Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Öröklés stb
Létrehozva: 2014. február 10. 12:55
Sziasztok!
Általánosságban kérdezem,hátha valaki volt már hasonló helyzetben.
Ha valakinek az egyik szülője meghal,és örököl egy negyed lakást,azaz ugye fél az életben maradt szülőé,negyed a testvéré,negyed az övé, de az illető fél, hogy adósságok fognak keletkezni a lakáson amiket ugye rajta is behajthatnak,akkor mit lehet tenni?
1. vissza lehet utasítani ámblok az egész örökséget,ezt tudom.
2. ha valaki lemond a gyermeke javára a lakás negyedrészéről,a gyermek kiskorú,és adósság keletkezik a lakáson, a kisgyermek gyámján behajthatják-e?
3. Ha mégis megörökli,akkor abból hogyan lehet a lehető leghamarabb pénzt csinálni,és megszabadulni tőle? Lehet kérni hogy fizessék ki,stb? Ha,igen hogyan? (nem,nem opció,hogy a benne élők ezen előre gondolkozzanak,nem azok a típusok,és nem opció sajnos a megbeszélés sem,ezért marad a kérdezősködés.)
Köszi!
Az Évi által leírt esetben ő tudja eladni a fél tulajdonrészét, ami haszonélvezettel terhelt.
Tehát valaki vesz egy fél tulajdont, amit használni nem tud, mert a másik tulajdonosnak ezen a részén holtig tartó haszonélvezete van.
", akkor is csak egy fél tulajdonrésze van."
Meg elővételi joga.
Ennek a perköltségnek szerintem nézzél utána.
Nehezen hihető, mivel a vagyonjogi pereknél a per tárgya után megadott százalékot le kell perkálni. (később, ha megnyered a pert, természetesen visszakapod)
Egy tízmilliós értéknél cirka 600 ezer forint, nem hiszem, hogy ezt kifizetik helyetted.
Igaz, amit leírtál, kivéve egy esetet. Erről eddig nem írtam, de van egy hátulütője a szülő javára történő lemondásnak. Ha az örökhagyó, úgy gondolja, köthet eltartási szerződést eggyel a több örökös közül, akkor a tulajdonjogot rögtön átírják az eltartó nevére és nincs mit örökölni.
Ez csak orvosi igazolással támadható meg, hogy az örökhagyó betegsége folytán nem volt teljes szellemi képességeinek birtokában.
Ezt a TI-nak is írom.
Szerintem szerződést akkor köthetsz, ha már a tulajdonodban van az elővételi jogról való lemondás.Régen így volt, volt ilyen ügyem.
Lehet azóta változott, de nem hiszem.Miért csináltatnátok 2x szerződést, ha a résztulajdonos él az e.vételi jogával? Sőt az adás-vételi szerződés ügyvédi költségét a vevő szokta fizetni, csak biztos tényállás esetén fizet érte. Telekkönyvi bejegyzést csak ügyvéd által készített, vagy ellenjegyzett szerződés alapján csinál a Földhivatal.
A másik fél nagy valószínűséggel nem váltja magához a részedet, mivel mint haszonélvező ingyen használhatja élete végéig.
Befektetési célból viszont nem jellemző, hogy fél lakást vegyenek, hisz, ha a haszonélvező meghal, akkor is csak egy fél tulajdonrésze van.
Évike, jelen esetben az egész lakásra, a még életben lévő szülő a haszonélvező. Nélküle nem adhat el egyik tulajdonos sem semmit, senkinek, semmiféle céllal. Úgy hogy sakk-matt!!!
Ezért javasoltam, hogy ajándékozza el TI a tulajdonhányadát a még élő szülőnek. Ezzel TI megszűnik tulajdonos lenni és k-ra semmi köze nem lesz az ott felmerülő költségekhez. Ha a másik szülő is eltávozik, akkor úgy is megörökli, amit meg kell.
A DAS jogvédő biztosítóval van szerződésünk, így a havi 5.000 Ft-on felül semmilyen tanácsadás, de a perköltség sem kerül egyetlen buznyákomba sem.
Természetesen az ügyvédet is biztosítják, akivel mailben, telefonon, de akár személyesen is tudok kommunikálni, és a tárgyalásokon is képvisel.
És persze már megkerestem, folyik a párbeszéd köztünk.
Lakáseladás:
Magához válthatja a tulajdonrészemet, kokrétan megveheti a másik fél.
