Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Átverés? Megcsalás? Mi ez?
Létrehozva: 2014. február 12. 13:38
Párommal szakítottunk 1hónappal ezelőtt, mert sokat vitatkoztunk, és úgy gondoltunk jobb lesz egymás nélkül.
Volt félreértés az én srác és az ő nő kollégája miatt is.
Én csak a magam részéről tudok nyilatkozni: semmi oka nem volt féltékenységre. Ő is így nyilatkozott a kolléganőjével kapcsolatban. Úgy tűnt, hogy meg is beszéltük, továbblépünk pont.
DE én alapból nagyon féltékeny típus vagyok, most újra egymásra találtunk.
Most néztem közösségin, hogy tegnap barátom megjelölt, hogy kapcsolatban vagyunk. Örültem neki, de feltűnt, hogy a kedves kolléganője letiltott engem face-ről.
Nem igazán értem, hogy miért, és számomra gyanús, hogy éppen pont most, maikor újra egymásra találtunk a barátommal.
Kicsit furának érzem ezt a szituációt most.
Egyből arra gondolok, hogy biztosan van mit rejtegetniük, ha a lány így "menekül" előlem.
Barátom szerint semmi sem történt köztük, csupán kolléga viszonyban vannak, nem is tetszenek egymásnak. A féltékenységem abból indult, hogy barátom mutatta egy korábbi levelezésüket és voltak benne olyan dumák, hogy "neked mindent szabad :)" meg ilyesmi cívódások.
Akárhányszor hallok a lányról (bár megjegyzem ritkán mesél róla, mindig eszembe jutnak ezek a dolgok és féltékeny leszek....nagyon rossz érzés.
A másik gyanús, hogy barátom mostanság elég jól keres, hirtelen új cuccokat vesz magának: pulcsit-nadrágot-boxereket, új dezodort. Pedig ezelőtt sosem tudtam rávenni, hogy újítson, most hirtelen új cuccokat szerez be Ez egy nőnél még természetes is, hiszen mi nők szeretünk vásárolni, na de egy pasinál... érdekes.
A másik gyanús, hogy jövőhéten lesz a szülinapom, de annak ellenére is mindig venni akar nekem valamit. Tegnap táskát akart venni nekem, holott ezelőtt sosem ajándékozott meg ilyesmivel, csak max 1-1 kajálást fizetett helyettem.
Ezt szóvá is tettem neki azzal mentegetőzik, hogy 1.)nemsokára itt a szülinapom 2.) most jobban keres, megengedheti magának.
Olvastam a neten nemrég, hogy ha egy pasi hirtelen ad magára és hirtelen ajándékokkal halmoz el, akkor az gyanús és csak saját magát akarj meggyőzni arról, hogy szerelmes, vagy éppen azért ad magára hirtelen, mert másnak ara tetszeni, ajándékokkal meg azért halmoz el, mert valamiért bűntudatot érez, és ezzel akarja kompenzálni magával a lelkiismeret furdalást.
Furcsán, kicsit átverve érzem magam.
Alapvetően nem egy Casanova pasi, inkább halk szavú, kedves, szerelmes-romantikus típus, multkor a leveleit is megmutatta, hogy nincs semmi, mondja hogy szeret, foglalkozik is velem. De valami belül nem hagy nyugodni, és hiába beszéljük meg, nekem itt valami nem kóser.
Hogyan deríthetném ki, hogy megcsal-e a kedves kolleginával?
Biztosan voltatok már olyan helyzetben, hogy nem volt bizonyítékotok, csupán éreztétek, hogy itt valami nem stimmel, vagy hogy mondta a párotok hogy szeret, mégsem éreztétek azt hogy ez a kapcsolat csak kettőtökről szól.most én is így vagyok.
Ne nevessetek ki, most ez nagy probléma számomra, egyedül nem tudom kezelni. Hogyan tovább?
Szabad hinni a jó öreg női megérzésnek??
Hát hogy őszinte legyek, ahogy olvasgatom a hozzászólásaidat, egy kis hisztérika vagy.
Próbálj változtatni magadon, mert ezt egy pasi sem fogja hosszú távon elviselni, legyen akármilyen birkatürelme.
Döntsd el: hiszel neki vagy sem és ez alapján maradj vele vagy tedd magad lapátra.
Ha vele maradsz, akkor viszont ne piszkáld a hülyeségeiddel se őt, se az esetleges volt kollegináját. Csak saját magad járatod le.
