Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Iskolák külföldön
Létrehozva: 2014. május 6. 10:26
Szeretnék megismerni olyan szülőket, akik szívesen beszámolnának, mesélnének külföldi iskolákról, ahová a gyerekeik járnak. Egy blogot írnék az ő tapasztalataikról. Van egy sablonom, amiben nagyjából összefoglaltam a legfontosabb kérdéseket, ha ez segít gondolatébresztőnek. Leginkább az általános iskola szintű iskolák érdekelnének, de szívesen olvasok közép- vagy felsőfokú oktatásról is.
Nagyon jó lenne tájékozódni kissé "egzotikusabb" helyek iskoláiról is, pl:japán, kínai, vagy arab országok, északi népek, amerikai vagy ausztrál vagy bármely távoli országéról. Köszönöm:Ariandre 
Szerintetek milyen a jó iskola? Az oktatásra helyezze a fő hangsúlyt, vagy a nevelésre? Vagy inkább adjon teret a táras kapcsolatoknak? Esetleg a gyerek biztonságos megőrzése a lényeg? Sokat tanuljanak vagy keveset?
Mire készítse fel a gyerekeket? Az élethosszig való tanulásra, alkalmazásképes, gyakorlati ismereteket adjon? Szociális kompetenciákat fejlesszen? Mi ma egy szülő elvárása az iskolával szemben?
remélem feléled a topic és vki válaszol!
Igen, mert az új rendszert mindig 1. és 5. osztályban vezetik be nálunk.
A mindennapos testnevelést pl Zuglóban már több, mint 5 éve bevezették.
A 6.-osnak pont van heti 5 tesije, mint az 1.2.-osnak és az 5.6.-nak. Az 1. és 5. osztályban még pluszban hozzá jön a hittan vagy erkölcstan.
http://www.babaszoba.hu/services/naplok/post/angliabanbaba zok/Irany_az_intezmeny?id=209932
Ez is egy nagyon jó blog az iskolákról!
Ismét köszönöm a hosszú választ!
Nagyon szimpatikus az a segítő közösség, ami kialakult az iskolában, de elolvasva a Waldorf szellemiségét, az iskola alapításának "történelmi előzményeit" - kicsit nagy szavaknak tűnnek! - valószínű, hogy nem véletlenül keresik a hasonló gondolkodású szülők az iskolát. Kialakulnak így valódi baráti kapcsolatok is? Gyerekek között és a szülők között? Ott is ugyanaz az egy személy/pedagógus/ viszi 8 évig az osztályt? Mikor, és hogyan lépnek be a szaktanárok a tanításba?
A pedagógus is részt vesz a piknikeken?
http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/10.03. html innen idézet:
A korábbiakban vázolt - nagyjából a múlt század utolsó évtizedeitől az első világháborúig tartó - fejlődési periódus egyik jellegzetes vonása a gyermeki egyéniség, önállóság, szabadság kibontakozásának minél teljesebb elősegítése volt a hagyományos iskola szerkezetének, belső világának, tananyagának radikális átalakítás útján. Ez a folyamat a húszas évektől új elemmel - a közösségi életforma megteremtésének igényével - gazdagodott.
Az első nagy világégés után - a háború borzalmait megszenvedve - sokan továbbra is azt vallották, hogy a nevelés segítségével lehet majd olyan új világot megteremteni, amelyben a népek, nemzetek békében élnek egymással. Az új szemléletű nevelés is hozzájárul ahhoz, hogy beköszöntsön az emberiség régóta vágyott békés korszaka.
Ezt a törekvést tükrözi az 1918/19-es nagy német összeomlást követő - elsősorban a weimari Németország északi részében kibontakozó - reformpedagógiai mozgalom, amely "életközösségi" (Lebensgemeinschaft) vagy "közösségi iskola" néven vált ismertté. Az első kezdeményezés, a hamburgi "Lichtwarkschule" példájára hamarosan Németország számos városában (Drezda, Lipcse, Berlin) alapítanak ilyen - a közösségi nevelést középpontba állító - új iskolákat.
A Waldorf-iskolai mozgalom - miként önmagát jellemezte - a reformpedagógia fejlődése harmadik évtizedének sajátos irányzata. Az 1919-ben megszülető Szabad Waldorf-iskolák - vagy más elnevezésükkel Rudolf Steiner-iskolák - egységes és részletesen kidolgozott közös tanterv alapján működtek (és működnek ma is), amely alapítójuk, Rudolf Steiner sajátos okkult világfelfogásán és embertanán, az antropozófián alapszik.
