Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
,,Nekem a gyerekek az elsők, nem a szex!"
Létrehozva: 2014. Április 15. 17:09
Egy pár intimitásában az egyik legnagyobb kihívás nem más, mint a gyermek: örök kérdés, hogyan hozható össze anyaság, apaság és a szexualizálás. Szextanácsadónk, Bibók Bea mesél a legjellemzőbb mintákról.
Nők Lapja Café: ,,Nekem a gyerekek az elsők, nem a szex!\"
Nők Lapja Café: ,,Nekem a gyerekek az elsők, nem a szex!\"
A nagyobb hisztizett, hogy nem akar lefeküdni, és erre a kicsi is felébredt.
Én már a negyedétől agybajt kaptam, de náluk azóta megjött a harmadik, szóval bizonyára megoldották a problémát, vagy jók az idegeik :)
Király lehetett ez a nyaralás...Ettől aztán tényleg biztos kedvet kaptak egymáshoz a romantikus nyári estén. :-)
(Azt el tudom képzelni, hogy a gyerek új helyen nehezebben alszik el, de ez miért ok arra, hogy ketten vonyítsanak egyszerre / felváltva? Ennyire picik voltak?)
Nyilván mindenhol vannak nehezebb, nyűgösebb esték. És a nyaralás más, az idegen környezet minden kisgyereket megvisel, jellemzően az esti elalvás is nehezebb olyankor.
De én nem gondolnám, hogy az ilyen kis gikszerek komolyabban megviselnének egy stabil, harmonikus párkapcsolatot.
A cikk többi sztorijára meg azt tudom mondani, hogy ha apa hazaérve ahelyett, hogy a követelőzik, mondjuk megpróbált volna néhány terhet levenni a feleségéről, például segít valamit a házimunkában, átveszi a gyereket stb, akkor lehet, hogy a feleség sem lett volna annyira hullafáradt mire ágyba kerül.
"Általában a gyerekek esténként jóval előbb elalszanak, mint a felnőttek, pl már ez is egy remek mindennapos alkalom lehetne az intimitásra. "
Hát, tavaly egy kétgyerekes párral nyaraltunk együtt. Ez úgy nézett ki, hogy kisebbik lefektetés, aztán nagyobbik lefektetés, nagyobbik hisztizés, kisebbik üvöltéssel felébresztés, együtt üvöltés akár órákon át, idegek cafatokban lógás...
Bár a nyári világosság, meg az általános nyüzsgés is hatott rájuk, nem folyamatosan ilyenek.
Száz évvel ezelőtt ennél jóval szélsőségesebb méreteket öltött a "férj az első", sosem volt annyira gyerekközpontú a (modern) világ, mint ma.
Ezt értékítélet nélkül, a kép színesítése végett mondom.
Az utolsó bekezdésen kissé elképedtem.
"Fontos volt számomra, hogy megtanítsam a kislányomnak, Lucának, hogy apa az első. Anya meg apa szeretik egymást, most nekik fontos együtt beszélgetni és lazítani, és csak utána következik ő."
"Megtanítottuk Lucának, hogy ha mi elvonulunk, akkor ne zavarjon."
Mi az, hogy apa az első?A gyerek meg mi? Valami huszadrangú háziállat? Mi az, hogy vasárnap délután a szülők félrevonulnak szexelni, és addig a gyerek nem zavarhat? És utána a konklúzió, hogy így kell ezt csinálni...
Atyaúristen...
Úgy van ez az egész előadva, mintha a gyerekvállalás biztos csődöt jelentene a párkapcsolatnak, ha csak a gyereket nem likvidáljuk és verjük bele, hogy ő bizony a rangsorban valahul hátul van, ő csak egy megtűrt valaki, akit félre lehet állítani, ha anyának és apának éppen fényes délben támad kedve egymásnak esni.
Nem hinném, hogy választani kellene a harmonikus párkapcsolat és a gyerek egészséges lelki fejlődése között. Nem csak úgy lehet összebújni, hogy a gyereket közben a szobájába küldjük és nem engedjük ki onnan. Általában a gyerekek esténként jóval előbb elalszanak, mint a felnőttek, pl már ez is egy remek mindennapos alkalom lehetne az intimitásra.
Mondjuk az általad leírtak alapján is úgy hangzik az egész, hogy "szegény férfi", aki csak gürizik és még egy kis szexet sem kap cserébe.
