Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Elcserélt babák:-(
A napokban olvastam, hogy 2010-ben valahol Dél-Afrikában elcseréltek két újszülöttet, idén derült ki. Az egyik anyuka vissza akarja kapni saját gyerekét, a másik viszont nem adja.
Mi a véleményetek erről?
(ha van már ilyen fórum, akkor bocs, de én nem találtam, a téma viszont érdekel, mert eléggé megrendített)
Biztos borzaszto nehez dontes lehet de a gyerek erdeke a legfontosabb a felnottek cask ezutan jonnek.
Semmi esetre se adnám.
Enrolam eleg sokan tudjak hogy igazan nem vagyok nagyon erzelgos gyerek ugyekben.
DE:
most akkor gondolj bele elotted all egy tegyuk fel 3 eves gyerek a feje felett mar mindent megbeszeltek az igazi es az ot nevelo szulok es odafordulsz hozza hogy elmagyarazd neki , hogy jovo hettol vagy holnaptol nem te vagy az anyukaja.es apa sem az apukaja. nem a szobajaban fog lakni nem viheti magaval a Csutakot a kiskutyat nem lesz tobbet vele Cirmos a cica. eltunnek a baratai a szobaja, a szomszed neni aki mindig mosolyog ra.
a gyerek nem erti. Panikba esik elkezd konyorogni hogy ne kuldjetek el jo leszek es csak sir zokog. mert nem er el az agyaig nem is erhet hogy mi tortenik most vele.
mert elofordulhat hogy a masik szulopar 1200 kmre lakik es egyaltalan nem akar veletek tobbet semmifele kapcsolatot.
ez a gyerek ezt SOHA AMIG EL nem fogja kiheverni. olyan remalmai lesznek meg felnottkent is amik rosszabb idegzet eseten teljesen tonkreteszik az eletet. ez nem tores hanem egy eletre szolo trauma. raadasul elvesziti a hitet az emberekben amit vagy visszanyer valaha vagy nem.
en ezert nem tudnam "visszacserelni" a gyereket.
kb. hasonloak az indokok amikor az allami gondozottak olyan modon serulnek lelkileg hogy soha nem lesz beloluk ep ember.
Teljesen el tudom kepzelni. en nem ismertem az apamat eves voltam hogy elvaltak.
soha nem erdekelt ki o mit csinal vagy hogyan el.
az egyeduli amit mostanra mar banok mert idosebb vagyok hogy a nagyszuleimet sem kerestem meg, mert oket allitolag nagyon megviselte hogy nem lathattak tobbet.
Ez a ver szava szerintem se letezik igazan. az en exem aki a gyerek biologiai apja volt soha nem szerette a gyereket. a mostani ferjem akivel egyutt neveltuk 6 honapos k0ratol 18 eves koraig soha nem erezte ugy hogy a fiam nem az ove.
Mivel nem is lett masik gyerek (nagyon kevesen tudtak cask hogy nem o a biologiai apa) volt aki megkerdezte ezek kozul hogy nem szeretnel egy sajatot, mindig azt valaszolta, nekunk van egy fiunk egeszseges , ha nem lesz masik hat nem lesz.
ebbol is lemerheto hogy a ver nem minden szerintem.
es igazad volt bar kicsi fura parhuzam (nekem nem) hogy egy pici allatot se cserelnel "vissza" mert kiderulne hogy nem ez az amit a te cicad hozott a vilagra.
Ez attol fugg mennyire onallo gondolkozasu, milyen a csaladi viszony es meg sok osszetevo is lehet.
en 15 eves koromtol egyedul laktam, magamrol gondoskodtam biologiailag es agyilag is komplett felnott voltam. ez a mi generacionkban nem volt ritka, ahogy az sem hogy videken a lanyok gyakran 16-17 evesen mar ferjhez mentek.
aztan attol is fugghet hogy a gyerek mit erezhet, mit gondol arrol hogy kiderul hogy a mamaja nem a verszerinti szulo.
es igen ha a mai gyerekeket nezzuk egy 14 eves meg sok mindenben befolyasolhato.
Viszont ha meg akarna ismerni a verszerinti szulot hat nem lehet megakadalyozni. de mindenkeppen a gyerek erzelmeit kell elsosorban a donto pozicioba helyezni. nagyon kenyes helyzet az ilyen.
"Az állatok közül többen még felismerik a saját utódjukat, de az emberből ez az ösztön már többé-kevésbé már kihalt."