Nos, probalok meg irni, ahogy igertem. Orulok, ha valamelyest informativnak talalod.
A korrepetalas egy erdekes kerdes Waldorf-ban: igazabol majdnem nem letezo kategoria, mert a gyerekek szemelyes tempoja all a kozeppontban. Ha belegondolunk, a korrepetalasra, felzarkoztatasra legtobbszor idobeli faktor miatt van szukseg az elso evekben: mert nem mindenki ugyanakkor er el egy-egy eresi, fejlodesi fazishoz. Mivel a W-ban nincsen ez az idobeli lecugratas, ezert nemigazan kell mestersegesen zarkoztatni sem.
Mas kerdes a tehetseggondozas, de igazabol erre is eleg jo valasza van a W-nak szerintem, mert azzal, hogy tobb iranyban, holisztikusan nevel (nemcsak intellektualis, de mely emocionalis, szocialis neveles is folyik, egyszerre fejlesztik a fejet, kezet es szivet), es ezzel valahogyan automatikusan csiszolodik az is, ami amugy is erossege a gyereknek. Ezt a fiamon nagyon jol le tudom merni. Annak ellenere, hogy nem volt resze kimondott direkt tehetseggondozasban, tovabbra is kiemelkedo azokon a teruleteken, ahol mar kicsi koraban mutatkoztak az erossegei.
Iskolai idobeosztas teren nalunk nagyon idealis a helyzet a normal angol menetrendhez kepest. Eleve csak 6 eves kor utan (inkabb 7) kezdik a gyerekek az elso osztalyt, es akkor is figyelnek ra, hogy az elso evekben ne legyen idoben sem megterhelo: az elsosok 8.30-tol 12.30-ig vannak, majd minden evben egy delutannal gyarapszik az orarend, vagyis negyedikes-otodikes korukra erik el a gyerekek csak, hogy 8.30-tol 3-ig legyenek suliban. Az itteni iskolakban nem 45 percesek az orak, hanem nagyobb blokkok vannak ugye, es 2db kozel egy oras szunet, amikor kint jatszhatnak a gyerekek a suli koruli hatalmas birtok kulonbozo jatszo- es sportterein.
Az iskolai taborok, amelyek nalunk magan a taneven belul vannak, fantasztikusan jo es peldaertekuek. Mindig szorosan kapcsolodnak az adott tanev tananyag profiljahoz. Penzbe kerulnek, de nem orbitalis osszegekbe, mert mi, szulok szervezzuk, illetve vallalunk nagyon sok munkat bennuk, igy csokkentve a konkret kiadasokat.
A W kozossegek hiresen jo es szoros kozossegek, ez abszolut kulonbozik a normal rendszertol nemcsak A-ban, de mindenhol. A szulok jol ismerik egymast, allando kapcsolatban allnak, es segitik egymast. Pl ha baba szuletik egy csaladnal, vagy komoly betegseg ut be, akkor ebed-rotat szervezunk, mindennap mas foz az adott csaladra, fuvarozzuk egymas gyerekit suliba, haza, ha kell penzgyujtest szervezunk, es hasonlok. Rendszeresek a suli utani piknikek, amikor osszegyujtjuk a gyerekeket, es egyutt megyunk el egy kozeli parkba, vagy a folyopartra hogy ott meg egyutt jatszhassanak a kolkok. Illetve sokszor dolgozunk mi szulok egyutt.
Az altalanos isi a W-ban 14 eves korig tart, de vannak, akik 12 evesen atlepnek a normal rendszerbe. Illetve mi is szoktunk befogadni onnan erkezoket. A gimnazium a mi sulinkban most meg csak 16 eves korig megy fel, de keszulunk az utolso 2 ev letrehozasara is.
No, most ennyi jut eszembe.
De nagyon szivesen valaszolok konkret kerdesekre, ha barkinek van:-)
Köszönöm! Tegnap este már elolvastam az átküldött linkeket is a blogról.
Meglep, hogy úgy értékeled a sulikat, akár egy szakmabeli!
Sokszor mondjuk mi pedagógusok, hogy az oktatáshoz mindenki ért,- főleg a szülők
-, de most tényleg!
