Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Tetszem neki vagy sem?
Torolt_felhasznalo_956028
Létrehozva: 2014. július 3. 10:14
Sziasztok!
Így a 30-as éveim elején és egy több mint 5 éves kapcsolaton túl arra kellett rájönnöm, hogy teljesen elfelejtettem randizni valamint a férfiakat is elfelejtettem kiismerni. Bár lehet őket nem is lehet.
Van egy srác a munkahelyemen, aki már több éve dolgozik itt, de észre sem vettem. Ez betudható annak, hogy volt férfi az életemben, valamint nem is egy területen dolgozunk. Ez pár hónapja megváltozott. Egy hónapig együtt dolgoztunk, és akkor vettem észre mint pasit is. Kedves volt velem mikor beszéltünk, figyelt rám, emaileimet egyből elolvasta, válaszolt, napközben többször beszéltünk telefonon. Ezek a kommunikációk tisztán munkahelyi doglok voltak, egyszer-kétszer előfordult magánjellegű is.
Ha együtt voltunk, akkor szinte alig nézett a szemembe, lesütötte a szemét, a kezét babrálta, sokszor összeszedetlenül bezsélt. Ha telefonon beszéltünk mintha kicserélték volna. Egy pár hete a közös munka véget ért, így sajnos nincs kapcsolat köztünk, a munka sem köt össze. Azt vettem észre, hogy ha összefutunk a folyosón köszön és elmegy mellettem, viszont ha bent ül a tárgyalóban, aminek üvegezett a fala folyamatosan néz.
Ha a folyosón váltunk pár szót mindig kihúzza magát, igazgatja az ingjét.
Nem tudok rajta kiigazodni. Az az érzésem volt, hogy zavarban van, de így pár hét múlva már úgy érzem, hogy felesleges bármit is gondolnom, mert nem jövök be neki. Tudom, hogy ha egy férfi valakit akar, akkor megtesz mindent, de vannak olyanok, akik bátortalanok.
Abban kérném a segítségeteket és a véleményeteket, hogy szerintetek most bejövök neki és zavarban van, vagy pont az ellenkezője.
Előre is köszi a segítséget.
Így a 30-as éveim elején és egy több mint 5 éves kapcsolaton túl arra kellett rájönnöm, hogy teljesen elfelejtettem randizni valamint a férfiakat is elfelejtettem kiismerni. Bár lehet őket nem is lehet.
Van egy srác a munkahelyemen, aki már több éve dolgozik itt, de észre sem vettem. Ez betudható annak, hogy volt férfi az életemben, valamint nem is egy területen dolgozunk. Ez pár hónapja megváltozott. Egy hónapig együtt dolgoztunk, és akkor vettem észre mint pasit is. Kedves volt velem mikor beszéltünk, figyelt rám, emaileimet egyből elolvasta, válaszolt, napközben többször beszéltünk telefonon. Ezek a kommunikációk tisztán munkahelyi doglok voltak, egyszer-kétszer előfordult magánjellegű is.
Ha együtt voltunk, akkor szinte alig nézett a szemembe, lesütötte a szemét, a kezét babrálta, sokszor összeszedetlenül bezsélt. Ha telefonon beszéltünk mintha kicserélték volna. Egy pár hete a közös munka véget ért, így sajnos nincs kapcsolat köztünk, a munka sem köt össze. Azt vettem észre, hogy ha összefutunk a folyosón köszön és elmegy mellettem, viszont ha bent ül a tárgyalóban, aminek üvegezett a fala folyamatosan néz.
Ha a folyosón váltunk pár szót mindig kihúzza magát, igazgatja az ingjét.
Nem tudok rajta kiigazodni. Az az érzésem volt, hogy zavarban van, de így pár hét múlva már úgy érzem, hogy felesleges bármit is gondolnom, mert nem jövök be neki. Tudom, hogy ha egy férfi valakit akar, akkor megtesz mindent, de vannak olyanok, akik bátortalanok.
Abban kérném a segítségeteket és a véleményeteket, hogy szerintetek most bejövök neki és zavarban van, vagy pont az ellenkezője.
Előre is köszi a segítséget.
Ha csak egy éjszakát akarna, ahoz képest elég sokáig húzza, nem?
