Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Te tudsz főzni?
Létrehozva: 2014. február 11. 10:51
Az utóbbi időben sok olyan ismerős háztartasban fordultunk meg, ahol a háziasszony legnagyobb igyekezete ellenére nagyon szerény vacsorát készített. Nem az alapanyagok voltak rosszak, hanem a végeredmény lett hihetetlen. A sokadik alkalom után arra kellett rájönnöm, hogy nem tudnak főzni a kortársaim, és nem tudnak már megtanulni sem sehol. Nem tudom, jól látom-e a helyzetet, vagy csak a véletlenek estek egybe. Nektek mi a tapasztalatotok?
Mo-n is rengeteg szakácsműsor van a net tele jobbnál jobb receptekkel.
Csak venni kellene a fáradságot.
Az egyik nagymamám főzött, de az a plusz hiányzott belőle, a lényeg.
A másik nagymamám nagyon finomakat főzött.
Anyu az édesanyjához hasonlóan főz persze, de nem nagy szakácsművész, nem is tudom, a spiritusz, az ötlet és a lelkesedés hiányzik belőle.
Bárki meg tud tanulni jól főzni, ha akar! Amikor elköltöztem otthonról 19 évesen, akkor ott álltam, hogy vagy nekiállok főzni, vagy éhes maradok. Hát éhes nem akartam maradni, így főztem. Volt amit elrontottam persze, de tanultam belőle. És nem is olyan sokára eljutottam oda, hogy tudtam, a vendégek elégedetten és jóllakottan fognak távozni.
Aztán ma már a kreativitás az, ami megfog a főzésben, sütésben. A sok tapasztalatnak köszönhetően tudom, hogy bizonyos alapanyagok hogy reagálnak az ételben vagy a sütiben, hogy egy-egy fűszer mit csinál az étellel, előre látom-érzem hogy fog kinézni, hogy jó-e az úgy együtt vagy sem, kb. milyen lesz az íze, és magam alkotok új ételeket. Ha kell recept, azt max. annyira használom, hogy átfutom mégis hogy néz ki egy adott étel, de aztán a saját szám ízére formázom. Eddig nem volt panasz.
Szóval kizárólag hozzáállás és akarás kérdése. Na meg nem feladni, amikor elcsesz valamit az ember és a kutyánál vagy a kukában köt ki.
szerintem jól régen se főztek sokan. Vegyük pl az esküvőket, stb, minden faluban volt pár asszony, akit hívtak főzni a többiek . nem véletlen.
a nem tud főzni, az a nem tud ehetőt csinálni. a szerény vacsora az már tud főzni. És ha barátoknak készül, akkor pláne benne van a tett, a törődés stb. Istenem nem mindenki mesterszakács, na jónapot.
az más kérdés amikor valaki egyáltalán nem tud, tehát saját maga ellátására csak full városi környezetben másokra utalva képes emiatt, és még erre büszke is.. na az hmm...
de az, hogy nem tud igazi nagyon finomat? hát szerintem ebben semmi fura. olyat mindig is kevesen tudtak. Azért egyszerű jó kajákat előbb utóbb párat mindenki megtanul aki próbálkozik.
a főzést meg csak az nem rontja el sose, aki nem is főz. ez benne van, ez tapasztalati úton tanulható késség.
Jól látod, hogy nem tudnak. A hozzáállás is hanyag.
Megtanulni meg lehetne, csak ahhoz oda is kellene figyelni és szeretni.
A saját korosztályomat annyira nem ismerem ebből a szempontból.
De anyám (55) és anyósom (62) nem tudnak főzni.
Míg apósom élt addig ő főzött, azóta pedig többnyire félkész kaja van anyósnál zacskós leves, fagyasztott pizza, stb vagy a suliban eszik, ha egyik sem opció akkor maradnak a szendvicsek illetve ha megyünk hozzá akkor főzünk pár napra valót.
Anyám főztje szóra sem érdemes.
Van egy barátnőm (42) ő szinte büszkén vállalja, hogy nem tud főzni, vagy az anyósától vagy a gyerek sulijából hozatják a főtt kaját.
Egyszer voltunk hivatalosak egy baráti párhoz vacsorára, hát ott a nyers hústól kezdve a nyers zöldségig volt minden ami ehetetlen.
Mindezt egyben sütötték. Még jó hogy tudták, hogy nem eszünk disznóhúst, így annyira nem zavarta őket hogy nem eszünk...
Nekünk nincs problémánk a főzéssel, férjem is, én is bármit elkészítünk.
Azért ezzel erősen vitatkoznék.
Sok tapasztalat kell hozzá, hogy az ember tényleg minőségi módon el tudja készíteni az ételt.
A receptek között is vannak időnként olyan hajmeresztő dolgok, hogy csak pislogok.
Az alapok nagyon fontosak, bár igaz, ma már a neten ezekhez is hozzá lehet férni, de a tapasztalat sokat segít. :)
igen, meg a készítsünk rántást....alap tehát nem részletezik. Na de hogyan? Vagy ízlés szerint sózzuk. De szerintem néhány elrontott fogás mindenki szakácskarrierjéhez kötelezően hozzátartozik.
Nekem a palacsinta volt a mumus, de mióta szuper palacsintasütőm van, azóta bal kézzel saccolva dobálom, keverem össze a hozzávalókat.
Nekem az jutott eszembe, hogy mindenkinek más az ízlése. Lehetséges, hogy amit én főzök az másnak szerény és ízetlen, mint ahogyan előfordulhat, hogy túl fűszeresnek, sósnak, hígnak, sűrűnek stb-nek találja.
Ahány ház annyi szokás.
Kinek mi a vendégváró fogás. Van akinek a könyökén jön ki a húsleves, van aki el se tudja képzelni a vasárnapot e nélkül.
Az én környezetemben tudnak főzni a nők, sőt jónéhány férfi is (ha akar) :)
Nem vagy esetleg túl kritikus másokkal szemben?
Sokat segítenek a szakácskönyvek, de nem árt, ha az alapokkal tisztában vagy.
A nagyfiam is bőszen ugrott bele, hisz minden le van írva.
Aztán jött a megtorpanás: ízlés szerint, félpuhára főzzük, stb.
Ez lett volna a köv. kérdésem. :)
elfelejtettem megkérdezni: mit értsünk "kortársaid" alatt. Hány éves korosztály?
Hány évesek a kortársaid?
Hogy a kérdésedre is válaszoljak: tudok főzni.
A nagyfiam (lájtosan), a lányom is.
A legkisebb most kezdi a gyakorlást.
A férjem remekül melegít.
A lényegi kérdésre válaszolva: szerintem véletlen egybeesés (is).
Én azt is látom, hogy hála a rengeteg gasztroblognak, meg gasztronómiai témájú tv-csatornáknak, újságoknak, nagyon sok fiatalnál kifejezetten sikk a főzni tudás, ill. kvázi szabadidős tevékenység az együtt főzés.
... aki tud olvasni.
:-))))