Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szépen megszületni így is lehet
Létrehozva: 2014. február 4. 14:47
A szülés gondolatától sok nő megborzong; ez nem meglepő, hiszen minden napra jut egy véres rémtörténet, amikor a nőiességében, anyaságában, testi, lelki egészségében semmisül meg a nő, amikor a természet egyik legszebb csodáját veszik el az embertől. Még szerencse azonban, hogy ellenpélda is akad bőven, szülni, megszületni szépen is lehet - sokak szerint ennek egyik módja, amikor az édesanya otthon ad életet gyermekének. Így szülte meg harmadik gyermekét Lesilie is...
Emily Robinson fotós képei következnek.
Nők Lapja Café: Szépen megszületni így is lehet
Emily Robinson fotós képei következnek.
Nők Lapja Café: Szépen megszületni így is lehet
Remelem senki nem gondolja komolyan, hogy a kicsi, 18 ev alatti gyerekek
benn maradhattak a szobaba es vegig nezhettek az anyuka szenvedeset.
Mert nem engedhetik meg. Benn lenni, amikor anyukanak szunetel a fajdalma, az mas, a fenykepek elkeszitese miatt. Azt inkabb feltetelezem.
A masik, hogy meg korhazban is, ha a ferj benn marad a szuloszoban, a ruhajara veszi fel a korhazban erre szant vedo ruhat.
Miert vetkoztetnek le meztelenre?
Elkepzelem, hogy tiszta ruhaban az agyra radolve es olvasgatva varta a pillanatot.
Ha egyaltalan benn volt a baba szuletesenel. Mert a kepekbol nem derul ki egyertelmuen.
Nem biztos, hogy gyerekek egész szülés alatt ott voltak, talán ezek a képek csak a vajúdás kezdeti szakaszában készültek. Mármint a gyerekesek. Attól még ők is kikuldhettek őket, mikor már félelmet okozhatott volna nekik a szituáció. Esetleg már várta kint őket rokon, barát, stb...
A kanapén ülve babával, gyerekekkel, sem valószínű, hogy azonnal készült. Ez ugye fizikai képtelenség.
Látod, kismama ott már feloltozve, kisimultabban csücsül. Addig a fotóig akár plusz pár óra eltérés is lehetett, ez sem derül ki ismeretlenkent.
Úgy értelmezhető, hogy anyának ez már harmadik szulese. Így, komplikáció, műtéti beavatkozás nélkül több anya már valóban könnyebben veszi a napot utána.
Én is így voltam már közel három éve harmadik szulesem után. Babammal felkerultunk az osztályra, kora délután született meg. Utána egész délutánt a két nagyobb gyerkocommel, apával, két közeli baráttal és persze babával töltöttük a védett kórházi folyosón, én már ültem kényelmesen. Sem fáradt, sem álmos nem voltam.
Nem úgy az első kettőnél, utánuk egy teljes napot majdnem ataludtam felalomban ciciztetve babaimat.
Nem voltunk ott ennél a szulesnel csak pár képről derül ki, körülbelül mikor keszulhettek, a többi rejtély számunkra. Így nem is lehet teljes értékű véleményt alkotni.
Egyébként az apukas elterulos kép nekem is antipatikus, sőt, maga apuka is arckarakterre. Ennyi.
De ez szubjektív meglátás és nem is tartozik ide.
Ő olyan otthonszulo apuka valószínűleg, aki nem az a hatmasszirozos, borogatast hozó, atolelo fajta. De sok ilyen férj van. Ettől még lehet jó férj és apa. Nem vagyunk egyformák.
Valahogy nem túl empatikus az anyával, hogy ők az ágyon hevernek.
De lehetséges, hogy akár a fotós közeli barátja az anyának és fotózás mellett ő batoritotta, kattintgats közben néha ő segített ilyesmi módon neki. Mert ezt sem láthatjuk és tudhatjuk.
Azért ez itt nem egy két órás kis folyamat volt, mi csak pár kiragadott képet látunk. Ez alapján senki meg nem tudja mondani, valóban mi és hogyan is zajlott ott.
Az apás hentergos képtől eltekintve nekem többszöri atnezes után is tetszenek a fotók, a mama.
Egyfajta meleg nyugalom árad abból a pár fotóból.
Ezen azért is felesleges vitatkozni, mert mindenki mást lát bele. Ahogyan az irodalom vers és muelemzesei anno a gimiben. Valaki szerelmes versnek látta, más sitatonak, megint más szabadsagvagy utáni kialtasnak ugyanazt a művet.
És mind benne volt, benne lehetett...