Először is nem csak a férfi tartja el a családot, mert az esetek többségében a nők dolgoztak előtte, így van tgyás, gyed.
Két munkahely? Hát manapság ez sem annyira általános!
Mindenekelőtt a legfontosabb lenne, hogy a férj is kivegye egy kicsit a részét a gyereknevelésből és vagy háztartásból.
A munkahely az egy 8-9 órás kötöttség, a gyerek meg 24 órás.
Tudod eszembe jut egy ismerősöm, aki mesélte, hogy császárral szült, hazamentek a kórházból és a férje mondta, hogy na akkor mivel ott lenn nem történt semmi, ezért akkor hajrá szex!
Nemsokára el is váltak!
Hát igen. A test megöregszik, de a lélek fiatal marad.
Azt hiszem nagyon szeretnék ennyi idősen ilyen jóízűen nevetni mint ezek az asszonyok.
Figyelmedbe ajánlom a Szerelempatak című filmet! Nagyon jó!
https://www.youtube.com/watch?v=KElj1TpSLfI
Jó, de akkor most mi a megoldás. Mert választ kaptam, hogy régen a nőknek nem volt lehetőségük, nem válhattak, nem utasíthatták vissza a férfit,(dehogynem)stb..,de akkor most mi a megoldás?
A férj csinálja meg a gyereket, aztán dolgozzon reggeltől estig, majd kussoljon el másnap reggelig, amikor is újra mehet a pénzszerző körútra? Anyucit meg hagyja békén, mert már elsősorban nem feleség, hanem anya, aki rohadtul elfáradt a gyermeknevelés közben?
Tudom, sarkalatos vagyok, csak az a bajom, hogy nem olvastam megoldásokat. Mit csináljon az a férfi, aki családfő, megpróbálja eltartani a családot és közben megpróbál férfi is maradni? Keressen egy harmadikat, vagy vállalja a cölibátust? Vagy a két munkahely után még vegyen le terheket az agyonhajszolt feleség vállairól?
Mert régen nem picsogott senki azon, hogy "jaj, nem szexelünk heti hatszor, veszélyben a házasságunk", nem nyomatták ezt a témát az embereknek úton-útfélen. Ha voltak is problémák, azt természetes velejárónak tekintették, gondolom, nem volt elvárás, hogy minden rózsaszín happy legyen.
Vagy: ha volt szex, lehet, hogy a nő sokszor csak "teljesítette" a házastársi kötelességét, akkoriban még nem volt annyira kérdés, hogy neki jó-e vagy nem.
Régen a nőknek nem volt ennyire fontos és központi kérdés a szex,mint manapság. Többnyire kényszerűségből,kötelességből "eltűrték" a férjük közeledését és "nem illett" a nőnek kifejezésre juttatnia,ha mégis élvezte a szexet. De a legtöbb nő még nem is olyan régen is úgy élte le az életét,bármelyik társadalmi réteghez is tartozott,hogy fogalma sem volt arról,milyen a női orgazmus,mert soha nem élte át. Kivételek persze mindig voltak.
Ezt a tényt pedig utólag már sokféleképpen lehet magyarázni,okait keresni.
Nemcsak azért, mert nem volt szokás, de az esetek túlnyomó részében a feltételek sem voltak adottak.
Nőknek nem rendelkeztek saját jövedelemmel, nagyobb volt a kiszolgáltatottságuk.
"de mégis működtek a házasságok"
Vagy nem. Csak nem lehetett/nem tudtak válni.
Nem értem én ezeket a dolgokat. Régen is születtek gyerekek, régen is dolgoztak a férfiak, régen is voltak estére a gyerekneveléstől háztartásvezetéstől elfáradt nők... de mégis működtek a házasságok. Meg még voltak sok helyen állatok, föld, amit művelni kellett.
Mert Erika megcsinál egy nap 256 dolgot és a környezete (nagy valószínűséggel) még azzal "cseszteti", hogy mi az a további 500, amit még lehetett volna.. (És amit ha nem csinál meg, nem a gyermeke lesz a 2. Einstein.)
Bocsi a szókimondásért, de sajnos saját tapasztalataim azt mondatják velem, hogy:
1. Amellett, hogy vannak fontos dolgok, sokszor az ilyenekkel teszik tönkre, hogy a szülő és a gyermek örülhessenek egymásnak.
2. Sokszor a környezet is úgy veszi, mintha a család csak anyából és gyermekből állna. (A férfi meg csak menjen "trógerolni".)