy tudok változtatni, ha kockáztatok és belevágok dolgokba.
Most nem részletezem, de nevelési (szülői minta ) problémák is állnak a háttérben, anyukám most is azt mondja, majd utazol, ha nyugdíjas leszel, hová, minek mennél.
Tudom, hogy felnőtt vagyok és nekem kell a sorsomról dönteni.
Lassan 40 fele iszonyatosan érzem, hogy, amiről álmodoztam gyerekkoromban, fiatalabb koromban abból nem lett semmi.
Aki esetleg tudja, hogy mi lehet-e mögött és kitudna kilendíteni ebből az írjon.
Előre is köszönöm!
Pontosan erről beszélek én is....
Először nem tudod rászánni a pénzt, aztán félsz, hogy eltévedsz, aztán döntésképtelen vagy, aztán meg mittomén miket találsz már ki....
Hogy a fenébe dönthetünk helyetted....??????
Egyébként a görög út egy kicsit hirtelen felindulásból jött, és utána gondoltam át, hogy 20 óra a buszon a kisebbik fiamnak még sok lenne, én ismerem őt, hogy mennyit bír. De megígértük nekik, hogy helyette itthon megyünk többet, igaz nem hosszabb utakra, de voltunk több helyen már és még van egy-két program anyárra nekik.
Mi az, hogy "külföld"? Hol kezdődik az? Száz éve még egész máshol kezdődött, akármerre indultál. Ne "külföldre" vágyódj, hanem nézz ki egy konkrét helyet, amit tényleg látni szeretnél.
Ne még a héten akarj odamenni, hanem adj magadnak időt, hogy alaposan utánanézhess mindennek, ami miatt most még aggódsz: hogy hogyan működik egy repülőtér, hogy pontosan hogyan lehet odajutni (google térkép, utcanézegető, stb.), ha szükséges, írj a kinézett szállodának (vagy akár egy utazási irodának, akár több emilt is), és kérdezz meg mindent, amit akarsz (hogyan lehet odajutni a repülőtérről, stb. - egyébként pl. úgy, hogy beülsz egy taxiba és benyögöd a szálloda nevét ;-) ez nyelvkönyvekből is kiderül - így rá fogsz jönni, hogy mennyire megy a kommunikáció idegen nyelven, legalábbis írásban), stb., és akkor indulj el, amikor már élvezni tudod a helyzetet, amikor már több az öröm magában az elindulásban, mint az aggódás miatta.
Az nyagiakat úgy intézd, hogy ne csak egy adag pénz legyen összespórolva, amit vagy utazásra költesz, vagy pl. bútorra, hanem akkor utazz, amikor erre is, arra is jut, mert akkor nem fogod sajnálni rá a pénzt. És az utazásra annyi legyen, amennyiből kényelmesen sikerülhet megoldani, nem csak éppenhogy, tehát pl. hogy be merj ülni egy taxiba, hogy eljuss a repülőtérről a szállodába, ne legyen muszáj tömegközlekedni egy vadidegen nagyvárosban.
És addig is, amíg nem jön össze, ne szégyelld bevallani magadnak, hogy mindenütt jó, de a legjobb otthon!!! :)
nekem is van olyan barátnőm aki fél az autóban. ők azért el -elmennek belföldön ide- oda...
de külföldre nem járnak.. mert a férje nem egy rutinos sofőr... pl a Cseszneki szerpentinen min kétszer megáll, mert fél.
Az én párom meg arról álmodik, hogy egyszer ott azt a kedvéért lezárják, és végigmehet rajta kedve szerint...
Gondolhatod, hogy akár a világ végére is elmennék vele, annyira biztonságban érzem magam.
De ha nem igy lenne, akkor biztos hogy valami buszos- idegenvezetős megoldást választanék..... de a menést.. ki nem hagynám... a félés miatt.
A fiam, 14 éves, tavasszal Londonba repült egyedül, most nyáron Dublinba... (oké, rokonhoz... de akkor is....)
Én jobban izgultam , mint ő....
Békéscsabán ott a Continent utazási iroda. Ők pl. Olaszországba szerveznek buszos utat. Addig csak el tudtok menni. És onnan már semmin nem kell gondolkodnod.
Ha nem a "NEM"-ekre koncentrálnál már bejárhattad volna a környező országokat.
(De Csabáról Erdélybe is vannak szuper túrák, úgyhogy félre a kifogásokkal, ha tényleg szeretnél menni).
Ha nem , akkor meg álmodozz csak, nekünk ezzel nem ártasz, mi addig bejárjuk a (fél) világot!!!
És ez nem támadás, ne érts félre.