Igazad van, nem szerelem. Az Ő részéről biztosan nem az, ha azt kell éreznem mellette, hogy elveszíthetem őt egy másik miatt.
Pont fordítva!
A te részedről nem az, ha nem bízol benne!
Itt a vége. És itt az ideje a végső szakításnak.
Szerintem jobb is lesz. Ha most hosszabb-rövidebb ideig magányos is lesz a fiú, megadod neki a lehetőséget, hogy megtapasztalja, milyen érzés az, amikor nemcsak szenvedély, de bizalom is van.
"Szabad hinni a jó öreg női megérzésnek??" - ez aranyos.
Irasodbol kitunik, hogy messze-messze allsz te meg attol, hogy valoban "no legyel".
Most kislany vagy meg, eletkor es gondolkodas es viselkedes szerint is.
Par ev mulva majd nevetve fogod olvasni, miket irtal a topikodban. Addig is elvezd az ifjusagodat.
Azzal mar tisztaban vagy, hogy feltekeny vagy. Tanuld meg, hogyan tudsz ezen urra lenni, mert nem hogy ez, de egyetlen pasas nem fog igy megmaradni melletted soha.
A masik, ezt a F@szbukot felejtsd mar el egy idore. Legalabb addig amig felnosz es helyen tudod kezelni a dolgokat.
Es a legfontosabb: orizd meg a tartasodat! Sem feltekenyesgbol, sem semmilyen okbol nem irkalunk a pasink kollegajanak, haverjanak, akarkijenek.
Ha a pasink meg meg akarja mutatni nekunk a privat leveleit, legyen bennunk annyi tartas, hogy nem olvassuk el. (mert ha ilyen, akkor a te leveleidet is szemrebbenes nelkul mutogatja masoknak).
Ez sosem fogd megtudni. Max ha most tényleg szakítasz, végérvényesen, majd megtudod mi lett köztük.
Amúgy meg egy nő miért ne tudna úgy szexelni, hogy ne legyen érzelmi kötődése???
Honnan veszed ezeket a kliséket?? Ha tudnád milyen jó egy vadidegennel szexelni, utána meg vissza se nézni, nem írnél ilyen butaságokat.
Sőt azt is el tudom képzelni, hogy a pasid meg a kollegina között olyan vibrálás volt, hogy nem tudtak ellenállni egymásnak. De aztán a kufirc egyik fél részéről sem volt az igazi, így mindenki visszakucorgott a megszokott mellé.
Te magadban nem bízol! Valamiért nem mered elhinni, hogy ő tényleg veled akar lenni. Ezért nyomozol (s ezért tiltott le a kolléganő, nem azért mert titkolnivalója lenne), ezért kombinálsz. Nem azt látod, ami van, hanem amit látni akarsz!
s ha nem változtatsz, akkor lesz is okod féltékenykedni. Vele vagy mással...
Egyébként, ha ennyire nem mersz bízni benne, ha ennyire nem jó neked, minek vagy vele?
Jesszusom, mintha magamról olvasnék, csak épp én a kolléganő vagyok a történetben.
Nekem is van egy férfi haverom, akivel bizony kommentelgettünk egymás képei alá, mea culpa, likeoltunk is, sőt, nagyon finom flörtölés is volt chaten. És ennyi. Nem volt köztünk semmi, én is kapcsolatban élek, szimplán jóban voltunk.
Ő meg összeszedett vmi kis 21 éves lánykát, aki detto uezt csinálta, mint te. Állandó számonkérések, féltékenykedés, hiszti, telefoncsekkolás, töröld az ismerőseid közül, m tudom, h viszonyotok van...
Amikor odáig jutott, h uazt a képet osztottuk meg uazon a napon, mert látta az oldalamon, és magyarázza meg ezt azonnal a pasija, én is elgondolkodtam, h letiltom, ne nézegesse a profilomat.
Nah, ezért vagy letiltva, m egy nyomozgatós, féltékenykedő kislány vagy. Írtál a csajnak, h mondja meg, mi volt köztük??? Anyám borogass...
Végső jótanácsként: sürgősen fejezd ezt be, m magadat is kikészíted, a párodat is, és tudod, mi lesz a vége? Tényleg meg fog csalni, m úgy lesz vele, h ha már folyton emiatt van baszogatva, akkor legyen miért.