Az egyik legátfogóbb irásom iskola téműban azt hiszem ez:
http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.co.uk/ 2011/08/beilleszkedes-nyelvtanulas-iskolai.html
Christine blogjáról ebben a témában:
http://christine-jartamban-keltemben.blogsp ot.co.uk/2010/07/duhonges.html
http://christine-jart amban-keltemben.blogspot.co.uk/2011/03/iskola.html
Christine- priv.ben írt, de megbeszéltük, hogy felteszem:
Angliában élek kis családommal. Fiam itt nő fel, járja ki az iskoláit.
A beiratás primary-ba lakóhely szerint történik. Kicsi gyerekeknél értelem szerű hogy a körzetben lévo iskolákból jó választani. Persze ha helyhiány van akkor lehet meszebb is menni. Ebbol a szempontból a vidéki és a londoni iskolák nagyon különböznek. Londonban szinte mindenhol várólista van és nehéz bejutni. Mi ott majdnem fél évig jártunk a hivatalok nyakára hogy helyezzék el a gyereket végre valahol. Végül fél óra buszozás távnyira sikerült, vagyis már elég messze. Vidéken meg felvették az elso suliba ahová bementünk és ami 20 perc sétára/5 perc autó volt tolünk.
Ami fontos: nem érdekli oket a gyerek iskolai eloélete. A korának megfelelo osztályba teszik akkor is ha nem tud se angolul se irni olvasni.
A tananyag hogy is mondjam...másabb. Más dolgokat helyeznek előtérbe. Persze a matek és az angol kiemelten fontos. De a többi tanárgyból inkább csak izelitőt kapnak. Pl. földrajzból nem tanulják a kontinenseket. Viszont sokmint tanulnak ami az életre késziti fel őket. Magyarán itt nem a lexikális tudáson van a hagsúly, hanem azon hogy kapjanak egy induló csomagot a nagybetűs élethez. Persze a mi szemünkben műveltségileg lehet hogy gyengék, de egyszerűen más dolgokat tartanak fontosnak. És úgy vannak vele akit érdekel valamilyen téma az sulin kivül nyugodtan utánna olvashat, vagy később továbtanulásnál arra szakosodhat.
A tananyag primary-ban még egyáltalán nem megterhelő, házi feladat is alig van, de van ahol nincs is. Úgy 6. osztálytól kezdenek bekeményiteni és komolyabb terhelésnek kitenni őket, mert a 7 osztályt már a high school-ban kezdik. Ott pedig már komolyabb minden és szaporodik az otthoni lecke is.
Segitséget, korrepetálást első perctől kezdve kapnak. Mondjuk én úgy tapasztaltam ez elsősorban az angolra és a matekra vonatkozik.
Bizonyos határokon bellül simán beintegrálják a különféle képességű gyerekeket. Pl. van ismerősünk akiknek autista kisgyerekük van, de simán jár a primary-ba. Illetve a fiamnak is volt többszörösen sérül tolószékes osztálytársa is, ő is simán járt a suliba bár mindig felügyelni kellet, de attól még engedték, kapott külön fejlesztő tanárt, de amúgy együtt tanult a többiekkel nagy részt.
Az iskolában töltött idő általában kb. 6,5 óra konkrétan 9-től 3:20-ig. Ebből egy óra az ebédszünet. A tanórákon kivüli felügyeletet a suli nem igazán látja el. Legjobb esetben reggel nyolctól van "morning club" ahová le lehet passzolni egy órával suli előtt a gyereket. Suli után szintén vannak különféle sport vagy ismeretterjesztő klubbok, de max 4 óráig, aztán vége. Ezen kivül nincs az iskolában további gyerekmegőrzési opció, a szülőnek ezt másképp kell megoldani.Hogy oldják meg? Többféle módon lehetséges. Van ugye az au-pair a családdal lakó bébiszitter, ő hozza-viszi a srácokat és ő van velük iskolán kivül mindig. Van a sima bébiszitter aki sulihoz értemegy és vigyáz rájuk otthon mig a szülő haza nem ér. Van a childminder aki több gyereket összeszed suli után és a saját lakásán vigyáz rájuk amig a szülők értük nem mennek. Ezek a fizetős verziók. És persze van maga az anyuka aki a gyerek születésével kimarad a munkából és nem is megy vissza dolgozni, hanem ellátja a hásztartást és terelgeti a gyerekeket.