Még nem volt részem olyan kapcsolatban, ami csak a szexről szólna, de nálam tapasztaltabbak szerint ezért nem kell ennyi energiát, meg időt az ilyenbe fektetni
Megdöbbentő amit írtál, és az hogy ilyen higgadt és türelmes tudtál maradni. Én lehet akkor amikor félrehívtam volna, hogy mi volt az a beszélgetés a főnökkel, adtam volna neki hideget-meleget.
Nem tudom nálatok, hogy viszonyulnak a munkahelyi kapcsolatokhoz, de nálunk be kell jelenteni, és külön etikai kódex is van erre vonatkozóan. Ha zavarban is volt és nem akarta, hogy kitudjon, akkor sem kellett volna azt mondani, hogy te szálltál rá.
Döbbenet, hogy egyes férfiak mit meg nem engednek maguknak.
Egyébként, mikor írtad a fizikai kontaktust, hogy hozzá ér a kezedhez..háááát, azon már én is túl vagyok, volt, hogy úgymond nem fért el mögöttem a kávézóban és megsimogatta a hátam. Meg még sorolhatnám az ilyen kis apró "gesztusokat", amit persze nem vettem rossz néven, mert ő csinálta. Másnak még azt sem engedem meg, hogy az intim szférámba hatoljon, nemhogy ennyire közel.
Nincs más megoldásom, mint amit írtál. Türelmesnek lenni. Még a végén azt hiszi, rá akarok mászni
Annyira sem veszem tudomásul, hogy megleckéztessem, egyszerűen nem érdekel.
Amit elég gyakran mondani szoktam neki : It is not my business
Nem kell csapdát állítani, csak hagyni, hogy a sajátjába besétáljon. Befog, mert nagy az egója.
Hidd el, számomra is nagy csalódás volt...
Mert elsőre mit láttam?
Mosolygós, kedves, közlékeny-sajnos lehengerlő humora van...
Jóképű-sajnos tényleg az...
Udvarias a nőkkel- valójában semmibe veszi a nőket....
2 diplomás, művelt, okos, nyelveket beszél-a diploma jelen esetben nem jelent semmit...
Számomra jó tanulópélda volt
Ennyi.
Ha kezdeményezel, lehet pár jó dogásod.
Nem akarok illúziókat rombolni, de leírom, ami velem is megtörtént.
Van egy kedves kollégám, egy emeleten dolgozunk, eltérő munkakörben.
Sokáig nem is voltunk munkakapcsolatban, azt sem tudtuk a másikról, hogy kicsoda.
Az ÉLET úgy hozta, hogy kinevezték az egyik nemzetközi projektem projektmenedzserének. Még sohasem végzett ilyen jellegű munkát, főleg nem angol nyelven. Ezt hangoztatta is, hogy jó volna, ha segítenék neki, hogy könnyebben beletanuljon a dolgokba. Gyakorlatilag mindent megbeszéltünk: prezentációt, szakmai jelentést, pénzügyes témákat, angol nyelvű anyagokat.
És az egyik projektrendezvényen feltűnt, hogy szemezik velem. Először nem tudtam hová tenni a dolgokat, de akkor ez másnak is feltűnt.
Később már megállított a folyosón, a fénymásolónál, a kapuban, gyakorlatilag kereste velem a kontaktot, meg is jegyezték a kollégák, hogy olyanok vagyunk, mint egy régi házaspár, persze jó értelemben :) Nagyon jól elbeszélgettünk, gyakorlatilag bármilyen témáról. Kereste a közelségem, fizikai értelemben is-és itt most nem kell rosszra gondolni :) Pl. a kezét hozzáérintette az enyémhez, szorosan mellém állt...Aki látott minket, meg volt győződve arról, hogy mi együtt vagyunk. Külön-külön a saját irodánkban "piszkáltak" is minket a kollégák, hogy látják mennyire jól megvagyunk, biztosan tetszem neki...
