Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Eltűnt az életemből...
Létrehozva: 2014. Április 22. 10:10
Sziasztok!
Talán van itt valaki, akivel történt hasonló és tudja a titok nyitját. Mi vihet rá egy felnőtt férfit arra, hogy 4 hónapon át tartó állítólagos nagy szerelem után egyetlen szó nélkül eltűnjön? 4 hónapon át tartó napi kontakt, e-mail, chat, telefon, találkozások, amit szinte mindig ő kezdeményezett. Eleinte nem is hittem, hogy létezik ilyen férfi, aki ennyire kedves, érdeklődő, figyelmes. Elhitette velem, hogy nagyon szeret és tényleg minden jel erre mutatott, a tenyerén hordozott. Mindig mondta, hogy ő ennyire még soha senkit nem szeretett, hogy majd ezt és azt csináljuk együtt, tehát minden tökéletesnek ígérkezett. Túl szép is volt, hogy igaz legyen...
Utána kezdett furcsán viselkedni. Már nem volt annyira figyelmes, már nem érdeklődött naponta, ha én írtam, akkor napokig vagy egy hétig is válasz nélkül hagyott. Nem értettem, magamban kerestem a hibát. Egyik nap én voltam a királynője, a szexistennője, a legjobb barátja egyben, másnap pedig már szóra sem méltatott. Addig hetente többször találkoztunk, utána szinte soha. Az volt a legkegyetlenebb, hogy többször megbeszélt velem találkozót, és mindig lemondta röviddel előtte valami hülye kifogással. Kértem, hogy ha szakítani akar, akkor mondja meg nyíltan, de azt mondta, hogy imád, szó sincs ilyenről. Végül a sokadik lemondott randi után annyira hülyén éreztem magam, hogy én hagytam ott, bár majdnem belehaltam. Addigra már teljesen egyértelművé vált, hogy szórakozik velem, nem akar ő már igazán semmit. Meg akartam őrizni a maradék méltóságomat. Magyarázatot azóta sem adott a viselkedésére. Azt hittem, hogy másik nő van a képben, de a közös ismerősök szerint nincs és nem is volt.
Mondja meg nekem valaki, hogy mi visz rá egy felnőtt 38 éves férfit, hogy így viselkedjen? Én 34 vagyok, tehát már nem gyerek, megértek bármit, csak a hazugságot és a sunyiságot nem. Miért nem volt képes elém állni és megmondani, hogy ne haragudjak, de ennyi volt? Akkor is fájt volna, de könnyebb lenne magamban lezárni. Így itt vagyok rengeteg kérdéssel, válaszok nélkül és még mindig hajlamos vagyok magamban keresni a hibát.
Február elején lett vége. Azóta néhányszor összefutottunk az utcán és utána mindig írt pár sort, hogy ő még mindig szeret. Ha válaszolok rá bármit, akkor ismét eltűnik további válasz nélkül. Ha nem válaszolok, akkor is ugyanez történik. Nehéz így teljesen lezárni, akkor is, ha tudom, hogy sokkal jobbat érdemelnék nála. Sajnos bizalmatlan vagyok azóta másokkal szemben is.
Tudom, hogy nincs sok értelme már ennek a topiknak, ez a dolog már a múlté, inkább csak egy utolsó kapaszkodó.
Én sem hittem volna korábban, hogy ennyi idősen átélek majd egy ilyet. Főleg hogy ilyen nehezen jövök ki belőle. Magam előtt is szégyellem.
A találkozók időpontját mindig közösen találtuk ki. A rengeteg chat és e-mail alkalmas volt erre is. A 4. lemondott randi után szakítottam vele. Én is mondtam le korábban elvétve 1-2-t, de mindig normális indokom volt rá, nem porhintés.
Eppen rosszkedvu vagyok
Vigaszul : 34 eves vagy , elotted a vilag.
Ez most komoly, hogy 34 évesen ezt teszik veled?
1x lemondja, megesik, 2x hát még talán, de semmiképp nem várnám meg a 3. esetet.
Te hányszor mondtad le a randit?
Soha sem késő tanulni, ajánlom olvasd el a
"Miért a rossz lányokat szeretik a férfiak" c könyvet, és minden világos lesz.
Nem tudom hogy rendeztetek le : nem olvastam, csak a ket elso sort.
Es az utolsokat...
Tul hosszu es erdektelen a tucatsztorid.
Itt ilyen hetkoznapi dologrol minden nap nyilik topik...
Igen, megmagyaráznám. Azért, mert soha nem lennék képes így átgyalogolni egy másik emberen, ahogy ő tette. Akkor is odaállnék, ha tudnám, hogy fáj. Mert így korrekt. Ha én korrekt vagyok, akkor egy korrekt embert "érdemlek".
Mire fel ez a nagy ellenségeskedés...?
"...hogy sokkal jobbat érdemelnék nála..."
????? miert ?
Ezt megmagyaraznad ?
es ha igy van , akkor miert sirdogalsz itt ?
Nagyon sajnálom, ami veled történt. Az urak - tisztelet a kivételnek - nem egyenesek és félnek odaállni a nő elé. Szerintem meg nem szeretett, pont ezért tűnt el szép apránként, azért mondja, hogy vígasztaljon. Buta kis fejében meg se fordul, hogy ezzel neked csak rosszat tesz, mert áltat és reményt kelt, illetve főleg fogalmad nem lesz mi történhetett vagy mit csináltál rosszul.
Én azt hiszem, persze én is csak találgatok, hogy ő megpróbálta, akarta, aztán rájött, hogy nem Te vagy a nagy ő és szép lassan eloldalgott. Amolyan tökös férfiként, egyenesen, kihúzva magát.
Majd szép lassan túlteszed magad rajta, egyebet úgyse tehetsz.
Negy honap kellett neki ahhoz, hogy rajojjon : nem az annesue az elete parja...?
Vagy csak egeszsegugyi alternativa voltal...?
Keresgelt es a nagy Ő-re varakozas kozben veled kicsavarta a porehagymat