Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Tetszem neki vagy sem?
Torolt_felhasznalo_956028
Létrehozva: 2014. július 3. 10:14
Sziasztok!
Így a 30-as éveim elején és egy több mint 5 éves kapcsolaton túl arra kellett rájönnöm, hogy teljesen elfelejtettem randizni valamint a férfiakat is elfelejtettem kiismerni. Bár lehet őket nem is lehet.
Van egy srác a munkahelyemen, aki már több éve dolgozik itt, de észre sem vettem. Ez betudható annak, hogy volt férfi az életemben, valamint nem is egy területen dolgozunk. Ez pár hónapja megváltozott. Egy hónapig együtt dolgoztunk, és akkor vettem észre mint pasit is. Kedves volt velem mikor beszéltünk, figyelt rám, emaileimet egyből elolvasta, válaszolt, napközben többször beszéltünk telefonon. Ezek a kommunikációk tisztán munkahelyi doglok voltak, egyszer-kétszer előfordult magánjellegű is.
Ha együtt voltunk, akkor szinte alig nézett a szemembe, lesütötte a szemét, a kezét babrálta, sokszor összeszedetlenül bezsélt. Ha telefonon beszéltünk mintha kicserélték volna. Egy pár hete a közös munka véget ért, így sajnos nincs kapcsolat köztünk, a munka sem köt össze. Azt vettem észre, hogy ha összefutunk a folyosón köszön és elmegy mellettem, viszont ha bent ül a tárgyalóban, aminek üvegezett a fala folyamatosan néz.
Ha a folyosón váltunk pár szót mindig kihúzza magát, igazgatja az ingjét.
Nem tudok rajta kiigazodni. Az az érzésem volt, hogy zavarban van, de így pár hét múlva már úgy érzem, hogy felesleges bármit is gondolnom, mert nem jövök be neki. Tudom, hogy ha egy férfi valakit akar, akkor megtesz mindent, de vannak olyanok, akik bátortalanok.
Abban kérném a segítségeteket és a véleményeteket, hogy szerintetek most bejövök neki és zavarban van, vagy pont az ellenkezője.
Előre is köszi a segítséget.
Így a 30-as éveim elején és egy több mint 5 éves kapcsolaton túl arra kellett rájönnöm, hogy teljesen elfelejtettem randizni valamint a férfiakat is elfelejtettem kiismerni. Bár lehet őket nem is lehet.
Van egy srác a munkahelyemen, aki már több éve dolgozik itt, de észre sem vettem. Ez betudható annak, hogy volt férfi az életemben, valamint nem is egy területen dolgozunk. Ez pár hónapja megváltozott. Egy hónapig együtt dolgoztunk, és akkor vettem észre mint pasit is. Kedves volt velem mikor beszéltünk, figyelt rám, emaileimet egyből elolvasta, válaszolt, napközben többször beszéltünk telefonon. Ezek a kommunikációk tisztán munkahelyi doglok voltak, egyszer-kétszer előfordult magánjellegű is.
Ha együtt voltunk, akkor szinte alig nézett a szemembe, lesütötte a szemét, a kezét babrálta, sokszor összeszedetlenül bezsélt. Ha telefonon beszéltünk mintha kicserélték volna. Egy pár hete a közös munka véget ért, így sajnos nincs kapcsolat köztünk, a munka sem köt össze. Azt vettem észre, hogy ha összefutunk a folyosón köszön és elmegy mellettem, viszont ha bent ül a tárgyalóban, aminek üvegezett a fala folyamatosan néz.
Ha a folyosón váltunk pár szót mindig kihúzza magát, igazgatja az ingjét.
Nem tudok rajta kiigazodni. Az az érzésem volt, hogy zavarban van, de így pár hét múlva már úgy érzem, hogy felesleges bármit is gondolnom, mert nem jövök be neki. Tudom, hogy ha egy férfi valakit akar, akkor megtesz mindent, de vannak olyanok, akik bátortalanok.
Abban kérném a segítségeteket és a véleményeteket, hogy szerintetek most bejövök neki és zavarban van, vagy pont az ellenkezője.
Előre is köszi a segítséget.
Én piszkálgattam egy kis munkávalmég délelőtt, de egyelőre még nem válaszolt, biztosan nagyon elfoglalt a szentem
. Rálátásom van a teljes belső hálózatra, így látom, hogy éppen mivel foglalkozik 
mi újság pasifronton?
Használd egészséggel
.
szerencsére nem dolgoztam, otthoni tennivalók miatt nem jutottam el pénzt költeni. Kicsit átrendeztem a lakást, aztán már nem volt kedvem elindulni...
Csak egy csizmát. Még kedvezménnyel is túl sok volt a pénzállományomhoz képest
Így a téli kabát kimaradt.
Csak nem dolgoztál hétvégén is?
Jó reggelt!
A hétvége nagyon jól telt, a vásárlásból nem lett semmi
, kicsit el voltam havazva 
.
És neked mit sikerült beszerezni?
Jó reggelt
Hogy telt a hétvége?
Vásárlás eredménye?
Nem, sajnos nem vagyok gondolatolvasó
, de nálunk is glamour napok lesznek, így én is készülök rá 
.
Jó vásárlást, és kellemes hétvégét, megyek fodrászhoz, így hamarabb lelépek. Hétfőn jövök! Addig is legyetek rosszak, jót ne halljak rólatok
.
Csáóó!
Igen az. Te gondolatolvasó vagy?
Akarok venni egy téli kabátot és egy csizmát.