Aztán egy szép napon elbúcsúztunk egy közös kollégától, aki máshová ment dolgozni. Ez a kolléga még aznap este szervezett egy szolíd bulit, ahová én már nem mentem, de a "kedves kollégám" igen. És iszogatás közben a főnöke megkérdezte tőle, hogy mi van közte és köztem, mert látja, hogy valami alakulóban van közöttünk...és ekkor azt mondta, hogy én teljesen rászálltam, és ez neki nagyon rossz, nem is tudja hova tegye, de nagyon zavarja a dolog, hogy mindenki ezzel piszkálja.
Ennek a beszélgetésnek a híre kb. 2 hónap után jutott vissza hozzám, természetesen folyosói pletyka szintjén, tehát már mindenki tudta, csak még én nem...és amikor szóvá tettem neki, hogy mi is volt ez a beszélgetés, akkor annyit mondott, hogy nem tudja, miről beszélek, de majd egyszer ezt megbeszélhetnénk a munkahelyen kívül.
A munka továbbra is összeköt minket, igyekszem minél kevesebbet beszélni vele, ami azért neki is feltűnt, és fel is hívott telefonon, hogy minden rendben van-e velem, meret kevesebbet beszélgetünk. annyit mondtam neki, hogy ennek oka van, amit már mondtam is neki. A válasza annyi volt, hogy ennek a helyzetnek nem ő az oka, és nem is én, de mjad ezt megbeszéljük.
Azóta idestova eltelt 4 hónap, ez a beszélgetés még nem játszódott le...én biztosan nem fogom kezdeményezni, ezt neki is megmondtam.
Szóval, csak óvatosan...várni türelemmel....
további szép napot :)
Köszi a válaszod. Van abban valami amit írtál.
Úgy érzem, hogy mindkettőnkből előhozta ez az egész az ovis énünket, mert kb úgy viselkedünk
A szívemből szóltál
Ez már nekem is eszembe jutott. Az a furcsa, hogy egy vezető beosztású pasiról beszélünk, akinek több beosztottja van, mint fogam
A beosztottjai szeretik, tisztelik, és valóban jó főnök. Határozott, egyenes.
Pont ez a kettőség miatt nem értem ezt az egészet.
Más területen olyan határozott, amit én elvárok egy pasitól. Most meg úgy érzem, hogy töketlenkedik, ahogy írtad.
Tegnap is, megyek a folyosón, látom a recepciós pultnál beszélget, de hívták és mondta, mindjárt megyek. Végig a szeme sarkából nézett, mikor oda értem, hatalmas vigyor és köszönés.
Ennyi!! meg nem kérdezte volna hogy vagyok vagy hasonlók.
Lehet túlságosan rápörögök erre az egészre.
Elképzelhető, hogy nincs baj egyikükkel sem, okosak, talpra esettek, csak éppen "van valami", ami még nem volt ilyen szinten talán? az életükben.
Nincs sablon, mindenki mást hoz ki a másikból.
Köszi! Megpróbálok türelmesnek lenni.
A munkám pont nem a türelemről szól, hanem a határozottságról és ismerem magam annyira, hogy nagyon sokszor türelmetlen vagyok más dolgokban is.
Magamon kell változtatnom.
Köszi, megpróbálok lazább lenni, de mondom őszintén, hogy 5 év kihagyás után magamon is teljesen meglepődök.
Korábban soha nem okozott gondott lazának lenni, és igazság szerint más pasikkal nincs is gond csak vele. Én baromira zavarban vagyok.
Máskor be nem áll a szám, szeretek beszélgetni, viszont ha ott van leblokkolok.
Tiszta ciki amit csinálok
Ezt miből gondolod? Abból, hogy nem nyit egyértelműen?
Szia!
Egyértelmű, hogy tetszel neki, nagyon is :)
Csak nem akar ajtóstul rontani...legyél türelmesebb, és meglásd. lépni fog ;)
De persze így nem könnyű tanácsot adni , azért ám!:-))
Nem mindenki "hübele balázs", nem?
Nem tartom magam konzervatívnak, viszont a párkapcsolat szempontjából az vagyok. Azt akarom, hogy a férfi férfi legyen és ő legyen az aki meghódít.
Igen, lehet igazad van. Türelmetlen vagyok és nem értem miért nem lép.
Hogy lesz-e több is, majd eldönti, kár lenne siettetni, mert azt érzem, türelmetlen vagy.