Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ne szólj bele!
... mondja a férjem, de én nem tudom mit tegyek. Van egy barátnőm a cégnél. Kb két éve lettünk barátnők, amikor egy osztályra kerültünk. Ő nővér ugyanazon az osztályon, ahol én ápolónő vagyok. 31 éves, nagyon szép csaj. Nincs férje és nincs barátja. Pontosabban van, de mégsincs. 21 évesen jött össze egy nálánál 10 évvel idősebb orvossal, akinek akkor 3 gyereke volt. A pasi már válófélben volt, amikor megismerkedtek és nem sokkal később összejöttek.
A válást is kimondták már 8 éve, de ők ketten azóta sem házasodtak össze. merthogy mindig "közbejön" valami. A barátnőm házasságot akar és utána gyereket. A pasi meg szerintem dugni és ennyi.Most tudom, hogy mindenki azzal jön, hogy miért akart orvossal keverni, miért nem volt jó a vízvezetékszerelő, na tesség, úgy kell neki, de azért ez nem ilyen egyszerű. Ugyanis külön lakásban élnek, mert a pasihoz néha elmennek a gyerekei, és a barátnőm ezért nem költözhet hozzá, mert a gyerekei hallani sem akarnak róla.Néha felmegy a pasi hozzá enni, dugni (bocs, de én ezt nem tudom, hogyan hívni) közli, hogy összeházasodnak, ez lesz meg az lesz. A barátnőm vidéki szülei vettek nekik egy házat Pesten, az esküvőre, mint közös otthon. A pasi szinte az összes keresetét leadja a nejének, nem is ad nagyon pénzt a csajnak.Az esküvő most márciusban lett volna, de elmaradt. Állítólag azért mert a barátnőm túl követelező. Szerintem meg a pasi kihasználja. Ezt ő is tudja, csak még szereti.Én gyakran éjszakás vagyok a szülészeten, és bizony látom, hogy másoknak is csapja az orvos a szelet, és ugyanezzel a módszerrel.Én elmondanám neki, de a férjem szerint ne szóljak bele, mert csak nekem lesz rosszabb.Ti mit tennétek?
és nem tucat aki azzal akar kiltünni
az nyakönyvemben: anyja neve dr be volt írva
de egy ideje eltörölték az tudom, most a doki címet nem írják be az anyakönyvükbe
ha valaki doktorátussal hentesnek megy mert az a dilije, attól még
doktor marad és akár bemutatkozáskor mondhatja is ha az a dilije
azt nem tudom, hogy a személyiből kihagyhatja-e szerénységéből vezérelve
Pld. van egy foglalkozás, amit nem hagy abba, de mellé tesz egy jogi doktorátust érdeklődésből, de továbbra is marad az eredeti szakmában, akkor úgy tudom, nem használatos.
Nincs (diszkomfortérzete).
rég telefonkönyvekben az is ki volt írva, hogy szentesi pál mérnök, annyira buzik voltak a hatalmas végzettségükre
de az, hogy a személyiből kihagyható-e ez a kérdés
Ha jo baratnoo vagy, hallgasd vegig, ha keri a velemenyedet, magyarazd el neki, hogy szerinted egy normalis kapcsolat mibol is all, de ne mutass ra ekozben, hogy "bezzeg a Te kapcsolatod ezekkel ellentetben"-ha tovabbgondolja amit mondtal, akkor ugyis erti a velemenyedet, hogy velemenyeztel volna direktben. Szerintem ennyi ev utan mar ra kellet jonnie, mirol is szol az egesz, lehetseges, par honap mulva tovabb is lep, de amig onmaga el nem hatarozza, hogy elege van ebbol, addig fogadatlan prokatorkent ne kotnyeleskedjel bele!
Amikor a hölgy a dr., és akivel van, annak meg jó ha max. van egy érettségije?
Elképzelhető, hogy abszolute nincs disszkomfort érzése? - se a pénz, sem a másik színvonalasabb élethelyzete miatt?
Van akkora love, ami ezt áthidalhatja tartósan?
Szívemből szóltál.
Azért ne általánosítsunk, kérem szépen. Nekem udvarolt már orvosdoktor is, meg jogi doktor. Ja, meg volt egy, aki építészmérnök volt, de annak is volt doktorija valamiből. Ez önmagában véve mocskosul kevés egy kapcsolathoz. Mindegyiknek kiváló egzisztenciája is volt egyébként. Viszont olyan unalmas volt mindegyik, hogy egy-két randin túl nem jutottunk. Az egyik doki meg komplett alkesz is volt ráadásul. (bár állítólag ez náluk nem ritka, többet isznak, mint a kőművesek).
A témához: annak a véleményét osztom, aki a barátságotoktól teszi függővé a véleménynyilvánítást. Ha valaki tényleg olyan igazi testi-lelki jóbarátnő, hogy a nexus megengedi a bántó őszinteséget is, ott szerintem el lehet mondani. Ő úgyis az aggódást fogja érezni, nem pedig a beleszólást. Egyéb esetben ez bizony visszájára sülhet el, és még Te leszel a hibás minden jószándékod ellenére. Nehéz ügy, annyi szent. Ha valakit szeretünk, tényleg rossz nézni, ahogy a vesztébe rohan...
Nő létemre soha nem fogom megérteni az ilyen kavarások logikáját. Soha. Naivabb koromban volt, hogy én is elmondtam az őszinte véleményem ilyen esetekben, bár csak akkor, ha kérdezték. Ám utólag még úgy is nekem lett a fejemhez vágva, hogy miket is mondtam én anno a Sanyikára, amikor újra összejöttek hálószoba szinten, és újra nagyon imádták egymást. Hát kinek kell ez? Pláne munkahelyen?