Elővételi jog akkor keletkezik, ha én szerződök azzal a bizonyos nemzetiségivel, mert akkor a másik fél megveheti a lakást a szerződésben foglalt feltételekkel nemzetiségi helyett.
Beköltözésről viszont semmiképp nem lehet szó, mert az én részemen a másik fél a haszonélvező.
Azt lehet mondani, hogy ez a kedves úr befektetési céllal veszi meg a lakást, aztán gondoljon, amit akar...
Ha megengeded, én válaszolok.
Ezek szerint a nagyszülőnek az a gyermeke, aki az unokák apja/anyja, már nem él? Mert akkor az a rész, ami az övé lenne, az az unokáké. Ennek a fele a köteles rész, ami jár, mert a kitagadásnak nagyon komoly indokai vannak. Tehát vegyük az alábbi példát: nagymamának van két gyereke A és B. "A" gyermek meghal, nagymama végrendeletben minden vagyonát "B" gyermekére hagyja. Ha nem lenne végrendelet és mindkét gyermek élne, akkor A és B 50-50%-ot kapnának. Ha van végrendelet, akkor A a neki járó örökség felét kapja, vagyis 25%-ot. Mivel már nem él, az ő két gyermeke örökli ezt a részt, fejenként 12,5-12,5%-ot.
Szia!
Ugy tunik jaratos vagy az orokles temaban.
Szeretnek valamit kerdezni, talan tudod ra a hivatalos/torvenyes valaszt.
Adva van egy idos, egyedulallo nagyszulo, torvenyes orokossel, vegrendelettel.
Vajon hogy erinti a hagyatek azt a ket unokat, akik tobb, mint 25 eve nem tartottak a kapcsolat fenti nagyszulovel, vajon nekik jar a koteles resz?
Két külön dologról van szó!
Az öröklés (hagyaték "átvétele") az egy dolog.
Egy másik meg az, hogy jóval később a tulajdonostársak milyen tartozásokat halmoznak fel - és azt rajta is behajthatják (egyetemleges felelősség).
Valóban úgy van, ahogy írod: az örökös csak az örökség erejéig felel a tartozásokért. De ez az örökség rászállás pillanatában érvényes. Ami utána van, az egy tök más történet....
Haszonélvezettel terhelt ingatlanba a haszonélvező hozzájárulása nélkül nem lehet beköltözni.
Tehát hiába szerez tulajdonjogot, beköltözni nem tud.
Lásd 4. sz. hozzászólás.
Ha egy fél lakást örökölsz, amin ráadásul egy nem túl idős nő haszonélvezete van, úgy, hogy a másik részn tulajdonos, nem nagyon fogod tudni eladni.
A haszonélvező élete végéig használhatja az ingatlant, és utána is csak egy fél ingatlanrész lesz.
Viszont addig mint tulajdonost, a tulajdoni hányadod arányában különböző költségekkel terhelhetnek.
Hát én mindenképp meg fogok szabadulni a közös tulajdontól, bármi áron és minnél hamarabb.
Nagy részben az ő tulajdona, kis részben a tiéd? Akkor is ha ő nem fizet, nem tudják behajtani rajt, rajtad meg igen, előfordulhat, hogy Te fizetsz, aztán majd perelheted vissza, ha lesz miből fizetnie. Sokan visszaélnek a közös tulajdonban levő lakásokkal, még akkor is ha lenne miből fizetni.
Emberség kérdése, az meg nem mindenkiben van. Valahol érdeklődj, legalább egy szolgáltatónál, abból már tudsz következtetni a többire.
Volt nemrég egy topic, talán 1/6-od tulajdonjoga volt, féltestvérei laktak a lakásban, rezsi tartozásba leemelték a bankszámlájáról a megtakarítását, azt hiszem több százezer forintot, de az össz. tartozás millió feletti.
Jobb félni, mint megijedni, hát érdeklődj.
Nem háborodnék fel, ha a tulajdonos társam bejönne a közös lakásunkba és megnézné, hogy rendben vannak-e a számlák. Ha minden rendben van, ez természetes, ha nincs rendben, akkor jön a kiabálás, de "az kiabál, akinek nincs igaza".
az életben maradt szülő javára lemondhatsz. mivel utána úgyis te örökölnél, így nem számít, hogy van gyeremeked, az ő joga se sérül