Az iskolában egy óra az ebédszünet. A gyerekeket vagy be lehet fizetni az iskolai menzára vagy vihetnek magukkal otthonról kaját. A mi primary sulinkban nem volt menza igy mindenki otthonról vitte az ennivalót. Viszont nagyon figyeltek rájuk hogy amit visznek azt meg is egyék, illetve nézték azt is hogy mit visz a gyerek. Ha egészségtelennek találták a csomagolt ételt akkor felszólitottak hogy csomagoljak mást (adnak tanácsot is hogy miket) illetve ilyen esetben a gyerkőcöt fokozottan figyelik hogy a következő hetekben mit visz be és ha renitens a szülő akkor további dorgálásban részesül. :)
Táborok a szünetek idejére rendszeresen vannak. Mindenféle érdekes hobby vagy ismeret terjesztő témában. Viszont nagyon drágák. Számunkra konkrétan megfizethetetlenek voltak. A szabadidő eltöltése a szülő illetve a gyerek dolga. Az iskola ebbe nem folyik bele illetve ahogy előzőleg is irtam délután 4-kor ők zárják a kaput és részükről a fáklyásmenet. Mi kisvárosban lakunk, de azért van uszoda, szinház, park, könyvtár. El lehet tölteni az időt.
Primary-ban a tanárokkal napi szintű a kapcsolat tartás, mert délután mikor kiengedik a gyerekeket kijönnek velük együtt a tanárok is illetve az igazgató és akár a tanárnak van mondandója akár a szülőnek azt napi szinten meg lehet beszélni. High school-ban ez már nem igy van, ott ha a szülő nem megy utána akkor lényegében alig van kapcsolat a tanárokkal. Bár az évi két szülői értekezlet ott is megvan azért.
A gyerekek persze nyitottak, barátkozóak egymással. De a családok már annyira nem. Ha amúgy is ismerik a szülők egymást az más tészta, de ismeretlen szülők esetén a köszönésen túl nincs sok kapcsolat. Mivel rengeteg országból, más kúltúrákból élnek itt emberek, családok igy a szülők nem nagyon jönnek össze. A fiamnak van olyan pakisztáni barátja akikhez csak akkor mehet ha egyik szülő sincs otthon, mert nem látják őt szivesen. Holott a fiú a legjobb barátja.
A pályaválasztás nagyjából a high school utolsó évében van 16 éves korban. Bár ez most változni fog mert nemrég megemelték 18 évre a tankötelességet és ezt a két év pluszt szerintem a high school fogja betölteni. De ez még a jövő zenéje. Pillanatnyilag a srácok 16 évesen végeznek a high school-ban és választhatnak hogyan merre tovább. Maradhatnak még két évre ugyanott a 6th form keretein bellül (ez amolyan emelt szintű éretséginek felel meg) vagy mehetnek college-be. Ott eltöltött két év és megcelelő mennyiségü UCAS pontok begyűjtése után lehet jelentkezni egyetemre. Vaagy....mehetnek dolgozni.
Nálunk a suli elég gyengén állt a pályaválasztáshoz. Konkrétan mire behivtak minket hogy na hová megy tovább tanulni a gyerek addigra a fiamat felvették a college-be IT szakra.
Hirtelen ennyi jutott eszembe. Ha valami konkrétan érdekel kérdezz nyugodtan. Annyi évet átfed ez a téma hogy nehéz mindenről irni egyszerre.
Szia Caithleen! Köszönöm a válaszod, különösen, hogy ide nyilvánosan írtál! Nagyon jó információkat kaptunk a kinti iskolákról úgy, hogy megtudhattuk Te mit és miért választottál. Minél több leírást, beszámolót olvasok az iskolákról, annál több azonosságot vélek felfedezni az itteni és külföldi iskolák között.
A túlterheltség már itt is nagyon jellemző. Első osztályban 5-6 órájuk van naponta a közelmúltban bevezetett mindennapos testnevelés miatt. Mivel felmenő rendszerben történik ez a változtatás, jelenleg pl egy 3. vagy 6. osztályosnak kevesebb az óraszáma, mint az elsősnek. Ennél rosszabb a helyzet az iskolaotthonos formában /én ezt tapasztaltam/ mert ott délután is vannak órák /a délelőtti 4 óra után/ plusz még házi feladat írás. A szülők jelentős része még ezt is kevesli, így a fél 5-kor végződő nap után még heti kétszer idegen nyelvet kért, és külön sportra, táncra is ekkor vagy ezután mennek a gyerekek. Így volt olyan kis tanítványunk, aki reggel kb fél 8-tól este fél 7-ig ott volt az iskolában hetente kétszer.
