Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nem, nem mehetek!
Torolt_felhasznalo_384129
Létrehozva: 2014. Április 16. 15:19
Sziasztok!
Szeretném a véleményeket kikérni ezért regisztráltam egy új névvel (tag vagyok régóta más néven).
Körübelül 2 éve vagyok együtt a barátommal. Ma üzleti ügyben ment Budapestre autóval. Kértem tegnap este hogy hadd menjek vele én is, úgyis szabad a mai napom és autóval megy. Amég ő tárgyal addig én körülnézek az egyik szomszédos bevásárlóközpontban. Miután végez felhív, találkozunk és megyünk együtt haza. Nem elöszőr vagyok Budapesten, nem is fogok elkallódni hisz elég nagy lány vagyok már (25 éves). Azt mondta hogy nem, nem lehet. Nem tudja mikor fog végezni,lehet fél óra alatt végez vagy 3-4 óra rosszabb esetben. Ennyi ideig nem maradhatok egyedül egy bevásárlóközpontban!, ha lenne velem egy barátnőm az teljesen más. Sajnos senkit nem tudok "leakasztani" társaságnak..
Nem fog ő azon aggódni tárgyalás közben hogy mit csinálok én egyedül és mi lesz ha történik velem valami.. Azt is hozzáfűzzte, hogy munkaügyben megy, visszont én az egészből csak azt láttom hogy mindez egy újabb alkalom vásárlásra.
Ne viselkedjek úgy mint egy gyerek akinek az akarata nem érvényesül...
Tényleg gyerekesen gondolkozom amiért elszeretem volna menni vele,
vagy az ő álláspontja szélsőséges? Féltékeny? Nem szoktam itt nlc-n kisírni a bánatom, de ebben az esetben nagyon kiváncsi vagyok arra hogy más nők hogyan gondolkodnak egy ilyen helyzetben...
Előre is megköszöném azoknak akik megtisztelnek válaszukkal!
Szerintem mást tervezett, mást akar magával vinni az útra, akivel beszélgetni akar, vagy mittudoménmitcsinálni.
Kamu duma, hogy nem tudnál magaddal mit kezdeni 3-4 órát egy bevásárlóközpontban!
Számomra egyszerűen felfoghatatlan, hogy manapság ilyen létezik.....
Én 28 éve vagyok férjnél, de ez már szerintem az Édesanyám korosztályában se lett volna elfogadható....
Ez nem kapcsolat, hanem tulajdonlás.
"intelmem ellenere tartani."
Intelmed ellenére?
"Egy elég szigorú férfi aki megszokta hogy övé az utolsó szó."
És ez jó neked? Hogy mindig az övé az utolsó szó?
Én azért költöztem el otthonról 18 évesen.
Mert az anyám volt ilyen. "Mert én azt mondom. Pont."
De ő legalább az anyám volt. Valahol nem voltunk egyenrangúak. A páromtól ezt nem tűrném.
Ebben a helyzetben én biztosan vonatra, buszra ülnék és csavarognék egyet, s aztán nagyon lazán elmesélném neki, hogy nem akartam őt zavarni, de már teljesen beleéltem magam ebbe a kis kiruccanásba. A folytatás a reakciójától függ, ha balhézik, megsértődik, legyerekez akkor lapát, ha elgondolkodik, akkor meg lehet vele beszélni...
Egy elég szigorú férfi aki megszokta hogy övé az utolsó szó.
Szerintem én egy ilyen típusú férfival az első randiig nem jutottam volna el, de nem vagyunk egyformák. Neked kell eldöntened, hogyan kivel és miként akarod leélni az életed, mi fér bele és mi nem.
Mondjátok, hogy kamutopik! Anyámborogass!
Csak nem ugyanaz, akinek nem adják oda az autót a szülei...?
Ebben van nemi igazsag, es nem is megyek bele a mi lenne/ lett volna ha ..
verzioba.
TI az inditoban elmondta nem vakaciozni ment a parja..
Mindenkinek vannak un ritualei egy eg targyalas elott.
En siman kivagnam a kocsimbol azt aki megszolalna utkozben, ha annyira velem akar/na intelmem ellenere tartani.
Akik egyutt elnek azoknak ismerni kell a masikat es feleleges kepzelgesekkel megrontaniuk a kapcsolatatot.
"Olyankor nem kell senkit sem zavargatni , ha gondolatrendezeshez maganyra vagyik."
Akkor mondja azt.
"Nézd, szívem/kicsim/cuncikám stb., most nagyon koncentrálnom kell, és ideges leszek, még az is kizökkentene, ha ott ülnél mellettem. Majd legközelebb együtt megyünk."
Vagy mittomén. De ez legalább konkrét és elfogadható érv.
Aham, értem....
Akkor talán az lehet, hogy tényleg fél: el fog veszíteni, mert találsz egy szebbet, jobbat, gazdagabbat, akármilyenebbet.
Valamilyen módon - akár szóval, akár mindenféle gesztusokkal, de semmiképpen nem behódolással!!!! - biztosítanod kellene őt arról, hogy nincs oka aggódni, mert számodra ő a megfelelő partner. Nem fogod a kapcsolatot felrúgni futó kalandokért, szeretőkért, stb.