Az én haverom ezt tette, bár nem velem, nincsenek is már együtt azóta.
Tedd fel magadnak a kérdést, megéri?
A magad sarával törődj, ne ilyen kérdések foglalkoztassanak. Nem mindegy, hogy miért csinálják (HA EGYÁLTALÁN CSINÁLJÁK) ??!!??!!??
A saját portád legyen a fontosabb. Hogy miért tilt le a Face-en vagy miért nem szakít a barátjával, vagy miért nem maradnak akkor örökre együtt, az NEM A TE DOLGOD. Ha ezzel foglalkozol, akkor azzal meg nem foglalkozol, hogy mi a helyzet Veled. És amíg van mit dolgoznod magadon, addig bizony jobb, ha a saját szemedben keresed azt a bizonyos gerendát és nem a máséban a feltételes szálkát.
Amit írtál, pontosan engem igazol, vagyis NEM IGAZÁN az a kérdés, hogy megtette-e, hanem az, hogy TE mit teszel, TE hogyan kezeled az érzéseidet és "megérzéseidet".
Hidd el, a pasi szinte lényegtelen. Akár mellette maradsz, akár jön egy újabb, egy harmadik egy negyedik ... a kapcsolataidban egy dolog lesz az állandó, és az TE VAGY. Képletesen szólva a SAJÁT SZARODAT viszed majd kapcsolatról kapcsolatra. Hiszen mindig lesznek kolleganők, mindig lesznek söröző haverok, céges bulik, stb. stb. stb. HA TE MAGAD nem oldod meg, akkor a SAJÁT NYOMORODAT örökíted át minden egyes kapcsolatodra. Az igazán szép a dologban pedig az lesz, hogy szent meggyőződéssel fogod vallani, hogy "Te mindig ilyenekbe futsz bele" ... pedig nem ... csak éppen TE MINDIG TE MARADSZ (már, ha nem dolgozol magadon) Egy picit olyan a dolog, mintha azzal akarnád elérni, hogy egyre jobb és jobb autód legyen, hogy az emblémákat cserélgeted rajta. Amíg TE MAGAD nem javulsz meg, addig a kapcsolataid lényegi része ugyanúgy nem fog változni, mint az autónak a lényegi része attól, hogy Opel helyett Mercedes emblémát ragasztasz rá.
Érted, amit mondok? Lehet, hogy nagyon kemény, de hidd el, jobb, ha most barátkozol meg vele, minthogy az életed pofonjait gyűjtögesd.
Igazad van, nem szerelem. Az Ő részéről biztosan nem az, ha azt kell éreznem mellette, hogy elveszíthetem őt egy másik miatt.
Itt a vége. És itt az ideje a végső szakításnak.
A kérdés már csak az és bocsi a nagy betűkért, de ezt válaszoljátok meg nekem: HA SZERETIK VAGY BEJÖNNEK EGYMÁSNAK- ÉS PL. LEFEKÜDTEK, AKKOR MIÉRT NEM JÁRNAK EGYÜTT MIND A MAI NAPIG??? Hm??? számomra ez rejtély.
Mivel ha én lefekszem valakivel, és utána érdekel az illető nem megyek vissza az exemhez, hanem eldobok mindent és fejest ugrok az újba. Nemde???
És valljuk be a nők nem szívtelenek, ha lefekszenek egy pasival, akkor ott van lelki-érzelmi kötődés. A nők nem tudják egy éjszakának felfogni az ilyet. A lány mégis a pasijával van mind a mai napig.
Nos akkor hogy is van ez??
Köszi a választ.
Tudod azt gondolom, hogy nem érdeke hazudni.
Amikor nem jártunk akkor is beszéltünk olykor-olykor. Nos ebben az időszakban bőven elmondhatta volna, hogy volt-e valami köztük, mivel akkor nem volt tétje, sőt akkor mondtam is hogy úgysem fogunk már többé járni.
Akkor is kitartott az első verziója mellett, hogy engem szeret és én vagyok neki az első szerelemben és szexben is én voltam neki (igen elhiszem) és neki nem kell más nő, mert semmi oka nem lett volna arra, hogy mással hempereg 1-2 alkalom erejéig, mivel a lelkiismerete NEM bírná el, és nem tudna a szemembe nézni.
Azt mondta soha nem tudna így bántani, mert ez neki sem esne jól és annyit kért, hogy csak higgyek neki és bízzak benne.