Már megint egyetértek! Maximálisan igazad van!
én is éppen ezt láttam bele az egészbe.
És tőled azért furcsa, mert az utolsó bekezdést nem is rád írtam, mert nem ilyennek ismerlek az egyéb hsz-eid alapján.
Neked hazug, nekem nem. Miért ne lehetne valakinek (akár 1 az egymillióból is) ilyen?
81-ben szültem, 8 ágyas szobában voltam, 3 óra alatt túl voltam az egészen, és utána sem voltam sem ingerült, se nem fájt különösebben semmim. De előtte-közben sem.
Biztosan én is haudok.:-))
Újra leírom: ez egy fotósorozat, nem ismeretterjesztő mű.
Komolyan nem értem ezt a nagy felzúdulást. Nem tudom mire vélni. Mintha mindenki maga elleni támadásnak venné. Mert az övé nem ilyen volt, akkor ilyen nem is lehet, csak hazudik.
Ez a siralmas, de az nlc-n mindenhol ez megy. Sehol semmi elfogadás, tolerancia, csak én, én, én vagyok a szuper. Aki nem olyan mint én, az hazug. És le kell húzni.
Görgesd végig még egyszer a képeket! Süt róluk az álság, a hamisság.
Fotók nem attól művésziek, hogy profi kamerákkal fényképezték őket. Az odáig csak pénz kérdése. A művészet attól művészet, hogy egyedi szemszögből, eredeti módon képez le valamit, ami a valóság, aminek mondanivalója van. Legyen ez akár rút, akár gyönyörű. Ez szimplán hazug. És tényleg tartsanak oktalan károgónak, de én még degradálónak is láttam, ahogy újra végiglapoztam a sorozatot (készen arra, hogy pozitívan változtassam meg a véleményem, ha esetleg rosszul ítéltem volna elsőre). Úgy értem, az a kép, amikor pl. a pasija (?) szétterülve pöffeszkedik az ágyon, mint egy vasárnap délutáni dinnyeevés után a hűvös szobában, elhízott hasán a tablet, miközben a felesége éppen vajúdik a medencében (mintegy mellékesen, mintha csak wc-re ment volna ki), majd a frissen szült nő a gyerekek mellé ül, mintha mi sem történt volna, na, ezek tényleg azt sugallják, hogy látjátok, nők, nem kéne ezt az egészet túlhisztizni, látjátok, nekünk így megy, mellékesen kipottyantotta a csaj, aztán mehet is egyből pesztrálni a másik kettőt, aki szintén ott játszogatott végig anyuka mellett. Úgy gondolom, ha varrogatok vagy olvasok vagy tésztát gyúrok, lábatlankodjon csak ott mellettem a gyerekem, hátha kedvet kap segíteni vagy észrevétlen meg is tanulja. De másnem csak azt veszi észre, hogy nem a manók hordják össze, hanem emberi munkából készül a dolog, amit használ, megeszik. De egy szülésnél semmi keresnivalójuk nincs. Még régen is kiküldték dédanyáinkat addig a kertbe, tudom, mert mesélte. A szülő nőnek is jobb így, nem kell attól rettegnie, hogy az eltorzult arcával, ordításával (tudom, ez a nő nem is ordított, hanem mosolyogva szült, persze) megriasztja a gyerekeit, meg nekik sem kell féltve figyelni, hogy mi is történik most anyukával... utána is be lehet őket vonni. Utána egyébként a hormonok és a természet is inkább egyedüllétet diktálnának egy nőnek, én speciel fel is rúgtam volna a férjemet, ha rámuszít két nagyobb gyereket, hogy olvasgassak nekik szülés után. Ugyanis létezik pl. olyan, amiről a prűd társadalom már szépen hallgat, hogy utófájás, méhösszehúzódás, az azt kísérő ingerültség és hormonbomba. Se a kismamának, se a környezetének nincs szüksége arra, hogy ezt tetézze azzal, hogy azt várja el a nőtől, hogy mindezt mosolyogva és gyerekeket pátyolgatva viselje el. Na mindegy, szerintem úgy hazug az egész, ahogy van, de ha valakinek tetszik, ám tetsszen. Csak még nem szült kismama azért kérdezze meg az anyukáját is előtte...
Hát eddig unom mal soha nem ertettunk egyet de most én éppen ugyanúgy látom, ahogyan ő.
Egyik otthonszules volt Budapesten, első babajuk, apa addig elment. Volt profi szülésznő, de én nagyon feltettem őket. Szerencsére minden ok lett, malomko gurult le akkor rólam....