Elég baj ez! Mikor 1-2 hetes volt a fiam, sokáig nézegettem, hogy van-e rajta valami ismertetőjel: anyajegy, szemölcs, jellegzetes orr, fül, akármi, de nem találtam semmit. Aztán megpróbáltam szagolgatni, de semmilyen jellegzetes illata nem volt. Bennem szorongást okozott, hogyha egy háború, vagy valamilyen csetepaté során elveszne, nem ismerném fel. Lehet, hogy a saját szomszédom nevelné, és nem tudnám, hogy az az én gyerekem.
"mert egy 14 eves gyerek mar tudja ebbol a szempontbol hogy o mit szeretne es az legalabb olyan fontos mint az hogy en mit szeretnekk."
Egy 14 éves gyerek azt szeretné, amit az őt nevelő anyuka javasolna neki.
Magyarán: mind a két gyereket magadnak szeretnéd. (Így, hogy ikreid vannak, már 3 gyermeked lenne.)
Engem nem provokáltál, most jöttem ide és olvasgattam bele.
De ahogy érzed, ne válaszolj.
Ja igen, és MOST jó éjszakát.
Nem ismered fel a cinizmust, sok sebet fogsz még kapni.
Ebben a témában az értékrend jelentése: számomra a saját gyerekem értékesebb mint a másé. Ebben a topicban nem kell értékrendet keresni, mert visszájára fordul.
A provokációt pedig felismerted, innentől már nem érdekes az egész.
És ha megfordítjuk a kérdést. Kiderülne, hogy elcserélték a gyerekedet, és vissza kellene adjad a 4 éve nevelt egészséges gyereket, és kapnád a saját véred, aki tegyük fel beteg.....visszafordíthatatlanul. Akkor is mindenképp a saját véred mellett döntenél????
"Én nem hallgatnám egy vadidegen hároméves gyerek hisztijét. Ha fizetnének sem. "
Ha te neveled 3 éve, akkor nem lenne vadidegen. Attól, mert vki mond két szót: Elnézést, elcseréltük. Nem törlődik ki az a 3 év és nem lesz semmivé.
Minden egyes kérdésedre válaszoltam, még ha a téma szempontjából a magam részéről tökéletesen lényegtelennek gondoltam is. Ha nem találtad meg benne a lényeget, nem tudom a saját hibámnak tekinteni, előfordul, hogy két teljesen eltérő értékrendű ember csak elbeszélni tud egymás mellett. Egyébként azzal kezdtem, hogy nem fog összetalálkozni az álláspontunk soha, amikor először szólítottál meg engem ebben a topikban.
"Senki nem mondta,hogy kell vissza a saját,de megtartaná a másikat is, erről a topicban nem írt senki." - te magad írtad, hogy megkérdezted a párodat erről, és ő mondta, hogy kéne neki a sajátja, de ragaszkodna az eddig sajátjának hitthez is.
A tegyük tőgyre... kezdetű provokációdon már csak szánakozni tudok. Mert tényleg vagy ezen a szinten vagy, ergo azért nincs miről beszélnünk tovább, vagy provokálsz, arra meg nincs időm. Szia.
Egy anya a saját gyerekét akarná vissza. Ennyi erővel a világ összes gyerekét a keblünkre ölelhetnénk
Ez az, mit nem érthetsz meg: az a saját gyerek, akit nevelt az ember, esetleg szoptatott, virrasztott, mosolygott rá, stb.
Ha ezt nem érted, te bajod, mi tudjuk, miről van szó.
Lelki törés a gyereknek. És?
Hát ez a te véleményed, ezzel a pár szóval kifejezted.
Nem minősítem. Csak elfacsarodott a szívem.
Nekem jó éjszakám lesz, készülünk a gyerekcsinálásra.
Nézd,ha paraszt stílusban írsz, mit gondolsz, én hogyan válaszolok? Hmmm? Valami újonc értelmiségi lehetsz, azokból sok a zakkant mostanában.
Ugye nem te akarod nekem megmondani hogy mit tegyek?
Ennyire felháborodtál??? Oszt gyereket akarsz nevelni?
Egy gyereknek türelmes, normális anyára van szüksége, nem pedig olyanra aki eszement topicot nyit.
Nyitsz egy topicot, hogy mi lenne ha, és akinek más a véleménye, az már ne is szüljön? Abszurd!