Ilyenkor mindig azt mondta, hogy csak higgadjak le és gondoljak arra, hogy milyennek ismertem meg. Ha visszagondolok mérlegeljek, hogy az általam megismert ember (Ő) akkor ilyen hazug és megcsalós volt-e
És amikor erre gondolok válaszom a mai napig: NEM. De ben tudok ezen túllépni, így tuti volt valami. Már ott tartok, hogy ideje kiölni magamból a szerelmet
Szeretem, de ez itt már nem elég.
Azt gondolom nem létezik holtomiglan-holtodiglan, a szerelmesdi csak egy illúzió ami a gyenge embereknek való, hogy elmeneküljenek az élet kegyetlenségei elől egy másik ember mellé.
És minek? Hogy a másik bántson? Hogy kiszolgáltatottá válj? Hogy beléd rúgjon a másik? Hogy eldobjon? Hogy éreztesse, hogy nem érsz semmit, pedig ő szeret? Ez a szerelem? Köszönöm ebből nem kérek... számomra ez nem szerelem,hanem embertelen bánásmód
Az a baj, hogy bár te magad sem látod át a helyzetet, de mi itt, idegen emberek mondjuk meg neked a frankót. Hát, ilyet sajnos nem lehet.
Az egyetlen, amit tanácsolni lehet az ilyen "egyértelműen bizonytalan" dolgoknál, hogy vedd számba a lehető legrosszabbat, hogy tényleg volt közöttük kapcsolat. Azzal mi a helyzet? El tudod-e fogadni, hogy bár a látszólagos lelki békéd miatt a fiú ezt tagadja, de mégis volt közöttük valami? (Ismered a Jóbarátok c. sorozatot? A Ross-Rachel-féle "DE SZAKÍTÁSBAN VOLTUNK!!!" típusú dologról beszélek.) Mit lépsz? Túl teszed magad rajta, vagy valójában örökké sebként fog hegesedni a lelkeden a dolog?
Mert nem az a lényeg, hogy ő hűtlen volt-e (ebből a szempontból) hanem az, hogy téged ez hogyan érint. Ha tudod, hogy ezt soha nem tudnád feledni, akkor jobb már most kiszállni, mert a kapcsolatotok az örök dráma színhelye lesz. Lesz, hogy valós, lesz, hogy vélt igazadért akarsz majd harcolni, de az biztos, hogy nem kapcsolat, hanem hadszíntér lesz.
Ha úgy döntesz, hogy megadod az esélyt mert megérdemli, akkor viszont úgy fair, hogy teljesen és őszintén magad mögött tudod a dolgot, nem hánytorgatod fel, nem szurkálod, stb.
BÁRMELYIK IS A MEGOLDÁS, azzal kapcsolatban, hogy "féltékeny típus vagyok" nagyon sokat kell dolgoznod. A féltékenység ugyanis nem egészséges és nem természetes érzés. Mind Te, mind a barátod (bárki is van melletted) sokat szenvedtek miatta, ha nem oldod ezt meg.
Tudatosítsd magadban, hogy a féltékenység SOHA NEM A SZERETET/SZERELEM jele, hanem a bizalmatlanságé. S ilyenkor kiderül, hogy leginkább A SAJÁT GYENGESÉGEDET vetíted ki a másikra. Mire gondolok? Pl. arra: ha őszinte magával az ilyen féltékeny típusú ember, akkor arról van szó, hogy nem azért féltékeny, mert a másik megbízhatatlan, hanem azért féltékeny, mert Ő MAGA EGY ILYEN HELYZETBEN megbízhatatlan lenne, Ő MAGA A MÁSIK HELYÉBEN bizony megcsalná a társát. Kivetítés, vagyis "magából indul ki". Vagy férfiak tipikusan pl. leginkább akkor szoktak féltékenykedni, amikor ő maguk már megcsalták a barátnőjüket, és a rossz lelkiismeretük mondatja ezt velük, hogy "megnyugtassák magukat": biztos ő sem volt hű hozzám.
Szóval sok mindenen van mit elgondolkodnod. Remélem, sikerült néhány gondolatot elindítanom benned. Fiatal vagy még, nem csoda, hogy sok minden összezavar. Remélem, minden rendben lesz.
A helyzet csak az, hogy A KOLLEGINA KAPCSOLATBAN ÉL!