Érdekes, mert ő első ellenére sokkal kiegyensúlyozottabb volt annak ellenére, hogy ő szült, mint én bátorítókent. :)
"Egészen érdekes, hogy kb húsz comment haromnegyede milyen negatív, cinikus...
Ti nők vagytok, orulnotok kellene eme misztériumotokban egy új élet szuletesenek, történjen az akár számotokra nem szimpatikus körülmények között. "
Bocsánat, de szerintem ez egészen másról szól. Valószínűleg az általad negatívnak, cinikusnak nevezett hozzászólók megéltek már 1-2 szülést és (sajnos) azt tapasztalták, hogy ezek, a vélhetően reklámszagú képek köszönő viszonyban sincsenek sokszor a valósággal.
Azért fejezik ki nemtetszésüket, mert nincsen a képek alá a következő komment írva, ami "helyretenné" a dolgokat:
"A köv. képek egy anya szubjektív élményei, de azért (főleg első gyereküket várók) ne vegyétek ezt "készpénznek". Számítsatok rá, hogy a szüléssel együtt jár(hat)nak fájdalmak, gátrepedés, komplikációk is. Ha szerencsétek van, persze kifoghatjátok az "álomszülést" is, de inkább készüljetek a "rosszabb" verziókra, max. pozitív csalódás ér benneteket. :)"
Mit szoktál meg teeee?! Mondom hónapok -ha nem egy éve legalább- be sem tettem a lábam ide....
Összekeversz valakivel valószínűleg. És mi volt ami ocsmány volt? Nem anyáztam, nem használtam obszcén szavakat, bár téged olvasva volna kedvem. Nem tudom, ki vagy de pont nem is érdekel. Megtaláltál magadnak már az ötödik hsz-sal, holott semmi rosszat nem tettem vagy mondtam. Hálás lennék, ha leakadnál rólam mert sem időm sem energiám nincs az ilyen passzióból cseszegető trollokra. A témáról még nem sikerült egy értelmes mondatot sem leírnod. amúgy ha zavarlak, ne olvass; nincs benne az alkotmányban, de még a zabályzatban sm, hogy kötelező elolvasni minden hozzászólást. Löpá, kedves unalom!
Logikai bakugrás. Ez a fajta szülés, annak ábrázolásmódja egy szín a szülések között, nem a te vagy az én véleményem:-))
És mint említettem, egy művészi fotósorozattól eü. felvilágosítást várni nevetséges.
Arra ott vannak a szakmai könyvek, filmek, orvosok, akiktől kérdez az ember, stb.
No látod, pont ezt az ocsmányszájú stílust szoktuk meg tőled:-))
Egészségedre.
na igen, de ettől még létezhet ilyen
Én sem ez a típus vagyok, dehát nem vagyunk egyformák. Meg aztán vannak, aki filmezik a gyerekük születését. Az sem jobb.
Bakker, hónapokig be nem tettem erre a redves enelcére a lábam, azt sem tudom ki vagy, akkor mit szoktál meg tőlem?!
Művészetnek nevezed?! Hát basszus, ha leül szarni és azt fotózgatja, az is művészet? Nem; ezek magánügyek. Te vagy rohadt siralmas. Provokáltál már tegnap is; Trivialt leszámítva senki nem támadta, csak a jelenségről mondott véleményt mindenki, de te már az ötödik háesznél jöttél ezzel, hogy támadjuk... Neked tetszik, oké. Nézegesd. Nekünk nem tetszik, nem nézegetjük és még hovatovább véleményt is merünk formálni magamutogatásról és egyebekről. Röhögj rajta, ha vicces. Mi meg majd röhögünk rajtad. És akkor egyenlő a dolog.
Tehát a képsorogat egy szín, a szereplő hölgy hozzáállása érthető, amiről én beszélek
viszont nem. Ezek szerint a te pallettádról is hiányoznak színek.
Mive, nemrég szültem eléggé élénken él bennen, hogy milyen álmok és tudatlanság övezi sok sok nőnél a szülést. Tőlem halálosan komolyan kérdezték a felvételnél a szülésznők, hogy ugye tudom, hogy a szülés milyen folyamat, tudom e pl., hogy fáj.
Szóval talán nem olyan marha okosak a maiak se, mint hiszed.
Értsed meg nekem nincs bajom a fotókkal, kicsit már ugyan unm ezeket, mert már nem tudják hova lenyomni egymást a nők a szülőversenyben. Ki szül szebben jobban, magasztosabban, stb. Otthon ma még holnap búvárkodás közben, holnapután pedig a ejtőernyőzve. Ez csak erről szól.
Én a face- magamutogatást ugyanúgy nem értem.