"altalanos iskola utani jo es szelektiv iskolaba bejutashoz mar evekkel elotte (ertsd akar 8-9 eves kortol) magantanarhoz, kulonorakra kell hordani a gyerekek tobbseget," Hát ez itt is így van! Nálunk a 8 és 6 osztályos gimnáziumokba próbálnak ily módon bejutni a jobb képességű vagy igényesebb szülői háttérrel rendelkező gyerekek /és szüleik/
De ugyanez történik már első osztály előtt is, ha gyereket olyan iskolába akarják adni, ahol felvételi van. /Pl az angol magyar két tanítási nyelvű általános iskolák/ vagy a jó nevű, nagy múltú sulik. /Fazekas, Radnóti stb/ De ugyanezt láttam egy japán iskolákról szóló filmben is, amire pedig sokan mondták, hogy gyerekbarát az oktatása.
Az alternatív iskolákról Mo-on itt olvashattok: http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudom any_2013_1_138-140.pdf
Talán 10 éve, hogy a fóti Waldorf egy alsós osztályának bemutató óráit láttam. A tananyag, a módszer, - minden nagyon tetszett, de az elborzasztott, amikor kiderült, hogy 8 évig minden tárgyat nekem kéne tanítani. /Fizika, kémia.....brrrrrr!/ Persze már akkor is voltak felsőben betanító, "besegítő" tanárok, de akkor is!
Jó volna, ha még írnál a társas kapcsolatokról és a szabadidőről is, de már ezt is nagyon köszönöm és várom a folyt.köv.öt
Kedves Ariadne,
Most latom, hogy topik is van, vegul is itt is valaszolhatok a privat megkeresesre:-)
Ahogyan mar emlitettem, az en gyerekem egy angol Waldorf iskolaba jar. Ami ugyan fizetos, de megse a tipikus "angol maganiskola".
Szamomra a normal angol rendszerben nagyon sok olyan tenyezo van, amivel nem szimpatizalok, ezert is kerestunk alternativ utakat.
Nagyvonalakban: a tul korai formalis oktatatas (4+ evesen mar iskolai keretek, meg ha a "demo verzio" nem is ezt sugallja), tul koran tul hosszu iskolai napok, mar altalanos iskolaban bevezetett (ertsd 6-7 eves kor) eves kozponti tesztelesek, es hasonlok. Az sem nyerte el a tetszesemet, hogy a 11 eves korban befejezodo altalanos iskola utani jo es szelektiv iskolaba bejutashoz mar evekkel elotte (ertsd akar 8-9 eves kortol) magantanarhoz, kulonorakra kell hordani a gyerekek tobbseget, hogy eselyuk legyen egy nagyon eros versenybe beszallni. Nem vagyok a hive a nem koedukalt nevelesnek sem, ami itt Angliaban elegge elterjedt kozepiskolaban meg mindig.
Ezek a legfontosabbak, de emellett tobb dolgot is tudnek emliteni. Viszont ez nem jelenti azt, hogy masnak meg nem mukodhet kitunoen ez a rendszer, en csak a sajat szempontjaimat emlitem anyukakent es pedagoguskent is.
Nos, probalok a kerdeseidre, szempontjaidra is valaszolni:
A beiratas, beiratkozas a normal rendszerben valoban "korzetes" alapon mukodik, a Steiner(=Waldorf) iskolakban nem, kiveve az ingyenesse tett intezmenyekben, de ilyen egyelore nagyon keves van meg. A mi iskolank eleg jo hiru a Waldorf-ok kozott, nagyon sokan koltoznek csak a suli miatt ide, 2011-ben filmforgatas is volt a sulinkban, egy BBC-s dokumentumfilmrendezo keszitett 3 oras filmet a Rudolf Steiner evfordulo tiszteletere, a tobb kontinensen keszult filmben (amely nemcsak a Waldorf-rol, de Steiner atfogo munkassagarol szolt) a mi sulink kepviselte az angol W. sulikat:-) A rendezo nevelt fia hozzank jart meg akkoriban.