De , ha még így sem megy, akkor viszont pár ezer forintot tényleg szánj vmi szorongásoldó terápiára.
komolyan!
és nem értjük itt páran, hogy miért veszed el a gyerekeidtől a legfontosabbat.. a közös élményt!
és miért vágod őket tönkre egy életre.. azzal, hogy a te fóbiád miatt nem ismerhetik meg milyen is az -utazni-
Miért mondtad le a buszos utat??
Ott még csak az a kifogás sem állja meg a helyét, hogy jajeltévedek...
Idén is megyünk... 3+2 gyerekünkkel.
én segítséget akartam kérni, de köszönöm, inkább máshova fordulok ez ügyben.
De ha ennyire félsz miért nem egy idegenvezetős- buszosra fizetsz be??
Nem kell 1-2 hetes valami... Menjetek el valami közelebbi helyre hosszú hétvégére. Anyámék pl tavaly voltak Prágában... busszal- idegenvezetővel.. 3 napot. Kaja szállás biztositva... és ott volt az idegenvezető aki irányitotta a csapatot.
Az egész csak elhatározás kérdése... még a gyerekeidet is pajzsként magad elé rángatod, hogy miért NEM akarsz menni.
szegények.. hogy nem mehettek.. mert te inkább ajtót vettél.
Hát, azt majd felnöttként biztos megköszönik neked, hogy fontosabb volt az ajtó, mint a közös élmény.
Voltunk tavaly vitorlázni (Zadarból indultunk), és nagyon sok helyen voltunk. Olyan marinákban kötöttünk ki, hogy a földről enni lehetett volna!
Bemész a kikötőhelyről a vizesblokkba, ott áll vigyázban a takarítónő, és ha végeztél, azonnal letörli utánad a mosdókagylót. A zuhanykabinokat ugyanígy... És mindenhol patyolattisztaság.
Múlt hétvégén voltunk lent Földváron, szintén vitorlázni.. Nem írom le a tapasztalataimat...
Mi is voltunk.. először.. 89ben.. aztán 1992.. és 2-3 évente megyünk...
Szemed szád állna el a csodálkozástól.. fényévekkel húztak el a horvátok mellettünk...a szlovénok is..
Magyarország sokkal "balkánibb" - Horvátországnál és Szlovéniánál..... , ha lekicsinylő jelzőként alkalmazzuk a Balkánt.
Hallottad már azt a kifejezést, hogy "térkép"....???
Anyámborogass! Mondd, hogy froclizol bennünket...!
EGyfolytában azt mantrázod, hogy miért NEM....
Ez így nem fog menni!
Azt mondogasd magadban, hogy miért IGEN!
én repülőn sem ültem még soha, azt sem tudom, hogyan
kell felszállni, akkor, ha leszállok egy idegen reptéren, onnan hogyan
tovább a szállásig, a városban hogyan igazodok el, idegen helyen?
Jézusmáriám! Ha nem írtad volna, hogy 40 éves vagy, azt hinném, hogy a 10-et se töltötted be.....
Ha utazási csomagot fizetsz be, akkor érkezéskor ott vár egy magyarul beszélő idegenvezető, és megmondja, hogy hányas számú transzferbuszra kell felszállnod, ami a szálloda/apartman előtt tesz ki.
Mit akarsz még..?
Ami még nekem nehéz, hogy egyáltalán elindulni, akár horvát, akár
Ausztria, nincs vezetési tapasztalatunk, még nagyon autópályán sem
utaztunk soha, nem tudom mennyire veszélyes vezetni a nagy hegyek
között? (14 éves autónk van)? Sokan elmennek olcsó repjeggyel egy-egy
európai városba, én repülőn sem ültem még soha, azt sem tudom, hogyan
kell felszállni, akkor, ha leszállok egy idegen reptéren, onnan hogyan
tovább a szállásig, a városban hogyan igazodok el, idegen helyen?
Szóval lehet gyerekesnek tűnik, de nekem tényleg zéró tapasztalatom
van, viszont iszonyatos fájdalmat érzek belül, ha látok úti
beszámolókat, képeket, filmeket, hogy én is átéljem ezeket!!!!!!! De
hogyan kezdjek hozzá?
Belföldön azért szoktunk menni, én most kimondottan külföldre vágyódok.
aki ezzel a magyar átokkal van megáldva
az soha életben nem tud harmonikusan élni
azzal meg orvoshoz fordulj ne ide a botcsinálta tanácsadókhoz
A férejm nem menős, de azért meg lehet győzni, de magától nem talál ki dolgokat.
Sajnos a környezetemben nem igen utaznak.