Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Terhes szó
Sokan kritizálják
Pedig
A terhes szó a régi tereh szó átalakult változata (ezt nagyon kevesen tudják, azt hiszik, hogy a teher szóból származik). A tereh az jelentette: gyönyörűség. A terehes (ma: terhes) pedig azt, hogy: a gyönyör állapotában leledző nő. Arany János: Walesi bárdok c. közismert versében is felbukkan: "Vadat, halat, s mi jó falat/Szem-szájnak ingere,/Sürgő csoport, száz szolga hord,/Hogy nézni is tereh", tehát mindezt nézni nem megterhelő, hanem gyönyörűség.
Van benne logika, és valóban, így is lehetne értelmezni, de az antalvali.com-on (is) olvasható levezetés egyértelműen megmutatja, hogy Arany János a "tereh" szót "teher" értelemben használta.
A és B esetben a "tereh" egyértelműen (a szövegkörnyezetből is levezethetően) "teher", így hát adódik a következtetés, hogy C esetben is az.
Talán olvasd el:
http://meszotar.hu/keres-tereh
Megnéztem az etimológiai szótárban, ezt írja a "teher" szóról:
Vitatott eredetű.
1. Valószínűleg német jövevényszó, vö. közép-felnémet treche, korai újfelnémet trecht: "teher, terhesség". Ez a német tragen "visz, hord" családjába tartozó főnév. A magyarban a szó eredeti formája tereh lehetett, mely a szókezdő mássalhangzó-torlódás feloldásával és a tárgyragnak és a szóvégi t hang elhagyásával alakult. A ma használatos teher alak hangátvetés eredménye.
2. Belső fejlemény. A nyelvjárási tér "elfér, belefér" ige (vö. még a terít, terjed igéket és tér főnevünket) melléknévi igenevének (tereh ~ térő) főnevesült alakja.
A szó német eredete tűnik valószínűbbnek, mivel a melléknévi igenév eredeti h hangja korán vokalizálódott, így szavunkban való kései jelentkezése nem világos, továbbá a "kiterjedt /dolog/" >"nehéz dolog" jelentésváltozás sem általános.
Na,pont ez az.
Az ételtől roskadozó asztal,az pont hogy pozivtív dolog mindenkinek
Kivéve Rubint Réka.
spec.. szerintem sem igy sem úgy nem negativ.
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh;
S mind, amiket e szép sziget
Ételt-italt terem;
S mind, ami bor pezsegve forr
Túl messzi tengeren.
Ti urak, ti urak! hát senkisem
Koccint értem pohárt?
Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!
Ne éljen Eduárd?
Vadat és halat, s mi az ég alatt
Szem-szájnak kellemes,
Azt látok én: de ördög itt
Belül minden nemes."
Szerintem ellentét itt csak az étel-ital meg az urak között van: az étel-ital csupa jóság, az urak meg ördögök. Ha az étel-italról semmi más negatívumot sem ír, akkor miért pont a tereh akarna valami negatív jelentésű szó lenni?
Ezzel én is tisztában vagyok.
Úgy értettem, hogy Arany Jánosnál a tereh szó bizony terhet jelent, és nem gyönyörűséget, ahogy a topikindító felvetette. Példát is hoztam rá, ahol már semmiképpen nem lehet más jelentést belemagyarázni a szóba.
De lehet, nem voltam egyértelmű.
annyi a kaja, hogy már a látványától is tele a hasad!
jóllaktál.
"Várandós: mint,mondották korábban, nem várok a vonatra."
Miért? A vasútállomáson várakozók szerinted várandósok? :)
"olyat gyakran mondunk, hogy"
De nem az a kérdés, hogy most miket mondunk, hanem hogy Arany korában miket mondtak. Egyébként nagyjából 79600 találatot ad a gugli arra, hogy "nézni is gyönyörűség" (miközben pl. arra, hogy "lejárja a lábát" csak nagyjából 31500-at), ami azért nem olyan nagyon kevés.
"Mert azt akkor nem egy ellentéttel vezetjük fel, hogy "nézni IS". "
Ez nem ellentétet fejez ki. Még nézni is gyönyörűség, hát még enni abból a sok finomságból! Inkább valami összehasonlítás, viszonyítás ez. Szóval szerintem teljesen logikus az az értelmezés, hogy gyönyörűséget jelent.
????
Te most mire válaszoltál?