A leírásodból azért úgy tűnik, értelmes ember, hátha felfogja, ha higgadtan, felnőtt módjára beszélsz vele, hogy ezzel pont az ellenkezőjét fogja elérni.
Irigylem is a türelmed.
Erre biztosan nem lennék képes hogy ennyire kiszolgáltassam magam bárkinek is.
Otthon sem volt így, bár sokkal több évet éltem a férjemmel mint a szüleimmel.
Lázadó típus vagyok, türelmes is mindazonáltal, de a totális ellenőrzés biztosan kiborított volna már régen.
Miert kellett volna ? Nem szorakozni ment hanem szamara hivatalos lehet hogy munkaja szempontjabol lenyeges utra.
Olyankor nem kell senkit sem zavargatni , ha gondolatrendezeshez maganyra vagyik.
Ram ha ilyenkor ramnehezednek es kozlesem ellener velem akarnak tartani, ki jelentem, johet de ha megszolal kinyitom az ajtot es kiszallitom
barhol os vagyunk..
Udvariasan ujbol rakerdezek, hogy ennek tudataban akar-e velem tartani.
Megertem ezt a tipust en is ilyen vagyok,
nem bantok nem sertegetek , minden gyengeseget megertek, de ha egyszer "elkuldenek" sarkon fordulok es siman le tudom irni az 5-10 akarhany evet. Nem magyarazkodom , nem indoklok.
Ennel a tipusnal nincs ove az utolso szo effektus remelem tudod.
Az ilyen tipus dontes elott mindent atgondol.
Szolj ha mar otthagyott.
Hu tipus vagyok, de ha egyszer "elkuldenek" sarkon fordulok es siman le tudom irni az 5-10 akarhany evet.
Ennel a tipusnal nincs ove az utolso szo effektus remelem tudod.
Szolj ha mar otthagyott.
Magától kellett volna felajánlani, hogy nem mennél el vele.
Miért ne maradhatnál ennyit egyedül a bevásárló központban, nem is értem ezt a reakcióját.
Egy elég szigorú férfi aki megszokta hogy övé az utolsó szó.
Hm................
Te tudod.
De ne várd meg, amíg bántalmaz a kezével is!
Ne hagyd, hogy lelkileg bántson, sarokba szorítson!
Ne hagyd, hogy birtokoljon!
Ha mondjuk közlöd vele, hogy de márpedig te akkor is feljössz Bp-re, és mondjuk ő agresszívebben próbál otthonmaradásra bírni, simán kérdezz vissza, hogy mert különben? megversz? Csak hogy esetleg benne is tudatosuljon, mi az agresszió végső kimenetele.
De ha ez tényleg sorozatos, hogy az aranykalitkába zár, és ezt ő nem képes belátni, változni, akkor tipli!
"Különben ez volt a beszélgetés vége? Én biztos nem hagytam volna ennyiben. De te ismered őt is, magadat is, neked kell tudnod, mennyit ér a kapcsolat..."
Azt mondta hogy nem akkor nem. Nem akartam veszekedni vele vagy hisztizni. Egy elég szigorú férfi aki megszokta hogy övé az utolsó szó. Ezt tudtam akkor is amikor összejöttünk. Egy 9 éves barátságot rúgott fel az egyik legjobb barátjával azzal hogy mi egy pár lettünk. De erről nem szeretnék írni,mert nem tartozik ide.
Köszönöm a válaszod!
"Van egy nehezen észrevehető* határ a kedves hiányából fakadó hívogatás és a rátelepedő kontroll között. Sok nő hajlamos a szerelem jeleként tekinteni, ha a párja minden lépéséről tudni akar, pedig inkább figyelmeztetés, hogy az illető előbb-utóbb rátelepszik. Ez a bántalmazás első lépése is, úgyhogy nem árt résen lenni.
*Az ember belülről nehezebben veszi észre az intő jeleket, és nem tud objektíven tekinteni a szeretett személyre, később aztán annál nagyobb a megrázkódtatás."
A bántalmazástól én is félek nagyon, eddig szerencsére soha nem bántott semmien formában. Akkor igen, azonnal lépnék gondolkodás nélkül.
Köszönöm a válaszod! Aranykalitka a legmegfelelőbb kifejezés.
"Ma felhívtam, hogy délelőtt tudtam meg, hogy meglepetés-bulija lesz a barátnőmnek, szóval késő éjszaka megyek haza. Mire ő mondta, hogy miért nem alszom a barátnőmnél, úgyis régóta tervezzük már."
Ilyenért nem szól, mehetek nyugodtan.Feltéve ha tudja ki is az a barátnőm akinek a bulijára vagyok hivatalos.
Ha csak most az egyszer történt ilyen, azt mondom fátylat rá.
Bár, nem értem meg, de értem, félt.
( Nem 2-3 órát, egész napot is el lehet tölteni egy kis csavargással itt
Bp-n, és meglehet hogy egy ilyen látogatásnak a fő szépsége éppen az lenne, hogy egyedül, saját ütemben lehet felfedezni a várost)
Ha ez már sokadszorra fordult volna elő, bizony kellene lennie néhány keresetlen szavadnak az egészhez.
Persze, neked kell tudni mit akarsz, hogy akarod és mennyire vagytok beszélőviszonyban.