Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Lelépett egy perc alatt
Torolt_felhasznalo_639018
Létrehozva: 2014. június 8. 13:59
Teljesen értetlenül állok, és szeretném olvasni mások véleményét. Nem kamu topic. Kérlek ne alázzatok így is padlón vagyok.
A történet múlt év karácsonyán kezdődött. Nem tudom mi ütött belém, megfogadtam, hogy csak független pasikkal állok szóba, de Ő valahogy másnak tűnt. Beültünk egy kávézóba, elmesélte, hogy a felesége megcsalta, és válnak. Árulja a házát, hogy a leendő exét ki tudja fizetni. Olyan kedves volt, ragaszkodó, szeretetre éhes, hogy azt gondoltam találkozzunk még.
Séták jöttek, kirándulások, együtt szilvesztereztünk, és majd egy hónap után jutottunk el az ágyig. Lassan, fokozatosan szerettem bele. Ha nem is fizikailag, de egész nap együtt voltunk, naponta többször telefon, esténként a gép előtt beszélgettünk órákat, terveztük a közös jövőt.
Azt vettem észre, hogy egyre több időt tölt nálam, már csak hetente egyszer járt haza a házhoz. Együtt mentünk dolgozni, utána megvárt, szegény néha órákat, hogy együtt jöhessünk haza. Úgy éreztem boldogok vagyunk. Aztán március végétől végleg nálam maradt. Közben eladta a házát, vártuk a 2. válóperi tárgyalást. nem volt könnyű neki, mert a feleség ellene uszította a gyerekeket, hogy az apjuk elzavarta őket otthonról, meg kisemmizte...stb. Én is elkezdtem árulni a lakásomat, mert közösen akartunk házat venni. Boldogok voltunk, szerelmesek. Minden nap elmondta, hogy szeret. Minden nap volt, szeretet, simogatás, ölelés.
Aztán május 30-án volt a lánya ballagása. Előtte két nappal kiderült, hogy a munkahelyén még kb 1 hónapot dolgozhat. Próbáltam megnyugtatni, hogy majd közösen megoldunk mindent .
Szóval a ballagás, kérte, ne menjek , így is nehéz lesz neki, hogy csak addig látja a gyerekeit, míg odaadja az ajándékot. Megértettem, csak azt nem értem, ami utána történt. Hazajött és közölte nem megy ez tovább és elköltözik. összepakolt és elment. Annyit mondott még, hogy nem akar a terhemre lenni... Azóta csak állok és nézek, mert nem értem, hogy ami eddig jó volt, azzal mi történt pár óra alatt?????
na itt kezdődik a játszmázás bár ezt simán női praktikának írják.
túl kevés az aki ép értékrendűre van nevelve
ha 1 notóriusan elkéső nőt pl. valaki nem vár meg, még az van megsértődve
A hansúly és az időpont talán akkor fontos egyedül, ha valaki épp padlón van. Olyankor is meg lehet mondani, de ahogy írtad, ügyelve a hangsúlyra.
És bizony az sem mindegy, hogy kinek mpndják meg az igazat. Ha olyan embernek aki képtelen elviselni, akkor lehet, sőt biztos hogy nem bennünk van a hiba. Én a kritikát leginkább az ellenségeimtől fogadom, a hangsúlytól olyankor mindig eltekintek. De elgondolkom azon, hogy lehet hogy igazuk van.
Persze el lehet gondolkodni az igazságon , hiszen senki sem hibátlan. de nem mindegy milyen hangsúllyal van mondva , és mikor.
Vannak persze sokfélék és olyanok is akiket kerülni kell !:-))
Ááá, az igazság fáj. De csak azoknak, akik nem ismerik önmagukat. Ha egy nő ismeri önmagát, és egy férfi azokat a szemébe is mondja, nem lesz belőle semmiféle tragédia.
a többi emocionális bajkeverő
és talán a pasik se nemesebbek ebben a témában
ez egy nem akarom megbántani mondókás hazug ország
Nem igaz hogy nem bírjuk az igazságot ,dehogynem abból lehet tanulni.
Nem a hely a baj hanem hogy ilyenné lettek sokan !
Hanem amikor elkezdik hogy
nem te vagy azon a másik néven?
biztos hogy nő vagy?
annyira hasonlítasz egy régebbire!
stb...
de az is igaz, kevés állja a szavát
nem tudom mi megy a neten
gondolom nem sok faszi mondja meg egyenesen mit akar, ahogy én szoktam
bármennyire lehet jó csak valaki, nem szédítem, annyit nem ér a pinája, hogy nekiálljak simlizni
Még a rendetlen viszonyban is van minden játszma. A neten meg főleg , mert vannak akik sportot űznek a szédítésből . A nők miatt már sok férfiban mondhatni elbaszódott a bizalom, és nekem sem hisznek, bizonygatnom kell az igazamat és egy idő után már nagyon fárasztó. Van állandó kételkedés ... mert mi van ha mégsem úgy van.
Ha én hiszek valakinek akkor higgyen nekem is.
én nem változom fontos dolgokban
az úgymond rendes viszonyokban mennek a hülyítések a hazugságok az ígérgetések a játszmázások
ha belegondolok sokaknak ez mitől jó
ez mindig is undorított