Az élet más területén is igaz, hogy ha nem görcsölünk rá valamire akkor nagyobb az esély rá hogy összejöjjön.
Miért van az, hogy amikor tudatosan kerülöm, tutibiztos hogy összefutunk, olyan lehetetlen helyzetekben, hogy az már nevetséges, ha meg tervezem, hogy na akkor kicsit ólálkodok a terepen, még véletlenül sem. Ki érti ezt?!
Glamour napok? Jó vásárlást
.
Most nem lesz csajbuli, most egy laza pihis hétvége lesz...terveim szerint
Jó reggelt
Szupi nap van, megyek délután vásárolgatni magamnak valami dög cuccot
Hétvégén lesz csaj buli?
Ez azért így elég durva jel
Jó reggelt!
Hogy vagytok?
Mazsika, mi a terv mára?
Én megvagyok, várom a munkaidő végét, gyönyörű idő van
és indul a hétvége!
Sziasztok!
Ha Sex&más témában szívesen olvasnátok, akkor látogassatok el a http://edesito.blog.hu/ oldalra. Remek történetek várhatóak.
Ez egy jel!
Ha a kerékpárotok összeborult, akkor ti is összefogtok
ki kellett ugranom ügyintézésre, a kerékpár tárolóban ott van a kerékpárja az enyémhez támasztva...
Azt mondjuk elhiszem, hogy zavarban voltál, én is abban lettem volna...mint egy tinilány. Bár a mai fiatal lányok sokkal merészebbek mint én vagyok szerintem. Jajjj de kíváncsi vagyok mi lesz ezután...
"Miért húzódtál el?"
Mert akkor ma már megkérte volna a kezem, és holnap már esküsznénk is
.
Neeem, valójában annyira zavarban voltam, hogy hirtelen azt sem tudtam, mit is csinálok.
Biztos nagyon örült neki és a törődésnek is, amit nyújtottál felé, még akár egy csokiként is.
Miért húzódtál el?
Tegnap történt egy fura dolog köztünk, ma egész délelőtt ezen gondolkodom-még ezer szerencse, hogy ma nincs határidős dolgom, mert tologatom a feladatokat, idétlen vigyorral a képemen
A "pasim" eléggé lehangolt állapotban volt, látszott rajta, hogy feszült, nem találja a helyét, nagyon csendes. A folyosón ezt meg is említettem neki,mire csak annyit válaszolt, hogy majd lesz jobb is a helyzet. Ok, megbeszéltük, hogy délután egyeztetünk projektügyben.
Gondoltam, kicsit orvoslom a problémát
, és vettem egy tábla étcsokit, hogy oldódjon a bánat 
.
Közben vártam egy fontos iratot az egyik "szarkeverőtől" a közös projektünkhöz, úgy volt hogy a szarkeverő is lejön hozzám a megbeszélésre.
Ehelyett a következő történt:
A pasim elkérte az iratot a szarkeverőtől, hogy azt mindenképpen ő szeretné személyesen átadni nekem, és mi ketten tökéletesen meg tudjuk beszélni az esetleges tennivalókat. Átjött, átadta a doksit, majd ment is volna tovább, ekkor én megkértem, hogy egy pillanatra maradjon még, természetesen maradt még, és átadtam a tábla csokit, " hogy remélem, ettől kicsit szebb lesz a napod"
Na, ez volt az a pont, hogy elég fura érzésem volt, nagyon közel jött hozzám, és olyan érzésem volt, hogy ha most nem fordulok el tőle, még közelebb jön, és....
...
Egyértelmű, hogy nem szívesen beszél róla, ebből látszik, hogy nem is ő akarja azt a kapcsolatot. Viszont ez eléggé akaratgyenge magatartás.
Vagy akarom a másikat, vagy nem. Ha igen, akkor pedig dobszó és harsonakürt kíséretében hozom mondenki tudomására, hogy mi igenis együtt vagyunk.
Én is majd így képzelem el...egyszer
Azóta nem
Lehet csak én vagyok furcsán összerakva de ha van valakim, és ez szóba kerül, akkor nem titkolom el mások elől és úgymond nem tagadom le.
Oké, nem ezzel kezdek minden beszélgetést és kötöm mindenki orrára és dicsekszem vele, de ha szóba kerül, hogy van barátom akkor azt kimondom és vállalom.
Nagyon furcsa nekem ez az egész.
És a jómadarad
nem is próbálta kimagyarázni a barátnős történetet?
Jó reggelt
!
Mazsika, lehet, h igazad van, elképzelhető, hogy amikor úgy érzi, kiesik a kosárból, elkezd kaparni. Nagggyon jóóól teszi, kaparjon csak
. Az én lemondásomat meg inkább hagyjuk 
. Bármivel foglalkozom, mindig beugrik a mosolya, a tekintete ahogy rámnéz...ennyir rólam és az én híres lemondásomról 
Érdekes amit írtál. Mármint az, hogy akkor érzed, hogy közelít, amikor te már lemondtál róla. Lehet érzi és azért kapar úgymond. De legyen a számlájára írva, hogy ő legalább csinál valamit.
Az én jómadaram ma leült tőlem három asztallal messzebb és vadul dolgozott. Bújta a laptopját és telefonált. Persze mikor telefonált néha-néha rám nézett. Én viszont, de ennyi
Pedig megfogadtam, hogy próbálok jobban nyitni, de így, hogy megtudtam mi a helyzet a háttérben még jobban ellenkezik a lelkem. De szerintem ezt már észrevette szerintem. Lehet nem érti mi a szitu