Tananyag: hat az total mas mint a normal iskolake, de pl. nagyon hasonlo a vilagban megtalalhato barmely W. iskolaehoz Mo-tol Uj-Zelandig. Abszolut nem megterhelo, mert a mindenkori eletkori sajatossagok, erettseg messzemeno figyelembevetelen alapszik.
Hazi feladat: az elso 3-4 evben nullaval egyenlo, mint ahogyan osztalyozas, feleles, dolgozatok sincsenek. Az utana kovetkezo evekben is nagyon fokozatosan kerul bevezetesre a hazi feladat.
A szobeliseg-irasbeliseg aranya elfogadhato. Mindenkeppen sokkal jobb, mint a normal angol rendszerben, ahol szerintem tulzottan elment az egyensuly az irasbeliseg iranyaba.
No most egyelore nnyit, folyt.kov.:-)
Ezt egy német nyelvterületen élő /Ausztria/ anyuka írta az ottani középiskolákról, amikor rákérdeztem a fizető, vagy magasabb színvonalú iskolákra.
Itthon évente megjelenik a középiskolák rangsora, bár ezek szinte mind állami iskolák.
Tetszik, hogy markáns véleménye mellett elsősorban a tudást, és az oktatás színvonalát kérné számon. De ebben is sokféle vélemény van.
Magasabb színvonalú magániskolák?
Hát magán iskolák vannak. Az első év a gimiben 380€-ba kerül, aztán évente emelkedik. A színvonal magasságát kétlem. Vannak ismerőseim, akiknek a gyerekeik magániskolába jártak, úgy általánosban, mint gimiben, egyiknek sincs jó tapasztalata, ami az oktatás színvonalát illeti. Az egyik barátnőm 16 évesen átvitte a fiát a magánból az államiba, mert a gyerek, holott nagyon jól tanult, nem érezte jól magát. Okai: marha gazdag kölkyök, legújabb cuccokkal, kocsival 17 évesen, neki meg ezt nem tudta a barátnöm biztosítani, lenézte a többi gyerek ezért. A másik,meg az éves bálok elött, a szülöket felszólítják "adakozásra", ö nem tudott semmit adni, egyedül nevel 2 gyereket, a tanár meg simán beszólt neki, hogy ideje lenne valamit letenni az asztalra. Az állami gimiben a tanárnö behívta a barátnöm, hogy sajnos nagyon nagy hiányosságai vannak a gyereknek, jó lenne, ha venne valahol különórákat. Ezt a magán gimi utáni 4,6-os átlagnál. A tananyag elö van írva, ezáltal ök sem tanulnak többet, mint bármelyik állami iskolában, csak a tanár jobban becsukja a szemét, mert megbuktatni nem buktathatják a gyereket, mert akkor fent áll a veszély, hogy a szülö átiratja máshová a gyereket.. Mi megnéztünk egy párat, ilyet is, olyat is, de aztán az állami mellett döntöttünk. Az állami iskolák jobban vannak ellenörizve. Azon kívül nekem az a véleményem, ha egy gyerek okos, az okos az államiban is, ha hülye, akkor hülye a magánban is.
Fel fogom tenni a Blog címét ide a topicra, de még egy kis türelmet kérek.
Ilyen címszavakat írtam fel, hogy beiratkozás/íratás pl lakhely szerint? /körzet alapján/ bár gondolom jól fizető, kurrens, elit sulik másutt is vannak. Tananyag: hasonló-e az ittenihez, mennyire megterhelő a gyereknek? Házi feladat mennyisége. Szóbeli, írásbeli aránya. Létezik-e korrepetálás, ha nem ért valamit. Különböző képességű gyerekek - differenciált feladatok, csoportbontásban oktatás stb. Mennyi az iskolában töltött idő? Napi tanítási órák, esetleg órarend. Délutáni, tanórán kívüli felügyelet /nálunk még napközi/ Hogy oldják meg ezt? Meddig felügyelik a gyereket az isk.ban? Létezik-e ott ebéd/uzsonna. Miért fizetnek a szülők az állami oktatásban? Táborok? Szabadidő eltöltése.
Kapcsolat a tanár és szülő között, gyerekek között. /Mennyire nyitottak a családok egymással a gyereken keresztül. Meghívják-e egymást pl.
Mikor dönt a gyerek, hogy merre megy tovább? Hogy segítik a pályaválasztást? Kissé kaotikusnak tűnhet, de bármiről lehet írni, ami fontos lehet szülőnek, gyereknek.