És én már korábban írtam a kiscsajnak-e téren, hpgy akkor legyen kedves ő nyilatkozni a történtekről (ha volt valami köztük) ő azt mondta semmi sem történt-nem is fog, csupán kollégák. És ne írjak neki, mert boldog kapcsolatban él a barátjával.
Hmm...érdekes, azért kommentelget a pasim képei alá. Barátomnak meg adja a sértettet, amikor írtam neki levelet normális hangnemben fogalmaztam, de csak a felét másolta be barátomnak, és ott siránkozott neki, hogy zaklatom.
Na az ilyen tudjátok mi a véleményem???? Hogy elkapnám és addig rúgnám amíg lélegzik az idióta r*banca.
De tudjátok, mindenhez 2 ember kell, nem zörög a haraszt...
kezdem megunni ezt, szerintem én ma közlöm barátommal hogy nekem ebből elegem van és végleg ledobbantok innen.
Hát milyen kapcsolat az, ahol egymásra nincs idő, mert azzal kell bajlódni hogy kiiktassam a 3. felet??? Pfff
Cicuka, olyan gyerek vagy még!!
Minek kapcsolatban lenni, ennyi idősen?
Menj, játszadozz a pasikkal, ne bonyolódj kapcsolatba velük!
Ja, ez még az önbizalmadnak is segítene, mert ha jól gondolom nem vagy eleresztve ezen a téren.
Kedves royale!
ha elfogadsz egy tanácsot!? hagyj fel az állandó féltékenykedéssel, mert a barátodnak előbb utóbb elege lesz belőle és valóra váltja azt, amit Te eleve feltételezel róla. Én életem nagy szerelmét veszítettem el anno a féltékenykedésem miatt. Nem csoda....hiszen még arra is féltékeny, irigy voltam, ha új ruhaneműt vett magának, azt hittem azért vette, mert másnak akar tetszeni! Minden nőben potenciális vetélytársat láttam, nem nézhetett másra, mert én már dúltam-fúltam...Hittem a megérzéseimnek, ami hiba volt, mert az csak bennem létezett, semmi más alapja nem volt! Igy telt el 5-6 év a fiatalságomból, amire ha ma visszatekintek, egy "rémálom", a végén a hatalmas pofára eséssel együtt, amit a kapcsolat vége jelentett és ami után teljes változás állt be bennem a párkapcsolatokat illetően és a személyiségmben is! Teljesen átformált a nagy "pofon"....( amiért ma már, utólag hálás vagyok )
Szóval csak óvatosan a féltékenykedéssel, mert könnyen felőrölheti a kapcsolatot!
Köszi a választ.
Csak azt nem értem, hogy a csaj miért tiltott le engem, hirtelen most azonnal, amikor ezelőtt nem zavarta hogy tiltás nélkül futok nála?
Mi az oka, hogy hirtelen nem akar látni? Csak nem az hogy kapcsolatban vagyunk a barátommal facen is és esetleg féltékeny vagy menekül előlem? Hmm. fura
Ostobaság!
Amíg külön voltatok, "legálisan" összejöhetett volna a kolléganőjével. Akkor pedig nem ment volna vissza hozzád.
Azért ment vissza hozzád, mert szeret. Téged és nem mást. Te meg gyötröd őt.
A flörtölős levelezés, azt írod, korábban volt. Lehet, hogy akkor olyat tett, amit nem volt helyes, de nyilván megbánta. Egyáltalán, akkor már együtt voltatok-e? Aki meg más magánlevelezését kiteregeti, az egy okádék ember, legalábbis szerintem.
Tudod ez bonyolult.
Amikor egymás nélkül voltunk őrülten hiányzott.
Szerettem akkor is, és szeretem most is. Nagyon nehéz elfelejteni és túllépni Rajta.
Már keveredik a totális bizalmatlanság és a féltékenység a szerelemmel, nem tudom már hogy melyik a reális és melyik a képzelet szüleménye.
Ha józan ésszel gondolkozom azt mondom, hogy nem egy megcsalós hazugnak ismertem meg, de mégis tény hogy mostanság sok mindenben változott, ilyet azonban akkor sem néznék ki belőle, ha elvonatkoztatnék attól hogy szeretem.
De ha ez így van, akkor miért érzem mégis úgy, hogy valahol sántít a dolog??
Mióta ismeritek egymást?
Nem kéne tovább lépni? Annyi jóóó pasi van a világban, minek pazarolod rá az idődet, ha nem vagy jól a kapcsolatban?